trombozis

A trombózist követő terhesség még tervezett babaváráskor is félelemmel tölti el a fiatal nőket, különösen, ha fokozott véralvadási hajlamuk miatt a köztudatban vérhígítóként számon tartott gyógyszert szednek. Biztonsággal javasolható a trombofíliás nőknek is a családalapítás, ha speciális terhesgondozásban részesülnek – fejtette ki Blaskó György hemosztazeológus professzor, a Trombózisközpontba látogatók által leggyakrabban megfogalmazott aggodalomra reagálva.

Mind a hormonális fogamzásgátlás mind a terhesség komoly veszélyt jelent a trombózisra hajlamos nők számára. A már kialakult trombózison, vagy a halálos fenyegetést is jelentő tüdőembólián átesettek a mintegy három hónapig tartó, ún. akut szakasz elmúltával évekig gyógyszerszedésre kényszerülhetnek a kór megismétlődésének elkerülésére. A leggyakrabban adott gyógyszerhatóanyag, a kumarin és származékai azonban összeférhetetlenek a terhességgel, hiszen súlyosan veszélyeztetik a születendő gyermek csontfejlődését.

A trombózisuk után e gyógyszerrel kezelt nők csak tervezetten essenek teherbe – buzdítja a véletlen fogantatás elkerülésére az érintetteket Blaskó György professzor, a Trombózisközpont rendelésvezető főorvosa. Az akut betegséget követően ki kell vizsgálni a vérrögösödés okát, és ha a genetikai vizsgálat eredményei úgy mutatják, a tablettás fogamzásgátlás helyett más védekezést kell választani, az esetleges teherbeesési szándékot pedig jelezni kell a trombózisos beteget gondozó szakorvosnak.

A kumarin-származékot tartalmazó gyógyszert el kell hagyni és más hatóanyaggal helyettesíteni gyermekvállaláskor – magyarázza a professzor, aki már a fogantatás körül sem javasolja a szájon át szedhető alvadásgátlót. Ez utóbbi helyett a hasba adható és kis molekulatömegű heparint ajánja, naponta egyszer, megelőzésképpen, a terhesség végéig.

A terhesgondozást speciális tudással és tapasztalatokkal rendelkező orvosnak szükséges végeznie, aki folyamatosan konzultál (pl.) a Trombózisközponttal. Az áldott állapot ugyanis önmagában kockázatot jelent a trombózisra hajlamos kismamáknak. Az utolsó harmad idején pedig a magzat teste is nyomja a nagyvénákat, ami előidézhet trombózist a lábban – figyelmeztet Blaskó professzor. A szülés napján a bőr alá adott heparininjekció nem javasolt. A szülés megindulásakor a heparin hatását felfüggesztő gyógyszer válhat szükségessé. A baba világra jövetelét követően azonban vissza kell térni a heparinra, amit az teljes gyermekágyas időszakban adni kell. Ez az injekció biztonságos mind a kismamáknak mind a szoptatós anyukáknak, mert sem a méhlepényen, sem a tejbe nem jut át jelentős mennyiségben – szögezi le a főorvos.

Az akár egész életen át szedhető, a gyermekvállalással azonban összeegyeztethetetlen kumarin-származékokra kizárólag a szoptatás végeztével lehet visszatérni, hogy a K-vitamin anyagcseréjére is ható kumarin a baba K-vitaminkészletét/ felvételét ne befolyásolja.

Mi történik, ha egy fiatal nő kumarin hatóanyagú tablettát szed, és véletlenül teherbe esik?

Nos, ha a 8. hétig észreveszi a fogamzást, akkor van remény. A 8. és a 11. hét között azonban olyan sérülékeny a magzat, hogy koponyahiányt okozhat a kumarin szedése, ami a terhesség megszakítását is indokolttá teheti. Nem szabad ezt megvárni, hiszen van megoldás: ki lehet védeni az újabb trombózist úgy, hogy közben egészséges újszülött jöjjön világra!

A teljes cikket tekintsd meg a Trombózisközpont honlapján

A cikk szakértője: Prof. Dr. Blaskó György

A külső okok vezérelte, ún. szerzett trombózis váratlanul érkezik és nem kevésbé veszélyes, mint a családi kórtörténetből kikövetkeztethető, öröklött, fokozott vérrögképződési rendellenesség. Alapvető különbség, hogy ilyen esetekben nem „üzen a múlt”, ezért a beteg gyakran nem kivizsgálásra, megelőzésre, hanem már konkrét panaszokkal vagy súlyos állapotban kerül orvoshoz.

Külső trombózist okozó tényezők

Számos külső tényező vezethet a vér rögösödéshez, különösen, ha öröklött hajlam is húzódik a háttérben.

Mozgáshiány

Aki begipszelt lábbal fekszik otthon egy síbaleset után, okkal hiheti, hogy a nehezét – az esés előidézte sokkot, a törés fájdalmát – már maga mögött hagyta, és legtöbbször nem is gondol arra, hogy a folyamatos fekvés egy sokkal veszélyesebb betegség előszobája lehet. Az átmeneti mozgáshiányra kényszerülteknél a fenyegető trombózis ma már megelőzhető a köztudatban vérhígítóként ismert gyógyszerrel

Női hormonok

A babáját önfeledten szoptató kismamának vélhetően eszébe sem jut, hogy a szülést követő gyermekágyas időszak fokozottan hajlamosít trombózisra, így gyanús tünettel, pl. lábdagadással érdemes azonnal felkeresni a szakorvost.

Változókorba lépett nőknek valóságos megváltás, ha nincsenek hőhullámaik, és kevésbé fáradékonyak. Sokan döntenek hormonpótló terápia mellett, de ilyenkor mindig számításba kell venni a beteg fogékonyságát a vérrögképződésre.

Daganatok

Kevesen tudják, hogy bizonyos daganatos betegségek is hajlamossá tesznek a fokozott véralvadásra. A daganatos betegségekhez társuló trombózis eredete nem teljesen tisztázott, részben maga a daganatos sejt, részben az általa termelt anyagok járulnak hozzá a trombózis kialakulásához. Azonban nem minden daganatos beteget kell véralvadásgátló kezelésben részesíteni. Nem minden daganat okoz egyformán trombózist, és van, ahol a véralvadásgátló kezelés indokolatlan, ezért is szükséges a trombózishoz értő szakorvos véleményét kikérni. Ám ha egy betegnek váratlanul trombózisa lett, és a kórtörténet felveti a gyanút, daganatot is kell keresni a betegben – figyelmeztet Dr. Király Viktória, a Trombózisközpont labororvosa.

Kivizsgálás

A trombózishajlamot felerősítheti, és a betegséget kiválthatja még a hormonális fogamzásgátló szedése, és egyéb külső okok is. Ezért egyoldali lábdagadással, lilás-vörösen elszíneződött, fájdalmas alsó végtaggal orvoshoz kell menni. Megkerülhetetlen a trombózishajlam kivizsgálása a többszörös vetéléseket vagy koraszülést elszenvedett nők számára, és azoknak az anyáknak, akik időre született fejlődésben visszamaradott vagy halva született magzatot hoztak világra, az egyéb okok kizárása után. Az immunrendszer rendellenes működése is okozhat trombózist, amikor antitestek jelennek meg a vérben fertőzések, gyulladások, daganatok, valamint gyógyszerek és drogok hatására.

A trombózis okának kivizsgálásához a beteg kórtörténete, fizikális vizsgálata mellett laboratóriumi és képalkotó (pl. ultrahang, CT) vizsgálatok is szükségesek lehetnek – mutat rá a népbetegség felderítésének összetettségére Dr. Király Viktória. De minden esetben lehet segíteni, még akkor is, ha a panaszok eredendő oka homályban marad. A trombofília laboratóriumi kivizsgálása a véralvadási tesztekből, immunológiai vizsgálatokból valamint genetikai vizsgálatokból áll – magyarázza a doktornő. Ez utóbbiakra azért van szükség – különösen fiataloknál –, hogy az esetleges örökletes hajlamosító tényezőkre is fény derüljön. A laboratóriumi eredmények segítik a gyógyítót a megfelelő kezelés megválasztásában. Ha lehetséges, a kiváltó okot – pl. a hormonpótlást, tablettás fogamzásgátlást - megszüntetjük. A teszteredmények ismeretében tudunk dönteni arról, hogy betegünk milyen gyógyszert kapjon, és a közvetlen veszély elmúltával meddig szedje azt. Ma már léteznek biztonságos, jól beállítható gyógyszereink, amelyek hosszú távon is jól illeszthetők a mindennapi élet körülményeihez – teszi hozzá a szakember. Hasonlóképpen fontosak az életmódtanácsok a vér besűrűsödésének kivédésére. Ez utóbbiak betartását is folyamatosan ellenőrzik és segítik a Trombózisközpont orvosai.

A teljes cikket tekintsd meg a Trombózisközpont honlapján

A cikk szakértője: Dr. Király Viktória