trombozis

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

A vénás elégtelenség hosszútávon fekélyhez, trombózishoz is vezethet

A kezeletlen visszeres panaszok, hosszútávon ülő-vagy állómunkával és egyéni hajlammal társulva olyan szövődményekhez vezethet, mint a jellemzően a vénás fekély, vagy a felületes- illetve mélyvénás trombózis. A fentebb említett panaszok vagy olyan tünetek, mint például a belbokák körül megjelenő hajszálértágulatok, barnás bőrelszíneződések, vagy bőrbehúzódás és megkeményedés esetén, érdemes szakemberhez fordulni, mivel ezek már egy súlyosabb állapotot jelentenek. Az időben megkezdett kezeléssel a folyamat rosszabbodása és a szövődmények kialakulásának esélye minimálisra csökkenthető.

Életmódváltás, vagy műtét?

Felvetődik kérdés, hogy mi a legjobb megoldás: az életmódváltás és a kompressziós harisnya viselése, vagy a műtét?

Dr. Kósa Éva szerint a megoldást részben a beteg, részben az erek állapota határozza meg. Amíg a visszértágulat mértéke nem okoz az illető számára esztétikai problémát, illetve a visszérelégtelenségnek még nem alakultak ki súlyos jelei, addig a beteg dönthet a konzervatív vagy más néven műtét nélküli kezelés mellett. Ennek alappillére a kompressziós terápia – beleértve a rugalmas pólyát, a kompressziós térdzoknit, combharisnyát vagy harisnyát – ezek feladata, hogy külső nyomást gyakorolva összenyomják a visszereket, így segítik bennük a felfelé történő véráramlást, csökkentik a visszerekben levő megnövekedett nyomást, ezáltal mérséklik a vénás pangást és a visszérelégtelenség okozta panaszokat is. - mondja dr. Kósa Éva. A kezelés további részét alkotják a gyógyszeres-, a mozgás- és az életmód-terápiák. Amennyiben előrehaladottabb állapotról van szó és fájdalmas panaszokat okoznak a visszértágulatok, úgy célszerű műtéti megoldást (a legkorszerűbb a rádiófrekvenciás visszérműtét) igénybe venni, egyrészt a fájdalom csökkentése, másrészt a szövődmények elkerülése miatt.

Olykor mindenkivel megesik, hogy nem jut eszébe egy név, egy telefonszám, illetve az, hogy hová is tette a kocsi kulcsot. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája szerint, ha ez túl gyakran megismétlődik, akkor könnyen lehet, hogy memóriagondjai hátterében magasvérnyomás áll.

Demenciához is vezethet a magasvérnyomás

45 év felett a kezeletlen magasvérnyomás memóriaproblémákhoz vezethet-állítja egy friss tanulmány. A kutatás szerint ez leginkább a diasztolés érték kiugrásának tudható be, hiszen ennek minden 10 pontos növekedése 7 százalékkal megnöveli a kognitív problémák kialakulását.  Természetesen az eredményeket több tényező is befolyásolja, mint például az illető életkora, iskolázottsága, koleszterinszintje, dohányzik-e, illetve egyéb betegségei (pl. cukorbetegség).

Dr. Kapocsi Judit azonban hozzáteszi, nem csak a diasztolés, hanem az agyi kiserek károsítása révén a szisztolés vérnyomás emelkedés is memóriazavarokhoz vezethet. Így tehát, hogy elkerülhető legyen később a demencia – melynek a memóriazavarok az előfutára lehet- elengedhetetlen a vérnyomás normalizálása.

Így teszi tönkre az ereit a magasvérnyomás

„A tartós vérnyomás emelkedés az ér belső felszínén első lépésben egészen apró sérüléseket eredményez. Ez egy idő után oda vezet, hogy fokozódik az ér-összehúzódást eredményező anyagok termelődése, melynek hatására az ér belső felszínén egyenetlenség jön létre, ami kis vérrögök képződéséhez, illetve az érfal meszesedéséhez vezethet.”- magyarázza dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája.

Természetesen ez a test bármely részén bekövetkezhet, viszont amennyiben az agy erei sérülnek, úgy az nem jut elegendő energiához és oxigénhez. Ennek hatására az ott lévő sejtek károsodnak, rosszabb esetben elhalnak, és ez úgynevezett vaszkulásris demenciához vezethet, mely megmutatkozhat memóriazavarban, koncentrációs-koordinációs- illetve kommunikációs nehézségekben.

Előzze meg állapota gyors romlását

Dr. Kapocsi Judit szerint előfordulhat, hogy az agyban  visszavonhatatlan nyomokat hagyó sérülés következik be, de az esetek egy részében a kitartó gyógytorna, beszéd-gyakorlás  stb. jelentős javuláshoz vezethet, mint ahogy a vérnyomás, vérzsírok, vércukor hatékony kontrollja a rosszabbodást megállítja, gátolja.

Éppen ezért, ha el szeretné kerülni a nagyobb fokú szellemi leépülést, úgy a megfelelő életmód mellett gyógyszeres kezelés is szükséges, melynek adagolásáról a kezelőorvos dönt. Fontos megemlíteni, hogy a vérnyomáscsökkentő gyógyszer szükséges dózisa időről időre változhat, így a rendszeres kontroll az alul-és a túlkezelés elkerülése érdekében elengedhetetlen!

A mélyvénás trombózis egy életveszélyes állapot, és ha egyszer már valakinél bekövetkezett, nagy esélye van arra, hogy megismétlődjön. Ennek megelőzése céljából a beteg véralvadásgátló terápiában részesül. Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózisközpont véralvadási specialistájától megtudhatjuk, hogy mennyi ideig ajánlott szedni a gyógyszert, és az mennyi eséllyel véd egy újabb trombózistól.

A véralvadásgátló életet menthet

A mélyvénás trombózis kezelése két részből áll: egyrészt az akut helyzet elhárításából – ez kórházi kezelést igényel-, és csak ezután következik a tartós-megelőző, profilaktikus - kezelés. Ez utóbbinál a cél az újabb vérrög kialakulásának megelőzése, ami különböző véralvadásgátlókkal érhető el. Attól függően, hogy melyik típusról van szó, hatásmechanizmusok eltérő lehet. Vannak, melyek például a véralvadási faktorok bioszintéziséhez szükséges K-vitamin hatását gátolják (kumarinszármazékok), de olyanok is, amik az aktív alvadási faktorokat közömbösítő molekulákat aktiválják, (heparin). És végül vannak a legújabb, egye aktív alvadási faktorokat közvetlenül gátló gyógyszerek (dabigatran rivaroxaban, apixaban). Az, hogy kinek melyik típust kell szedni, nagy tudományos konferenciákon alakul ki konszenzussal és ezek kerülnek be a nemzetközi útmutatókba (guideline-okba), a beteg állapotától függően. A megfelelően beállított kezelés trombózis után, illetve fokozott trombózishajlam esetén tehát elengedhetetlen a további problémák megelőzése céljából, és tanulmányok szerint az eseteknek csupán 2 százalékában következik be trombózis a véralvadásgátló terápia ellenére.

Nem mindegy, ki meddig szedi

Bár nem ritka, amikor az illető kénytelen élete végéig véralvadásgátlón élni, ám szerencsésebb esetekben viszonylag hamar le lehet állni a gyógyszerrel- természetesen orvosi javallatra.

Azt, hogy pontosan meddig kell szedni az adott készítményt, nehéz megmondani, hiszen az sok mindentől függ. Befolyásolja többek között az, hogy van-e a betegnek genetikai hajlama a trombózisra, vannak-e szövődményei, milyen életmódot folytat, vannak-e más betegségei, stb. Sajnos általánosságban elterjedt tévhit, hogy a rizikófaktorok összeadódnak, pedig az igazság, hogy felszorozzák egymást, így igen ritka, amikor csupán fél-egy évig kell a betegnek véralvadásgátlót alkalmaznia- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Vannak ugyan általános, konkrét szabályok a véralvadásgátlók szedésének időtartamára vonatkozóan, de fontos kiemelnünk, hogy minden, a kezelést módosító/felfüggesztő/abbahagyó döntés előtt a betegnél kötelező az egyéni rizikófelmérés, mert csak ennek alapján szabad ilyen döntést meghozni! Ez azért is fontos, mert egy rosszul beállított terápia többet árt, mint használ, így nagy problémákat okozhat.

A stroke-hoz hasonló TIA félelmetes állapot annak ellenére, hogy tünetei viszonylag rövid időn belül megszűnnek. Vizsgálatok szerint a magas vérnyomás jelentősen hozzájárul kialakulásához, és ha továbbra sem kezelik megfelelően a kiugró értékeket, akár végzetes szélütés is bekövetkezhet. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája a hipertónia és a TIA közti kapcsolatra hívja fel a figyelmet.

Ijesztő tünetek

A TIA (Transitoricus Ischaemias Attack) a szélütéshez hasonló neurológiai tünetegyüttes, azonban ebben az esetben a panaszok 24-72 órán belül nyomtalanul megszűnnek. Az állapotot leggyakrabban a nyaki erek szűkülete, meszesedése, vérrögösödése okozza, ami akadályozza a vér szabad áramlását. Dr. Kapocsi Judit hozzátette, ha a TIA azonos tünetekkel ismétlődik, akkor az állapot hátterében az érfalon képződött vérrögről leszakadt darabka, vagy koleszterin lerakódás miatt kialakult lágy plakkok állnak.

Amennyiben a keringés normalizálódik, úgy a tünetek megszűnnek, viszont az állapotot komolyan kell venni, hiszen nem ritka, hogy ezt követően súlyosabb, akár életet veszélyeztető stroke alakul ki. Egy friss kutatás szerint a TIA-n átesett betegek 10-15 százalékánál 3 hónapon belül következik be szélütés!

Tünetek:

• múló beszéd/látászavar
• erős fejfájás
• szédülés
• izomerő csökkenése

A TIA és a magas vérnyomás kapcsolata

A TIA egyik fő rizikófaktora a tartósan fennálló magasvérnyomás. Ennek oka, hogy a nem megfelelően kezelt hipertónia az ér belső felszínén eleinte mikroszkóppal látható sérülést okoz. Ez egy idő után oda vezet, hogy fokozódik az érösszehúzódást eredményező anyagok termelődése, az ér belső felszínén egyenetlenség jön létre, és emiatt kis vérrögök képződhetnek, illetve az érfalban meszesedés következik be – magyarázza dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája. A doktornő hozzátette, hogy ez kialakulhat a test bármely részén, így a nyak és az agy ereiben is, TIA-t okozva.

A TIA további hajlamosító tényezői

• dohányzás
• elhízás
• szív-érrendszeri betegségek
• túlzott stressz

Előzze meg a súlyosabb problémákat

Mind a TIA, mind pedig a stroke kialakulásának esélye minimalizálható lenne a vérnyomás normalizálásával, mégis sok esetben bekövetkezik a katasztrófa. Ennek oka, hogy a betegek nagy része nem is tud az állapotáról, mivel sokszor nem hívják fel rá konkrét tünetek a figyelmet. Éppen ezért nem ritka, amikor egy TIA utáni kivizsgáláson derül fény a problémára.

A komoly zavarok elkerülése érdekében érdemes rendszeresen 24 órás vérnyomásmérést kérnie, különösképp akkor, ha egyéb hajlamosító tényezőkkel is rendelkezik. Ezzel a speciális, otthon hordható készülékkel már a legkisebb ingadozás is megfigyelhető, így a kezelés mihamarabb elkezdhető. Ez leggyakrabban gyógyszeres terápiával történik, amit életmódorvoslás egészíthet ki, melynek segítségével a tablettaszedés minimálisra csökkenthető, vagy akár el is hagyható.

 A cukorbetegség önmagában is veszélyes és kezelést igénylő betegség, mely számtalan szövődménnyel jár. Ilyen többek között az érszűkület, mely csak még inkább rontja az illető állapotát, ráadásul további veszélyeket is maga után von. Dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológus főorvosa megosztotta, miért veszélyes különösen ez az állapot a cukorbetegekre, és mit lehet tenni ellene.

Gyakori szövődmény az érszűkület

Cukorbetegség esetén a lábon jelentkező érszűkület igen gyakori szövődmény, mivel a nagy és a kis erek egyaránt károsodnak a nem megfelelő inzulin- és vércukorszint miatt. Inzulin hiányában ugyanis a sejtek nem tudják a cukrot hasznosítani, a vércukor szintje megemelkedik, az általa kifejtett oxidatív károsodás hatására sérül az érfal, tágulékonysága csökken.

A gond főleg kezeletlen vagy rosszul kezelt esetekben jelentkezik. Sajnos a diabéteszesek nagy részét veszélyeztetik az érproblémák, azonban, ha rendszeresen részt vesznek a szűrővizsgálatokon, illetve, ha már az első panaszok megjelenésekor szakemberhez fordulnak, sikeresen kezelhető lenne az érszűkület, akár műtét nélkül is.

Bár cukorbetegség esetén gyakran az alsóvégtagon alakul ki érszűkület, azonban érdemes tudni, hogy a test bármely részén felléphet a probléma. Így kezeletlen esetekben  könnyen vezethet szívinfarktushoz, illetve stroke-hoz is, sőt, kutatások szerint az ezek miatt bekövetkezett halálesetek kétharmadáért-háromnegyedéért cukorbetegség miatti érrendszeri probléma volt a felelős.

Az érszűkület tünetei

Bár az érszűkület kezdetben tünetmentes lehet, később azonban zsibbadás, fájdalom, hideg végtagok, esetleg üszkösödés hívja fel a figyelmet a problémára, így ez esetben mindenképp szakorvosi vizsgálat szükséges. A baj azonban az, hogy diabétesz esetén könnyen előfordulhat a végtagokban olyan idegkárosodás, ami szinte érzéketlenné teszi az adott testrészt, így a beteg nem biztos, hogy felfigyel ezekre a tünetekre. Ezért is fontos a rendszeres, lehetőleg félévenkénti szűrővizsgálat - tanácsolja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológus főorvosa.

További tünetek, melyek érszűkületet jelezhetnek

Attól függően, hogy a test mely részén alakult ki érszűkület, úgy a következő tünetek hívhatják fel a figyelmet a betegségre:

•          szédülés

•          szem- és fejfájás

•          látási zavarok, homályos látás

•          mellkasi fájdalom

•          szívritmuszavar

•          fülzúgás

Fontos a rendszeres szűrés és kontroll

Diabéteszeseknél az alapbetegség szakszerű kezelésén kívül nagyon fontos a rendszeres angiológiai szűrővizsgálat (arteriográfia, UH, EKG) és kontroll, mivel esetükben lényegesen gyorsabban történik az állapot romlása, ami akár végtag amputációhoz is vezethet.

Amennyiben érszűkület áll fenn, úgy az állapot pontos meghatározásával személyre szabott kezelés szükséges, mely orvosi javallatra történhet gyógyszeres, Bemer, illetve infúziós terápiával, valamint életmódorvoslással.