trombozis

Egy trombózis minden esetben együtt jár az azt követő életmódváltással, hiszen az újabb vérrögök elkerülése érdekében érdemes kiemelt figyelmet fordítani az egészséges életvitelre. Emellett nagy jelentőséget kapnak a különböző véralvadásgátló gyógyszeres kezelések is, ám prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája szerint  ebben az esetben nem árt a K-vitamin fogyasztásra is odafigyelni, hiszen ennek túlzott bevitele csökkentheti a tabletták hatékonyságát.

K-vitamin és a véralvadás

A véralvadás bonyolult és összetett folyamat, melynek során a prothrombinból thrombin nevű enzim keletkezik, ami az oldható fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja. A fibrin utána lerakódik az ér belsejében, majd megszilárdulva egyfajta dugót képez a sérülés helyén. Ezt nevezzük vérrögnek, ami a nagyobb vérvesztést hivatott megakadályozni. Az egész folyamathoz természetesen szükség van még véralvadási faktorokra, enzimekre, illetve K-vitaminra is- ez utóbbi a véralvadási faktorok szintézise után szükséges módosulatok létrejöttéhez kell, így ennek hiányában megnő a vérzékenység esélye.

Miért fontos ügyelni a K-vitamin bevitelre véralvadásgátló alkalmazásakor?

Ahogy említettük, a K-vitaminnak jelentős szerepe van a véralvadás folyamatában. A baj azonban az, hogy a leggyakrabban használt kumarin-típusú antikoaguláns készítmény  (Pl. Syncumar, Warfarin, Marfarin) hatását befolyásolja a K-vitamin, így célszerű odafigyelni ennek mérsékelt, de állandó  fogyasztására. Természetesen nincsenek teljes egészében megtiltva az ebben a vitaminban gazdag ételek, azonban nem árt óvatosnak lenni (ez ugyanúgy vonatkozik a vérzékeny betegekre is)!

A legfontosabb, hogy a napi K- vitamin bevitel többé-kevésbé azonos szintű legyen. Ekkor a beteget be lehet állítani cumarinra (pl. nem teheti meg. pl. hogy egyik nap 2 kg narancsot elfogyaszt, másnap egyet sem és így tovább)- mondja prof. Blaskó György.

Magas K-vitamin tartalmú ételek:  karfiol, kelbimbó, káposzta, máj, tojás, spenót, paradicsom, paprika, brokkoli

Éppen ezért, ha valaki véralvadásgátló szedésére kényszerül, érdemes kezelőorvosától tanácsot kérni az étrenddel kapcsolatban, továbbá, hogy kell-e valamiféle teendő antibiotikum szedésekor. Ez utóbbira azért van szükség, mert a bélben található baktériumok is termelnek K-vitamint, és mivel ezek a készítmények csökkentik a normál bélflórát, antikoaguláns szedése mellett növelhetik a vérzékenységet.

Fontos a megfelelő dózis beállítása

A véralvadásgátló dózisának beállítása alapos kivizsgálást igényel, melyet több tényező is befolyásol, pl. beteg életkora, neme, trombózis hajlama, valamint az is, az illető milyen mennyiségben fogyaszt K-vitamin tartalmú ételeket. A szakértő szerint a legfontosabb, hogy a beteg az életét legalább 80%-ban INR 2-3 közötti tartományban töltse! (Hogy ezt napi hány tablettával éri el, teljesen közömbös).

A megfelelő testsúly elérése sokak vágyálma, ám a kacsú vonalak nem csupán megnyerő külső miatt fontosak, hanem az egészség megőrzése érdekében is. Tanulmányok ugyanis kimutatták, hogy már kisebb súlyfelesleg is megnöveli a magasvérnyomás kialakulásának kockázatát. Dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája pár hasznos tanáccsal szolgált, mi mindenre érdemes ügyelni.

Amerikai tanulmányok szerint nem csak a nagyobb súlyfelesleg vezethet hipertóniához, ugyanis megállapították, hogy az is vérnyomásemelő hatással bír, ha testtömegének csupán 5 százalékát szedi fel. A vizsgálatban 16 önkéntest kértek arra, hogy napi extra 400-1000 kcal-t fogyasszanak 8 héten keresztül. Megfigyelték, hogy bár emelkedtek az értékeik, ám az egészséges tartományon belül maradtak. Azt viszont hozzátették, hogy azok, akiknél a hasuk tájékára rakódott le a zsírréteg, azoknál veszélyesebb méreteket öltött a probléma.

Bár az ebben a tanulmányban nem volt világos, miért is okoz hipertóniát a súlyfelesleg, így egy következő vizsgálatban próbáltak közelebb kerülni a válaszhoz.

Ennek érdekében a 16 résztvevőt olyan ételekkel és italokkal kínálták, melyekkel testsúlyuk 5%-át szedték magukra. (Az önkéntesek a vizsgálat elején nem voltak elhízottak). A tanulmány végén megfigyelték, hogy azoknál, akik híztak, átlagosan 4 Hgmm-rel nőtt a szisztolés értékük, továbbá nagyobb emelkedésről számoltak be azoknál, akiknél hasi zsírpárna alakult ki. Továbbá hozzátették, hogy minél több a feldolgozott élelmiszerekkel sóbevitel, annál nagyobb a vérnyomás emelkedése, illetve azt is érdemes figyelembe venni, hogy az életkor előrehaladtával a kalóriaégetés lelassul, és ezt számításba kell venni az étkezések kapcsán.

Edzéssel lényegesen csökkenthetők az értékek

A súlyfeleslegtől a megfelelő táplálkozáson kívül kardió edzéssel érdemes megszabadulni, főleg azért, mert a megfelelő mennyiségű és minőségű sport 5-10 Hgmm-rel csökkenteni tudja a vérnyomást. Arra  azonban ügyeljen, hogy tartsa be a fokozatosság elvét, ne hajtsa túl magát, illetve kerülje a súlyzós edzéseket- tanácsolja dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája. Természetesen a megfelelő életmód kialakítása nem könnyű feladat, ezért ha kell, szakember segítségét is igénybe lehet venni, aki táplálkozási és mozgásbeli tanácsokkal is szolgálhat a hipertónia kezelése céljából.

Vérnyomáscsökkentő tanácsok:

• rendszeres kardió mozgás
• sószegény táplálkozás
• DASH diéta
• stressz csökkentés (jóga, meditááció, autogén tréning)
• elegendő mennyiségű, jó minőségű alvás

Évről évre egyre több magasvérnyomásos beteget diagnosztizálnak. A közhiedelemmel ellentétben a fiatalabbakat is sújthatja a probléma, ám tanulmányok szerint a gyógyszeres kezelésre jobban reagálnak az idősebb korosztály tagjai. Hogy miért fontos mégis mielőbb mindenkinek szakemberhez fordulni, arról dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája beszélt.

Ezért vegye komolyan a magasvérnyomást

Magasvérnyomás alatt a 140/90 feletti értéket értjük. Természetesen vannak olyan szituációk – pl. stressz, sport-, amikor hirtelen megugrik az ember vérnyomása, ám normál esetben vissza is tér a megengedett értékre. Amennyiben ez nem következik be, úgy a diagnózis egyértelműen felállítható. A betegségre máig sokan csak legyintenek és az időskor velejárójának tartják, ám kezelés nélkül szív-és érrendszeri problémákhoz vezethet, ugyanis hipertónia esetén az erek fala megfeszül, így elvesztik rugalmasságukat, és belső falaikon sérülések keletkeznek. Ez apróbb vérrögök kialakulásához, illetve meszesedéshez vezethet, ami jelentősen megnöveli a szívinfarktus és a stroke kialakulásának kockázatát- figyelmeztet dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája.

Az idősebbek jobban reagálnak a gyógyszeres kezelésre

Szerencsére a magasvérnyomás megfelelő kezeléssel kordában tartható, így elkerülhetőek az esetleges szövődmények. A gyógyszeres kezelés az esetek többségében elengedhetetlen, és norvég tanulmányok szerint bár az idősebbeket gyakrabban érinti a hipertónia, ám ők ( a 65 év felettiek) jobban és gyorsabban reagálnak a terápiára, ugyanis megfigyelték, hogy náluk 1-2 Hgmm-rel jobban csökkentette a gyógyszeres kezelés a vérnyomásukat. Ráadásul náluk mellékhatások is ritkábban fordulnak elő, így fejfájásra is kevésbé panaszkodtak, mint a fiatalabbak. A vizsgálat azért is volt fontos, mivel sok orvos eddig vonakodott az idősek agresszívabb kezelésétől, viszont így bebizonyosodott, hogy esetükben is helyet kaphat a magabiztos terápia.

A fiatalok sem dőlhetnek hátra

A kutatás természetesen nem azt üzeni, hogy a fiatalok számára a gyógyszeres terápia hatástalan, ám náluk fittségükből adódóan a rendszeres mozgásra is nagy hangsúlyt kell fektetni. Tanulmányok szerint ugyanis akár 25 Hgmm-rel is csökkentheti a vérnyomást, ha a beteg egy héten 3-szor 20 percet kardio-jellegű edzést folytat. A megfelelő életmód tehát nagyban támogatja a gyógyszeres terápiát, sőt, akár ki is válthatja azt-viszont kizárólag orvosi jóváhagyással!

A feledékenység és a különböző memóriagondok egyre gyakoribbá válhatnak az idő folyamán, ám van, hogy kezeletlen hipertóniát is jelezhet, hiszen a tartós magas vérnyomás jelentősen károsíthatja az erek falát, ami kihat a gondolkodásra is. A Neurology című lapban megjelent tanulmány szerint ilyen szempontból főleg a középkorúaknál mért magas értékek jelentenek nagyobb kockázatot. Hogy pontosan miért is okoz agykárosodást a magasvérnyomás, arra dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája ad választ.

A középkorúaknál diagnosztizált magasvérnyomás kezelése kiemelt fontossággal bír annak tekintetében, hogy időskorban mennyire fogja az illetőt szenilitás sújtani. Kutatások szerint ugyanis szoros összefüggésbe hozható a középkorban mért magasabb szisztolés és diasztolés érték a későbbi években fellépő memóriagondokkal.

„Eredményeinkkel nagyobb betekintést nyerhetünk a magasvérnyomás-történet, az időskori magasvérnyomás, valamint annak agykárosító és memóriaromboló közti kapcsolatába”- mondta a tanulmány vezetője, Lenore J. Launer PhD.

A több mint 4000 főt számláló vizsgálatban olyan 50 év körüli hipertóniás betegeket vontak be, akiknél még nem jelentkeztek gondolkodásbeli problémák. Később (76 éves koruk körül) ismételten megmérték vérnyomásukat, majd MRI segítségével az agyi ereiket is ellenőrizték. Ennek során megállapították, hogy jelentős összefüggés van a középkorúként mért magasvérnyomás és az időskori agyban lévő érkárosodás között. Bár eddig is látható volt az összefüggés, ám újdonság, hogy 50%-kal nagyobb az időskori demenciára az esély, ha az illetőnek már az 50-es éveiben is magasak voltak az értékei.

Ezért okoz memóriagondokat a magasvérnyomás

A tartós vérnyomás-emelkedés úgy károsítja az ereket, hogy azok belső felszínén apró sérüléseket hoz létre. Ez egy idő után oda vezet, hogy fokozódik az ér-összehúzódást eredményező anyagok termelődése, melynek hatására az ér belső felszínén egyenetlenség jön létre, ami kis vérrögök képződéséhez, illetve az érfal meszesedéséhez vezethet. A károsodott erekben továbbá csökken - vagy megszűnik- a vérátáramlás, és az ellátandó agyterület emiatt károsodik, elhal, és kisebb-nagyobb területek működése is megromlik.”- magyarázza dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája, aki hozzátette, ez nem csupán az agy ereire, hanem a test minden részén lévőére vonatkozik. Éppen ezért a magasvérnyomás további gyakori szövődményei közé tartozik a stroke, a szívinfarktus, valamint a merevedési panaszok.

Gyógyszerrel és életmódváltással kezelhető

Általánosságban elmondható, hogy a magasvérnyomás sikeresen kezelhető, de az esetek kb. 90%-ban nem gyógyítható betegség. Ebben nagy szerepe van a rendszeres kardió mozgásnak, a megfelelő, sószegény táplálkozásnak, valamint a stressz csökkentésének. Vannak olyan esetek, amikor pusztán életmódváltással normalizálható a vérnyomás, ám gyakori, amikor gyógyszeres kezelésre is szükség van. Ma már szerencsére rengeteg olyan készítmény van a piacon, ami pozitív hatással van a hipertóniára, ám ennek kiválasztása és adagjának meghatározása orvosi feladat, melyhez előzetes vizsgálat és rendszeres kontroll szükséges.

Bár a magasvérnyomás általában nem gyógyítható, ellenben jól kezelhető betegség. Sajnos azonban vannak olyan esetek, amikor a normál értékek gyógyszeres beállítása nehézségekbe ütközik. Hogy mi ilyenkor a teendő, azt dr. Kapocsi Judit tanárnőtől, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistájától tudtuk meg.

Rezisztens hipertónia

A magasvérnyomás az esetek nagy részében nem gyógyítható, ám számtalan készítmény áll már az orvosok rendelkezésére, melyekkel könnyen kordában tarthatóak az értékek. Vizsgálatok szerint azonban a hipertóniások 20-30 százaléka több gyógyszerre sem reagál kellőképpen. Amennyiben 3 különböző hatásmechanizmusú szerrel sem sikerül a vérnyomást a normál tartományban tartani ( 140/90 Hgmm alatti érték), ki kell zárni az un. másodlagos hipertónia fennállását, (veseér szűkület, vesemegbetegedés, endokrin hipertóniák, alvási apnoe, stb). Ha a másodlagos hipertónia kizárható, úgy rezisztens hipertóniáról szokás beszélni. Ez a magasvérnyomás betegség egyik legveszélyesebb formája, hiszen a tartósan magas vérnyomás komoly károkat okozhat, ráadásul jelentősen megnöveli a szívinfarktus és a stroke rizikóját.

Gyakran kiderül a mögöttes ok

A valódi rezisztens hipertónia ritka, mivel hosszabb kutakodás során az esetek többségében kiderül, mi is okozza a problémát. Ugyanis előfordulhatnak olyan banális okok, mint a beteg nem szedi rendszeresen a gyógyszereit, esetleg egészségromboló életmódot folytat, de akár egyéb betegségek is kiderülhetnek a vizsgálatok során, mint pl. pajzsmirigyzavar, alvási apnoe, esetleg cukorbetegség. Ha valamilyen betegség a probléma forrása, úgy a vérnyomás az alapbetegség kezelésével nagy eséllyel csökkenthető - mondja dr. Kapocsi Judit tanárnőtől, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája.

Mik okozhatják a látszólag csökkenni nem akaró vérnyomást?

• rosszul megválasztott gyógyszer kombinációk
• egyéb gyógyszerek vérnyomásnövelő hatása
• túlzott sófogyasztás és mozgásszegény életmód
• rendszertelen gyógyszerszedés
• fehérköpeny szindróma
• helytelen mérés/mérőeszköz

Nincs egységes kezelési irányelv

Gyakran az alkalmazott kezelés kiegészítése kis adagú diuretikummal az addig nem jól kezelhető vérnyomást normalizálja- tehát a kombináció részeként nagyon hasznos lehet.  Ezen kívül az úgynevezett mineralokortikoid antagonisták csökkentik a só-és vízháztartást szabályozó mineralokortikoidok hatását, és ilyen módon hozzájárulhat a vérnyomás csökkentéséhez (ha a magasvérnyomás hátterében ennek túltermelés áll).

Azt viszont tudni kell, hogy nincs egységes ajánlás a rezisztens hipertónia kezelésére, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a diagnosztikus munka pontosításával be lehet határolni, hogy mikor áll fenn valóban rezisztens hipertónia, és minden alkalommal az adott eset körülményeinek tisztázásával törekszünk a helyzet kezelésére, és egyénre szabott terápiát alkalmazunk- mondja Dr. Kapocsi Judit.