A VESEBETEGEK NAGY RÉSZE MAGASVÉRNYOMÁSBAN SZENVED

Az idősebbek körében igen gyakori probléma a magasvérnyomás, ám vesebetegség fennállása esetén ez az arány még magasabb. Éppen ezért a gyógyszeres kezelésnek a vérnyomás normalizálásán túl a vesék védelmében is nagy szerepe van. Hogy mégis hogy lehet kezelni a vesebetegség okozta hipertóniát, arról dr. Kapocsi Judit tanárnő, aTrombózisközpont magasvérnyomás specialistája beszélt.

Renovaszkuláris magasvérnyomás

A magasvérnyomás és a vesebetegség általában együtt jár, hiszen a hipertónia lehet a szerv károsodásának oka és eredménye is. Amennyiben a vérnyomás emelkedését a veseartéria szűkülete okozza, azt renovaszkuláris hipertóniának nevezzük. Ekkor az artéria szűkülete vérellátási hiányt teremt, és mivel emiatt kevesebb vér áramlik, így a szervezet úgy érzékeli, hogy alacsony vérnyomás áll fenn, ezért olyan folyamatok indulnak be, melyek növeli a vér áramlását. Ehhez renin nevű anyag szabadul fel, ami fokozza az érösszehúzó anyagok mennyiségét, illetve egyre több vizet és sót visszatartó angiotenzin I, II és aldoszteron aktivizálódását is elősegíti.

„A tartós magasabb vérnyomás a kisebb veseerek károsításával (szklerotikus elváltozások) hasonló mechanizmussal vezet magasvérnyomás kialakulásához. Illetve a vese elsődleges megbetegedései, pl. heveny vagy idült glomerulonefritis, idült pielonefritis, cukorbetegség okozta vesekárosodás stb. is okozhat hipertóniát”- teszi hozzá Dr. Kapocsi Judit.

A renovaszkuláris hipertónia hátterében leggyakrabban atherosclerosis, azaz érelmeszesedés, illetve a vesékben futó artériák rugalmasságának elvesztése áll. Ritkán ugyan, de a szűkület oka úgynevezett fibromuszkuláris diszplázia is lehet, mely a veseartériák rendellenes szerkezetével jár.

Nehéz diagnosztizálni

Sajnos a veseartériák szűkületéből adódó magasvérnyomást – csakúgy, mint az elsődleges hipertóniát- nehéz észrevenni, hiszen az esetek többségében semmilyen tünet nem produkál a beteg- mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpontmagasvérnyomás specialistája. Éppen ezért általában otthon, vagy a háziorvosnál történő rutin vérnyomásmérés során derül fény a 140/90 Hgmm feletti vérnyomásra. Amikor 3 különböző hatású vérnyomáscsökkentő ellenére sem normalizálódnak az értékek, gondolni kell mögöttes betegségre, így ekkor a vesék és azok funkciójának vizsgálata –is- szükséges (vérvétellel, vizeletvizsgálattal, képalkotó vizsgálatokkal).  Amennyiben bebizonyosodik a renovaszkuláris hipertónia, úgy a vérnyomáscsökkentő terápián kívül az alapbetegség kezelése is nagy szereppel bír.

Életmódbeli változtatások

• só-és koleszterinszegény étrend
• rendszeres, laza testmozgás
• stressz csökkentése
• dohányzásról való leszokás

Tisztázatlan eredetű lábfájdalom esetén orvoshoz kell fordulni

Későn jönnek el: gyakran a betegnek már fekélyes a lába, mire felkeres – számolt be az angiológiai rendelések tapasztalatairól Dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa. Az érspecialista szakember arra figyelmeztetett, hogy az érszűkületet meg lehet előzni vagy rosszabbodását lassítani, de a már kialakult kóros elváltozás nehezen kezelhető, és gondozatlan esetben lábamputációval fenyeget.

A magyar népesség legalább 15%-a szenved alsóvégtagi artériás érbetegségtől, ám kevesen tudják, hogy a járáskor kialakuló fájdalom a vádliban, combban, csípőben nem elhanyagolható panasz: terhelésre jelentkező ismeretlen eredetű fájdalommal, amely egy későbbi stádiumban akár nyugalmi állapotban is jelentkezhet, mindenképp érdemes szakorvoshoz menni. Sok betegnek még egy komolyabb lilás elszíneződés a lábujjakon vagy egy fekély sem eléggé intő jel, hogy veszélyben az alsó végtag, ha nem kezdődik meg mihamarabb a célzott kezelés.

A panaszok okán történő első vizit idején az ún. boka-kar index meghatározása a legfontosabb: a szakorvos a lábban mérhető vérnyomásnak és a felkar vérnyomásának hányadosára kíváncsi – fejtette ki Dr. Kósa Éva. Ez egy gyors és fájdalommentes kézi ultrahang készülékkel végzett vizsgálat. Lényeges, hogy az erek állapotának felmérésével egyidejűleg kizárjunk minden olyan betegséget, ami nem az érhálózatot érinti. Ilyenek a gerincbetegségek vagy a neurológiai (idegi eredetű) elváltozások, amelyek szintén okozhatnak pl. lábfájdalmat vagy fokozott lábzsibbadást. Ha a boka-kar index 1 alatt vagy 1.3 felett van, a beteget biztos, hogy kezelni kell.

Miből áll az érszűkület hatásos kezelése?

A teljes cikket tekintsd meg a Trombózisközpont honlapján

A cikk szakértője: Dr. Kósa Éva