MÉG A TERHESSÉG ELŐTT KEZELTESSE A VISSZEREIT

Várandósság során gyakran alakulnak ki a bőrből kiemelkedő, kanyargós visszértágulatok, melyek nem csak esztétikailag zavaróak, de igen fájdalmasak is lehetnek. Bár sok esetben csupán a terhesség alatt keletkeznek, ám nem ritka, amikor még az előtt megjelennek. Dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa azt tanácsolja a leendő kismamáknak, hogy még a gyermekáldás előtt kezeltesse a problémát az állapot súlyosbodásának és az esetleges szövődmények kialakulásának megelőzése érdekében!

Ezért alakulnak ki visszértágulatok a kismamáknál

Várandósság során számtalan változás megy végbe a nők szervezetében, melyek elősegítik a visszértágulatok kialakulását. Ilyen például a megnövekedett progeszteronszint, ami bár a terhesség megtartásához elengedhetetlen, a kötőszövetek lazábbá válnak, így a vénák falai meggyengülnek. Ráadásul az egész hormonrendszer olyan változásokon megy keresztül, melyek tágítják a méh ereit, ami sajnos a láb vénáira is vonatkozik. Emellett a magzat táplálása miatt jelentősen megnő az anya testében a véráramlás, és ez extra terhet ró az alsó végtagokra, melyeknek a szív felé kell pumpálnia a megnövekedett vérmennyiséget. Ezt az állapotot pedig csak fokozza a magzat folyamatos növekedése, mely egy idő után nyomhatja a medence vénáit, megnehezítve ezzel a  vér visszaáramlását.

A meglévő visszértágulatok súlyosbodhatnak

Természetesen előfordulhat, hogy valakinél még a terhesség előtt megjelennek a visszértágulatok- ekkor érdemes szakorvost felkeresni éskezeltetni, hiszen nem csupán újabbak alakulhatnak ki, hanem a meglévők is romolhatnak. Ennek nagy veszélye nem csupán az, hogy a kismama gyakori lábfájára fog panaszkodni, hanem az, hogy a vénás pangás következtében nagyobb eséllyel lép fel visszérgyulladás, de a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata is jelentősen megnő - mondja dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.

Éppen ezért még a családalapítás előtt szükséges kezeltetni a problémát: ez lehet kompressziós terápia (melynek az egész várandósság során nagy szerepe van), injekciós kezelés, szükség esetén  rádiófrekvenciás visszérműtét. Az eljárás - ellentétben a hagyományos visszérműtétekkel- szinte fájdalommentes, altatás, illetve gerincérzéstelenítés nélkül történik, ráadásul a páciens a harmadik napon már munkába is állhat, így nincs utána hosszabb lábadozás.

Hogy a páciensnek pontosan , milyen kezelésre  van szüksége, arról a szakorvos dönt előzetes állapotfelmérés után. Enyhébb esetekben nincs szükség beavatkozásra, csak ha kozmetikai problémát okoz. Ilyenkor elegendő lehet a szkleroterápia, mely során egy speciális oldatot kell fecskendezni az adott érbe, aminek hatására a benne lévő vér megalvad, majd kompressziós kezelés hatására az ér összetapad és felszívódik. Apróbb hajszálerek esetén szóba jön a termokoaguláció elvén működő rádiófrekvenciás kezelés, mely során az igen vékony, speciálisan szigetelt tű 4 MHz frekvenciájú rezgése által kiváltott hőhatás elpusztítja a kapilláris erek falát és azok tartalmát is.

Fontos: ha bármilyen lábduzzanatot, nehéz-láb érzést, esetleg más visszérre utaló tünetet tapasztalunk, a kompressziós kezelés elengedhetetlen.

Az emberek többsége a lábszárfekélyt leggyakrabban a diabétesszel hozza összefüggésbe. A cukorbetegség ugyan fontos kockázati tényezője az állapotnak, ám a lábszáron kitüremkedő kacskaringós visszerek is okozhatják a problémát. Hogy pontosan mik a lábszárfekély veszélyei, és hogy milyen módszerekkel lehet megelőzni, azt dr. Sepa Györgytől, a Trombózisközpont érsebész főorvosától tudtuk meg.

Mi az a lábszárfekély?

A vénás lábszárfekély az alsó végtag elégtelen vénás keringésének következményeként alakulhat ki - vannak ugyanis artériás, vagy keverten artériás és vénás eredetű fekélyek is. Ez általában a belbokánál kialakuló, nehezen, vagy egyáltalán nem gyógyuló seb. Méretüket tekintve igen változatos képet mutatnak, és a fokozatos szövethiány miatt nem ritka, amikor növekedésnek indulnak.

Általában kis sérülést követően keletkezik, és a vénás keringés károsodása miatt nem mutat megfelelő gyógyhajlamot. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy ilyen vénás fekély a  mélyvénás trombózis késői szövődményeként is kialakulhat (poszttrombotikus szindróma).

Mik a veszélyei?

A lábszárfekély nem csupán a bőrbetegség, hiszen amellett, hogy nem nyújt esztétikus látványt, komoly veszélyei vannak, hiszen ez lényegében egy nyílt seb, amin keresztül zöld utat kapnak különböző kórokozók. Éppen ezért ekkor jelentősen megnő a gyulladások (pl. nyirokér gyulladás), az orbánc kialakulásának veszélye, sőt, még trombózist is okozhat, valamint kezeletlen esetben akár amputációra is sor kerülhet miatta- mondja dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.

Elhanyagolt visszerek növelik a kockázatot

Mivel a lábszárfekély elsősorban vénás keringési rendellenességből fakad, így a visszerek nagy kockázatot jelentenek kialakulására nézve, hiszen ekkor a kitágult erekben vénás pangás keletkezik. És amennyiben a vénás keringés meghibásodik, a salakanyagok nehezebben tudnak elszállítódni, ráadásul a pangás miatt a sejtek, szövetek oxigénellátása is csökken, ami gyulladásokhoz, később pedig fekély kialakulásához vezethet.

Éppen ezért visszeres problémák esetén érdemes még idejében szakemberhez fordulni, aki a probléma súlyosságától függően kompressziós terápiát (II-es típusú kompressziós harisnyával), illetve radiófrekvenciás kezelést/műtétet javasolhat- ez utóbbival akár a meghibásodott fő vénatörzsek is kíméletesen eltüntethetők.

„A termokoaguláció elvén alapuló terápia során egy vékony tűn keresztül alkalmazott nagyfrekvenciájú rezgés (4 MHz) által kiváltott hőhatás roncsolja az erek falát, így azok összezáródnak, majd a bennük lévő vér hirtelen megalvad, sejtjei szétesnek.”- magyarázza a módszer lényegét dr. Sepa György.

 Amennyiben már kialakult a lábszárfekély, úgy nagyon fontos a seb tisztán tartása és a helyi kezelés, ám ebben az esetben is kiemelt jelentőséggel bír a vénás elégtelenség megszüntetése, amit kizárólag kompressziós harisnya viselésével érhetünk el, az állapotromlás megakadályozása céljából.

A visszértágulatok számtalan ember életét keserítik meg, hiszen nem csupán esztétikailag nyújtanak zavaró látványt, de fájdalmasak is lehetnek, ráadásul komoly szövődményeket is okozhatnak. Bár a legtöbben jól ismerik a problémát, ennek ellenére több tévhit is kering vele és a kezelésével kapcsolatban. A leggyakoribbakat dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa oszlatja el.

Csak esztétikai probléma

Sokan úgy gondolják, hogy a visszerek csupán esztétikai problémát jelentenek, pedig komoly egészségügyi szövődményekkel is járhat az állapot. A vénás pangás miatt ugyanis amellett, hogy az illető nehézláb érzésre és kisebb-nagyobb fájdalmakra panaszkodhat, kezeletlen esetben akár lábszárfekélyt, illetve mélyvénás trombózist is okozhat, mely nem ritkán életveszélyes tüdőembóliával társulhat.

Elmúlik a krémektől

Számtalan készítmény van már a piacon, melyekkel a visszerek ellen fel lehet venni a harcot. Bár többségüknek valóban van némi érerősítő hatása, ráadásul még a fájdalmat is csillapíthatják, ám az igazság az, hogy a már a kidudorodó, kanyargós visszértágulatokon sajnos nem segít. Az alap problémát ugyanis nem szüntetik meg, így ha meg akar tőlük szabadulni, úgy komolyabb beavatkozásra van szükség- mondja dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.

Csak az idősebbeket érinti

Való igaz, egy bizonyos kor után gyakoribbak a visszértágulatok, ám nem ritka, amikor fiatalon – akár a 20-as évek elején- jelentkezik. Ekkor nagy eséllyel genetikai hajlama van az illetőnek, de a kedvezőtlen munkakörülmény, az ülő/álló munka, az elhízás, a fokozott fizikai terheléssel járó sport/munka mind hozzájárul a visszerek kialakulásához.

Terhesség után mindig elmúlik

Sokaknál a várandósság során alakulnak ki a visszértágulatok, melynek hátterében a hormonális változásokon kívül a magzat által előidézett, a medence vénáira gyakorolt, fokozott nyomás áll. A probléma legtöbbször a szülést követően rövid időn belül megszűnik, ám előfordulhat, hogy a panasz állandósul. Ilyenkor érdemes szakorvoshoz fordulni, akár műtétet is szóba jön a szövődmények elkerülése céljából.

Ha genetikai hajlamom van rá, biztos ki is alakul

Az igaz, hogy a visszeresség kialakulása gyógyszeresen vagy étrenddel nehezen befolyásolható. Az étrend szempontjából a szorulások kerülése lehet fontos, mely következtében fokozzuk a hasüregi nyomást. Az egyetlen hatásos módszer, ha már a kedvezőtlen munkakörülményeket nem tudjuk elkerülni a veszélyeztetett populáció között a rendszeres frissítő testmozgás, az a kompressziós harisnya viselése.

Bár az való igaz, hogy genetikai hajlam esetén nagyobb eséllyel jelentkezik a probléma, ám ez még nem egyenlő azzal, hogy biztosan ki is alakul. Hiszen ha az illető odafigyel táplálkozására, a bőséges folyadékfogyasztásra, valamint a rendszeres testmozgásra, úgy lényegesen csökkenti annak az esélyét, hogy megjelenjenek a zavaró visszértágulatok.

A műtét fájdalmas, ráadásul feltűnő hegek maradnak utána

A visszérműtétek az elmúlt években rengeteget fejlődtek, így ma már nem muszáj, hogy a beavatkozás fájdalmas legyen. Radiófrekvenciás eljárással ugyanis nincs se vágás, se altatás, se gerincérzéstelenítés, hiszen csak helyi érzéstelenítésre van szükség. A beavatkozás fájdalommentes, kíméletes, gyors, ráadásul nincs utána több hétig tartó felépülési idő.

A gyógyszertárakban többféle visszérkrém is kapható, ám azzal csak kevesek vannak tisztában, hogy ezek csupán a kellemetlen tüneteket enyhítik, a már kialakult, súlyosabb visszértágulatokat már nem tüntetik el.  Hogy pontosan mikre szolgálnak ezek a készítmények, és hogy miként lehet tartósabban megszabadulni a kacskaringós, kitüremkedő erektől, azt dr. Sepa Györgytől, a Trombózisközpont érsebész főorvosától tudhatja meg.

Csökkentik a fájdalmat és a gyulladást

Bár a visszeres fájdalmak rendszerint a nyári kánikulában jelentkeznek, ám nem ritka, amikor évszaktól függetlenül kellemetlen panaszokat okoznak- különösen akkor, ha az illető ülő-vagy állómunkát végez. Ennek oka, hogy a kitágult erekben a keringés lelassul, vénás pangás alakul ki, majd ödéma lép fel, aminek következtében károsodhat az erek belső fala, gyulladásos állapotot generálva. A visszérkrémek ezeket a gyulladásokat mérsékelhetik, illetve szüntethetik meg. Ezen kívül pedig csillapítják a tágulatokkal együtt járó, un. nehézláb érzést és hűsítik a végtagokat. Ráadásul ma már kaphatóak érerősítő hatóanyagokkal dúsított készítmények is, valamint olyanok, melyek a pangás miatt létrejövő vérrögök kialakulását hivatottak megakadályozni (ezek a heparin tartalmúak).

Csupán tüneti a kezelés

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a visszérkrémek csupán a fájdalmas tüneteket csillapítják, ám a mélyebb rétegekben kialakult visszértágulatokat nem fogják eltűntetni, ráadásul az olyan életveszélyes szövődmények ellen sem fognak nagyfokú védelmet nyújtani, mint a mélyvénás trombózis.

Éppen ezért érdemes a visszeres panaszokkal szakemberhez fordulni, aki hasznos tanácsokkal szolgálhat a probléma kezelését illetően. Ez lehet kompressziós terápia, mely során a felületes vénákat összenyomjuk, ezzel megszüntetjük bennük a keringést. Ennek hatására a mélyvénákban felgyorsul a vénás áramlás, ami csökkenti a súlyos vénás pangást a végtagban és javítja a bőr vérellátását- mondja dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.

Azonban vannak olyan esetek, amikor egyedül a kompressziós kezelés nem elég: ilyenkor szkleroterápia, illetve radiófrekvenciás műtét/kezelés nyújt hatékony megoldást, attól függően, milyen mértékű és súlyosságú a visszértágulat. 1-2 mm átmérőjű seprűvénák és a legfeljebb 2-4 mm-es kidagadó erek esetén a szkleroterápia, a kisebb visszértágulatokra a radiófrekvenciás kezelés, míg előrehaladottabb esetekben a radiófrekvenciás műtét vezet eredményre.

A termokoaguláció elvén alapuló terápia során egy vékony tűn keresztül alkalmazott nagyfrekvenciájú rezgés (4 MHz) által kiváltott hőhatás roncsolja az erek falát, így azok összezáródnak, majd a bennük lévő vér hirtelen megalvad, sejtjei szétesnek. A kezelés csupán minimális fájdalommal jár. Műtétre súlyosabb esetekben van szükség, viszont a hagyományos visszérműtétekkel ellentétben ezt altatás és vágás nélkül végezzük, helyi érzéstelenítésben. Ez sokkal kíméletesebb, mint a hagyományos visszérműtét és a beteg már a műtétet követő 3. napon munkába állhat.

Az arcon megjelenő vöröslő területek sokakat zavarnak, így a legtöbben számtalan kozmetikai szerre költenek nagyobb összegeket, csak hogy eltűntethessék a problémát. A rosacea-nak nevezett állapot már viszonylag fiatal korban, akár a 30-as években is elkezdődhet. Dr. Sepa Györgyöt, a Trombózisközpont érsebész főorvosát arról kérdeztük, pontosan mit is lehet tenni a probléma ellen.

Nem ugyanaz, mint az egészséges bőrpír

A rozácea az arc ereinek a betegsége. Ezek ugyanis örökletes hajlam, betegségek (vérnyomás probléma, hormonzavar, bőratka), illetve külső tényezők következtében kitágulnak, és akár gyulladásos állapotba is kerülhetnek. A betegség három stádiumra osztható: kezdetben az erek bizonyos hatásokra (pl. csípős, fűszeres, meleg ételek, forró italok, kánikula) ideiglenesen kitágulnak, az orcák vörössé válnak, majd a későbbiekben ez az állapot állandósul. A bőrpír megjelenhet az orron, a homlok középső részén, szimmetrikusan az orcákon. A következő fázisban már gennyes csomók jelennek meg, végül a legsúlyosabb stádiumban mindez kiegészül az arcbőr megvastagodásával, valamint az orron lévő ún. rhinophyma-val, ami az ott lévő faggyúmirigyek és kötőszövet karfiolszerű túlburjánzásával jár.

A rosacea tünetei:

• az arc T-vonalában fellépő bőrvörösség, értágulatok
• egyenetlen bőrfelszín, göbök, gennyes csomók
• gyulladás
• bőrérzékenység, égő érzés
• arc ödémája

Magától nem szűnik meg

A rosacea nem csak esztétikailag zavaró, de kellemetlen, fájdalmas betegség is, így nem érdemes várni a megfelelő kezeléssel. Ma már többféle érerősítő és gyulladáscsökkentő gyógyszer, krém és kenőcs van a piacon, melyek bár a tüneteket csillapítják, ám legtöbbször végérvényesen nem szűntetik meg a problémát. Ezen kívül megfelelő életmóddal is sokat lehet tenni a tünetek romlása ellen. Éppen ezért lehetőleg kerülje az olyan tevékenységeket, melyek erősebb vérbőséggel járnak (pl. fűszeres ételek fogyasztása, szaunázás, napozás, szolárium).

Amennyiben tartósan meg szeretne szabadulni a rosacea-tól, arra is van megoldás, ugyanis radiófrekvenciás (RF) kezeléssel gyors és látványos javulás érhető el. A terápia úgynevezett termokoaguláció elvén alapul. Lényege, hogy egy vékony tűn keresztül alkalmazott nagyfrekvenciájú rezgés által kiváltott hőhatás roncsolja az erek falát, így az összezáródik, és a benne lévő vér hirtelen megalvad, sejtjei szétesnek. A termokoaguláció pontosan ellenőrzött és irányított energiát használ, amely csak a célszövetre van hatással, de megvédi az azt körülvevő szöveteket, így teljesen biztonságos- mondja Dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.

Az eljárás csupán minimális fájdalommal jár, érzéstelenítést nem igényel, és bármely bőrtípuson elvégezhető. A kezelés mellékhatásaként bőrpír léphet fel, ám ez pár nap alatt nyomtalanul eltűnik.