trombozis

Családalapításra a legtöbben tudatosan készülnek, és ez a véralvadásgátló készítményeket szedő nők esetében fokozott jelentőséggel bír, hiszen az addigi kezelés változtatását teszi szükségessé az, ha az illető családbővítésre adja a fejét. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője felhívja a figyelmet arra, hogy mire kell ügyelnie a betegnek, ha véralvadásgátló terápia mellett teherbe szeretne esni.

A véralvadásgátlók szerepe

A véralvadásgátlók szerepe az érelzáródást okozó vérrögök kialakulásának megakadályozására szolgál, így a trombózis prevenciós kezelés alappillére.  Hatásmódjuk alapján 3 nagy csoportra lehet őket osztani:

Kumarinok: ezek a készítmények a véralvadási faktorok képződéséhez szükséges K-vitamin hatását gátolják. A K-vitamin ugyanis a prothrombin és még néhány véralvadásban szereplő fehérje termelődésében játszik fontos szerepet.

Heparin típusú készítmények: a vénába adható heparinnal és a bőr alá adható rövid láncú heparinokkal /LMWH/ a szervezet természetes véralvadásgátló molekuláinak – antithrombin III- fokozott aktiválásával hat, és a véralvadásban szereplő anyagok - az X és a thrombin molekula- aktivitását indirekt módon gátolja

Xa-faktor és a  thrombin (IIa) hatását direkt módon gátló gyógyszerek: 4-6 éve kerültek forgalomba. Ezeket új típusú szájon át szedhető véralvadásgátlóknak nevezzük (NOAC).

Véralvadásgátlók és gyerekvállalás

Annak ellenére, hogy terhesség és gyermekágy ideje alatt fokozódik a trombóziskészség, azok is bátran vállalhatnak gyereket, akiknek volt már trombózisuk, illetve szerzett, vagy öröklött trombózishajlamuk van, és emiatt véralvadásgátló kezelésben részesülnek. Természetesen a véralvadásgátlásra a várandósság során is szükség van, viszont nem mindegy, milyen készítményeket használ a beteg. Ugyanis vannak olyan gyógyszerek – a kumarin származékok és az új típusú készítmények-, melyek átjutnak a méhlepényen, és a magzat egészségét, csontfejlődését veszélyeztethetik (főleg a 8-11.hétben). Így, tehát nagyon fontos, hogy még idejében tájékoztassa orvosát a gyermekvállalás szándékáról, hiszen ha az illető úgy szedi véralvadásgátló tablettáját, hogy közben már állapotos, akkor esetleg a terhesség megszakítása is indokolt lehet. - figyelmeztet dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője.

Természetesen amennyiben betartja orvosa utasításait, akkor biztonsággal vállalhat gyereket és félelem nélkül élvezheti a várandósság minden pillanatát. Ilyenkor az orvos LMWH injekció alkalmazását írja elő, melyet a kismamának a szülés után még minimum 6 hétig a hasába kell adnia magának (a szülés után 12 órával szokás újra beadni az alvadás gátló injekciót) A szülés megindulásakor tájékoztatni kell az orvost, hogy mikor adta be utoljára magának az injekciót! Az  LMWH biztonságos mind a babára, mind az anyára nézve, ezért alkalmazzák terhességben a trombózis megelőzésére. Fontos hangsúlyozni, hogy a kismama állapotának folyamatos monitorozása elengedhetetlen, így rendszeres orvos-beteg konzultáció szükséges a várandósság során!

 A vérlemezkék fontos szerepet töltenek be a véralvadás beindításában ,így funkciózavarai vérzékenységet okoznak, ami akár súlyos méreteket is ölthet.  Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa a vérlemezkék véralvadásban betöltött szerepéről, és működési zavarairól beszélt.

A vérlemezkék szerepe, működése

A vöröscsontvelőben keletkező vérlemezkéknek – azaz trombocitáknak- az elsődlegeses véralvadásban, vérzéscsillapításban van kiemelkedő szerepük. Sérülés esetén a nagy vérvesztés elkerülése érdekében összecsapódnak az érfalhoz kitapadnak, és alvadékot, egyfajta „dugót” képeznek a sérült éren.

Amennyiben a vérlemezkék funkciójában zavar keletkezik, úgy a véralvadás nem tud normál módon zajlani, a vérzés tovább tart, esetleg átmeneti csillapodás után újra elindul. Lehet veleszületett illetve szerzett állapot is- mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.

A vérlemezkék szerzett működészavarát leggyakrabban bizonyos gyógyszerek (pl. aszpirin, reuma gyógyszerek) okozzák, vagy rosszindulatú daganatok gyógyszerei, de autóimmun betegségek, mérgezések is állhatnak a hátterében. Veleszületett funkciózavarral jár, hogy a vérlemezkék felszínén lévő receptorok, vagy a bennük található hírvivő anyagok, enzimek kórosak,hiányoznak, ezért nem tudják a véralvadást elősegítő funkciójukat ellátni.

A vérlemezkék funkciózavarai okozta veleszületett betegségek

Von Willebrand szindróma: statisztikák szerint a vérzékenység leggyakoribb formája a von Willebrand szindróma, melyet a von Willebrand nevű alvadási faktor hiánya, illetve csökkent működése okoz. Ilyenkor az érfal sérülése esetén a vérlemezkék kitapadása és összecsapzódása nem megy végbe tökéletesen, sőt a VIII-s alvadási faktor aktivitása is lényegesen csökken, ami tovább fokozza a vérzékenységet. A betegségnek több változata ismert és 20%-a súlyos vérzékenységgel jár. Például az erős vérzéssel járó menstruációs panaszok körülbelül 10-15%-ért felelős ez a típusú vérzékenység.

Bernard-Soulier szindróma: a betegség hátterében vérlemezkén lévő bizonyos receptorok hiánya/csökkent mennyisége áll, melynek hatására nem megy végbe a teljes véralvadás.

Szürke vérlemezke szindróma: ilyenkor megnövekedett vérlemezkék szürke árnyalatot öltenek- innen kapta az elnevezését. A betegség okozója a véralvadási faktorokat tartalmazó szemcsék hiánya. Igen ritka állapot.

Mely tünetek esetén gyanakodjon?

• Erős menstruációs vérzés
• Gyakori orrvérzés
• Foghúzás után sokáig tartó vérzés
• Gyakori kék-zöld foltok a bőrön
• Pontszerű bevérzések a bőrön, nyálkahártyán

Kerülje el a szövődményeket megfelelő kezeléssel

Dr. Szélessy Zsuzsanna szerint a vérlemezkék funkciózavaraiból adódó vérzékenység leggyakoribb veszélye a vashiányos vérszegénység, ám súlyosabb esetben akár belső vérzéseket is okozhat, nem beszélve a mindennapok nehezítettségéről (kis sérülések utáni erősebb vérzés) és az erős menstruációról. A diagnózis egy speciális vizsgálattal  gyorsan megállapítható. Ehhez egy kevés vért kell venni a pácienstől, majd egy készülék azt méri, hogy egy cső mennyi idő alatt záródik el a vértől. Ezáltal kiderül, hogy a vérlemezkék normálisan működnek-e, és ha nem, akkor milyen mértékben csökkent a működésük. Amennyiben bebizonyosodik a betegség, súlyosságtól függően az illető vagy véralvadást segítő gyógyszeres kezelésben részesül, vagy intravénásan alvadási faktort kap.

Fontos: a gyógyszeres kezelés műtétek, foghúzás, szülés előtt különösen nagy jelentőséggel bír a nagyobb vérvesztés elkerülése érdekében! Fontos továbbá megjegyezni, hogy aszpirin típusú gyógyszerek és a nem szteroid gyulladáscsökkentők (reuma gyógyszerek) szedése vérzékenység esetében tilos, mivel gátolja a vérlemezkék működését