trombozis

Főleg hideg időben a fázó, fájó, elfehéredő, elliluló, majd bepirosodó kézujjak a kiserek kóros összehúzódására, az úgynevezett Raynaud betegségre utalhatnak. Dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa erre a kórra hívja fel a figyelmet, aki szerint a tünetek életmódváltással és gyógyszeres kezeléssel enyhíthetőek.

Nem egyszerűen hidegek végtagok

Hideg végtagokra sokan panaszkodnak. Ennek hatására ugyanis ez a szervezet normál válasza a hőháztartás egyensúlyának biztosítására, de szerencsére az esetek többségében múló problémáról van szó. Előfordulhat azonban, hogy fájdalom, égő, bizsergető érzés mellett az ujjak elfehéredése, ellilulása, majd bepirosodása lép fel, valamint a kéz ügyetlenné válhat. Ilyen esetekben felmerül a Raynaud betegség lehetősége, ami az érrendszer eltúlzott válasza főleg hideg, vagy érzelmi stressz hatására. Ennek következtében az ujjak és a bőr kis artériái túlzottan összehúzódnak és vérellátási zavar alakul ki. Először egy, majd több ujj elfehéredik főleg a kézen - ritkábban a lábon-, majd azok ellilulnak, és amikor a roham megszűnik, az erek reflexszerűen kitágulnak, melytől az érintett terület vöröses árnyalatúvá válik. Dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa szerint az is előfordulhat, hogy a három fázisból csak kettő követi egymást. A probléma pár perctől akár 15-20 percen át is fennállhat- ilyenkor már függetlenül attól, hogy a beteg hidegben, vagy melegben tartózkodik, viszont az elmondható, hogy a rohamokat leggyakrabban melegből hideg környezetre való váltás provokálja (pl. a légkondicionáló, vagy az élelmiszerüzletekben a hűtött, fagyasztott termékek részlege). Általában a mutató, a középső és a gyűrűs ujjak érintettek.

Statisztikai adatok szerint a betegség előfordulási gyakorisága Magyarországon 6% körüli, és főleg a 40 éves kor alatti nőket érinti.

Tünetek

• kézujjak/lábujjak hideg hatására hirtelen többnyire háromfázisú elszíneződése (fehér, lilás, majd vöröses)
• fázás, fájdalom, égő, bizsergő érzés jelenléte
• a tünetek ismétlődve rohamokban jelentkeznek

Raynaud szindróma vagy Raynaud kór

Raynaud szindróma (szekunder forma) esetén a tünetek általában egyoldaliak és a hátterében egyéb alapbetegség igazolható (autoimmun megbetegedések - pl. szkleroderma, szisztémás lupusz eritematózusz, reumatoid artritisz-, vibrációs ártalmak, artériás érbetegségek, alagút-szindróma, nyaki borda, mellkaskimeneti szindróma, gerincsérv, tumoros betegségek, gyógyszerek stb.).

Raynaud kór (primer forma) esetén a jelenség hátterében egyéb betegség nem mutatható ki, és a tünetek mindkét végtagot érintik - magyarázza Dr. Kósa Éva. Érdekesség, hogy friss kutatási vizsgálat szerint a primer Raynaud betegségben szenvedőkben gyakoribb volt a migrén előfordulása, és az eredmények alapján felvetődött, hogy mindkét betegség genetikai alapon is meghatározott lehet.

A végtagok melegen tartása mellett fontos a gyógyszeres kezelés

Ha a Raynaud jelenség tüneteit észleljük, úgy érdemes szakemberhez fordulni. A primer és a szekunder formák a beteg panaszai, fizikális vizsgálat, laborvizsgálat és a körömágy úgynevezett kapillármikroszkópos vizsgálata alapján legtöbbször jól elkülöníthetőek. A mögöttes ok tisztázása céljából azonban sor kerülhet speciális labor- és műszeres- vagy röntgen vizsgálatokra is.

Mögöttes ok esetén a feladat az alapprobléma kezelése. Viszont tudni kell, hogy a betegség bármely formája áll is fenn, a tünetek enyhítéséhez elengedhetetlen az életmódbeli változás pl. hideg elleni védekezés, a dohányzás abbahagyása, amit szükség esetén gyógyszeres kezelés egészíthet ki.

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

A vénás elégtelenség hosszútávon fekélyhez, trombózishoz is vezethet

A kezeletlen visszeres panaszok, hosszútávon ülő-vagy állómunkával és egyéni hajlammal társulva olyan szövődményekhez vezethet, mint a jellemzően a vénás fekély, vagy a felületes- illetve mélyvénás trombózis. A fentebb említett panaszok vagy olyan tünetek, mint például a belbokák körül megjelenő hajszálértágulatok, barnás bőrelszíneződések, vagy bőrbehúzódás és megkeményedés esetén, érdemes szakemberhez fordulni, mivel ezek már egy súlyosabb állapotot jelentenek. Az időben megkezdett kezeléssel a folyamat rosszabbodása és a szövődmények kialakulásának esélye minimálisra csökkenthető.

Életmódváltás, vagy műtét?

Felvetődik kérdés, hogy mi a legjobb megoldás: az életmódváltás és a kompressziós harisnya viselése, vagy a műtét?

Dr. Kósa Éva szerint a megoldást részben a beteg, részben az erek állapota határozza meg. Amíg a visszértágulat mértéke nem okoz az illető számára esztétikai problémát, illetve a visszérelégtelenségnek még nem alakultak ki súlyos jelei, addig a beteg dönthet a konzervatív vagy más néven műtét nélküli kezelés mellett. Ennek alappillére a kompressziós terápia – beleértve a rugalmas pólyát, a kompressziós térdzoknit, combharisnyát vagy harisnyát – ezek feladata, hogy külső nyomást gyakorolva összenyomják a visszereket, így segítik bennük a felfelé történő véráramlást, csökkentik a visszerekben levő megnövekedett nyomást, ezáltal mérséklik a vénás pangást és a visszérelégtelenség okozta panaszokat is. - mondja dr. Kósa Éva. A kezelés további részét alkotják a gyógyszeres-, a mozgás- és az életmód-terápiák. Amennyiben előrehaladottabb állapotról van szó és fájdalmas panaszokat okoznak a visszértágulatok, úgy célszerű műtéti megoldást (a legkorszerűbb a rádiófrekvenciás visszérműtét) igénybe venni, egyrészt a fájdalom csökkentése, másrészt a szövődmények elkerülése miatt.

 A cukorbetegség önmagában is veszélyes és kezelést igénylő betegség, mely számtalan szövődménnyel jár. Ilyen többek között az érszűkület, mely csak még inkább rontja az illető állapotát, ráadásul további veszélyeket is maga után von. Dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológus főorvosa megosztotta, miért veszélyes különösen ez az állapot a cukorbetegekre, és mit lehet tenni ellene.

Gyakori szövődmény az érszűkület

Cukorbetegség esetén a lábon jelentkező érszűkület igen gyakori szövődmény, mivel a nagy és a kis erek egyaránt károsodnak a nem megfelelő inzulin- és vércukorszint miatt. Inzulin hiányában ugyanis a sejtek nem tudják a cukrot hasznosítani, a vércukor szintje megemelkedik, az általa kifejtett oxidatív károsodás hatására sérül az érfal, tágulékonysága csökken.

A gond főleg kezeletlen vagy rosszul kezelt esetekben jelentkezik. Sajnos a diabéteszesek nagy részét veszélyeztetik az érproblémák, azonban, ha rendszeresen részt vesznek a szűrővizsgálatokon, illetve, ha már az első panaszok megjelenésekor szakemberhez fordulnak, sikeresen kezelhető lenne az érszűkület, akár műtét nélkül is.

Bár cukorbetegség esetén gyakran az alsóvégtagon alakul ki érszűkület, azonban érdemes tudni, hogy a test bármely részén felléphet a probléma. Így kezeletlen esetekben  könnyen vezethet szívinfarktushoz, illetve stroke-hoz is, sőt, kutatások szerint az ezek miatt bekövetkezett halálesetek kétharmadáért-háromnegyedéért cukorbetegség miatti érrendszeri probléma volt a felelős.

Az érszűkület tünetei

Bár az érszűkület kezdetben tünetmentes lehet, később azonban zsibbadás, fájdalom, hideg végtagok, esetleg üszkösödés hívja fel a figyelmet a problémára, így ez esetben mindenképp szakorvosi vizsgálat szükséges. A baj azonban az, hogy diabétesz esetén könnyen előfordulhat a végtagokban olyan idegkárosodás, ami szinte érzéketlenné teszi az adott testrészt, így a beteg nem biztos, hogy felfigyel ezekre a tünetekre. Ezért is fontos a rendszeres, lehetőleg félévenkénti szűrővizsgálat - tanácsolja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológus főorvosa.

További tünetek, melyek érszűkületet jelezhetnek

Attól függően, hogy a test mely részén alakult ki érszűkület, úgy a következő tünetek hívhatják fel a figyelmet a betegségre:

•          szédülés

•          szem- és fejfájás

•          látási zavarok, homályos látás

•          mellkasi fájdalom

•          szívritmuszavar

•          fülzúgás

Fontos a rendszeres szűrés és kontroll

Diabéteszeseknél az alapbetegség szakszerű kezelésén kívül nagyon fontos a rendszeres angiológiai szűrővizsgálat (arteriográfia, UH, EKG) és kontroll, mivel esetükben lényegesen gyorsabban történik az állapot romlása, ami akár végtag amputációhoz is vezethet.

Amennyiben érszűkület áll fenn, úgy az állapot pontos meghatározásával személyre szabott kezelés szükséges, mely orvosi javallatra történhet gyógyszeres, Bemer, illetve infúziós terápiával, valamint életmódorvoslással.