trombozis

Az aszpirin régóta kedvelt terápia az artériás trombózis megelőzése céljából. Bár sok esetben valóban hatásosnak bizonyul, ám nem ritka, amikor az illető nem reagál a kezelésre. Az aszpirin rezisztenciáról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

Így hat az aszpirin

Bár az aszpirint szélesebb körben elsősorban láz-és fájdalomcsillapítóként ismerik, ám kutatások szerint sokaknál hatékony megelőzést nyújt a vérrögök okozta szívinfarktus és stroke ellen is. Az artériás trombózis hátterében a legfontosabb tényezők egyike a vérlemezkék összecsapódása, melyért az erekben lévő plakk felhasadása (un. ruptúrája) a felelős. A plakk miatt az ér keresztmetszete szűkül, melynek eredményeként megnő benne a vér keringési sebessége, tehát megnő a vérnyomás. Ennek hatására az érbelső, endothel részén sérülések keletkeznek, mely a vérlemezkék összecsapódását váltja ki.

Az aszpirin (acetilszalicilsav) ezt az összecsapódást hivatott megakadályozni, ez ugyanis meggátolja egy fontos enzim, a COX1 működését. A COX1 enzim a vérlemezkéken és az endothel sejteken belül az arachidonsav anyagcsere egyik fontos enzimje, tevékenysége következtében az arachidonsavból olyan un. prosztaglandinok keletkeznek, amik összecsapják a vérlemezkéket. (de az érfalban képződik belőle az összecsapzódást gátló prosztaciklin nevű anyag, így biztosítva az aggregáció/aggregációgátlás egyensúlyát.

Van, amikor nem véd

Sajnos hiába létezik az aszpirinnek több pozitív tulajdonsága is, van, hogy szedése ellenére is kialakulnak vérrögök. Ennek hátterében legtöbbször aszpirin rezisztencia, vagy un. non-responsio áll, mely során nagy valószínűséggel a COX1 enzim szerkezete változik olyanná (bár ezen a téren még további vizsgálatok folynak), hogy a vérlemezkék összecsapódását nem akadályozza meg a terápia. A hatástalanságot természetesen fokozza például a kevés folyadékfogyasztás, dohányzás, helytelen táplálkozás, illetve a kezeletlen magasvérnyomás - mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Vizsgálattal kideríthető

Hogy kideríthető legyen, vajon kinél áll fenn aszpirin rezisztencia, érdemes egy speciális laborvizsgálaton részt venni. Ehhez egy egyszerű vérvétel szükséges, majd a vért egy speciális készülékbe rakják, és figyelik, hogy a benne lévő speciális anyagokkal átitatott membrán miként záródik el a kicsapódó vérlemezkéktől. Amennyiben aszpirin rezisztenciát igazolnak, úgy sokszor az adag emelésével el lehet érni jobb hatást, ám eredményesebb, ha az aszpirint egy másik vérlemeze-összecsapódást gátló készítménnyel helyettesítik ( pl. clopidogrel).

Az aszpirin szedése bevett kezelési forma szívinfarktus és a stroke megelőzése céljából, viszont előfordulhat, hogy egyes betegeknél hatástalannak bizonyul. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája az aszpirin rezisztencia vizsgálat fontosságára hívja fel a figyelmet.

Mire jó az aszpirin?

Az aszpirinkezelés a 20. század közepétől bevált prevenciós mód az artériás trombózisnál, így az infarktus és stroke megelőzésének kedvelt eszköze. Ennek oka, hogy a készítményben található acetilsav gátolja egy olyan enzim (COX1) működését, ami az un. arachidonsav anyagcserében a vérlemezkék összecsapódásáért un. tromboxan A2 termelésért felelős. . Mivel ennek nagy szerepe van az artériás vérrögök kialakulásában, így ha a az aszpirin gátolja a folyamatot, akkor a vérlemezke-dugó nem alakul ki. Így tehát nincs, ami elzárhatná az erekben a verőeres véráramlás útját, súlyos károkat és életveszélyes állapotot okozva ezzel.

Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája szerint fontos megemlíteni, hogy az aszpirinkezelés azonban nem mindenkinél hatásos. Ennek oka, hogy vannak esetek, amikor az aszpirin nem gátolja a vérlemezkék összecsapódását (ilyenkor az aszpirin gátló hatását ellenőrizni kell, mert fennáll az „válaszadási képtelenség” más néven non-responsio jelensége). Ekkor aszpirin rezisztenciáról beszélünk, és kutatások szerint ez esetben jelentősen megnő a súlyosabb, gyakran halálos kimenetelű stroke, szívizom infarktus kialakulásának esélye. Annak pontos oka, hogy mitől alakul ki aszpirin rezisztencia, egyelőre még kérdéses – bár feltehetően többek között a COX 1 túlműködése áll a háttérében-, de a magyarázatokra számos egyéb lehetőség is fennállhat. Egy friss vizsgálatban megállapították, miszerint gyakrabban alakul ki jelenlegi, illetve korábbi dohányosoknál, mivel a cigaretta fokozza a vérlemezkék összecsapódását!

Ellenőriztesse, hatásos-e Önnél az aszpirin-kezelés

Hogy megtudja, mennyire védi Önt az aszpirin a stroke vagy a szívinfarktus ellen, célszerű egy speciális laboratóriumi vizsgálatot elvégeztetni.- tanácsolja prof. Blaskó György. Ehhez egy egyszerű vérvétel szükséges, mely után rövid időn belül kiderül az eredmény. A vizsgálat lényege, hogy levett vért egy speciális készülékbe rakják, majd figyelik, hogy a benne lévő cső miként záródik el az áramló vértől. Amennyiben aszpirin rezisztenciát igazolnak, úgy általában nem annak adagjának emelésével, hanem egy másik, szintén vérlemezke-összecsapódást gátló készítmény, a clopidogrel-lel való helyettesítést javasolják.