trombozis

A rosszindulatú daganatok már önmagukban nagy veszélyeket hordoznak, ám bizonyos fajtái a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázatát is lényegesen megnövelik. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a vérrögösödés megelőzésére hívja fel a figyelmet.

Ezért nő meg a trombózisrizikó daganat esetén

A daganatos betegségek során sok esetben jelentősen megnövekszik a szöveti faktor mennyisége, ami az úgynevezett véralvadási kaszkádot fokozott aktiválódásra készteti. Ráadásul több tanulmány szerint a tumorsejtek közvetlenül is aktiválhatják a thrombint és a X faktort, ami a véralvadási folyamat kulcsszereplője, hiszen az oldható fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja, ami megszilárdulva vérrögöt képez.

Viszont ez csupán az egyik része annak, hogy a rákos paciensek 10-30 százalékánál diagnosztizálnakmélyvénás trombózist, ami rossz esetben halálos tüdőembóliát is okozhat. Számos esetben ugyanis a trombózis jelentkezése az első jel, tehát azoknál a betegeknél, akiknél koruk, rizikójuk stb. miatt a daganatos betegség valószínűsége fennállhat, érdemes részletes kivizsgálásnak alávetni magukat (UH, CT, MRI, markerek, stb), hogy e módszerekkel már a legkisebb daganatra is fény derüljön. Ezek idejekorán operálva és kezelve akár teljes gyógyulást is eredményezhetnek.

Ugyanakkor a daganat elpusztítására szolgáló kezelés, a kemoterápiás gyógyszerek közül számosak trombogének, azaz megnövelik a vérrögösödés esélyét, hiszen jelentősen károsítják az erek belső, endothel falát. Ráadásul a tartós fekvés és a vénákra nehezedő esetleges nyomás is előidézheti a mélyvénás trombózist- mondja Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Rizikófelmérés a biztonságért

Az sajnos egyelőre nem kivitelezhető, hogy az összes daganatos megbetegedés esetén megelőző kezelésben vegyen részt a beteg, csak akkor, ha megnövekedett rizikóval kell számolni. Ide tartozik többek között a paciens életkora, laboreredményei, veleszületett/szerzett trombofíliája, testtömegindexe, a daganat típusa/stádiuma, egyéb betegségek, stb. Amennyiben a szakorvos úgy gondolja, célszerű profilaxis – megelőző- kezelésben részesíteni a beteget, úgy általában alacsony molekulatömegű heparint (LMWH) javasol. Arra a kérdésre, hogy ezt meddig érdemes alkalmaznia a betegnek, előre nincs egyértelmű válasz, hiszen ez attól függ, meddig áll fenn fokozott kockázat-és ez alapján akár élethosszig tartó megelőző terápia is szükséges lehet, természetesen folyamatos orvosi kontroll mellett.

Nagy kockázatú daganatok VTE szempontjából

• agydaganat
• hasnyálmirigy daganat
• petefészek daganat
• leukémia
• limfóma
• gyomor/vastagbél/végbél daganat

A külső okok vezérelte, ún. szerzett trombózis váratlanul érkezik és nem kevésbé veszélyes, mint a családi kórtörténetből kikövetkeztethető, öröklött, fokozott vérrögképződési rendellenesség. Alapvető különbség, hogy ilyen esetekben nem „üzen a múlt”, ezért a beteg gyakran nem kivizsgálásra, megelőzésre, hanem már konkrét panaszokkal vagy súlyos állapotban kerül orvoshoz.

Külső trombózist okozó tényezők

Számos külső tényező vezethet a vér rögösödéshez, különösen, ha öröklött hajlam is húzódik a háttérben.

Mozgáshiány

Aki begipszelt lábbal fekszik otthon egy síbaleset után, okkal hiheti, hogy a nehezét – az esés előidézte sokkot, a törés fájdalmát – már maga mögött hagyta, és legtöbbször nem is gondol arra, hogy a folyamatos fekvés egy sokkal veszélyesebb betegség előszobája lehet. Az átmeneti mozgáshiányra kényszerülteknél a fenyegető trombózis ma már megelőzhető a köztudatban vérhígítóként ismert gyógyszerrel

Női hormonok

A babáját önfeledten szoptató kismamának vélhetően eszébe sem jut, hogy a szülést követő gyermekágyas időszak fokozottan hajlamosít trombózisra, így gyanús tünettel, pl. lábdagadással érdemes azonnal felkeresni a szakorvost.

Változókorba lépett nőknek valóságos megváltás, ha nincsenek hőhullámaik, és kevésbé fáradékonyak. Sokan döntenek hormonpótló terápia mellett, de ilyenkor mindig számításba kell venni a beteg fogékonyságát a vérrögképződésre.

Daganatok

Kevesen tudják, hogy bizonyos daganatos betegségek is hajlamossá tesznek a fokozott véralvadásra. A daganatos betegségekhez társuló trombózis eredete nem teljesen tisztázott, részben maga a daganatos sejt, részben az általa termelt anyagok járulnak hozzá a trombózis kialakulásához. Azonban nem minden daganatos beteget kell véralvadásgátló kezelésben részesíteni. Nem minden daganat okoz egyformán trombózist, és van, ahol a véralvadásgátló kezelés indokolatlan, ezért is szükséges a trombózishoz értő szakorvos véleményét kikérni. Ám ha egy betegnek váratlanul trombózisa lett, és a kórtörténet felveti a gyanút, daganatot is kell keresni a betegben – figyelmeztet Dr. Király Viktória, a Trombózisközpont labororvosa.

Kivizsgálás

A trombózishajlamot felerősítheti, és a betegséget kiválthatja még a hormonális fogamzásgátló szedése, és egyéb külső okok is. Ezért egyoldali lábdagadással, lilás-vörösen elszíneződött, fájdalmas alsó végtaggal orvoshoz kell menni. Megkerülhetetlen a trombózishajlam kivizsgálása a többszörös vetéléseket vagy koraszülést elszenvedett nők számára, és azoknak az anyáknak, akik időre született fejlődésben visszamaradott vagy halva született magzatot hoztak világra, az egyéb okok kizárása után. Az immunrendszer rendellenes működése is okozhat trombózist, amikor antitestek jelennek meg a vérben fertőzések, gyulladások, daganatok, valamint gyógyszerek és drogok hatására.

A trombózis okának kivizsgálásához a beteg kórtörténete, fizikális vizsgálata mellett laboratóriumi és képalkotó (pl. ultrahang, CT) vizsgálatok is szükségesek lehetnek – mutat rá a népbetegség felderítésének összetettségére Dr. Király Viktória. De minden esetben lehet segíteni, még akkor is, ha a panaszok eredendő oka homályban marad. A trombofília laboratóriumi kivizsgálása a véralvadási tesztekből, immunológiai vizsgálatokból valamint genetikai vizsgálatokból áll – magyarázza a doktornő. Ez utóbbiakra azért van szükség – különösen fiataloknál –, hogy az esetleges örökletes hajlamosító tényezőkre is fény derüljön. A laboratóriumi eredmények segítik a gyógyítót a megfelelő kezelés megválasztásában. Ha lehetséges, a kiváltó okot – pl. a hormonpótlást, tablettás fogamzásgátlást - megszüntetjük. A teszteredmények ismeretében tudunk dönteni arról, hogy betegünk milyen gyógyszert kapjon, és a közvetlen veszély elmúltával meddig szedje azt. Ma már léteznek biztonságos, jól beállítható gyógyszereink, amelyek hosszú távon is jól illeszthetők a mindennapi élet körülményeihez – teszi hozzá a szakember. Hasonlóképpen fontosak az életmódtanácsok a vér besűrűsödésének kivédésére. Ez utóbbiak betartását is folyamatosan ellenőrzik és segítik a Trombózisközpont orvosai.

A teljes cikket tekintsd meg a Trombózisközpont honlapján

A cikk szakértője: Dr. Király Viktória