trombozis

A magasvérnyomás az egész világon népbetegségnek számít, ami kezeletlen esetben különböző szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhat. Éppen ezért a rendszeres, könnyed testmozgás mellett érdemes a tudatos táplálkozásra is figyelmet fordítani, ha valakinek a kelleténél magasabbak az értékei. A vérnyomáscsökkentő DASH diétáról Varga Dórát, a Trombózisközpont dietetikusát kérdeztük.

Miből áll a DASH diéta?

A DASH (Dietary Approaches to Stop Hypertension) diéta nem egy fogyókúrás étrend, hanem elsősorban a magasvérnyomással küzdők számára kidolgozott táplálkozási irányelveket foglal magába. Szerencsére itt nem egy szélsőséges, sok megszorítást tartalmazó diétáról van szó, hanem sokkal inkább egy változatos, kiegyensúlyozott, egész életen át tartható étrendről. Külön pozitívum, hogy amellett, hogy alkalmazásával csökkenthetjük a vérnyomásunkat, segít a csontritkulás, a szív-és érrendszeri problémák, valamint a cukorbetegség megelőzésében is.

Az étrend fő irányvonala a só fogyasztás csökkentése, illetve a kálium, kalcium, magnézium bevitel fokozása.  Ennek megvalósítása érdekében az étrend gerincét a sok zöldség, gyümölcs, alacsony zsírtartalmú tejtermékek, zsírszegény húsok, teljes kiőrlésű gabonák alkotják. Így az étrend rostban gazdag, telített zsírokban szegény, így minden egészséges ember számára is ajánlható táplálkozási tanácsokat tartalmaz.

Só bevitel csökkentése

Mivel a hipertónia egyik legfontosabb rizikó tényezője a magas sóbevitel, így a diéta során kiemelt figyelmet kap az elfogyasztott ételek sótartalma, illetve a kézi sózás használata. 2 féle só beviteli ajánlást is megfogalmaztak a szakemberek:

• a standard formája napi 2,300 mg nátriumot engedélyez egy nap, ami kb. 5 gramm, vagyis 1 teáskanálnyi konyhasónak felel meg,
• míg az annál szigorúbb változat 1,500 mg-ban maximalizálja a napi nátrium bevitelt, ami alig 4 gramm konyhasót jelent.

Ez utóbbit leginkább az 50 év felettieknek, súlyosabb hipertóniával rendelkezőknek, illetve vesebetegséggel küzdőknek javasolt. Bár a hazai sófogyasztás többszöröse a megengedettnek, így a napi 2300 mg nátrium bevitel is komoly kihívást jelent- mondjaVarga Dóra, a Trombózisközpont dietetikusa.

Ezeket egye a DASH diéta keretein belül

Könnyen értelmezhető diéta, hiszen nem kalóriákat és grammokat kell számolgatni, hanem tápanyag csoportonként tesz javaslatokat a napi bevitelre.

Teljes kiőrlésű gabonák: Érdemes rostban gazdagabb kenyeret, zabpelyhet, barna rizst fogyasztani, hiszen rendszeressé teszik az emésztést, teltségérzetet okoznak, lassítják a szénhidrátok felszívódását, ráadásul még a koleszterincsökkentéshez is hozzá járulnak. A pékáruk fogyasztását magas só tartalmuk miatt érdemes korlátozni!

Zöldségek, gyümölcsök: Kiemelt figyelmet érdemel a napi többszöri zöldség-és gyümölcsfogyasztás. Rostban gazdagok, alacsony nátriumtartalmúak, miközben értékes kálium-és magnéziumforrásnak minősülnek. Friss és fagyasztott formában is bátran fogyaszthatóak, ideális kisétkezésre vagy akár köretként is. Konzerveknél érdemes figyelni, hogy hozzáadott sót vagy cukrot ne tartalmazzanak!

Tejtermékek: A tej, a joghurt, a sajtok, mind-mind remek fehérjeforrások, ráadásul jól hasznosuló kalciumban is bővelkednek. Azonban figyeljen arra, hogy alacsony zsírtartalmút válasszon!

Sovány húsok, halak: Állati eredetű fehérjékre, köztük húsokra, halakra is szüksége van a szervezetünknek, hiszen teljes értékű fehérjeforrások és magas B-vitamin és cink tartalommal rendelkeznek. Lényeges, hogy zsírszegény húsrészeket válasszunk, és kevés olaj vagy zsír hozzáadásával készítsük el őket!

Olajos magvak, hüvelyesek: Egy kis maréknyi olajos mag naponta és heti rendszerességgel fogyasztott hüvelyes szintén szerves része a DASH diétának. Az olajos magok értékes telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, melyek védő hatásúak a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben, ráadásul ásványi anyagokban is bővelkednek. A hüvelyesek magas fehérje tartalmuk miatt jelentősek elsősorban.

Zsírok, olajok: A szervezetnek zsírokra, olajokra is szüksége van (pl. vitaminok felszívódásához) ám nem mindegy, hogy milyen formában visszük be őket. A DASH diéta alapján a napi kalóriának max. 27% -a legyen zsír, azon belül is főleg növényi olajok legyenek, továbbá az állati eredetű zsiradékokat és transzzsírokat kerüljük!

A szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának egyik fő rizikófaktora a magas koleszterinszint, mely szerencsére szinte a legjobban befolyásolható kockázati tényező.Varga Dóra, a Trombózisközpont dietetikusa a koleszterincsökkentő étrendet ismerteti.

Koleszterin-barát vagy ellenség?

A koleszterin egy igen fontos vegyület, mivel sejtjeink építőköve, illetve szerepet játszik egyes hormonok és idegsejtek képződésében is. Vérben lévő mennyiségét egyrészt meghatározza, hogy a szervezetünk mennyit állít elő belőle, de a táplálkozás is jelentős hatást gyakorol rá. Gyakran halljuk a „rossz” és „jó” koleszterin kifejezést, és mivel eltérő a szerepük, táplálkozástudományi szempontból fontos az elkülönítésük. Ugyanis a „rossz” LDL koleszterin az érfalba lerakódva érelmeszesedés idézhet elő, míg a „jó” HDL koleszterin éppen ellenkezőleg, egy védő faktort jelent a szív-és érrendszeri megbetegedésekkel szemben.

Telített zsírok, bevitt koleszterin kerülése

Ha koleszterinszint csökkentése a célunk, akkor kerüljük a magas koleszterintartalmú ételeket, például a belsőségeket, tojássárgáját! Ennél még fontosabb, hogy a telített zsírokban gazdag alapanyagokat is korlátozzuk az étrendünkben, hiszen fogyasztásuk nagymértékben hozzájárul az emelkedett vérzsír értékekhez. Telített zsírok elsősorban az állati eredetű élelmiszerekben találhatóak meg, de ne feledjük, hogy például a divatos kókuszsír is főként telített zsírokból áll!

Így mérsékelje a telített zsírsavak fogyasztását:

·         válasszon csökkentett zsírtartalmú                               tejtermékeket

·         húsok közül a sovány, zsírszegény fajtákat                   válassza

·         baromfi húsoknál távolítsa el látható zsiradékot

·         sertészsír helyett növényi olajokat használjon

Rostbevitel növelése

A rostdús táplálkozásnak számos pozitív hatása van, többek között növeli teltségérzetet, rendszeressé teszi az emésztést, előnyös cukorbetegeknek és emellett az LDL koleszterin csökkenéséhez is hozzájárul. Jó hír a müzlik kedvelőinek, hogy a zabban és árpában található béta-glükán rostból napi 3 gramm rendszeres fogyasztása 5-10%-kal csökkenti az LDL koleszterin mennyiségét- mondja Varga Dóra, aTrombózisközpont dietetikusa.

Növényi szterinek

A koleszterinhez hasonló szerkezetű anyagok a növényi szterinek, melyek kis mennyiségben minden növényfélében jelen vannak. Kontrollált vizsgálatok alapján elmondható, hogy napi rendszeres 2-3 g növényi szterin bevitele szintén csökkenti a „rossz” koleszterin szintjét, viszont ehhez azonban még a rendszeres gyümölcs és zöldség fogyasztás is kevés. Éppen ezért érdemes szterinnel dúsított margarint vásárolni a magas vérzsír értékekkel rendelkezőknek.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy érdemes sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát fogyasztani. Emellett kerüljük a zsíros húsokat, tejtermékeket- ellenben kifejezetten ajánlott a hidegen sajtolt növényi olajok fogyasztása és a rendszeres sport beiktatása!

A hipertónia, azaz a magasvérnyomás gyakran nem önálló kórkép, hanem más betegségek mellett alakul ki.  Ilyen többek között a cukorbetegség mellett fellépő hipertónia, mely pluszban megnehezíti az ember életét. Hogy miként kerülhetjük el a velük járó súlyos szövődményeket, azt dr. Kapocsi Judit tanárnőtől, a Trombózisközpontmagasvérnyomás specialistájától tudtuk meg.

Hipertónia és a cukorbetegség kapcsolata

A diabétesz egyik gyakori szövődménye a vesekárosodás, ami elősegítheti, provokálhatja a hipertónia kialakulását.  A cukorbetegség már önmagában is súlyos problémákat okozó állapot, ám amerikai kutatások szerint ha magasvérnyomással is jár, úgy még nagyobb a kockázat a szív-és érrendszeri betegségek és a veseproblémák kialakulására.

Sajnos a két probléma igen gyakran fordul elő együttesen,  ezért akinekcukorbetegsége van, annak különösen fontos, hogy figyeljen a vérnyomás alakulására, hogy időben kiderüljön, ha emelkedettek az értékei. A diabétesz ugyanis fokozza az arterioszklerózis kialakulásának kockázatát, ami a hipertónia kialakulásának egyik fő rizikó tényezője- mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája

Ráadásul a 2-es típusú cukorbetegség gyakran jár együtt túlsúllyal, ami szintén fokozza a hipertónia kialakulásának kockázatát-így nem csoda, hogy a súlyfelesleggel küzdő diabéteszes betegek csaknem háromnegyede vérnyomás problémákkal is küzd.

Fontos a szigorúbb kontroll

Mivel a két betegség hatványozza a szívinfarktus és a stroke kockázatát, így nagyon fontos a két állapot gyógyszeres karbantartása. Ráadásul több ajánlás szerint a cél a 140/90 Hgmm helyett a 130/80 alatti érték, így fokozottabb kontroll szükséges! Az esetek többségében mindkét betegséget gyógyszeresen kezelni szükséges, akár több fajta készítménnyel. Az alkalmazott készítmények nem befolyásolják egymás hatását, így egyidejű alkalmazásukra is lehetőség van.

Fontos továbbá az életmód változtatás is, hiszen amennyiben az alábbiakat betartja, úgy mindkét betegségnél jelentős javulás következhet be:

• az előírt diéta alkalmazása
• sófogyasztás csökkentése
• rendszeres, laza testmozgás
• alkohol/cigaretta kerülés
• stressz csökkentése

A helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a genetika miatt napjainkban a legtöbb ember fogyókúrázni kényszerül, hogy megszabaduljon a felesleges kilóktól. Bár a szakemberek nem győznek figyelmeztetni egyes diéták veszélyeire, ennek ellenére sokan igen drasztikus étrendet követnek. Pedig dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője szerint akár vérzékenységhez is vezethet egy-egy komolyabb fogyókúra.

Véralvadás csökkent működése

A véralvadás az a folyamat, amikor a sérülés esetén a prothrombinból thrombin nevű anyag képződik. Ennek hatására egy oldhatatlan fehérje, fibrin alakul ki, ami megállítja a vérzést. Amennyiben a folyamatban hiba keletkezik, úgy véralvadási zavarról beszélünk: túlzott alvadáskor vérrögök keletkezhetnek, míg ha alulműködik, akkor vérzékenység. 

A megfelelő véralvadáshoz alvadási faktorok, fehérjék és vérlemezkék szükségesek. Ehhez azonban megfelelő mennyiségű K-vitamin jelenléte is kell.

Ezért fontos a K-vitamin

A K-vitamin az alvadási folyamat fontos része. Ez a zsírban oldódó vitamin ugyanis elengedhetetlen a II-es, VII-es, IX-es és X-es alvadási faktorok képződéséhez.  Tehát amennyiben kevés a K-vitamin a szervezetben, úgy a véralvadási faktorok csökkent képződése miatt a véralvadás elhúzódó, így az illető vérzékeny lesz.

A nem jól megválasztott/ zsírmentes/ diéta K-vitamin hiányhoz vezethet

A K-vitamint leginkább táplálkozással lehet bejuttatni, ám nem árt tudni, hogy igen könnyen kiürül a szervezetből. Éppen ezért fontos, hogy a fogyókúrázók ügyeljenek a megfelelő étkezésre, így fogyasszanak minél több zöld növényt (pl. spenót, sóska, káposzta, brokkoli). Továbbá nem érdemes a zsiradékokat teljesen kiiktatni az életéből, hiszen –zsírban oldódó mivoltja miatt- zsír nélkül nem tud felszívódni a K-vitamin.

Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa szerint ez kiemelten fontos abban az esetben, ha az illetőnek májbetegsége van, ha antibiotikum kúrán esett át, illetve ha már ismert vérzékeny beteg.

Kérjen tanácsot orvosától

A vérzékenység kezeletlen esetben könnyen vezethet vashiányos vérszegényhez, így célszerű idejében felismerni a problémát. Amennyiben erős menstruációs vérzése van, indokolatlanul vérzik az orra, gyakran kék-zöld foltok tarkítják a bőrét, illetve ha fogmosáskor erősebb ínyvérzést tapasztal, akkor érdemes orvoshoz fordulnia, hiszen ezek mind vérzékenységre utalnak. Amennyiben beigazolódott a véralvadási zavar, úgy gyakran gyógyszeres kezelés szükséges, és ha a beteg fogyókúrázni szeretne, ajánlott megbeszélnie az étrendjét a kezelőorvosával is, kinek tanácsaival kiküszöbölheti a további problémákat.