trombozis

Magyarországon a halálozások nagy része szív-és érrendszeri betegségekre vezethetőek vissza, így érdemes szívbarát táplálkozást folytatni, főleg akkor, ha már panaszokkal küzd. Varga Dóra, a Trombózisközpont dietetikusa a következőket javasolja.

Csak óvatosan az adagokkal

Az, hogy mennyit eszik, az csaknem ugyanolyan fontos, mint az, hogy mit. Sokan ugyanis erős késztetést éreznek arra, hogy telepakolják hatalmas tányérjukat, így alapból többet fogyasztanak, mint kellene. Jó taktika, ha kisebb tányérokat használ, ez segít kordában tartani az adagokat. Ha még így sem biztos a dolgában, illetve ha szigorúbb diétát követ, úgy érdemes lemérnie a mennyiséget. Amennyiben odafigyel arra, hogy az étkezések alkalmával több alacsony kalória, ám magas rosttartalmú ételeket egyen, úgy nem csupán a centikből veszít, hanem a szíve egészségét is védi. 

Egyen több zöldséget és gyümölcsöt

Talán mondani sem kell, a zöldségek és a gyümölcsök remek vitaminforrásnak számítanak, ráadásul alacsony –többnyire- a kalóriatartalmuk, míg rostban bővelkednek. A nassolnivalókat jól helyettesítik, ám nem mindegy, hogy mit és hogyan fogyaszt, hiszen egy majonézes saláta nem biztos, hogy a legjobb választás.

Ezeket válassza: friss vagy fagyasztott gyümölcs/zöldség, olajos magvak, párolt zöldségek, néha cukormentes kompót, konzerv

Ezeket mértékkel fogyassza: banán, aszalt gyümölcsök, cukrozott konzerv, lekvár, szörp, konzerv és rántott zöldségek

Teljes kiőrlésű szénhidrátokat keressen

A szív egészsége és a vérnyomáscsökkentés érdemében teljes kiőrlésű gabonákat válasszon, melyek tele vannak értékes tápanyagokkal és rostokkal. Éppen ezért célszerű teljes kiőrlésű liszteket választani, valamint fehér rizs helyett köretnek válasszon barna rizst, kölest, bulgurt, vagy quiona-t!

Ezeket válassza: teljes kiőrlésű liszt és belőlük készült kenyerek, tészták, köretek, magas rosttartalmú (>5g) gabonák, zabpehely

Ezeket mértékkel fogyassza: fehér liszt és az abból készült ételek, fehér rizs, burgonya

Vigyázzon a telített zsírokkal

  A zsíroknak léteznek egészséges és egészségtelen fajtái, így jól válassza meg, mennyi telített és telítetlen zsírokat fogyaszt! Míg a többszörösen telítetlen zsírsavak csökkentik a koleszterinszintet és védik a szívet, addig a telítettek növelik az LDL (rossz koleszterin) mennyiségét, ami fokozza a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Az American Heart Association a következőket ajánlja:

Telített zsírokból: a napi kalóriamennyiség kevesebb, mint 7%-át tegye ki, vagy ha napi 2000 kalóriás diétát tart, akkor 14g-nál kevesebbet fogyasszon belőlük.

Transzzsírokból: a napi kalóriamennyiség kevesebb, mint 1%-át tegye ki, vagy ha napi 2000 kalóriás diétát tart, akkor 2g-nál kevesebbet fogyasszon belőlük.

Telített zsírok elsőssorban az állati eredetű zsiradékokban találhatóak meg, így a sertészsír, baromfizsír, vaj, tejföl, tejszín gazdag bennük, de a kókuszsír is főként telített zsírokból áll. Általános tévhit, hogy a margarinoknak magas a transzzsírsav tartalmuk, pedig a jó minőségű margarinok ma már nem tartalmaznak részlegesen hidrogénezett növényi olajokat. Így a transzzsírsav-tartalmuk alatta van a 71/2013 (XI.20.) EMMI rendeletben szereplő 2g transzzsírsav 100 grammonkénti zsírtartalom határértéknek. Ám arra figyeljen, hogy a gyenge minőségű csoki bevonóknál, nugátoknál, kekszeknél, cukrászsüteményeknél érdemes ellenőrizni a transzzsírsav mennyiséget- javasolja Varga Dóra, a Trombózisközpont dietetikusa.

Ezeket válassza: olívaolaj, repceolaj, hidegen sajtolt növényi olajok, olajos magvak (egy tenyérnyivel), avokádó, tengeri halak

Ezeket mértékkel fogyassza: vaj, disznózsír, szalonna, gyenge minőségű kakaó bevonó

Keressen zsírszegény fehérjeforrásokat

  Ideális fehérjeforrások a zsírszegény állati eredetű élelmiszerek, így legyenek részei a táplálkozásunknak a baromfi húsok, akár a karaj, kevés tojás, joghurt, kefir, sovány túró. Ezen kívül a tengeri halak igen gazdagok omega-3 zsírsavakban, amelyek védenek a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben, ráadásul gyulladáscsökkentő hatásuk is van. Amennyiben valaki vegetáriánus étrendet követ, fogyasszon magas fehérje tartalmú növényi élelmiszereket, mint a hüvelyesek, olajos magvak, gabonafélék.

Ezeket válassza: alacsony zsírtartalmú tejtermékek, tojás, halak, hüvelyesek, szója, bőr nélküli baromfi, sovány darált húsok

Ezeket mértékkel fogyassza: magas zsírtartalmú tejtermékek, zsírosabb húsrészek, kolbász, szalonna, rántott ételek

Csökkentse a só bevitelét

A magasvérnyomás a szív-és érrendszeri megbetegedések egyik fő rizikó tényezője, így fontos a napi sóbevitel csökkentése!

• az ajánlások standard formája napi 2,300 mg nátriumot engedélyez egy nap, ami kb. 5 gramm, vagyis 1 teáskanálnyi konyhasónak felel meg,
• míg az annál szigorúbb változat 1,500 mg-ban maximalizálja a napi nátrium bevitelt, ami alig 4 gramm konyhasót jelent.

Ez utóbbit leginkább az 50 év felettieknek, súlyosabb hipertóniával rendelkezőknek, illetve vesebetegséggel küzdőknek javasolt. A sóbevitelt úgy tudja leredukálni, hogy ritkán választ készételeket (ezek általában magas sótartalommal bírnak), nem sóz kóstolás nélkül, vagy, hogy zöldfűszerekkel helyettesíti.

Ezeket válassza: gyógynövények, zöldfűszerek, csökkentett sótartalmú szószok

Ezeket mértékkel fogyassza: konzerv, kenyér, sajtok, felvágottak, szalámik, kolbász, kész levesporok, leveskockák, sózott fűszerkeverékek

A szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának egyik fő rizikófaktora a magas koleszterinszint, mely szerencsére szinte a legjobban befolyásolható kockázati tényező.Varga Dóra, a Trombózisközpont dietetikusa a koleszterincsökkentő étrendet ismerteti.

Koleszterin-barát vagy ellenség?

A koleszterin egy igen fontos vegyület, mivel sejtjeink építőköve, illetve szerepet játszik egyes hormonok és idegsejtek képződésében is. Vérben lévő mennyiségét egyrészt meghatározza, hogy a szervezetünk mennyit állít elő belőle, de a táplálkozás is jelentős hatást gyakorol rá. Gyakran halljuk a „rossz” és „jó” koleszterin kifejezést, és mivel eltérő a szerepük, táplálkozástudományi szempontból fontos az elkülönítésük. Ugyanis a „rossz” LDL koleszterin az érfalba lerakódva érelmeszesedés idézhet elő, míg a „jó” HDL koleszterin éppen ellenkezőleg, egy védő faktort jelent a szív-és érrendszeri megbetegedésekkel szemben.

Telített zsírok, bevitt koleszterin kerülése

Ha koleszterinszint csökkentése a célunk, akkor kerüljük a magas koleszterintartalmú ételeket, például a belsőségeket, tojássárgáját! Ennél még fontosabb, hogy a telített zsírokban gazdag alapanyagokat is korlátozzuk az étrendünkben, hiszen fogyasztásuk nagymértékben hozzájárul az emelkedett vérzsír értékekhez. Telített zsírok elsősorban az állati eredetű élelmiszerekben találhatóak meg, de ne feledjük, hogy például a divatos kókuszsír is főként telített zsírokból áll!

Így mérsékelje a telített zsírsavak fogyasztását:

·         válasszon csökkentett zsírtartalmú                               tejtermékeket

·         húsok közül a sovány, zsírszegény fajtákat                   válassza

·         baromfi húsoknál távolítsa el látható zsiradékot

·         sertészsír helyett növényi olajokat használjon

Rostbevitel növelése

A rostdús táplálkozásnak számos pozitív hatása van, többek között növeli teltségérzetet, rendszeressé teszi az emésztést, előnyös cukorbetegeknek és emellett az LDL koleszterin csökkenéséhez is hozzájárul. Jó hír a müzlik kedvelőinek, hogy a zabban és árpában található béta-glükán rostból napi 3 gramm rendszeres fogyasztása 5-10%-kal csökkenti az LDL koleszterin mennyiségét- mondja Varga Dóra, aTrombózisközpont dietetikusa.

Növényi szterinek

A koleszterinhez hasonló szerkezetű anyagok a növényi szterinek, melyek kis mennyiségben minden növényfélében jelen vannak. Kontrollált vizsgálatok alapján elmondható, hogy napi rendszeres 2-3 g növényi szterin bevitele szintén csökkenti a „rossz” koleszterin szintjét, viszont ehhez azonban még a rendszeres gyümölcs és zöldség fogyasztás is kevés. Éppen ezért érdemes szterinnel dúsított margarint vásárolni a magas vérzsír értékekkel rendelkezőknek.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy érdemes sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát fogyasztani. Emellett kerüljük a zsíros húsokat, tejtermékeket- ellenben kifejezetten ajánlott a hidegen sajtolt növényi olajok fogyasztása és a rendszeres sport beiktatása!

Nagy segítség az étel allergiások és étel intoleranciások számára, hogy 2014. december 13-tól kötelezővé vált az allergének jelölése az előre nem csomagolt élelmiszereken is, így egy vendéglátó egységben és a csemege pultból kapott élelmiszereken esetében is kötelező információt szolgáltatni az allergénekkel kapcsolatban.

2011 decemberétől hatályos az európai parlament és tanács 1169/2011/EU rendelete, melynek értelmében az általános előírások 2014. december 13-tól kötelező érvényűek, míg 2016. december 13-tól már a tápérték jelölésre vonatkozó részek is kötelezőek lesznek. Varga Dóra, a Budai Allergiaközpont dietetikusa elmondta, hogy az idén december 13-a előtt forgalomba hozott termékek a készlet erejéig forgalmazhatóak, így még valószínűleg találkozhatunk nem megfelelően jelölt termékkel is, hiszen jó néhány élelmiszer több hónapig, vagy akár évekig is eltartható.

2014 december 13-tól az élelmiszereken a következők szerepelnek:

• Élelmiszer neve
• Összetevők
• Kötelezően jelölendő allergének
• Összetevők, összetevő csoportok mennyisége
• Nettó mennyiség
• Minőség megőrzési idő
• Különleges tárolási, vagy felhasználási feltételek
• Előállítók neve, címe
• Származási ország vagy az eredet helye
• Szükség esetén felhasználási útmutató
• Alkohol tartalom, ha több mint 1,2%-ot tartalmaz
• (2016-tól Tápérték jelölés)
   

Tájékoztatási lehetőségek

A rendelet szabályozza azt is, hogy milyen formában kell a tájékoztatást kivitelezni, és szerencsére egyértelműen a fogyasztók érdekeit helyezi előtérbe. Az előre csomagolt élelmiszereknél, minden esetben közvetlenül a csomagoláson kell feltüntetni az információkat.  Az előre nem csomagolt élelmiszerek esetében pedig az allergéneket feltűnően, jól láthatóan, olvashatóan, letörölhetetlen módon kell feltüntetni. Erre jó megoldás lehet a csemege pult mellett kihelyezett tábla, vagy az étlap mellett feltüntetett allergének.  Nem tekinthető szabályosnak, ha csak külön kérésre kerülnek az allergének bemutatásra, ezért bár elméletileg engedélyezett a szóbeli tájékoztatás is, a gyakorlatban ez elég nehezen kivitelezhetőnek tűnik.  A tájékoztatásért természetesen tilos többletköltséget felszámolni.

Allergének jelölése

Az allergének jelölésére többféle módszer is választhatnak a gyártók. Néhány példa: „tejpor”, „tejpor”, „tejpor”, pörkölt földimogyoró „pörkölt földimogyoró”, a lényeg, hogy jól látható, elkülöníthető legyen a  többi összetevőtől.  Szintén pozitívum, hogy a legkisebb használható betűméret is meghatározásra került. 
Az a vállalkozó, akinek a neve, vagy cégneve alatt az élelmiszert forgalomba hozzák felelős a megfelelő allergén tájékoztatásért.  Tehát bármilyen hibát, nem megfelelő módszert látunk a termék gyártójához érdemes a panaszunkkal fordulni.

Allergiát vagy Intoleranciát okozó anyagok és termékek:

1. Glutént tartalmazó gabonafélék (azaz búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza, kamut, illetve hibridizált fajtái) és a belőlük készült termékek.

2. Rákfélék és a belőlük készült termékek.

3. Tojás és a belőle készült termékek.

4. Hal és a belőle készült termékek.

5. Földimogyoró és a belőle készült termékek.

6. Szójabab és a belőle készült termékek.

7. Tej és az abból készült termékek (beleértve a laktózt)

8. Diófélék, azaz mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, brazil dió, pisztácia, makadámia és az ezekből készült termékek.

9. Zeller és a belőle készült termékek.

10. Mustár és a belőle készült termékek.

11. Szezámmag és a belőle készült termékek.

12. Kén-dioxid és az SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter összkoncentrációt meghaladó mennyiségben.
13. Csillagfürt (lupin) és a belőle készült termékek.
14. Puhatestűek és a belőlük készült termékek.

Allergén jelölés a gyakorlatban

Érdemes nem csak az allergének neveit, de a számokat is megjegyezni, hiszen egyre több helyen látható az allergén jelölésnek az a fajtája, hogy egy táblára függesztik az allergiát, vagy intoleranciát okozó anyagokkal (abban a sorrendben, ahogy a rendeletben szerepel) és a termék neve mellé csak számokat írnak. Így például: Ha a csirkemell sonka neve mellet az 1., 6., 7., számok szerepelnek, akkor az azt jelenti, hogy az adott termék tartalmaz glutént, tejet és szóját is.