trombozis

A gyógyszertárakban többféle visszérkrém is kapható, ám azzal csak kevesek vannak tisztában, hogy ezek csupán a kellemetlen tüneteket enyhítik, a már kialakult, súlyosabb visszértágulatokat már nem tüntetik el.  Hogy pontosan mikre szolgálnak ezek a készítmények, és hogy miként lehet tartósabban megszabadulni a kacskaringós, kitüremkedő erektől, azt dr. Sepa Györgytől, a Trombózisközpont érsebész főorvosától tudhatja meg.

Csökkentik a fájdalmat és a gyulladást

Bár a visszeres fájdalmak rendszerint a nyári kánikulában jelentkeznek, ám nem ritka, amikor évszaktól függetlenül kellemetlen panaszokat okoznak- különösen akkor, ha az illető ülő-vagy állómunkát végez. Ennek oka, hogy a kitágult erekben a keringés lelassul, vénás pangás alakul ki, majd ödéma lép fel, aminek következtében károsodhat az erek belső fala, gyulladásos állapotot generálva. A visszérkrémek ezeket a gyulladásokat mérsékelhetik, illetve szüntethetik meg. Ezen kívül pedig csillapítják a tágulatokkal együtt járó, un. nehézláb érzést és hűsítik a végtagokat. Ráadásul ma már kaphatóak érerősítő hatóanyagokkal dúsított készítmények is, valamint olyanok, melyek a pangás miatt létrejövő vérrögök kialakulását hivatottak megakadályozni (ezek a heparin tartalmúak).

Csupán tüneti a kezelés

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a visszérkrémek csupán a fájdalmas tüneteket csillapítják, ám a mélyebb rétegekben kialakult visszértágulatokat nem fogják eltűntetni, ráadásul az olyan életveszélyes szövődmények ellen sem fognak nagyfokú védelmet nyújtani, mint a mélyvénás trombózis.

Éppen ezért érdemes a visszeres panaszokkal szakemberhez fordulni, aki hasznos tanácsokkal szolgálhat a probléma kezelését illetően. Ez lehet kompressziós terápia, mely során a felületes vénákat összenyomjuk, ezzel megszüntetjük bennük a keringést. Ennek hatására a mélyvénákban felgyorsul a vénás áramlás, ami csökkenti a súlyos vénás pangást a végtagban és javítja a bőr vérellátását- mondja dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.

Azonban vannak olyan esetek, amikor egyedül a kompressziós kezelés nem elég: ilyenkor szkleroterápia, illetve radiófrekvenciás műtét/kezelés nyújt hatékony megoldást, attól függően, milyen mértékű és súlyosságú a visszértágulat. 1-2 mm átmérőjű seprűvénák és a legfeljebb 2-4 mm-es kidagadó erek esetén a szkleroterápia, a kisebb visszértágulatokra a radiófrekvenciás kezelés, míg előrehaladottabb esetekben a radiófrekvenciás műtét vezet eredményre.

A termokoaguláció elvén alapuló terápia során egy vékony tűn keresztül alkalmazott nagyfrekvenciájú rezgés (4 MHz) által kiváltott hőhatás roncsolja az erek falát, így azok összezáródnak, majd a bennük lévő vér hirtelen megalvad, sejtjei szétesnek. A kezelés csupán minimális fájdalommal jár. Műtétre súlyosabb esetekben van szükség, viszont a hagyományos visszérműtétekkel ellentétben ezt altatás és vágás nélkül végezzük, helyi érzéstelenítésben. Ez sokkal kíméletesebb, mint a hagyományos visszérműtét és a beteg már a műtétet követő 3. napon munkába állhat.

Az arcon szimmetrikusan megjelenő hajszálértágulatok, a rozácea a legtöbb ember számára csupán esztétikai problémát jelentenek, ám a legújabb kutatások szerint akár a magasvérnyomással is összefügghet. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája megválaszolta, vajon mi lehet ennek hátterében.

Mi az a rozácea?

A rozácea lényegében az arc ereinek egyfajta betegsége, így nem összetévesztendő az egészséges bőrpírrel. Ekkor a hajszálerek az orron, az orcákon, a homlok középső részén kitágulnak, és akár gyulladásos állapotba is kerülhetnek. Súlyos esetekben gennyes csomók is megjelenhetnek, valamint az arcbőr megvastagodik, és az orr karfiolszerű állapotba kerül a kötőszövet túlburjánzása miatt.

A drogériák és szépségszalonok számtalan terméket és kezelési lehetőségek kínálnak a betegség csökkentésére, illetve megszűntetésére, ám ezek gyakran nem vezetnek tartós eredményre. Ilyenkor nem árt magasvérnyomásra gyanakodni, hiszen a tartósan magas értékek könnyen okozhatják az arcon lévő erek állapotának romlását.

Hipertóniával is összefügghet

Az American Academy of Dermatology éves ülésén felhívták a figyelmet, miszerint szoros összefüggés van a magasvérnyomás betegség és a rozácea között. Statisztikák szerint a bőrgyógyászati rendelőket egyre többen keresik fel hasonló panaszokkal, így egy nagyszabású felmérést végeztek, mely során megfigyelték, hogy a hajszálér-tágulatos betegek 21 százalékánál diagnosztizáltak 140/90 Hgmm feletti értékeket, míg a rozácea nélkülieknél ez csupán 12 százalék volt.

A tanulmányban arra is kitértek, miszerint a betegek 74 százalékánál a rozáceás tünetek igazán enyhék voltak, így sokan nem is voltak tisztában az állapotukkal, és csak 29 százalékuk ismert rá a bőrbetegségre.

„Bár valóban előfordulhat a két állapot egyszerre, ám valószínűleg direkt kapcsolat nincs a két probléma között. Ráadásul a stressz, a szorongás, az alkohol fogyasztás nagyobb mértéke mindkét esetben provokatív tényező lehet. Ok-okozati összefüggés a kettő közt inkább úgy lehet, hogy a bőrbetegség zavarja, stresszeli a beteget, és az arra érzékenyeknél ez akár tenzió emelkedést is eredményezhet. Így tehát ha van egy beteg, akinek bőrtünetei vannak, és mellette vérnyomásprobléma is megjelenik, akkor a rozácea okozta szorongás lehet az újonnan jelentkező hipertónia provokáló tényezője”- mondja dr. Kapocsi Judit.

Rozácea tünetei:

• az arc T-vonalában fellépő bőrvörösség, értágulatok
• egyenetlen bőrfelszín, göbök, gennyes csomók
• gyulladás
• bőrérzékenység, égő érzés
• arc ödémája

Ne hagyja, hogy nagyobb problémákat okozzon a hipertónia

Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája szerint akinek a hipertóniája valószínűleg a bőrbetegség következtében alakult ki, akkor a gyógyszeres kezelés helyett elsősorban a rozácea csökkentésére, valamint életmódváltásra (dohányzás abbahagyása, kevesebb só fogyasztása, rendszeres mozgás) van szüksége. Ám, ha ez sem segít, akkor bizony szükség van gyógyszeres terápiára is, hogy elkerülhetőek legyenek a magasvérnyomás okozta szövődmények.

Bár sokáig váratott magára a tartósabb hűvös idő, ám ha hinni lehet az előrejelzéseknek, akkor hamarosan beköszönt az igazi késő őszi idő. Ez sajnos nem csak az ember hangulatát befolyásolja, de sok esetben az egészségét is. Hiszen amint hidegebbre fordul odakint, úgy emelkedhet a vérnyomás is. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája az évszakváltás miatti problémákról és teendőkről beszélt.

Így hat a hideg idő az erekre

Az időjárás változást szinte az egész szervezet megérzi, így több átalakulás is végbemegy, hogy a test alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez. Ilyen például az, hogy a hideg hatására az erek összehúzódnak, aminek következtében a vérnyomás megemelkedik. Hogy mennyivel, az természetesen több tényező függvénye, hiszen hat rá például a pontos kinti hőmérséklet, a kint eltöltött idő, az egyéni tűrőképesség, az általános egészségi állapot, és persze az, milyen melegen van az illető felöltözve.

A hideg vérnyomásemelő hatását bizonyítja többek között az a tanulmány, mely során a résztvevőket arra kérték, tegyék bele a kezüket hideg (5 ⁰C) vízbe három percre. A vizsgálat végén megállapították, hogy az átlagosan 113/68 Hgmm-es vérnyomás 133/90 Hgmm-re emelkedett.  Látható tehát, hogy a hőmérséklet bizony hatással van az értékekre, ám ez nem azt jelenti, hogy míg vissza nem tér a tavasz és a nyár, addig ki se mozduljunk otthonról, csupán érdemes jobban figyelemmel kísérni a vérnyomását, hiszen könnyen lehet, hogy más kezelésre van szükség ezekben a hónapokban.

További időjárási tényezők, melyek befolyásolják a vérnyomást

• szélerősség
• légnyomásváltozás
• páratartalom

Egészséges életmóddal megelőzhető a probléma

Hogy a hidegben se kússzon 140/90 Hgmm fölé a vérnyomása, érdemes odafigyelnie az életmódjára, hiszen ha betart néhány szabályt, akkor elkerülhető a probléma. Az egyik legfontosabb az a szabad levegőn való rendszeres kardió testmozgás, hiszen így nem csak az izomzata fejlődik, hanem az erei is megedződnek, ráadásul ezáltal csökken a stressz és a közérzet is javul. Érdemes továbbá a sószegény, ám vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag táplálkozásra is nagy hangsúlyt fordítani, valamint arra, hogy fogyasszon napi 2-3 liter vizet-még akkor is, ha kint már nincs kánikula!

Lehet, hogy gyógyszerváltásra lesz szüksége

Ha már diagnosztizált hipertóniás beteg, akkor még nagyobb figyelmet kell szentelni a rendszeres vérnyomásmérésnek, ugyanis könnyen lehet, hogy a megemelkedett értékek miatt más gyógyszerre, vagy más dózisra van szüksége. Természetesen a váltást csak és kizárólag orvosi javallatra teheti meg, így amint beköszönt a rossz idő, célszerű 24 órás vérnyomásmérést kérnie, hogy nyomon lehessen követni az értékek ingadozását, nagy segítséget nyújtva ezzel a megfelelő gyógyszeradag meghatározásában.

Dr. Kapocsi Judit hozzátette, hogy bár sokaknál megfigyelhető a nyár elmúltával vérnyomás emelkedés, ez nem jelentkezik mindenkinél, sőt, vannak esetek, amikor hidegben alacsonyabb értékeket lehet mérni. Azt viszont fontos megemlíteni, hogy rossz időben nem csupán a kinti hőmérséklet a ludas a magasabb vérnyomásban, hanem a sokszor ezzel járó kevesebb mozgás és egészségtelenebb étkezés.

A nyári nagy hőség a visszeresek számára kész gyötrelem, hiszen a meleg csak tovább rontja a kitágult erek állapotát. Hogy jövőre ne legyenek hasonló panaszai, érdemes már a hűvösebb hónapokban tenni a probléma ellen. Dr. Sepa Györgytől, a Trombózisközpont érsebész főorvosától megtudhatjuk, milyen kezelési lehetőségek vannak a visszértágulatok ellen.

Ezért fájdalmas a visszértágulat

A visszértágulatokkal küzdők gyakran panaszkodnak kellemetlen fájdalomra, lábdagadásra, görcsökre. Ennek oka, hogy a kitágult erekben a keringés lelassul, vénás pangás alakul ki, mely következtében a bőrfeszülés kellemetlen érzést, fájdalmat okoz. Egy idő után mindez károsítja az erek belső endotel falát, aminek következtében gyulladásos folyamatok indulhatnak meg, ami már nem csupán kellemetlenséggel, hanem bizony fájdalommal jár. Sokan úgy gondolják, csupán meleg időben okoz panaszokat a visszér, ám a panasz felléphet télen is, leginkább sok ülés, illetve állás közben/után, hiszen ezekben az esetekben extra nyomás nehezedik az erekre.

Így előzheti meg a kellemetlen tüneteket

A legfontosabb, amit tehet a kompressziós harisnya viselése mellett:

• rendszeres testmozgás, vénatorna
• hideg-meleg lábzuhany
• súlyfelesleg leadása
• kerülje a hosszú, meleg fürdőket és a szaunát

A drogériákban és a patikákban kapható gyógyszerek, krémek sajnos nem minden esetben nyújtanak megoldást, így a visszeres fájdalmakkal küzdőknek rendszerint más megoldáshoz kell nyúlniuk.

„A kompressziós harisnyák remek szolgálatot tehetnek, már akkor is, amikor az első tünetek- pl. a láb ödémája, éjszakai lábgörcsök- megjelennek. A kompresszió hatására a felületes vénákat összenyomjuk, ezzel megszüntetjük bennük a keringést, így a mélyvénákban felgyorsul a vénás áramlás. Ez csökkenti a súlyos vénás pangást a végtagban és javítja a bőr vérellátását.”- mondja Dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.

Sajnos azonban vannak olyan esetek, amikor a kompressziós kezelés már nem elég: előrehaladottabb állapotnál a vénás pangás megszűntetése érdekében szükség lehet műtétre is, ami által elkerülhetőek az olyan súlyos szövődmények, mint a lábszárfekély vagy a trombózis.

Erre ma már igazán korszerű eljárásokat alkalmaznak: ilyen a rádiófrekvenciás visszérműtét, mely során vágás és altatás nélkül lehet orvosolni a problémát. Ekkor, helyi érzéstelenítésben, a tágult vénába katétert vezetnek egészen a lágyékhajlatig, majd rádiófrekvenciás hullámok segítségével elzárjuk a kitágult eret, így nincs szükség annak kihúzására. A beavatkozás egynapos sebészet keretén belül, műtéti körülmények között zajlik, altatóorvos jelenlétében. Két órával a műtétet követően a páciens haza mehet és 3 nap után dolgozhat.

Fájdalom, bőrpír, a bőr meleg tapintása- mindhárom tünet trombózis jelezhet, ám nem mindegy, hogy felületes, vagy mélyvénás fajtájával van dolgunk. Bár az előbbi önmagában veszélytelen állapot, ám kutatások szerint nem ritka, amikor mélyvénás trombózisba fordul át. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a kettő közti különbséget és kezelési módjukat ismerteti.

Nem mindegy, hogy alakulnak ki vérrögök

A trombózis röviden túlzott véralvadást jelent, amikor a keletkező vérrögök elzárják az ereket, megakadályozva ezzel a véráramlás útját. A folyamat során a véralvadási faktorok és enzimek közreműködésével oldhatatlan fibrinháló, alvadék képződik. Ezek a vérrögök a test bármely ereiben megjelenhet, így az artériákban, vénákban, felületes, illetve a mélyen fekvő erekben.  Artériás trombózis például a vérrögök okozta szívinfarktus vagy stroke, míg a vénáshoz a felületi és a mélyvénás trombózis tartozik.

Bár a mélyvénás és a felületes trombózis – tromboflebitis- igen hasonló egymáshoz, azonban fontos különbség, hogy míg az előbbi önmagában ártalmatlan jelenség, addig, ha a probléma a mélyen fekvő ereket érinti, az akár halálos is lehet. Éppen ezért kiemelt fontossággal bír a kettő elkülönítése és megkülönböztetése.

A felületes trombózist általában keringési zavar, visszeresség, gyulladások, bőrproblémák okozzák. Bár ez is érelzáródással jár, ám annyiból veszélytelenebb, mint a mélyvénás formája, hogy ekkor a környező erek gyorsan átveszik az elzáródott szerepét, így nem okoz jelentős károkat. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem szükséges orvosi segítség, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a felületi és a mélyvénák közti úgynevezett perforans ágak is elzáródnak-így tehát egy „egyszerűbb” tromboflebitis könnyen mélyvénás trombózissá fajulhat- figyelmeztet prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Ne diagnosztizálja magát

Tüneteiben a két trombózis igen hasonló – fájdalom, elszíneződés, ödéma-, éppen ezért a diagnózisa orvosi feladat. A paciens elmondása, fizikai tünetei alapján ultrahangos vizsgálat szükséges, mely során pontosabb képet lehet kapni a beteg ereinek állapotáról, így kizárható az életveszélyes mélyvénás trombózis.

A felületes trombózis kezelése annyiban tér el, hogy ebben az esetben nincs szükség teljes véralvadás gátlásra, valamint nagy szerepet kap a helyi (lokális) gyulladásgátlás, és a keringés helyreállítása (mozgással, kompressziós kezeléssel). Ennek ellenére vannak olyan esetek, amikor szükség lehet komolyabb alvadásgátlásra- például trombofília esetén-, így a felületes trombózis kezelése mindig egyéni elbírálást igényel!

Kilátások: a tromboflebitis általában 1-2 hét alatt gyógyul, ám megfelelő terápia nélkül nem ritkák az ebből adódó szövődmények (pl. nagyobb felületes vénák elzáródása, majd mélyvénák felé történő progresszió, haladás), így mindenképp orvosi segítséget igényel!