trombozis

A terhesség a nők számára boldog, ám félelemmel teli időszak. Az aggodalmat tetőzi, ha az illető átesett már trombózison. Az a helyes, ha a kismama speciális terhesgondozásban részesül, hogy a későbbi komplikációk elkerülhetőek legyenek. Hogy pontosan mit jelent ez, arról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt.

A terhesség, mint rizikófaktor

A trombózisnak több rizikófaktora is van, közülük az egyik sajnos a várandóság, és a szülést követő időszak. A terhességben 4-7-szeres trombózis rizikót, a gyermekágyban 14-szereset jelent. Ennek az az oka, hogy a kismama vérében emelkedik az alvadási faktorok aktivitása, és csökken, a szervezetben a szintén természetesen jelenlévő, a véralvadást gátló fehérjék mennyisége.  Ami persze jó célt szolgál, ugyanis a természet azért alkotta meg ezt a fiziológiás változást, hogy a szüléskor ne vérezzen el az anyuka.

Trombózis után speciális terhesgondozás

Amennyiben az illető hölgynek már volt mélyvénás trombózisa vagy tüdőembóliája, és ezért véralvadást gátló gyógyszert szed. Akkor azt tudni kell, hogy amennyiben gyermeket szeretne vállalni, a gyógyszert el kell hagynia. De csakis orvosi javaslatra lehet ezt megtenni!  Amennyiben kellő idő telt el a trombózisos eseménytől és nem áll fenn súlyosabb trombózisra hajlamosító tényező az orvos engedélyezheti, az alvadás gátló tabletta elhagyását. De a terhesség felismerésétől, alvadást gátló injekciót kell, hogy adjon magának általában naponta 1 alkalommal.

„Amennyiben súlyosabbak a trombózist elősegítő faktorok (kombinált heterozigóta génmutáció, vagy homozigóta génhiba, autóimmun betegség, vagy más betegség), akkor már a gyermekvállalás elhatározásakor a tablettás kezelésről az injekciós véralvadást gátló kezelésre kell áttérnie, ugyanis, a jelenleg használt véralvadást gátló gyógyszereknek néhány tized ezrelékben, de van magzatkárosító hatásuk. (Az újabb készítményekről még nem áll rendelkezésre kellő információ a kismamákra vonatkozóan). Éppen ezért fontos a várandóság idején a folyamatos kapcsolattartás a hematológussal.”- mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.

Amennyiben súlyos a trombózishajlam, vagy többször volt a nőnek spontán vetélése, és ha csak enyhe is a trombofíliája, akkor elengedhetetlen annak a monitorozása / vérből történő laboratóriumi vizsgálattal/, hogy az alkalmazott alvadás gátló injekció dózisa megfelelő-e. A szakértő kiemeli, hogy a terhesség folyamán gyakori, hogy módosítani kell az adagon, különösen a szülés körüli időszakban. Így megelőzhetők a véralvadással kapcsolatos későbbi komplikációk.

A mélyvénás trombózis egy életveszélyes állapot is lehet,ha a vérrög leszakad, és a tüdőbe kerül. Dr. Szélessy Zsuzsannától, a Trombózisközpont hematológus főorvosától megtudhatja, mi mindenre érdemes odafigyelnie a mindennapokban, ha már volt mélyvénás trombózisa.

Genetikai szűrés

Mélyvénás trombózist több tényező szerencsétlen egybeesése okozza – pl. hormonális fogamzásgátlók, daganatok, kevés folyadékfogyasztás, baleset, hosszú ülés, genetikailag öröklött hajlam. A trombózis után, de jobb, ha fogamzásgátló szedésének megkezdése előtt már megtörténik a genetikai szűrővizsgálat, hogy kiderüljön, van-e valamilyen öröklött hajlama a trombózisra. A leggyakoribbak az ötös alvadási faktor /a Leiden/ és a kettes alvadási faktor mutációja, melyek lényegesen megnövelhetik a trombózis kialakulásának kockázatát. A családban igazolt mutáció esetén a vérszerinti családtagok vizsgálata azért fontos, hogy tisztába legyenek a trombózis megelőzéséhez szükséges életvitellel, és hogy betegségek, terhesség, szülés esetén a megelőző kezeléseket megkaphassák.

Utazás

Sok helyről lehet hallani, miszerint a hosszabb autó-vagy repülőút megnöveli a trombózis esélyét, még azoknál is, akiknél korábban nem alakultak ki vérrögök. Ennek oka elsősorban a tartós ülés, kevés folyadékfogyasztás miatti vér besűrűsödése az alsóvégtagokban a vér pangása. Így azok, akik már átestek trombózison, prevenciós intézkedéseket szükséges tenniük. Hogy ez pontosan mi, azt szakorvossal kell megbeszélni, hiszen előfordulhat, hogy csupán kompressziós harisnya viselése indokolt, de nem ritka, amikor antikoaguláns, azaz véralvadásgátló gyógyszeres kezelésre van szükség- mondja Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.

Terhesség, gyermekágy

Az egyik legnagyobb trombózis rizikót a terhesség jelenti – akár 4-6-szerest is-, hiszen ekkor a kismama vérében automatikusan megemelkedik az alvadási faktorok aktivitásának mértéke, hogy a szüléskor ne legyen túl nagy mennyiségű vérvesztés. A gyermekágyban 12-14 szeres trombózis rizikó. Ezért ha az illetőnek korábban volt már trombózisa, akkor fontos, hogy a gyerekvállalás előtt konzultáljon orvosával, hiszen ekkor az eddig használt alvádásgátló gyógyszeres kezelés megváltoztatására lesz szükség.  Ennek oka, hogy vannak olyan készítmények – kumarin- származékok- melyek fejlődési rendellenességet okozhatnak a magzatban. Akinek volt trombózisa, de nem szed alvadásgátló gyógyszert - illetve, még nem volt vérrögösödése-, de genetikai hajlama van a trombózisra, neki is konzultálni kell orvosával, hogy a terhesség mely szakaszában kell alkalmazni a tromboprofilaxist ill. a szülést követően hány hétig.

Műtét, fogászati beavatkozás

Talán a legnagyobb odafigyelést és körültekintést trombotikus eset után az esetleges műtétek jelentik, hiszen nincs két egyforma eset, így a prevenciós kezelés is személyre szabott. A szakorvosi konzultáció elengedhetetlen, ahol a műtét fajtájától, egyéni rizikótól függően a legmegfelelőbb kezelés kiválasztására kerül majd sor. Fogászati beavatkozások előtti konzílium alkalmával arról dönt az orvos, hogy szükséges-e az alvadás gátló tabletta kihagyása, esetleg átváltása injekcióra. 

Munka

A mélyvénás trombózis természetesen nem vonja maga után a munkahelyváltást, ám arra ügyelni kell, hogy ülő munka esetében, ha teheti, óránként álljon fel és tornáztassa meg a lábait, hogy a vérkeringés felpezsdüljön, fogyasszon kellő folyadékot. Ha nem áll módjában felállni, akkor is tornáztassa lábát (feszítse meg izmait, körözzön a lábfejével). Sokat segít a kompressziós harisnya viselése is a vénás pangás elkerülésében.

Sport

A rendszeres mozgás kiemelt jelentőséggel bír a trombózis megelőzésében, de mélyvénás trombózis után csak fokozatosan szoktassa magát hozzá az edzésekhez, és sose essen túlzásokba!  Ritkán, sportágat is kell esetleg változtatni. A sport intenzitása és a sportág kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy hol volt a trombózis, mennyire volt súlyos, szövődött-e tüdőembóliával, mennyire állt helyre a vénás keringés, kell-e alvadás gátlót szednie, stb. A rövid felsorolásból is látható, hogy a szakorvos véleményét és útmutatását nem szabad mellőzne- figyelmeztet a szakember.

Az antifoszfolipid szindróma egy kevésbé ismert betegség, mely nőket kétszer olyan gyakran érinti, mint a férfiakat. A fokozott trombózishajlammal járó autoimmun betegség számtalan gondot okoz, így a megfelelő kezelése elengedhetetlen, hiszen vetéléshez, szív- és agyinfarktushoz, illetve mélyvénás trombózishoz is vezethet.  Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosától megtudhatjuk, mi is jellemzi pontosan az állapotot, és hogy miként lehet megelőzni az ebből adódó problémákat.

Fokozott vérrögképződéssel járó betegség

A véralvadás, vérrögképződés nagy szerepet játszik az ember életében, hiszen nélküle nem megy végbe a sebgyógyulás. A folyamatban nagy jelentőséggel bírnak az úgynevezett foszfolipidek, melyek az alvadási faktorok a térben egymáshoz való közelkerülését segítik elő. Antifoszfolipid szindróma (APS) esetén a szervezet antifoszfolipid nevű ellenanyagokat termel, melyek kapcsolatba lépnek a negatív töltésű foszfolipidekkel, és az érbelhártyához és a vérlemezkékhez kapcsolódva fokozzák a vérrögök kialakulását-tehát növelik a trombózishajlamot mind a vénás, mind az artériás oldalon.

Éppen ezért a szindrómában szenvedő betegeknél a legnagyobb veszélyt a mélyvénás trombózis, a szívinfarktus, valamint az agyi érelzáródás jelenti. Kutatások szerint legtöbbször mélyvénás trombózist okoz, így többszöri trombózis után érdemes APS-t gyanítani a háttérben! Fontos továbbá megemlíteni a betegség terhességre gyakorolt hatását is, hiszen a sűrű érrendszerrel ellátott méhlepényben ugyanúgy kialakulhatnak vérrögök, ami oxigénhiányt okozva a magzat elhalásához vezethet - elsősorban a koraterhesség idején-, így a sorozatos vetélések gyakori mögöttes oka. - mondja Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.

Ekkor érdemes antifoszfolipid szindrómára gyanakodni

• vetélés, koraszülés
• mélyvénás trombózis (gyakran a felsővégtagon)
• színinfarktus
• agyi érelzáródás
• migrén (ritkán)

Vérvétellel megállapítható

A betegség vérvétellel gyorsan megállapítható. A szindróma fennállhat önmagában (elsődleges) és kapcsolódhat más betegségekhez is (szekunder), és amennyiben bebizonyosodik az állapot megléte, fontos a mielőbbi kezelés a vérrögök kialakulásának megelőzése céljából. Ez véralvadásgátló terápiával történik, kizárólag orvosi javallatra! Fontos továbbá megemlíteni, hogy azok a nők, akik a betegségben szenvednek és gyermekvállalás előtt állnak, mindenképp konzultáljanak orvosukkal, hiszen az addigi kezelés megváltoztatását teheti indokolttá.

 A vérlemezkék fontos szerepet töltenek be a véralvadás beindításában ,így funkciózavarai vérzékenységet okoznak, ami akár súlyos méreteket is ölthet.  Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa a vérlemezkék véralvadásban betöltött szerepéről, és működési zavarairól beszélt.

A vérlemezkék szerepe, működése

A vöröscsontvelőben keletkező vérlemezkéknek – azaz trombocitáknak- az elsődlegeses véralvadásban, vérzéscsillapításban van kiemelkedő szerepük. Sérülés esetén a nagy vérvesztés elkerülése érdekében összecsapódnak az érfalhoz kitapadnak, és alvadékot, egyfajta „dugót” képeznek a sérült éren.

Amennyiben a vérlemezkék funkciójában zavar keletkezik, úgy a véralvadás nem tud normál módon zajlani, a vérzés tovább tart, esetleg átmeneti csillapodás után újra elindul. Lehet veleszületett illetve szerzett állapot is- mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.

A vérlemezkék szerzett működészavarát leggyakrabban bizonyos gyógyszerek (pl. aszpirin, reuma gyógyszerek) okozzák, vagy rosszindulatú daganatok gyógyszerei, de autóimmun betegségek, mérgezések is állhatnak a hátterében. Veleszületett funkciózavarral jár, hogy a vérlemezkék felszínén lévő receptorok, vagy a bennük található hírvivő anyagok, enzimek kórosak,hiányoznak, ezért nem tudják a véralvadást elősegítő funkciójukat ellátni.

A vérlemezkék funkciózavarai okozta veleszületett betegségek

Von Willebrand szindróma: statisztikák szerint a vérzékenység leggyakoribb formája a von Willebrand szindróma, melyet a von Willebrand nevű alvadási faktor hiánya, illetve csökkent működése okoz. Ilyenkor az érfal sérülése esetén a vérlemezkék kitapadása és összecsapzódása nem megy végbe tökéletesen, sőt a VIII-s alvadási faktor aktivitása is lényegesen csökken, ami tovább fokozza a vérzékenységet. A betegségnek több változata ismert és 20%-a súlyos vérzékenységgel jár. Például az erős vérzéssel járó menstruációs panaszok körülbelül 10-15%-ért felelős ez a típusú vérzékenység.

Bernard-Soulier szindróma: a betegség hátterében vérlemezkén lévő bizonyos receptorok hiánya/csökkent mennyisége áll, melynek hatására nem megy végbe a teljes véralvadás.

Szürke vérlemezke szindróma: ilyenkor megnövekedett vérlemezkék szürke árnyalatot öltenek- innen kapta az elnevezését. A betegség okozója a véralvadási faktorokat tartalmazó szemcsék hiánya. Igen ritka állapot.

Mely tünetek esetén gyanakodjon?

• Erős menstruációs vérzés
• Gyakori orrvérzés
• Foghúzás után sokáig tartó vérzés
• Gyakori kék-zöld foltok a bőrön
• Pontszerű bevérzések a bőrön, nyálkahártyán

Kerülje el a szövődményeket megfelelő kezeléssel

Dr. Szélessy Zsuzsanna szerint a vérlemezkék funkciózavaraiból adódó vérzékenység leggyakoribb veszélye a vashiányos vérszegénység, ám súlyosabb esetben akár belső vérzéseket is okozhat, nem beszélve a mindennapok nehezítettségéről (kis sérülések utáni erősebb vérzés) és az erős menstruációról. A diagnózis egy speciális vizsgálattal  gyorsan megállapítható. Ehhez egy kevés vért kell venni a pácienstől, majd egy készülék azt méri, hogy egy cső mennyi idő alatt záródik el a vértől. Ezáltal kiderül, hogy a vérlemezkék normálisan működnek-e, és ha nem, akkor milyen mértékben csökkent a működésük. Amennyiben bebizonyosodik a betegség, súlyosságtól függően az illető vagy véralvadást segítő gyógyszeres kezelésben részesül, vagy intravénásan alvadási faktort kap.

Fontos: a gyógyszeres kezelés műtétek, foghúzás, szülés előtt különösen nagy jelentőséggel bír a nagyobb vérvesztés elkerülése érdekében! Fontos továbbá megjegyezni, hogy aszpirin típusú gyógyszerek és a nem szteroid gyulladáscsökkentők (reuma gyógyszerek) szedése vérzékenység esetében tilos, mivel gátolja a vérlemezkék működését