trombozis

Bár az álmosság és a fáradtság nem a magasvérnyomás betegség tipikus tünete, ám a háttérben megbújó alvási apnoe-nak már annál inkább. Dr. Kapocsi Judit tanárnőtől, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistájától megtudhatja, hogy miként függ össze az alvás közbeni légzéskimaradás a hipertóniával, és hogy miként lehet segíteni a problémán.

Alvási apnoe az állandó fáradtság hátterében

Mindenkivel megesik olykor, hogy 7-8 óra alvás után is fáradtan ébred, és ez az egész napját végigkíséri. Ennek hátterében legtöbbször pszichés okok állnak, ám ha tartósan fennmarad ez az állapot, akkor könnyen lehet, hogy problémát az úgynevezett alvási apnoe okozza. Ez egyfajta alvászavar, mely során a betegnél légzéskimaradások lépnek fel, mivel a garatizmok ellazulnak, valamint a nyelv hátracsúszik. Maga az illető sokszor nem is riad fel légzésének akadozottságára, hanem a mellette fekvő lesz figyelmes a probléma következtében fellépő horkolásra, hirtelen horkantásra. Ez az éjszaka folyamán többször is megismétlődhet, így a beteg alvása nem lesz kielégítő, ami nappal jelentkező erős fáradtságot eredményez. - magyarázza dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája.

Az alvási apnoe jellemző tünetei

• horkolás
• reggeli száraz száj
• éjszaka jelentkező légszomj
• nappali fáradtság
• koncentrációzavar

Magas vérnyomáshoz is vezethet

A nem kielégítő alvás az egész szervezet működésére hatással van, így számtalan problémához vezethet az alvási apnoe. Ezek közül az egyik leggyakoribb a magasvérnyomás, mivel normál esetben alvás közben a vérnyomás 10-20 százalékot is csökkenthet, viszont ha légzéskimaradás lép fel, akkor a szimpatikus rendszer aktivitása fokozódik, és nagyobb mennyiségű adrenalin kerül a véráramba, ami megemeli a vérnyomást. Sőt, tanulmányok szerint ez a „túlfeszültség” az ébrenléti állapotban is megmarad, így a vérnyomás nem képes normalizálódni.

A tartós fáradtág figyelmeztető jel lehet

Bár a fáradtságot sokan nem kapcsolják össze betegséggel, ám ha tartósan megkeseríti a napokat, akkor érdemes utánajárni a probléma gyökerének! Amit leghamarabb megtehet az az, hogy megméri otthon a vérnyomását, és amennyiben az magas értéket mutat, akkor meglehet, hogy alvási apnoe játszik szerepet abban, hogy képtelen magát kipihenni. A diagnózis ma már jól felszerelt alvás-laborokban könnyen felállítható. Amennyiben beigazolódik a betegség, úgy mind az alvászavart, mind a hipertóniát kezelni szükséges (gyógyszerrel és életmódváltással), hiszen megfelelő terápia nélkül lényegesen megnő a szívinfarktus, illetve a stroke kockázata.

Olykor mindenkivel megesik, hogy nem jut eszébe egy név, egy telefonszám, illetve az, hogy hová is tette a kocsi kulcsot. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája szerint, ha ez túl gyakran megismétlődik, akkor könnyen lehet, hogy memóriagondjai hátterében magasvérnyomás áll.

Demenciához is vezethet a magasvérnyomás

45 év felett a kezeletlen magasvérnyomás memóriaproblémákhoz vezethet-állítja egy friss tanulmány. A kutatás szerint ez leginkább a diasztolés érték kiugrásának tudható be, hiszen ennek minden 10 pontos növekedése 7 százalékkal megnöveli a kognitív problémák kialakulását.  Természetesen az eredményeket több tényező is befolyásolja, mint például az illető életkora, iskolázottsága, koleszterinszintje, dohányzik-e, illetve egyéb betegségei (pl. cukorbetegség).

Dr. Kapocsi Judit azonban hozzáteszi, nem csak a diasztolés, hanem az agyi kiserek károsítása révén a szisztolés vérnyomás emelkedés is memóriazavarokhoz vezethet. Így tehát, hogy elkerülhető legyen később a demencia – melynek a memóriazavarok az előfutára lehet- elengedhetetlen a vérnyomás normalizálása.

Így teszi tönkre az ereit a magasvérnyomás

„A tartós vérnyomás emelkedés az ér belső felszínén első lépésben egészen apró sérüléseket eredményez. Ez egy idő után oda vezet, hogy fokozódik az ér-összehúzódást eredményező anyagok termelődése, melynek hatására az ér belső felszínén egyenetlenség jön létre, ami kis vérrögök képződéséhez, illetve az érfal meszesedéséhez vezethet.”- magyarázza dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája.

Természetesen ez a test bármely részén bekövetkezhet, viszont amennyiben az agy erei sérülnek, úgy az nem jut elegendő energiához és oxigénhez. Ennek hatására az ott lévő sejtek károsodnak, rosszabb esetben elhalnak, és ez úgynevezett vaszkulásris demenciához vezethet, mely megmutatkozhat memóriazavarban, koncentrációs-koordinációs- illetve kommunikációs nehézségekben.

Előzze meg állapota gyors romlását

Dr. Kapocsi Judit szerint előfordulhat, hogy az agyban  visszavonhatatlan nyomokat hagyó sérülés következik be, de az esetek egy részében a kitartó gyógytorna, beszéd-gyakorlás  stb. jelentős javuláshoz vezethet, mint ahogy a vérnyomás, vérzsírok, vércukor hatékony kontrollja a rosszabbodást megállítja, gátolja.

Éppen ezért, ha el szeretné kerülni a nagyobb fokú szellemi leépülést, úgy a megfelelő életmód mellett gyógyszeres kezelés is szükséges, melynek adagolásáról a kezelőorvos dönt. Fontos megemlíteni, hogy a vérnyomáscsökkentő gyógyszer szükséges dózisa időről időre változhat, így a rendszeres kontroll az alul-és a túlkezelés elkerülése érdekében elengedhetetlen!

Egy nemrégiben készült tanulmányban bebizonyították, hogy a stressz lényegesen megnöveli a vérnyomás értékét. Hogy pontosan milyen folyamatok mennek végbe ekkor a szervezetben, arról dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt, aki néhány életmódbeli tanáccsal is szolgált.

A stressz hatása az erekre

A stressz az élet természetes velejárója, ám nagy mennyiségben, ha nem is közvetlenül, de közvetetten könnyen egészségügyi problémákhoz vezethet. Felléphet hatására többek között szívritmuszavar, mellkasi fájdalom, illetve magas vérnyomás. Ennek oka, hogy stresszhelyzetben a szervezet stressz hormonokat – kortizol, adrenalin- szabadít fel, melynek hatására a szív gyorsabban ver, az erek pedig összehúzódnak, hogy a test centrumába minél több vér jusson minél gyorsabban. Ez átmenetileg vérnyomás-emelkedést okoz, ám jó esetben a stresszhelyzet elmúltával az érték normalizálódik.

A probléma azonban az, hogy a mai rohanó világban, a munkahelyen lévő egyre nagyobb teljesítménykényszer miatt a stressz szinte folyamatosan jelen van az ember életében, és sokaknál krónikus stressz lép fel. Ebben az esetben a szervezet fokozott üzemmódra kapcsol, így nagyobb eséllyel alakul ki magasvérnyomás betegség, mivel nincs lehetősége a vérnyomásnak hosszabb távra normalizálódni. Ennek hatására az erek fala tartósan megfeszül, így az egy idő után veszít rugalmasságából.

A tartós vérnyomás emelkedés az ér belső felszínén mikroszkóppal látható sérüléseket eredményez. Ez egy idő után oda vezet, hogy fokozódik az ér-összehúzódást eredményező anyagok termelődése, aminek hatására az ér belső felszínén egyenetlenség jön létre. Emiatt kis vérrögök képződhetnek, illetve az érfalban meszesedés következik be. Így tehát a magasvérnyomás kezeletlen vagy rosszul kezelt esetben akár trombózishoz, illetve érelmeszesedéshez vezethet- mondja dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája.

A leggyakoribb vérnyomást emelő stresszhelyzetek:

•          érzelmi stressz: válás, haláleset

•          munkahelyi stressz: magas elvárások, szoros határidők, munkahelyi mobbing

•          társadalmi környezet: mélyszegénység

A stressznövelő faktorok már önmagukban is jelentősen megnövelhetik az vérnyomás értékét, ám ha több is jelen van az ember életében, akkor a vérnyomásra gyakorolt hatás megsokszorozódik. Tanulmányok szerint éppen ezért a megfelelő életmódnak és a helyes stressz-kezelésnek kiemelkedő jelentősége van a magas vérnyomás orvoslásában.

Fontos az életmódorvoslás

Fontos tudni, hogy a stressz miatt ingadozóvá vált vérnyomás is veszélyes és tartós magasvérnyomás betegséghez vezethet. Éppen ezért, aki különböző okok miatt stresszes életet él, érdemes időről időre 24 órás vérnyomásmérőt kérnie kezelőorvosától, aki ezáltal pontosabb képet kaphat az érték ingadozásáról.

A stressz mellett kialakult magasvérnyomás kezelésének fontos alappillére a megfelelő életmód, mely magában foglalja a helyes táplálkozást és a rendszeres testmozgást. A megfelelően összeállított mozgásprogram éppen ott javít, ahol a stressz elront: egyensúlyba hozza a felborult vegetatív idegrendszeri egyensúlyt. Erősíti a paraszimpatikus idegrendszert, visszafogja a szimpatikusat.

A személyre szabott életmódorvoslás első lépése az egészségi állapot és életvitel felmérése, mely eredmények alapján második lépésben összeállíthat leghatékonyabb és legbiztonságosabb mozgás-, étkezés- és stressz csökkentő terápia. A megfelelően kialakított életmódorvosi kezeléssel nem csak a közérzetén vehet észre jelentős javulást, de ha pontosan betartja, akár még a gyógyszeradagját is csökkentheti, vagy el is hagyhatja.

Forrás: Trombózisközpont

Szinte nincs is olyan ember, akinek hébe-hóba ne verne kissé szabálytalanul a szíve. Ezt kiválthatja stressz, megerőltető edzés, endokrin betegségek, azonban nagyon gyakran hipertóniát jelez. A problémáról dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Röviden a szívritmuszavarról

Szívritmuszavarról – vagy más néven arrhytmia-ról- akkor beszélünk, amikor a szív dobogásának üteme megváltozik, mivel az ezt irányító elektromos tevékenységek nem működnek megfelelően. Legjellemzőbb tünetei a túl gyorsan, vagy lassan verő szív, nehézlégzés, légszomj, szédülés, mellkasi fájdalom. Bár sokan úgy gondolják, a ritmuszavar ijesztő és könnyen felismerhető, azonban nem ritka, amikor semmilyen panaszt nem okoz, és csak kivizsgálás alkalmával lehet megtudni.

A mögöttes okokra mindenképp érdemes fényt deríteni, hiszen sokszor egy alap betegséghez társul, amit ha megfelelően kezelnek, a szívritmuszavar is normalizálódik.

Kezeletlen magas vérnyomás is okozhatja

Mivel a magas vérnyomás jellemzően nem jár tünetekkel, sokszor csak a szövődmények okozta panaszok miatt derül ki a probléma, mivel a kezeletlen hipertónia fokozza a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

„A ritmuszavar sajnos gyakran lehet a hipertónia velejárója, szövődménye, ugyanis előfordulhat, hogy a tartós magas vérnyomás hatására a bal kamra izomzata megvastagszik. Egy idő után az izomtömeg növekedése oda vezet, hogy elégtelen lesz a terület vérellátása, ami ritmuszavart okoz. A másik lehetséges szövődmény hipertónia esetén a szív ereinek érelmeszesedése, melynek következménye érszűkület, vérellátási zavar, illetve arrhytmia lehet. A ritmuszavarok hátterében talán ez a leggyakoribb ok.

Fontos továbbá tudni, hogy a szívelégtelenség, a magas vérnyomás kezelésében alkalmazott egyes gyógyszerek ismert mellékhatása, de okozhatja még a pajzsmirigy túlzott működése is, ami egyben hipertóniához is vezet.”. mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája.

 Összességében tehát fontos, hogy szabálytalan szívműködés, szívdobogás, kihagyás esetén mindenképpen forduljon orvoshoz! Az idejében felfedezett és kezelt magas vérnyomás meg tudja előzni a súlyosabb ritmusproblémák kialakulását. Továbbá akinek hipertóniája van, az évente legalább egyszer, panaszmentes esetben is menjen el kontrollra! Ez tartalmazza az orvosi vizsgálatot, szemfenéki kontrollt, EKG-t és alapvető laboratóriumi vizsgálatokat.

 Az átmeneti ritmuszavarok és vérnyomáskiugrások felismerésében mindezeken túl segít a 24 órás, otthon hordható EKG és vérnyomásmérő, melyek felhelyezését és kiértékelését szakorvosi központok végzik.

Forrás: Trombózisközpont