A VESEBETEGEK NAGY RÉSZE MAGASVÉRNYOMÁSBAN SZENVED

Az idősebbek körében igen gyakori probléma a magasvérnyomás, ám vesebetegség fennállása esetén ez az arány még magasabb. Éppen ezért a gyógyszeres kezelésnek a vérnyomás normalizálásán túl a vesék védelmében is nagy szerepe van. Hogy mégis hogy lehet kezelni a vesebetegség okozta hipertóniát, arról dr. Kapocsi Judit tanárnő, aTrombózisközpont magasvérnyomás specialistája beszélt.

Renovaszkuláris magasvérnyomás

A magasvérnyomás és a vesebetegség általában együtt jár, hiszen a hipertónia lehet a szerv károsodásának oka és eredménye is. Amennyiben a vérnyomás emelkedését a veseartéria szűkülete okozza, azt renovaszkuláris hipertóniának nevezzük. Ekkor az artéria szűkülete vérellátási hiányt teremt, és mivel emiatt kevesebb vér áramlik, így a szervezet úgy érzékeli, hogy alacsony vérnyomás áll fenn, ezért olyan folyamatok indulnak be, melyek növeli a vér áramlását. Ehhez renin nevű anyag szabadul fel, ami fokozza az érösszehúzó anyagok mennyiségét, illetve egyre több vizet és sót visszatartó angiotenzin I, II és aldoszteron aktivizálódását is elősegíti.

„A tartós magasabb vérnyomás a kisebb veseerek károsításával (szklerotikus elváltozások) hasonló mechanizmussal vezet magasvérnyomás kialakulásához. Illetve a vese elsődleges megbetegedései, pl. heveny vagy idült glomerulonefritis, idült pielonefritis, cukorbetegség okozta vesekárosodás stb. is okozhat hipertóniát”- teszi hozzá Dr. Kapocsi Judit.

A renovaszkuláris hipertónia hátterében leggyakrabban atherosclerosis, azaz érelmeszesedés, illetve a vesékben futó artériák rugalmasságának elvesztése áll. Ritkán ugyan, de a szűkület oka úgynevezett fibromuszkuláris diszplázia is lehet, mely a veseartériák rendellenes szerkezetével jár.

Nehéz diagnosztizálni

Sajnos a veseartériák szűkületéből adódó magasvérnyomást – csakúgy, mint az elsődleges hipertóniát- nehéz észrevenni, hiszen az esetek többségében semmilyen tünet nem produkál a beteg- mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpontmagasvérnyomás specialistája. Éppen ezért általában otthon, vagy a háziorvosnál történő rutin vérnyomásmérés során derül fény a 140/90 Hgmm feletti vérnyomásra. Amikor 3 különböző hatású vérnyomáscsökkentő ellenére sem normalizálódnak az értékek, gondolni kell mögöttes betegségre, így ekkor a vesék és azok funkciójának vizsgálata –is- szükséges (vérvétellel, vizeletvizsgálattal, képalkotó vizsgálatokkal).  Amennyiben bebizonyosodik a renovaszkuláris hipertónia, úgy a vérnyomáscsökkentő terápián kívül az alapbetegség kezelése is nagy szereppel bír.

Életmódbeli változtatások

• só-és koleszterinszegény étrend
• rendszeres, laza testmozgás
• stressz csökkentése
• dohányzásról való leszokás

A magasvérnyomás szövődményei kapcsán leginkább a szívinfarktus és a stroke jut az emberek eszébe, ám tanulmányok szerint a hipertónia és a glaukóma - azaz a zöldhályog- közt is van összefüggés.  A problémáról dr. Kapocsi Judit tanárnőt, aTrombózisközpont magasvérnyomás specialistáját kérdeztük.

Mi az a glaukóma?

A glaukóma a köztudatban zöldhályogként él, ám ez az elnevezés igencsak megtévesztő, hiszen ekkor semmilyen hályog nem keletkezik a szemen (ellentétben a szürkehályoggal). A betegség tulajdonképp a szemben lévő nyomás emelkedését jelenti.  Ez akkor alakul ki, amikor a szemben termelődő folyadék –csarnokvíz- nem tud megfelelően elvezetődni, így a termelődés-elfolyás közti egyensúly felbomlik. Nagy veszélye, hogy a nagy nyomás miatt károsodhat az idegeket tápláló erekben a vér keringése, és ez akár teljes vakságot is okozhat! A glaukómának több formája ismert, ezek közül is létezik veleszületett, illetve szerzett formája is- ez utóbbi kockázatát különböző betegségek is megnövelik, úgy, mint a cukorbetegség, szemsérülések és a magasvérnyomás.

Magasvérnyomás és a glaukóma kapcsolata

A magasvérnyomás és a glaukóma közti kapcsolatról a közelmúltban több tanulmány is napvilágot látott. A Birminghami Egyetem kutatása szerint mivel a hipertónia fokozott nátrium-visszatartással jár, az fokozhatja a szemnyomást. Hogy megbizonyosodjanak arról, valóban van-e összefüggés a két betegség között, glaukómás és nem glaukómás betegeket vizsgáltak, majd megfigyelték, hogy az előbbi csoportnál 30%-kal nagyobb eséllyel fordult elő vérnyomás probléma, mint azoknál, akiknek nem volt zöldhályoguk. A kutatók ezen kívül azt is megfigyelték, hogy azoknál, akik béta-blokklót szedtek a hipertóniájukra, kevésbé fordult elő a szembetegség.

„Az igaz, hogy a glaukóma többször van jelen ahipertóniás betegeknél, mint az egészséges emberek körében, azonban ennek az együttes előfordulásnak a pontos háttere nem tisztázott. A vizsgálatokból ráadásul nem derül ki, vajon a primer (elsődleges)  valamint a szekunder (másodlagos) hipertóniában szenvedő  betegek adatait szétválasztották-e? Valószínűleg nem. (Ugyanez érvényes a cukorbeteg hipertóniások adatainak külön vizsgálatára is). Az viszont tény, hogy a másodlagos, főleg endokrin magasvérnyomásban szenvedő betegeknél, valamint a cukorbeteg  és egyben hipertóniás pacienseknél a glaukóma előfordulás gyakoribb, mint akiknél ezek a betegségek nem állnak fenn. Éppen ezért azt szoktuk javasolni, hogy akiknél glaukómát állapítottak meg, ellenőriztessék a vérnyomásukat - és a vércukor szintjüket-, illetve a hipertóniás és/vagy cukorbetegek  ellenőriztessék a szemnyomásukat a glaukóma kizárása végett”- tanácsolja Dr. Kapocsi Judit tanárnő, aTrombózisközpont magasvérnyomás specialistája.

Előzze meg a bajt és kezeltesse vérnyomását

Látható tehát, hogy a magasvérnyomás a glaukóma sok esetben összefügg, így ha el akarja kerülni a komolyabb problémákat, érdemes kezeltetnie vérnyomását, amennyiben az tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm-t. Erre ma már számtalan készítmény áll rendelkezésre, ám hogy kinek melyik vezet eredményre, arról a szakorvos dönt alapos állapotfelmérés után. A gyógyszeres kezelés mellett életmódváltással (rendszeres testmozgás, só-és koleszterinszegény táplálkozás) is sokat lehet tenni a vérnyomás csökkentése érdekében, melynek hatására akár alacsonyabb dózisú gyógyszerezés is indokolt lehet- természetesen orvosi javallatra!

A magasvérnyomás az egész világon népbetegségnek számít, ami kezeletlen esetben különböző szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhat. Éppen ezért a rendszeres, könnyed testmozgás mellett érdemes a tudatos táplálkozásra is figyelmet fordítani, ha valakinek a kelleténél magasabbak az értékei. A vérnyomáscsökkentő DASH diétáról Varga Dórát, a Trombózisközpont dietetikusát kérdeztük.

Miből áll a DASH diéta?

A DASH (Dietary Approaches to Stop Hypertension) diéta nem egy fogyókúrás étrend, hanem elsősorban a magasvérnyomással küzdők számára kidolgozott táplálkozási irányelveket foglal magába. Szerencsére itt nem egy szélsőséges, sok megszorítást tartalmazó diétáról van szó, hanem sokkal inkább egy változatos, kiegyensúlyozott, egész életen át tartható étrendről. Külön pozitívum, hogy amellett, hogy alkalmazásával csökkenthetjük a vérnyomásunkat, segít a csontritkulás, a szív-és érrendszeri problémák, valamint a cukorbetegség megelőzésében is.

Az étrend fő irányvonala a só fogyasztás csökkentése, illetve a kálium, kalcium, magnézium bevitel fokozása.  Ennek megvalósítása érdekében az étrend gerincét a sok zöldség, gyümölcs, alacsony zsírtartalmú tejtermékek, zsírszegény húsok, teljes kiőrlésű gabonák alkotják. Így az étrend rostban gazdag, telített zsírokban szegény, így minden egészséges ember számára is ajánlható táplálkozási tanácsokat tartalmaz.

Só bevitel csökkentése

Mivel a hipertónia egyik legfontosabb rizikó tényezője a magas sóbevitel, így a diéta során kiemelt figyelmet kap az elfogyasztott ételek sótartalma, illetve a kézi sózás használata. 2 féle só beviteli ajánlást is megfogalmaztak a szakemberek:

• a standard formája napi 2,300 mg nátriumot engedélyez egy nap, ami kb. 5 gramm, vagyis 1 teáskanálnyi konyhasónak felel meg,
• míg az annál szigorúbb változat 1,500 mg-ban maximalizálja a napi nátrium bevitelt, ami alig 4 gramm konyhasót jelent.

Ez utóbbit leginkább az 50 év felettieknek, súlyosabb hipertóniával rendelkezőknek, illetve vesebetegséggel küzdőknek javasolt. Bár a hazai sófogyasztás többszöröse a megengedettnek, így a napi 2300 mg nátrium bevitel is komoly kihívást jelent- mondjaVarga Dóra, a Trombózisközpont dietetikusa.

Ezeket egye a DASH diéta keretein belül

Könnyen értelmezhető diéta, hiszen nem kalóriákat és grammokat kell számolgatni, hanem tápanyag csoportonként tesz javaslatokat a napi bevitelre.

Teljes kiőrlésű gabonák: Érdemes rostban gazdagabb kenyeret, zabpelyhet, barna rizst fogyasztani, hiszen rendszeressé teszik az emésztést, teltségérzetet okoznak, lassítják a szénhidrátok felszívódását, ráadásul még a koleszterincsökkentéshez is hozzá járulnak. A pékáruk fogyasztását magas só tartalmuk miatt érdemes korlátozni!

Zöldségek, gyümölcsök: Kiemelt figyelmet érdemel a napi többszöri zöldség-és gyümölcsfogyasztás. Rostban gazdagok, alacsony nátriumtartalmúak, miközben értékes kálium-és magnéziumforrásnak minősülnek. Friss és fagyasztott formában is bátran fogyaszthatóak, ideális kisétkezésre vagy akár köretként is. Konzerveknél érdemes figyelni, hogy hozzáadott sót vagy cukrot ne tartalmazzanak!

Tejtermékek: A tej, a joghurt, a sajtok, mind-mind remek fehérjeforrások, ráadásul jól hasznosuló kalciumban is bővelkednek. Azonban figyeljen arra, hogy alacsony zsírtartalmút válasszon!

Sovány húsok, halak: Állati eredetű fehérjékre, köztük húsokra, halakra is szüksége van a szervezetünknek, hiszen teljes értékű fehérjeforrások és magas B-vitamin és cink tartalommal rendelkeznek. Lényeges, hogy zsírszegény húsrészeket válasszunk, és kevés olaj vagy zsír hozzáadásával készítsük el őket!

Olajos magvak, hüvelyesek: Egy kis maréknyi olajos mag naponta és heti rendszerességgel fogyasztott hüvelyes szintén szerves része a DASH diétának. Az olajos magok értékes telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, melyek védő hatásúak a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben, ráadásul ásványi anyagokban is bővelkednek. A hüvelyesek magas fehérje tartalmuk miatt jelentősek elsősorban.

Zsírok, olajok: A szervezetnek zsírokra, olajokra is szüksége van (pl. vitaminok felszívódásához) ám nem mindegy, hogy milyen formában visszük be őket. A DASH diéta alapján a napi kalóriának max. 27% -a legyen zsír, azon belül is főleg növényi olajok legyenek, továbbá az állati eredetű zsiradékokat és transzzsírokat kerüljük!

A hipertónia, azaz a magasvérnyomás gyakran nem önálló kórkép, hanem más betegségek mellett alakul ki.  Ilyen többek között a cukorbetegség mellett fellépő hipertónia, mely pluszban megnehezíti az ember életét. Hogy miként kerülhetjük el a velük járó súlyos szövődményeket, azt dr. Kapocsi Judit tanárnőtől, a Trombózisközpontmagasvérnyomás specialistájától tudtuk meg.

Hipertónia és a cukorbetegség kapcsolata

A diabétesz egyik gyakori szövődménye a vesekárosodás, ami elősegítheti, provokálhatja a hipertónia kialakulását.  A cukorbetegség már önmagában is súlyos problémákat okozó állapot, ám amerikai kutatások szerint ha magasvérnyomással is jár, úgy még nagyobb a kockázat a szív-és érrendszeri betegségek és a veseproblémák kialakulására.

Sajnos a két probléma igen gyakran fordul elő együttesen,  ezért akinekcukorbetegsége van, annak különösen fontos, hogy figyeljen a vérnyomás alakulására, hogy időben kiderüljön, ha emelkedettek az értékei. A diabétesz ugyanis fokozza az arterioszklerózis kialakulásának kockázatát, ami a hipertónia kialakulásának egyik fő rizikó tényezője- mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája

Ráadásul a 2-es típusú cukorbetegség gyakran jár együtt túlsúllyal, ami szintén fokozza a hipertónia kialakulásának kockázatát-így nem csoda, hogy a súlyfelesleggel küzdő diabéteszes betegek csaknem háromnegyede vérnyomás problémákkal is küzd.

Fontos a szigorúbb kontroll

Mivel a két betegség hatványozza a szívinfarktus és a stroke kockázatát, így nagyon fontos a két állapot gyógyszeres karbantartása. Ráadásul több ajánlás szerint a cél a 140/90 Hgmm helyett a 130/80 alatti érték, így fokozottabb kontroll szükséges! Az esetek többségében mindkét betegséget gyógyszeresen kezelni szükséges, akár több fajta készítménnyel. Az alkalmazott készítmények nem befolyásolják egymás hatását, így egyidejű alkalmazásukra is lehetőség van.

Fontos továbbá az életmód változtatás is, hiszen amennyiben az alábbiakat betartja, úgy mindkét betegségnél jelentős javulás következhet be:

• az előírt diéta alkalmazása
• sófogyasztás csökkentése
• rendszeres, laza testmozgás
• alkohol/cigaretta kerülés
• stressz csökkentése

A só szervezetünk számára elengedhetetlen anyag, ám túl nagy mennyiségű bevitele súlyos problémákat okozhat, hiszen általa megnő a magasvérnyomás, így a szív-és érrendszeri betegségek kockázata. Dr. Kapocsi Judit tanárnőtől, a Trombózisközpontmagasvérnyomás specialistájától megtudhatjuk, hogyan is hat a só a szervezetünk működésére, és mit lehet tenni, ha már gondokat okozott.

A túl sok só rombol

A só – vagyis a natrium-klorid- az emberi szervezet számára létfontosságú tápanyag, hiszen nagy szerepe van a szervezet folyadék háztartásának szabályozásában, valamint az ideg és izomműködésben is. Látható tehát, hogy igen fontos szerepe van a szervezet megfelelő működésében, ám túl nagy mennyiségű bevitele komoly problémákat okozhat!

Ajánlások szerint napi 3-5 g sót célszerű fogyasztanunk, máskülönben komoly pusztításokat végez.  A sóban lévő nátrium ugyanis megköti a vizet, így ödémát okoz szerte a testben, valamint az erekben lévő vér térfogata is megnő, ami vérnyomás emelkedéshez vezet. Ez pedig extra megterhelést jelent az artériákra, és hogy megbirkózzanak ezzel, a faluk erősebbé válik, megvastagszik, és belső felszínükön sérülések és vérrögök keletkeznek. Ez sajnos a test bármely pontján bekövetkezhet, így ugyanúgy kialakulhat stroke, mint szívinfarktus.

Ráadásul a sok só fogyasztása a vesék működését is károsítja, hiszen ott ugyanúgy érszűkületet okoz, a vizelet kiválasztás zavart szenved, ez pedig egy ördögi kört indít be a hipertónia és a vesebetegség között.

Így csökkenthető a sófogyasztás

A sófogyasztás csökkentésének legegyszerűbb módja, hogy ne sózzuk kóstolás nélkül az ételt, valamint próbáljuk kiváltani zöld fűszerekkel (petrezselyem, lestyán, zeller, hagymák, oregánó, stb.) Továbbá mivel az ételízesítők sósak, nem szükséges pluszban sózni! Ezáltal fokozatosan leszoktathatjuk magunkat a túl sok só fogyasztásáról, ráadásul közben egyre inkább előtérbe tudnak kerülni az ételek valódi ízei- mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája.

Fontos továbbá, hogy a rejtett sótartalomra is érdemes ügyelni, hiszen a kész ételek, a pékáruk többsége, a különböző szószok, mikrózható popcornok, mártások és zacskós ételek mind-mind rengeteg hozzáadott sót tartalmaznak, lényegesen többet, mint a napi szükséglet. Éppen ezért egyáltalán nem nehéz túllépni a megengedett mennyiséget, így lehetőleg a vásárlások alkalmával ezeket is vegye figyelembe!

Ha már magas a vérnyomás

Amennyiben a vérnyomás tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm-t, úgy magasvérnyomás betegségről beszélünk, amit kezelni szükséget a szövődmények elkerülése céljából. Ekkor fontos az életmódváltás, azon belül is a sóbevitel csökkentése és a rendszeres testmozgás. Enyhébb esetben akár ez önmagában is eredményre vezethet, ám előfordulhat, hogy mindezt gyógyszeres terápiával szükséges kiegészíteni. Ennek eldöntése azonban természetesen orvosi feladat, figyelembe véve a beteg életkorát, nemét, súlyát, valamint egyéb betegségeit.