Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Még a terhesség előtt kezeltesse a visszereit

MÉG A TERHESSÉG ELŐTT KEZELTESSE A VISSZEREIT

Várandósság során gyakran alakulnak ki a bőrből kiemelkedő, kanyargós visszértágulatok, melyek nem csak esztétikailag zavaróak, de igen fájdalmasak is lehetnek. Bár sok esetben csupán a terhesség alatt keletkeznek, ám nem ritka, amikor még az előtt megjelennek. Dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa azt tanácsolja a leendő kismamáknak, hogy még a gyermekáldás előtt kezeltesse a problémát az állapot súlyosbodásának és az esetleges szövődmények kialakulásának megelőzése érdekében!

 

Ezért alakulnak ki visszértágulatok a kismamáknál

Várandósság során számtalan változás megy végbe a nők szervezetében, melyek elősegítik a visszértágulatok kialakulását. Ilyen például a megnövekedett progeszteronszint, ami bár a terhesség megtartásához elengedhetetlen, a kötőszövetek lazábbá válnak, így a vénák falai meggyengülnek. Ráadásul az egész hormonrendszer olyan változásokon megy keresztül, melyek tágítják a méh ereit, ami sajnos a láb vénáira is vonatkozik. Emellett a magzat táplálása miatt jelentősen megnő az anya testében a véráramlás, és ez extra terhet ró az alsó végtagokra, melyeknek a szív felé kell pumpálnia a megnövekedett vérmennyiséget. Ezt az állapotot pedig csak fokozza a magzat folyamatos növekedése, mely egy idő után nyomhatja a medence vénáit, megnehezítve ezzel a  vér visszaáramlását.

A meglévő visszértágulatok súlyosbodhatnak

visszérkezelés a trombózisközpontban BudapestenTermészetesen előfordulhat, hogy valakinél még a terhesség előtt megjelennek a visszértágulatok- ekkor érdemes szakorvost felkeresni éskezeltetni, hiszen nem csupán újabbak alakulhatnak ki, hanem a meglévők is romolhatnak. Ennek nagy veszélye nem csupán az, hogy a kismama gyakori lábfájára fog panaszkodni, hanem az, hogy a vénás pangás következtében nagyobb eséllyel lép fel visszérgyulladás, de a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata is jelentősen megnő - mondja dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.

Éppen ezért még a családalapítás előtt szükséges kezeltetni a problémát: ez lehet kompressziós terápia (melynek az egész várandósság során nagy szerepe van), injekciós kezelés, szükség esetén  rádiófrekvenciás visszérműtét. Az eljárás - ellentétben a hagyományos visszérműtétekkel- szinte fájdalommentes, altatás, illetve gerincérzéstelenítés nélkül történik, ráadásul a páciens a harmadik napon már munkába is állhat, így nincs utána hosszabb lábadozás.

Hogy a páciensnek pontosan , milyen kezelésre  van szüksége, arról a szakorvos dönt előzetes állapotfelmérés után. Enyhébb esetekben nincs szükség beavatkozásra, csak ha kozmetikai problémát okoz. Ilyenkor elegendő lehet a szkleroterápia, mely során egy speciális oldatot kell fecskendezni az adott érbe, aminek hatására a benne lévő vér megalvad, majd kompressziós kezelés hatására az ér összetapad és felszívódik. Apróbb hajszálerek esetén szóba jön a termokoaguláció elvén működő rádiófrekvenciás kezelés, mely során az igen vékony, speciálisan szigetelt tű 4 MHz frekvenciájú rezgése által kiváltott hőhatás elpusztítja a kapilláris erek falát és azok tartalmát is.

Fontos: ha bármilyen lábduzzanatot, nehéz-láb érzést, esetleg más visszérre utaló tünetet tapasztalunk, a kompressziós kezelés elengedhetetlen.

0 Tovább

Aszpirinnel védekezik a trombózis ellen? Nem biztos, hogy használ!

Az aszpirin régóta kedvelt terápia az artériás trombózis megelőzése céljából. Bár sok esetben valóban hatásosnak bizonyul, ám nem ritka, amikor az illető nem reagál a kezelésre. Az aszpirin rezisztenciáról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

 

Így hat az aszpirin

Bár az aszpirint szélesebb körben elsősorban láz-és fájdalomcsillapítóként ismerik, ám kutatások szerint sokaknál hatékony megelőzést nyújt a vérrögök okozta szívinfarktus és stroke ellen is. Az artériás trombózis hátterében a legfontosabb tényezők egyike a vérlemezkék összecsapódása, melyért az erekben lévő plakk felhasadása (un. ruptúrája) a felelős. A plakk miatt az ér keresztmetszete szűkül, melynek eredményeként megnő benne a vér keringési sebessége, tehát megnő a vérnyomás. Ennek hatására az érbelső, endothel részén sérülések keletkeznek, mely a vérlemezkék összecsapódását váltja ki.

Az aszpirin (acetilszalicilsav) ezt az összecsapódást hivatott megakadályozni, ez ugyanis meggátolja egy fontos enzim, a COX1 működését. A COX1 enzim a vérlemezkéken és az endothel sejteken belül az arachidonsav anyagcsere egyik fontos enzimje, tevékenysége következtében az arachidonsavból olyan un. prosztaglandinok keletkeznek, amik összecsapják a vérlemezkéket. (de az érfalban képződik belőle az összecsapzódást gátló prosztaciklin nevű anyag, így biztosítva az aggregáció/aggregációgátlás egyensúlyát.

Van, amikor nem véd

aszpirinnel a trombózis ellen - TrombózisközpontSajnos hiába létezik az aszpirinnek több pozitív tulajdonsága is, van, hogy szedése ellenére is kialakulnak vérrögök. Ennek hátterében legtöbbször aszpirin rezisztencia, vagy un. non-responsio áll, mely során nagy valószínűséggel a COX1 enzim szerkezete változik olyanná (bár ezen a téren még további vizsgálatok folynak), hogy a vérlemezkék összecsapódását nem akadályozza meg a terápia. A hatástalanságot természetesen fokozza például a kevés folyadékfogyasztás, dohányzás, helytelen táplálkozás, illetve a kezeletlen magasvérnyomás - mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

 

Vizsgálattal kideríthető

Hogy kideríthető legyen, vajon kinél áll fenn aszpirin rezisztencia, érdemes egy speciális laborvizsgálaton részt venni. Ehhez egy egyszerű vérvétel szükséges, majd a vért egy speciális készülékbe rakják, és figyelik, hogy a benne lévő speciális anyagokkal átitatott membrán miként záródik el a kicsapódó vérlemezkéktől. Amennyiben aszpirin rezisztenciát igazolnak, úgy sokszor az adag emelésével el lehet érni jobb hatást, ám eredményesebb, ha az aszpirint egy másik vérlemeze-összecsapódást gátló készítménnyel helyettesítik ( pl. clopidogrel).

0 Tovább

Az érszűkület a fiatalabb korosztályt is érintheti

Az artériás érbetegségeket - köztük az érszűkületet- sokan az idősek betegségének gondolják, pedig a probléma korai stádiumait egyre gyakrabban diagnosztizálják a fiatalabbaknál is. Jó hír azonban, hogy időben történő életmódváltással, megfelelő kezeléssel sokat lehet tenni az állapot rosszabbodásának elkerülése, illetve a javulás érdekében. Ezekről a lehetőségekről dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa beszélt.

 

Súlyos szövődményekkel járhat

Az érszűkület esetén leggyakrabban az alsó végtagok szöveteit tápanyaggal és oxigénnel ellátó ereinek fokozatos beszűkülése majd elzáródása alakul ki. A hosszútávon kezeletlen érszűkület nem csupán lábfájdalomhoz, a járás, a mozgás és az életminőség romlásához, hanem később fekélyek kialakulásához és akár a végtag elvesztéséhez is vezethet. Sokszor a betegek már előrehaladott stádiumban keresik fel a szakorvosokat, amikor járástávolságuk már nagymértékben lecsökkent, vagy amikor nyugalmi helyzetben lévő fájdalom, illetve fekély is kialakult. Ezért fontos a betegség mihamarabbi felismerése és megfelelő kezelése, illetve fontos felhívni a figyelmet a korai szűrés jelentőségére!

Fiatalabb korban is elkezdődhet

Trombózis központ- érszűkületA 40-50 éves korúak esetében gyakran mozgásszervi, izom-ízületi panaszokat sejtenek a lábfájdalom hátterében, pedig erős dohányzás, cukorbetegség, hipertónia vagy a magas vérzsír szintje megléte esetén - különösen, ha ezek közül egyszerre több kockázati tényező is jelen van-, az érbetegség már ebben a korcsoportban is kialakulhat. Fontos, hogy az érrendszer egyik területén felismert szűkület idején gyakran az érrendszer egy másik részén is már jelen lehet a probléma, vagyis alsóvégtagi érszűkületben gyakran fordul elő például szívkoszorúér vagy az agyi érbetegség együtt (és fordítva). Az egyes területek szűkületének összefüggése az ismert kockázati tényezője viszonylag hasonló, az azonban tény, hogy az alsóvégtagi érszűkület egyik legfontosabb rizikófaktora a dohányzás- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Érszűkület a lábfájdalom hátterében

Ritkán előfordul, hogy az érszűkület nem okoz különösebb tüneteket, de típusos formában, lábfájdalomként jelentkezik, ami kezdetben terhelésre lép fel, és nyugalomban megszűnik (súlyos állapotban azonban állandósulhat). Emiatt az érszűkületet „kirakatnéző-betegségnek” is szokták nevezni. Ekkor járáskor, rövidebb táv megtételét követően a lábikra begörcsöl, az illető megáll, majd a panasz rövid időn belül a fájdalom megszűnik. Újrainduláskor a tünetek azonban ismétlődnek. Érszűkület esetén azonban a járás erőltetetése nagyon fontos feladat, mert a napi szinten végzett rendszeres séta javítja a tüneteket. Viszont, amikor a fájdalom már nyugalomban is fennáll, a végtagok elkékültek, hideggé váltak vagy fekélyek is megjelentek, akkor ez súlyos állapotra utal- ilyenkor érműtétre, az oxigén-ellátottság javítására van szükség - mondja dr. Kósa Éva.

Az érszűkület kezelésének az elsődleges célja a beteg tüneteinek javítása. Ehhez és a rosszabbodás elkerüléséhez elengedhetetlen a megfelelő életmód, a dohányzás nagyfokú csökkentése, a rendszeres testmozgás, a koleszterin- és a vércukorszint beállítása, valamint gyógyszeres kezelésként az értágító és a véralvadásgátló tabletták rendszeres szedése.

0 Tovább

A visszérgyulladás is okozhat mélyvénás trombózist

  A visszérgyulladás nagyon gyakori probléma, elsősorban azoknak a körében, akik kitüremkedő, kanyargós visszértágulatokkal küzdenek. Maga a varikozitás már eleve megnöveli a mélyvénás trombózis kialakulásának esélyét, ám ha az illetőnél visszérgyulladás jött létre, úgy a veszély megsokszorozódik. Hogy miként lehet elkerülni az állapotból fakadó komolyabb problémákat, arról Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

viszérgyulladás - mélyvénás trombózis - trombózisközpont

A vénák szerepe, fontossága

A visszerek –azaz a vénák- az oxigénben szegény és széndioxidban gazdag vér szállítására szolgálnak. Felépítésük igen hasonló az artériákhoz, ám lényeges különbség, hogy a vénák fala vékonyabb, sokkal kevesebb simaizmot tartalmaz, így tágulásra képesek. A vér áramlása lényegesen lassúbb bennük, mint az artériákban, így könnyen pangás alakulhat ki, annak ellenére, hogy bizonyos vénákban - például a végtagokban lévőkben- billentyűk találhatóak, melyek a vér visszaáramlását hivatottak megakadályozni. Sajnos a lakosság nagy része vénás keringési elégtelenségben szenved, mely során a vénás nyomás megnő. Ennek persze különböző fokozatai vannak. Ez számtalan problémát okoz, hiszen nem csak komoly fájdalmakkal járhat, hanem veszélyes szövődményeket is eredményezhet- pl. visszérgyulladást, mélyvénás trombózist.

Röviden a visszérgyulladásról

Amennyiben a vénabillentyűk meghibásodnak, úgy a vénafal károsodik, kitágul és pangás alakul ki, továbbá gyulladás lép fel. Az állapot során a gyulladt érszakaszban trombózis jöhet létre (fontos megjegyezni, hogy a felszíni vénák trombózisa nem egyenlő mélyvénás trombózissal). A tünetek jellegzetesek: a visszértágulatok kemény, fájdalmas csomókká, vagy kötegekké válnak, amik a leggyengébb érintésre is fájdalmasak. Felettük a bőr meleg, forró és piros. Ehhez olykor láz, levertség, hidegrázás is társulhat.

Mélyvénás trombózishoz is vezethet

A visszérgyulladás bár önmagában ártalmatlan probléma –eltekintve a fájdalomtól-, ám nagy gondot okozhat, ha átterjed a mélyebb vénákra is. A gyulladás csökkentése un. nem-szteroid gyulladásgátlókkal könnyen megoldható, az esetek többségében alvadásgátló kezelés nem szükséges. Az itt kialakult vérrögök vagy azok egy része rossz esetben leszakadhat, és a véráramba kerülve életveszélyes tüdőembóliát is okozhat, éppen ezért a visszérgyulladást érdemes komolyan venni. Sok folyadék fogyasztásával, főleg mozgással (séta úszás, kirándulás stb.) és kompressziós harisnyával kialakulásának esélye lényegesen csökkenthető. Fontos azonban tudni, ha az illetőnek bizonyított trombofíliája (fokozott trombózishajlam) van, úgy szükség lehet véralvadásgátló terápiára is, ám ennek eldöntése szakorvosi feladat.

0 Tovább

Magasvérnyomás is állhat a férfi meddőség hátterében

Magasvérnyomás is állhat a férfi meddőség hátterében

Napjainkban egyre több gyermekre vágyó párral vannak tele a meddőségi intézetek. Sokan úgy gondolják, általában a nők felelősek a problémáért, ám több statisztika szerint is az utóbbi pár évtizedben rohamosan romlott a férfiak spermaképe, így gyakori, amikor a pár férfi tagja miatt késik a gyermekáldás. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája szerint nem ritka, amikor ennek hátterében hipertónia áll.

Mikor beszélünk meddőségről?

Meddőségről akkor beszélünk, amikor egy év után, védekezés nélkül, rendszeres házasélet mellett sem következik be terhesség. Ilyenkor érdemes utánajárni, mi is okozza, hogy várat magára a pozitív terhességi teszt. Először általában a nők hormonális paramétereit vizsgálják, ám ha nincs ott eltérés, akkor még mielőtt a megterhelőbb vizsgálatoknak kéne alávetniük magukat, a férfi spermaképét ellenőrzik. Sajnos kutatások is alátámasztják, hogy évről évre romlik a férfiak eredménye, melynek hátterében számtalan dolog állhat, így gyakran nem is derül fény a probléma gyökerére.

Magasvérnyomás is állhat a férfimeddőség hátterében

magasvérnyomás-meddőségA magasvérnyomás szinte az egész testre kifejti negatív hatását, hiszen kezeletlen esetben bárhol károsíthatja az ereket, így az ivarszerveknél is. A tartósan magas értékek hatására ugyanis erek belső endothel része megsérül, melynek hatására a helyileg termelődő értágító és érösszehúzó anyagok egyensúlya megbomlik, méghozzá az érösszehúzódás irányába mozdul el. Mindemellett a tartósan megemelkedett értékek rugalmatlanná, merevvé teszik az ér falát, így annak szerkezete átépül, és kialakul az érszűkület, ami akár merevedési zavarokat is okozhat, ami a rossz spermakép mellett a másik gyakori ok a férfi meddőségnél. „Érdemes azzal is tisztába lenni, hogy az egészségtelen életmód és a káros szenvedélyek, mint pl. a dohányzás, a stressz, a túl sok kávé fogyasztása, valamint a testmozgás hiánya mind hozzájárul a vérnyomás emelkedéséhez, valamint a csökkent nemzőképességhez is, így nem ritka, amikor a kettő együtt fordul elő. Továbbá gyakran az a betegség okoz erekciós zavart, amelyik a hipertóniának is kockázati tényezője, vagyis nem konkrétan a magas vérnyomás váltja ki a problémát. - mondja Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája.

Kezeltesse vérnyomását a sikeres gyermekáldásért

Látható tehát, hogy a hipertónia a szívinfarktus, a stroke és a vesekárosodás mellett akár meddőséget is okozhat, így 140/90 Hgmm feletti értékek esetén érdemes szakemberhez fordulni, aki gyógyszeres kelezéssel és/vagy életmódorvoslással normalizálhatja a vérnyomást (fontos tudni, hogy bizonyos gyógyszerek is okozhatnak mellékhatásként erekciós problémákat, ekkor célszerű szólni a kezelőorvosnak, aki gyógyszerváltást rendelhet el).

0 Tovább
«
12

trombozis

blogavatar

Trombózisközpont blogja. Minden, ami a véralvadással összefügg: mélyvénás trombózis, érszűkület, visszér, szívinfarktus, stroke, vetélés, vérzékenység, magasvéenymás (hipertonia) www.Tromboziskozpont.hu

Utolsó kommentek