trombozis

A terhesség a nők számára boldog, ám félelemmel teli időszak. Az aggodalmat tetőzi, ha az illető átesett már trombózison. Az a helyes, ha a kismama speciális terhesgondozásban részesül, hogy a későbbi komplikációk elkerülhetőek legyenek. Hogy pontosan mit jelent ez, arról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt.

A terhesség, mint rizikófaktor

A trombózisnak több rizikófaktora is van, közülük az egyik sajnos a várandóság, és a szülést követő időszak. A terhességben 4-7-szeres trombózis rizikót, a gyermekágyban 14-szereset jelent. Ennek az az oka, hogy a kismama vérében emelkedik az alvadási faktorok aktivitása, és csökken, a szervezetben a szintén természetesen jelenlévő, a véralvadást gátló fehérjék mennyisége.  Ami persze jó célt szolgál, ugyanis a természet azért alkotta meg ezt a fiziológiás változást, hogy a szüléskor ne vérezzen el az anyuka.

Trombózis után speciális terhesgondozás

Amennyiben az illető hölgynek már volt mélyvénás trombózisa vagy tüdőembóliája, és ezért véralvadást gátló gyógyszert szed. Akkor azt tudni kell, hogy amennyiben gyermeket szeretne vállalni, a gyógyszert el kell hagynia. De csakis orvosi javaslatra lehet ezt megtenni!  Amennyiben kellő idő telt el a trombózisos eseménytől és nem áll fenn súlyosabb trombózisra hajlamosító tényező az orvos engedélyezheti, az alvadás gátló tabletta elhagyását. De a terhesség felismerésétől, alvadást gátló injekciót kell, hogy adjon magának általában naponta 1 alkalommal.

„Amennyiben súlyosabbak a trombózist elősegítő faktorok (kombinált heterozigóta génmutáció, vagy homozigóta génhiba, autóimmun betegség, vagy más betegség), akkor már a gyermekvállalás elhatározásakor a tablettás kezelésről az injekciós véralvadást gátló kezelésre kell áttérnie, ugyanis, a jelenleg használt véralvadást gátló gyógyszereknek néhány tized ezrelékben, de van magzatkárosító hatásuk. (Az újabb készítményekről még nem áll rendelkezésre kellő információ a kismamákra vonatkozóan). Éppen ezért fontos a várandóság idején a folyamatos kapcsolattartás a hematológussal.”- mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.

Amennyiben súlyos a trombózishajlam, vagy többször volt a nőnek spontán vetélése, és ha csak enyhe is a trombofíliája, akkor elengedhetetlen annak a monitorozása / vérből történő laboratóriumi vizsgálattal/, hogy az alkalmazott alvadás gátló injekció dózisa megfelelő-e. A szakértő kiemeli, hogy a terhesség folyamán gyakori, hogy módosítani kell az adagon, különösen a szülés körüli időszakban. Így megelőzhetők a véralvadással kapcsolatos későbbi komplikációk.

A mélyvénás trombózis hátterében számos tényező is állhat, ám nem ritka, amikor a saját immunrendszerünk a felelős a problémáért. Éppen ezért, ha életében már többször is előfordult trombózis, ám genetikai mutációja nincs, akkor érdemes ez irányba is kutakodni. Az antifoszfolipid szindrómáról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

A véralvadás igen bonyolult folyamat, melyben a vérlemezkék mellett számos enzim, véralvadási faktor és fehérje vesz részt. Normál esetben a sérülés okozta nagyobb vérvesztést hivatott megakadályozni, ám előfordulhat, hogy a folyamatban zavar keletkezik és a fokozott alvadás miatt vérrögök alakulnak ki. Ezek rossz esetben elzárhatják az erekben a véráramlás útját, esetleg a vérrel továbbhaladva életfontosságú szervekbe kerülhet, embóliához vezetve.

A trombózis hátterében számtalan ok meghúzódhat: befolyásolja többek között a testsúly, a mozgáshiány, hormonális kezelések, terhesség, hosszabb utazás, de más betegségek és genetikai hajlam is elősegítheti a vérrögök keletkezését.

Autoimmun betegség a vénás és artériás trombózisok hátterében

A betegségek közül általában a daganatos elváltozások, a visszérgyulladás, és a pitrvarfibrilláció vezet trombózishoz. Amennyiben fiatal nőknél ismételt vetélések történnek, akkor érdemes egyfajta autoimmun betegségre, az antifoszfolipid szindrómára is gondolni.

Hogy mégis mit is takar a betegség? Ahhoz először is tudni kell, hogy a véralvadásban fontos szerepet játszanak a döntően a vérlemezkékből származó foszfolipidek, mivel az alvadáshoz szükséges faktorokat térben közel hozzák egymáshoz. A szindróma esetén azonban a szervezet téves immunválasza miatt a foszfolipidek ellen un.antifoszfolipid nevű ellenanyagokat termel, melyek a foszfolipidekkel együttesen a vérlemezkékhez kapcsolódnak és fokozzák a vérrögök kialakulásának lehetőségét a vénás és az artériás oldalon egyaránt. Ennek következtében könnyebben felléphet mélyvénás trombózis, szívinfarktus, stroke, de akár a sorozatos vetélés és a koraszülések hátterében is ez állhat - mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Fontos tudni, hogy az antifoszfolipid szindróma lehet önálló kórkép is – ekkor elsődleges formájáról beszélünk-, ám előfordulhat, hogy egyéb betegségekhez kapcsolódik- ez a másodlagos forma. Tanulmányok szerint leggyakrabban szisztémás lupus-szal, illetve már reumás, vagy autoimmun betegségekhez társul. Elsődleges fajtája az esetek csupán 5 százalékában fordul elő, így célszerű felkutatni az állapot okait.

Alvadásgátló kezeléssel elkerülheti az újabb tragédia

Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája szerint amennyiben már előfordult önnél trombózis, úgy érdemes vérvizsgálattal kiszűrni a betegség fennállását. Amennyiben bebizonyosodott a diagnózis, úgy személyre szabott alvadásgátló kezelésre van szükség, kis molekulatömegű heparinnal (LMWH), amellyel megakadályozható a vérrögök természetellenes kialakulása. Ezt a bőr alá adott injekciót azonban naponta egyszer a terhesség alatt végig kapnia kell a kismamának!

A terhesség és a szülés utáni időszak lényegesen megnöveli a mélyvénás trombózis, a vetélés és a koraszülés esélyét, ha trombóziskockázatot okozó genetikai örökséget hordozunk. Amennyiben önnél, vagy a családjában már előfordult trombózis, többszöri vetélés, akkor érdemes célirányos genetikai vizsgálatokat elvégeztetni, hogy biztonságban tudja babája és saját maga egészségét. Hogy pontosan mely genetikai szűrések a legfontosabbak, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosnőjét kérdeztük.

Leiden mutáció

Amennyiben valaki már átesett trombózison, akkor az esetek kb. a 30 százalékában valamilyen genetikai mutációt találunk. Ezek közül a leggyakoribb a Leiden mutáció, mely a véralvadási rendszer V. alvadási faktorának hibáját jelenti. Pontosabban a gén, amely az V-ös alvadási faktor fehérje előállítását kódolja, egy aminósav csere miatt válik kevésbé hatékonnyá, hogy a véralvadást a kellő időben leállítsa. Ennek hatására pedig megnő a vérrögösödés esélye.

Megkülönböztetünk heterozigóta illetve homozigóta formáját is, attól függően, hogy csupán az egyik, vagy mindkét szülőtől öröklődött a probléma. Utóbbi esetben akár 80-szorosára is nőhet a trombózis kialakulásának kockázata, pl. terhességben, vagy fogamzásgátló szedésekor.

FII 20210 génmutáció

Ez a zavar 10-12 szeres trombózis rizikót jelent, amit fogamzásgátló szedése, illetve a terhesség még tovább növel. Ebben az estben a véralvadásban kulcsszerepet betöltő II alvadási faktor (prothrombin) megváltozott működéséről van szó, ezért fokozódik a véralvadás üteme, így nagyobb eséllyel alakulhat ki vérrögösödés.

MTHFR

Rendkívül gyakori, de a trombózis kockázatot önmagában nem növeli az MTHFR (metiléntetrahidrofolát reduktáz) mutáció, csak ha a homocisztein szint is emelkedett. (A folsav és B6, B12 vitamin kémiai szintézis zavarának, illetve hiányának következtében emelkedhet lényegesen meg a homocisztein szint. Terhességben a magzat velőcső záródási rendellenességéhez vezethet a folsavhiányos állapot, éppen ezért fontos már a terhesség előtt rendezni a folsavszintet). Az MTHFR többféle pont mutációját is ismerjük, éppen ezért szoktuk a folsav szedését javasolni– mondja dr. Szélessy Zsuzsanna főorvosnő, a Trombózisközpont hematológusa.

Protein C, S

A Protein C és a Protein S a véralvadásban részt vevő fehérjék, az aktivált az V-ös és a VIII-as faktort inaktiválják, így leállítják a véralvadást. Éppen ezért, ha kevés mennyiségben, illetve hibás szerkezetben vannak jelen, úgy lényegesen megnő a vérrögök kialakulásának esélye, ami trombózishoz vezethet.

Ezekben az esetekben érdemes a vizsgálat

A genetikai szűrést minden olyan esetben érdemes elvégeztetni, amikor a családjában, vagy önnél előfordult már trombózis, esetleg ismétlődő, vetélés, korszülés- ugyanis a véralvadási problémák trombózist okozhatnak a méhlepényben és a magzatban is.

Továbbá a hölgyeknek mind gyermekvállalás, mind fogamzásgátló tabletta szedése előtt érdemes a szűrővizsgálatra jelentkezni.

Természetesen az öröklött trombózishajlam tisztázása mindenkire érvényes, hiszen baleset, műtét, gipszrögzítés, hosszas ágyba kényszerülés és utazás esetén fontos, hogy tudjon állapotáról, hiszen ezek is megnövelik a vérrögösödés esélyét- figyelmeztet a doktornő, aki hozzátette, hogy ezekben az élethelyzetekben soha ne felejtse el elmondani az orvosnak, ha genetikai hajlama van a trombózisra, mert így biztosan megkapja majd a szükséges megelőző kezeléseket.