A visszérgyulladás nagyon gyakori probléma, elsősorban azoknak a körében, akik kitüremkedő, kanyargós visszértágulatokkal küzdenek. Maga a varikozitás már eleve megnöveli a mélyvénás trombózis kialakulásának esélyét, ám ha az illetőnél visszérgyulladás jött létre, úgy a veszély megsokszorozódik. Hogy miként lehet elkerülni az állapotból fakadó komolyabb problémákat, arról Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

A vénák szerepe, fontossága

A visszerek –azaz a vénák- az oxigénben szegény és széndioxidban gazdag vér szállítására szolgálnak. Felépítésük igen hasonló az artériákhoz, ám lényeges különbség, hogy a vénák fala vékonyabb, sokkal kevesebb simaizmot tartalmaz, így tágulásra képesek. A vér áramlása lényegesen lassúbb bennük, mint az artériákban, így könnyen pangás alakulhat ki, annak ellenére, hogy bizonyos vénákban - például a végtagokban lévőkben- billentyűk találhatóak, melyek a vér visszaáramlását hivatottak megakadályozni. Sajnos a lakosság nagy része vénás keringési elégtelenségben szenved, mely során a vénás nyomás megnő. Ennek persze különböző fokozatai vannak. Ez számtalan problémát okoz, hiszen nem csak komoly fájdalmakkal járhat, hanem veszélyes szövődményeket is eredményezhet- pl. visszérgyulladást, mélyvénás trombózist.

Röviden a visszérgyulladásról

Amennyiben a vénabillentyűk meghibásodnak, úgy a vénafal károsodik, kitágul és pangás alakul ki, továbbá gyulladás lép fel. Az állapot során a gyulladt érszakaszban trombózis jöhet létre (fontos megjegyezni, hogy a felszíni vénák trombózisa nem egyenlő mélyvénás trombózissal). A tünetek jellegzetesek: a visszértágulatok kemény, fájdalmas csomókká, vagy kötegekké válnak, amik a leggyengébb érintésre is fájdalmasak. Felettük a bőr meleg, forró és piros. Ehhez olykor láz, levertség, hidegrázás is társulhat.

Mélyvénás trombózishoz is vezethet

A visszérgyulladás bár önmagában ártalmatlan probléma –eltekintve a fájdalomtól-, ám nagy gondot okozhat, ha átterjed a mélyebb vénákra is. A gyulladás csökkentése un. nem-szteroid gyulladásgátlókkal könnyen megoldható, az esetek többségében alvadásgátló kezelés nem szükséges. Az itt kialakult vérrögök vagy azok egy része rossz esetben leszakadhat, és a véráramba kerülve életveszélyes tüdőembóliát is okozhat, éppen ezért a visszérgyulladást érdemes komolyan venni. Sok folyadék fogyasztásával, főleg mozgással (séta úszás, kirándulás stb.) és kompressziós harisnyával kialakulásának esélye lényegesen csökkenthető. Fontos azonban tudni, ha az illetőnek bizonyított trombofíliája (fokozott trombózishajlam) van, úgy szükség lehet véralvadásgátló terápiára is, ám ennek eldöntése szakorvosi feladat.

Az emberek többsége a lábszárfekélyt leggyakrabban a diabétesszel hozza összefüggésbe. A cukorbetegség ugyan fontos kockázati tényezője az állapotnak, ám a lábszáron kitüremkedő kacskaringós visszerek is okozhatják a problémát. Hogy pontosan mik a lábszárfekély veszélyei, és hogy milyen módszerekkel lehet megelőzni, azt dr. Sepa Györgytől, a Trombózisközpont érsebész főorvosától tudtuk meg.

Mi az a lábszárfekély?

A vénás lábszárfekély az alsó végtag elégtelen vénás keringésének következményeként alakulhat ki - vannak ugyanis artériás, vagy keverten artériás és vénás eredetű fekélyek is. Ez általában a belbokánál kialakuló, nehezen, vagy egyáltalán nem gyógyuló seb. Méretüket tekintve igen változatos képet mutatnak, és a fokozatos szövethiány miatt nem ritka, amikor növekedésnek indulnak.

Általában kis sérülést követően keletkezik, és a vénás keringés károsodása miatt nem mutat megfelelő gyógyhajlamot. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy ilyen vénás fekély a  mélyvénás trombózis késői szövődményeként is kialakulhat (poszttrombotikus szindróma).

Mik a veszélyei?

A lábszárfekély nem csupán a bőrbetegség, hiszen amellett, hogy nem nyújt esztétikus látványt, komoly veszélyei vannak, hiszen ez lényegében egy nyílt seb, amin keresztül zöld utat kapnak különböző kórokozók. Éppen ezért ekkor jelentősen megnő a gyulladások (pl. nyirokér gyulladás), az orbánc kialakulásának veszélye, sőt, még trombózist is okozhat, valamint kezeletlen esetben akár amputációra is sor kerülhet miatta- mondja dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.

Elhanyagolt visszerek növelik a kockázatot

Mivel a lábszárfekély elsősorban vénás keringési rendellenességből fakad, így a visszerek nagy kockázatot jelentenek kialakulására nézve, hiszen ekkor a kitágult erekben vénás pangás keletkezik. És amennyiben a vénás keringés meghibásodik, a salakanyagok nehezebben tudnak elszállítódni, ráadásul a pangás miatt a sejtek, szövetek oxigénellátása is csökken, ami gyulladásokhoz, később pedig fekély kialakulásához vezethet.

Éppen ezért visszeres problémák esetén érdemes még idejében szakemberhez fordulni, aki a probléma súlyosságától függően kompressziós terápiát (II-es típusú kompressziós harisnyával), illetve radiófrekvenciás kezelést/műtétet javasolhat- ez utóbbival akár a meghibásodott fő vénatörzsek is kíméletesen eltüntethetők.

„A termokoaguláció elvén alapuló terápia során egy vékony tűn keresztül alkalmazott nagyfrekvenciájú rezgés (4 MHz) által kiváltott hőhatás roncsolja az erek falát, így azok összezáródnak, majd a bennük lévő vér hirtelen megalvad, sejtjei szétesnek.”- magyarázza a módszer lényegét dr. Sepa György.

 Amennyiben már kialakult a lábszárfekély, úgy nagyon fontos a seb tisztán tartása és a helyi kezelés, ám ebben az esetben is kiemelt jelentőséggel bír a vénás elégtelenség megszüntetése, amit kizárólag kompressziós harisnya viselésével érhetünk el, az állapotromlás megakadályozása céljából.