trombozis

A mélyvénás trombózis egy életveszélyes állapot, és ha egyszer már valakinél bekövetkezett, nagy esélye van arra, hogy megismétlődjön. Ennek megelőzése céljából a beteg véralvadásgátló terápiában részesül. Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózisközpont véralvadási specialistájától megtudhatjuk, hogy mennyi ideig ajánlott szedni a gyógyszert, és az mennyi eséllyel véd egy újabb trombózistól.

A véralvadásgátló életet menthet

A mélyvénás trombózis kezelése két részből áll: egyrészt az akut helyzet elhárításából – ez kórházi kezelést igényel-, és csak ezután következik a tartós-megelőző, profilaktikus - kezelés. Ez utóbbinál a cél az újabb vérrög kialakulásának megelőzése, ami különböző véralvadásgátlókkal érhető el. Attól függően, hogy melyik típusról van szó, hatásmechanizmusok eltérő lehet. Vannak, melyek például a véralvadási faktorok bioszintéziséhez szükséges K-vitamin hatását gátolják (kumarinszármazékok), de olyanok is, amik az aktív alvadási faktorokat közömbösítő molekulákat aktiválják, (heparin). És végül vannak a legújabb, egye aktív alvadási faktorokat közvetlenül gátló gyógyszerek (dabigatran rivaroxaban, apixaban). Az, hogy kinek melyik típust kell szedni, nagy tudományos konferenciákon alakul ki konszenzussal és ezek kerülnek be a nemzetközi útmutatókba (guideline-okba), a beteg állapotától függően. A megfelelően beállított kezelés trombózis után, illetve fokozott trombózishajlam esetén tehát elengedhetetlen a további problémák megelőzése céljából, és tanulmányok szerint az eseteknek csupán 2 százalékában következik be trombózis a véralvadásgátló terápia ellenére.

Nem mindegy, ki meddig szedi

Bár nem ritka, amikor az illető kénytelen élete végéig véralvadásgátlón élni, ám szerencsésebb esetekben viszonylag hamar le lehet állni a gyógyszerrel- természetesen orvosi javallatra.

Azt, hogy pontosan meddig kell szedni az adott készítményt, nehéz megmondani, hiszen az sok mindentől függ. Befolyásolja többek között az, hogy van-e a betegnek genetikai hajlama a trombózisra, vannak-e szövődményei, milyen életmódot folytat, vannak-e más betegségei, stb. Sajnos általánosságban elterjedt tévhit, hogy a rizikófaktorok összeadódnak, pedig az igazság, hogy felszorozzák egymást, így igen ritka, amikor csupán fél-egy évig kell a betegnek véralvadásgátlót alkalmaznia- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Vannak ugyan általános, konkrét szabályok a véralvadásgátlók szedésének időtartamára vonatkozóan, de fontos kiemelnünk, hogy minden, a kezelést módosító/felfüggesztő/abbahagyó döntés előtt a betegnél kötelező az egyéni rizikófelmérés, mert csak ennek alapján szabad ilyen döntést meghozni! Ez azért is fontos, mert egy rosszul beállított terápia többet árt, mint használ, így nagy problémákat okozhat.

Azoknak, akik véralvadásgátló kezelésre szorulnak, egy olyan általános beavatkozás, mint egy fogorvosi kezelés is nagy körültekintést igényel. Ez az új típusú véralvadásgátlókkal sincs másképp, hiszen előfordulhat, hogy a beavatkozás előtt a gyógyszer felfüggesztése javasolt. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a fogászati kezelés előtti tennivalókra hívja fel figyelmet.

Forgalomban az új típusú véralvadásgátlók

A mélyvénás trombózis utáni bevált kezelési forma a véralvadásgátló, azaz antikoaguláns kezelés, amivel gátoljuk az alvadási folyamatokat. Az elmúlt 4-6 évben új típusú gyógyszerek  (NOAC) kerültek forgalomba, melyek használata egyszerűbb, és bizonyos szempontokból biztonságosabb, így további segítséget nyújtanak a pitvarfibrilláció, trombózis, stroke és tüdőembólia megelőzése céljából. Fontos tudni, hogy –akárcsak a régebbi készítményeknél- a több-kevesebb vérzéssel járó beavatkozások előtt alkalmazásuk nagy körültekintést igényel a nagyobb vérvesztés elkerülése céljából.- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Maradjon, vagy hagyjuk el?

Mielőtt bármiféle beavatkozásra sor kerülne, fontos, hogy a véralvadásgátlót szedő beteg mindenképp konzultáljon kezelőorvosával, mivel más-más a teendő különböző véralvadásgátló szerek esetén. Továbbá az sem mindegy, hogy milyen fogászati/szájsebészeti terápia előtt áll is illető.

Nem feltétlen indokolt a véralvadásgátló kezelés felfüggesztése az egy-gyökerű (esetleg már laza) fog kihúzása, fog körüli kisebb műtét, fogkő eltávolítás esetén.

A véralvadásgátló kezelés felfüggesztése indokolt viszont általánosságban a vágással járó, testbe hatoló eljárásoknál, azaz gyökérkezelés, biopszia, kisebb sebészeti műtétek, nagyőrlő húzása, íny alatti fogkőeltávolítás, illetve az injekcióadás esetében, mint helyi érzéstelenítés, alsó fogmedri blokád, állkapcsi blokád esetében.

Intézeti ellátást igényelhetnek azok a páciensek, akik tartósan véralvadásgátló kezelés alatt állnak, más, súlyos betegségük (pl. vesebetegség) van, illetve vérlemezke-összecsapódást gátló készítményt is szednek.

Ezekre figyeljen, ha új típusú véralvadásgátlót szed

Az új típusú véralvadásgátlóknak még nincs forgalomban ellenanyaga, mely semlegesíthetné őket. Általánosságban elmondható, hogy fogászati/szájsebészeti beavatkozás előtt 2-3 nappal érdemes felfüggeszteni szedésüket - ám ez csakis előzetes, minden gyógyszerre egyenként vonatkozó tájékozódás után valósítható meg- hívja fel a figyelmet prof. Blaskó György.

Forrás: Trombózisközpont