trombozis

Napjainkban egyre inkább nagyobb figyelmet kap a trombózis és annak megelőzése, kezelése. Ez nem is csoda, hiszen évről évre nő a halálos esetek száma, mely elsősorban a fogamzásgátló tabletták elterjedésének és a nem megfelelő életmódnak köszönhető. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája éppen ezért a trombózis rizikóbecslésére hívja fel a figyelmet.

Miért veszélyes a trombózis?

A mélyvénás trombózis egy olyan fokozott véralvadással járó állapot, amikor a keletkezett vérrög elzárja a vénában keringő vér útját.

Normál véralvadás során sérülés esetén a prothrombinból trombin nevű enzim keletkezik, ami a vérben található fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja. Ez lerakódik az érfal belsejében, ott megkeményedik, és egyfajta dugót képez, hogy elkerülhető legyen a nagyobb vérvesztés. Sajnos előfordulhat, hogy a folyamatban olyan zavar keletkezik, ami fokozza a véralvadást, és ekkor trombózis jön létre. Ez önmagában még nem egy életveszélyes állapot, ám könnyen előfordulhat, hogy a keletkezett vérrög, vagy annak egy darabja leszakad, a véráramba kerül, majd a tüdőbe jutva embóliát okoz, és ez akár halálos kimenetelű is lehet- figyelmeztet prof. Blaskó György.

Mik fokozzák a trombóziskészséget?

Genetika: a genetika jelentősen befolyásolja az illető trombózishajlamát. Amennyiben valakinek a családjában előfordult már trombózis, úgy van esély arra, hogy az illető is hordozza a betegséget. A leggyakoribb genetikai eltérés az az MTHFR mutáció, az alvadási rendszer V faktorának un. Leiden mutációja, alacsony Protein S/Protein C, illetve a kevés, vagy rosszul működő antitrombin.

Betegség: a trombózishajlam jelentősen megnő, amennyiben az illető bizonyos betegségekben szenved. Ilyen például a szívelégtelenség, hiszen ekkor a véráramlás lelassulhat, ami pangáshoz vezethet. Emellett vannak olyan daganatok, melyek vérrögösödéshez vezethetnek, mivel egyrészt véralvadást aktiváló anyagok termelődését fokozhatják, másrészt nyomást gyakorolhatnak a vénákra. Hogy van-e szükség daganat esetén megelőző, prevenciós terápiára, az egyéni elbírálást igényel!

Életmód: életmóddal nem csak csökkenthető a trombózis esélye, de fokozható is. A túlsúly, a kevés folyadékfogyasztás, a mozgáshiány, mind fokozzák a trombózishajlamot, hiszen pangáshoz, az erek állapotának romlásához és a vér „besűrűsödéséhez” vezethetnek.

Gyógyszerek: a gyógyszerek közül elsősorban a fogamzásgátló tablettákat kell megemlíteni, melyek hormontartalmuknál fogva vérrögök kialakulásához vezethetnek. Ugyanakkor a daganatos betegek által szedett gyógyszerek között is olyan, ami elősegítheti a trombózist.

Terhesség: szintén a hormonok a felelősek a terhesség során fokozott trombózishajlamnak, melyhez hozzájárul az is, hogy a növekvő magzat nyomást gyakorol a medence vénáira. A terhesség tehát már önmagában egy jelentős rizikófaktor, és ha ezen kívül még pluszban más hajlamosító tényezők is jelen vannak, a trombózis esélye megsokszorozódik.

Rizikóbecsléssel a veszély elkerülése érdekében

Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája szerint mint az összes betegségnél, a trombózisnál is lényeges szerepet tölt be a megelőzés, így nem árt ha az illető tisztában van azzal, mekkora az esélye egy esetleges trombózisra. A rizikóbecsléshez a családi anamnézis, az életmód orvosi felmérése és megítélése, valamint a korábbi/jelenlegi betegségek figyelembevétele szükséges. Ezeken túl genetikai teszt és részletes labor vizsgálatokkal ismeretében mérhető fel a trombózis esélye. Természetesen fokozott rizikó esetén a betegnek személyre szabott gyógyszeres terápia javasolt, melyet életmódorvoslás egészíthet ki, minimálisra csökkentve ezzel a vérrögök kialakulásának kockázatát.

Kiknek javasolt a trombózis rizikóbecslés?

• családban történt trombotikus esemény
• fogamzásgátló tabletta szedését megelőzően
• korábbi trombózis fiatal korban

Azoknak, akik már átestek életükben trombózison, fontos tudniuk, hogy ha hosszabb ágynyugalomra kényszerülnek, akkor nem hanyagolható a megelőző kezelés, ugyanis annak hiányában sokkal nagyobb eséllyel alakulhatnak ki vérrögök. Hogy pontosan milyen terápia szükséges fekvőgipsz esetén, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

Azok, akik már átestek trombózison, esetleg trombofíliásak, jól tudják, hogy vannak olyan állapotok – pl. a terhesség-, amikor fokozottá válik a vérrögösödés kockázata. A baj azonban az, hogy sokan mégsem gondolnak arra, hogy a fekvőgipsz ugyanilyen hajlamosító tényező lehet, pedig végtag tartós mozdulatlansága szintén trombózishoz vezet, azáltal, hogy az „izompumpa” nem működik, lelassul vér áramlása és egyéb trombogén tényezők kerülnek előtérbe.

Mikor forduljon orvoshoz?

„Bár teljesen természetes, hogy a gipsz felhelyezése után a sérülés miatt átmenetileg még fáj és dagad a lába – akárcsak a trombózisnál-, azonban ha ez nem csillapodik, akkor érdemes orvoshoz fordulnia! Egyrészt azért, mert lehet, hogy a gipsz túl szoros (ebben az esetben a lábujjak dagadása jelzi és azonnal gipszcsere szükséges!), másrészt pedig a mélyvénás trombózis kizárása céljából. Ez persze a levétel után is érvényes, így amennyiben lábdagadást, elszíneződést és fájdalmat tapasztal, mihamarabb keressen fel szakembert, aki ultrahang segítségével pontosabb képet kaphat az állapotáról!”- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Fontos a megelőző kezelés

Természetesen önmagában kicsi az esély arra, hogy egy egészséges embernél mélyvénás trombózis alakuljon ki gipszelés következtében, azonban aki genetikailag hajlamos rá, illetve már korábban átesett rajta, akkor annál bizony minden esetben megelőző kezelés szükséges. Erre a célra legtöbbször vérhígító gyógyszereket, illetve heparin injekciót adnak az orvosok. Prof. Blaskó György elárulta, a gipszlevétel utáni mobilizáció befejezéséig kell alkalmazni a napi 1 injekcióból álló megelőző kezelést.

Forrás: Trombózisközpont