A VESEBETEGEK NAGY RÉSZE MAGASVÉRNYOMÁSBAN SZENVED

Az idősebbek körében igen gyakori probléma a magasvérnyomás, ám vesebetegség fennállása esetén ez az arány még magasabb. Éppen ezért a gyógyszeres kezelésnek a vérnyomás normalizálásán túl a vesék védelmében is nagy szerepe van. Hogy mégis hogy lehet kezelni a vesebetegség okozta hipertóniát, arról dr. Kapocsi Judit tanárnő, aTrombózisközpont magasvérnyomás specialistája beszélt.

Renovaszkuláris magasvérnyomás

A magasvérnyomás és a vesebetegség általában együtt jár, hiszen a hipertónia lehet a szerv károsodásának oka és eredménye is. Amennyiben a vérnyomás emelkedését a veseartéria szűkülete okozza, azt renovaszkuláris hipertóniának nevezzük. Ekkor az artéria szűkülete vérellátási hiányt teremt, és mivel emiatt kevesebb vér áramlik, így a szervezet úgy érzékeli, hogy alacsony vérnyomás áll fenn, ezért olyan folyamatok indulnak be, melyek növeli a vér áramlását. Ehhez renin nevű anyag szabadul fel, ami fokozza az érösszehúzó anyagok mennyiségét, illetve egyre több vizet és sót visszatartó angiotenzin I, II és aldoszteron aktivizálódását is elősegíti.

„A tartós magasabb vérnyomás a kisebb veseerek károsításával (szklerotikus elváltozások) hasonló mechanizmussal vezet magasvérnyomás kialakulásához. Illetve a vese elsődleges megbetegedései, pl. heveny vagy idült glomerulonefritis, idült pielonefritis, cukorbetegség okozta vesekárosodás stb. is okozhat hipertóniát”- teszi hozzá Dr. Kapocsi Judit.

A renovaszkuláris hipertónia hátterében leggyakrabban atherosclerosis, azaz érelmeszesedés, illetve a vesékben futó artériák rugalmasságának elvesztése áll. Ritkán ugyan, de a szűkület oka úgynevezett fibromuszkuláris diszplázia is lehet, mely a veseartériák rendellenes szerkezetével jár.

Nehéz diagnosztizálni

Sajnos a veseartériák szűkületéből adódó magasvérnyomást – csakúgy, mint az elsődleges hipertóniát- nehéz észrevenni, hiszen az esetek többségében semmilyen tünet nem produkál a beteg- mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpontmagasvérnyomás specialistája. Éppen ezért általában otthon, vagy a háziorvosnál történő rutin vérnyomásmérés során derül fény a 140/90 Hgmm feletti vérnyomásra. Amikor 3 különböző hatású vérnyomáscsökkentő ellenére sem normalizálódnak az értékek, gondolni kell mögöttes betegségre, így ekkor a vesék és azok funkciójának vizsgálata –is- szükséges (vérvétellel, vizeletvizsgálattal, képalkotó vizsgálatokkal).  Amennyiben bebizonyosodik a renovaszkuláris hipertónia, úgy a vérnyomáscsökkentő terápián kívül az alapbetegség kezelése is nagy szereppel bír.

Életmódbeli változtatások

• só-és koleszterinszegény étrend
• rendszeres, laza testmozgás
• stressz csökkentése
• dohányzásról való leszokás

A rosszindulatú daganatok már önmagukban nagy veszélyeket hordoznak, ám bizonyos fajtái a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázatát is lényegesen megnövelik. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a vérrögösödés megelőzésére hívja fel a figyelmet.

Ezért nő meg a trombózisrizikó daganat esetén

A daganatos betegségek során sok esetben jelentősen megnövekszik a szöveti faktor mennyisége, ami az úgynevezett véralvadási kaszkádot fokozott aktiválódásra készteti. Ráadásul több tanulmány szerint a tumorsejtek közvetlenül is aktiválhatják a thrombint és a X faktort, ami a véralvadási folyamat kulcsszereplője, hiszen az oldható fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja, ami megszilárdulva vérrögöt képez.

Viszont ez csupán az egyik része annak, hogy a rákos paciensek 10-30 százalékánál diagnosztizálnakmélyvénás trombózist, ami rossz esetben halálos tüdőembóliát is okozhat. Számos esetben ugyanis a trombózis jelentkezése az első jel, tehát azoknál a betegeknél, akiknél koruk, rizikójuk stb. miatt a daganatos betegség valószínűsége fennállhat, érdemes részletes kivizsgálásnak alávetni magukat (UH, CT, MRI, markerek, stb), hogy e módszerekkel már a legkisebb daganatra is fény derüljön. Ezek idejekorán operálva és kezelve akár teljes gyógyulást is eredményezhetnek.

Ugyanakkor a daganat elpusztítására szolgáló kezelés, a kemoterápiás gyógyszerek közül számosak trombogének, azaz megnövelik a vérrögösödés esélyét, hiszen jelentősen károsítják az erek belső, endothel falát. Ráadásul a tartós fekvés és a vénákra nehezedő esetleges nyomás is előidézheti a mélyvénás trombózist- mondja Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Rizikófelmérés a biztonságért

Az sajnos egyelőre nem kivitelezhető, hogy az összes daganatos megbetegedés esetén megelőző kezelésben vegyen részt a beteg, csak akkor, ha megnövekedett rizikóval kell számolni. Ide tartozik többek között a paciens életkora, laboreredményei, veleszületett/szerzett trombofíliája, testtömegindexe, a daganat típusa/stádiuma, egyéb betegségek, stb. Amennyiben a szakorvos úgy gondolja, célszerű profilaxis – megelőző- kezelésben részesíteni a beteget, úgy általában alacsony molekulatömegű heparint (LMWH) javasol. Arra a kérdésre, hogy ezt meddig érdemes alkalmaznia a betegnek, előre nincs egyértelmű válasz, hiszen ez attól függ, meddig áll fenn fokozott kockázat-és ez alapján akár élethosszig tartó megelőző terápia is szükséges lehet, természetesen folyamatos orvosi kontroll mellett.

Nagy kockázatú daganatok VTE szempontjából

• agydaganat
• hasnyálmirigy daganat
• petefészek daganat
• leukémia
• limfóma
• gyomor/vastagbél/végbél daganat

Bár az álmosság és a fáradtság nem a magasvérnyomás betegség tipikus tünete, ám a háttérben megbújó alvási apnoe-nak már annál inkább. Dr. Kapocsi Judit tanárnőtől, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistájától megtudhatja, hogy miként függ össze az alvás közbeni légzéskimaradás a hipertóniával, és hogy miként lehet segíteni a problémán.

Alvási apnoe az állandó fáradtság hátterében

Mindenkivel megesik olykor, hogy 7-8 óra alvás után is fáradtan ébred, és ez az egész napját végigkíséri. Ennek hátterében legtöbbször pszichés okok állnak, ám ha tartósan fennmarad ez az állapot, akkor könnyen lehet, hogy problémát az úgynevezett alvási apnoe okozza. Ez egyfajta alvászavar, mely során a betegnél légzéskimaradások lépnek fel, mivel a garatizmok ellazulnak, valamint a nyelv hátracsúszik. Maga az illető sokszor nem is riad fel légzésének akadozottságára, hanem a mellette fekvő lesz figyelmes a probléma következtében fellépő horkolásra, hirtelen horkantásra. Ez az éjszaka folyamán többször is megismétlődhet, így a beteg alvása nem lesz kielégítő, ami nappal jelentkező erős fáradtságot eredményez. - magyarázza dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája.

Az alvási apnoe jellemző tünetei

• horkolás
• reggeli száraz száj
• éjszaka jelentkező légszomj
• nappali fáradtság
• koncentrációzavar

Magas vérnyomáshoz is vezethet

A nem kielégítő alvás az egész szervezet működésére hatással van, így számtalan problémához vezethet az alvási apnoe. Ezek közül az egyik leggyakoribb a magasvérnyomás, mivel normál esetben alvás közben a vérnyomás 10-20 százalékot is csökkenthet, viszont ha légzéskimaradás lép fel, akkor a szimpatikus rendszer aktivitása fokozódik, és nagyobb mennyiségű adrenalin kerül a véráramba, ami megemeli a vérnyomást. Sőt, tanulmányok szerint ez a „túlfeszültség” az ébrenléti állapotban is megmarad, így a vérnyomás nem képes normalizálódni.

A tartós fáradtág figyelmeztető jel lehet

Bár a fáradtságot sokan nem kapcsolják össze betegséggel, ám ha tartósan megkeseríti a napokat, akkor érdemes utánajárni a probléma gyökerének! Amit leghamarabb megtehet az az, hogy megméri otthon a vérnyomását, és amennyiben az magas értéket mutat, akkor meglehet, hogy alvási apnoe játszik szerepet abban, hogy képtelen magát kipihenni. A diagnózis ma már jól felszerelt alvás-laborokban könnyen felállítható. Amennyiben beigazolódik a betegség, úgy mind az alvászavart, mind a hipertóniát kezelni szükséges (gyógyszerrel és életmódváltással), hiszen megfelelő terápia nélkül lényegesen megnő a szívinfarktus, illetve a stroke kockázata.

Bizonyára nem kell sokat magyarázni azt, hogy miért is érdemes időközönként véradásra járni. Azonban egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint azon túl, hogy ezzel akár életeket is menthetünk, még az egészségünket is óvjuk. Hogy pontosan miért, arról Professzor Dr. Blaskó György főorvos, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

A véradás amellett, hogy másokon segíthet, csökkenti a szívinfarktus és a rák kialakulásának kockázatát. A szakemberek úgy gondolják, hogy ez a leredukálódott vas szintnek tudható be, mivel minél magasabb koncentrációban található meg, a vér textúrája annál „masszívabb”. Emellett a magas vas szint felgyorsítja a koleszterin oxidációs folyamatait, ami hatással lehet a vér sűrűségére, tömörségére, így ezáltal nagyobbá válik a súrlódás, ahogy az az ereken áthalad, emiatt pedig azok nagy mértékben roncsolódnak. A Journal of the American Medical Association megjelent tanulmányban be is bizonyították a véradás pozitív hatását, ugyanis azoknál a 43-61 éveseknél, akik félévente „megcsapoltatják” magukat, jelentősen – 88 százalékkal- csökken a szívinfarktus és a stroke kockázata.

„Sokan azt hiszik, hogy a vasat nem lehet túl adagolni, pedig ez egyáltalán nincs így. A vasionok ugyanis elég toxikusak, és ha felhalmozódnak a májban, létrejön a hemosiderosis jelensége, ami erősen májkárosító. Bár a véradás valóban jó hatású lehet, de nem azért, mert kis vasat vesztünk, hanem azért, mert a vérlebocsátás egy jó inger a csontvelőnek, hogy dolgozzon, és képezzen új vörösvértesteket. Viszont azt nem árt hozzátenni, hogy a vas szint csökkentése és az infarktus közötti kapcsolat nem teljesen megalapozott, mivel ezek a tanulmányok nagy betegpopulációkon alapszanak, így érdemes ezeket fenntartásokkal kezelni.”- mondja a szakember.

A Journal of the National Cancer Institute-ban megjelent tanulmány szerint a véradásnak ezen kívül van még egy jó hatása, mégpedig az, hogy csökkenti a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Ugyanis a magas vas szintet a rákkal is összefüggésbe hozták, mégpedig azért, mert a túl sok vas megnöveli a szabadgyökök mennyiségét a szervezetben, ami pedig különböző daganatok megjelenéséhez vezethet.

„A vas valóban hozzájárul a szabadgyökök képződéséhez, de ezt a szervezetünkben számos rendszer gátolja meg. A rákot nem feltétlenül, - sőt, biztosan nem- csak a szabadgyökök okozzák.”- teszi hozzá Professzor Dr. Blaskó György főorvos, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Vérszegénység a nők 8,5 - 13,4 %-át, terhesség végén lévő nők 13 - 22 %-át, míg a férfiak 1-2 %-át érinti. Ezzel az anémia a leggyakoribb kórtünetek, betegségek egyike. De mit tehetünk ellene, és kinek érdemes ellenőriztetnie, nem vérszegény-e? A válaszokban dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus-belgyógyász főorvosa segít.

Mi áll leggyakrabban a vérszegénység mögött?

A vérszegénység két úton alakulhat ki: vagy elégtelen a vörösvértestek termelődése, vagy fokozott a pusztulásuk. Első módra példa a csökkent vas-, folsav, B12 vitamin bevitele, felszívódása, felhasználása, valamint a vörösvértesteket termelő csontvelő károsodása, pl leukémia által. Utóbbira - azaz a vörösvértestek fokozott pusztulásra - példa a menstruációs vérzés, a gyomor-bélrendszeri vérzés, egyes genetikai betegségek.

Leggyakoribb ok: kevés vas és folsav

Csökkent vas és folsav bevitelt eredményez a modern élet rohanó táplálkozása, a rosszul összeállított vegetariánus étrend, drasztikus fogyókúrák. De sajnos azok sem lehetnek biztonságban, akik változatos étrenden élnek. Ugyanis a zöld növények folsav szintje töredéke az évtizedekkel ezelőttinek.

Fokozott vas- és folsav igény tapasztalható terhességben, így, ha a bevitelt nem növeljük, relatív hiány alakulhat ki. De, hogy a férfiak se dőljenek hátra: Szélessy főorvosnő elmondása alapján egyre gyakrabban találkozik praxisában fitness-termekbe járó férfiakkal, akik az izomzat növelése érdekében a fokozott fehérje bevitelre gondolnak, de a fokozott folsavszükségletről megfeledkeznek.

Mit tehetünk a vérszegénység ellen?

Legfontosabb a vérszegénység okának pontos tisztázása, és az annak megfelelő oki kezelés.

Leggyakoribb tanács: együnk vasat, folsavat. És teljesen igaz, a csökkent vas- és folsav bevitel áll okként is igen gyakran - elsősorban fiatal korban - a vérszegénység hátterében.

Jól felszívódó vasat találhatunk a húsokban, májban. Folsavban pedig a zöld növények, salátafélék gazdagok. Ez egészséges táplálkozás mellett, megfelelő kivizsgálás alapján orvosi tanácsra érdemes folsavat és vasat gyógyszer formájában is bevinnünk.

Vérszegénység vizsgálata, szűrése

A vérszegénység vizsgálata az egyik legegyszerűbb laboratóriumi eljárás. Pár milliliter vérből az automata teljes vérképet tud meghatározni. Benne a vörösvértestek számával, méretével, hemoglobin szinttel. A vas- és folsav hiány szűrése a vérkép alapján pedig már meg is van. Mindössze egyetlen paramétert elég néznie a szakembernek: az MCV értéket, azaz a vörösvértestek átlagos térfogatát. Egy két milliliter vérből ez egyszerű laboratóriumi vérkép-automatával meghatározható. Ha az érték kicsi, vashiányra utal, ha nagy, folsav vagy B12 vitaminhiányra. Amennyiben a vérképben eltárás tapasztalható, a szakember további vizsgálatok - pl. vaskötő kapacitás, B12 felszívódási vizsgálat, folsavszint - elvégzésével pontosíthatja a háttérben meghúzódó okot.

Kiknek érdemes vérszegénység szűrésre mennie?

Vérszegénység szűrés javasolt azoknál, akik fáradékonyak, szédülnek, gyengék, idegesek, száraz-töredezett a bőrük, hullik a hajuk, sápadtak, terhesek, fogyókúráznak, vegetariánus életmódot folytatnak.