trombozis

A nyári nagy hőség a visszeresek számára kész gyötrelem, hiszen a meleg csak tovább rontja a kitágult erek állapotát. Hogy jövőre ne legyenek hasonló panaszai, érdemes már a hűvösebb hónapokban tenni a probléma ellen. Dr. Sepa Györgytől, a Trombózisközpont érsebész főorvosától megtudhatjuk, milyen kezelési lehetőségek vannak a visszértágulatok ellen.

Ezért fájdalmas a visszértágulat

A visszértágulatokkal küzdők gyakran panaszkodnak kellemetlen fájdalomra, lábdagadásra, görcsökre. Ennek oka, hogy a kitágult erekben a keringés lelassul, vénás pangás alakul ki, mely következtében a bőrfeszülés kellemetlen érzést, fájdalmat okoz. Egy idő után mindez károsítja az erek belső endotel falát, aminek következtében gyulladásos folyamatok indulhatnak meg, ami már nem csupán kellemetlenséggel, hanem bizony fájdalommal jár. Sokan úgy gondolják, csupán meleg időben okoz panaszokat a visszér, ám a panasz felléphet télen is, leginkább sok ülés, illetve állás közben/után, hiszen ezekben az esetekben extra nyomás nehezedik az erekre.

Így előzheti meg a kellemetlen tüneteket

A legfontosabb, amit tehet a kompressziós harisnya viselése mellett:

• rendszeres testmozgás, vénatorna
• hideg-meleg lábzuhany
• súlyfelesleg leadása
• kerülje a hosszú, meleg fürdőket és a szaunát

A drogériákban és a patikákban kapható gyógyszerek, krémek sajnos nem minden esetben nyújtanak megoldást, így a visszeres fájdalmakkal küzdőknek rendszerint más megoldáshoz kell nyúlniuk.

„A kompressziós harisnyák remek szolgálatot tehetnek, már akkor is, amikor az első tünetek- pl. a láb ödémája, éjszakai lábgörcsök- megjelennek. A kompresszió hatására a felületes vénákat összenyomjuk, ezzel megszüntetjük bennük a keringést, így a mélyvénákban felgyorsul a vénás áramlás. Ez csökkenti a súlyos vénás pangást a végtagban és javítja a bőr vérellátását.”- mondja Dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.

Sajnos azonban vannak olyan esetek, amikor a kompressziós kezelés már nem elég: előrehaladottabb állapotnál a vénás pangás megszűntetése érdekében szükség lehet műtétre is, ami által elkerülhetőek az olyan súlyos szövődmények, mint a lábszárfekély vagy a trombózis.

Erre ma már igazán korszerű eljárásokat alkalmaznak: ilyen a rádiófrekvenciás visszérműtét, mely során vágás és altatás nélkül lehet orvosolni a problémát. Ekkor, helyi érzéstelenítésben, a tágult vénába katétert vezetnek egészen a lágyékhajlatig, majd rádiófrekvenciás hullámok segítségével elzárjuk a kitágult eret, így nincs szükség annak kihúzására. A beavatkozás egynapos sebészet keretén belül, műtéti körülmények között zajlik, altatóorvos jelenlétében. Két órával a műtétet követően a páciens haza mehet és 3 nap után dolgozhat.

Fájdalom, bőrpír, a bőr meleg tapintása- mindhárom tünet trombózis jelezhet, ám nem mindegy, hogy felületes, vagy mélyvénás fajtájával van dolgunk. Bár az előbbi önmagában veszélytelen állapot, ám kutatások szerint nem ritka, amikor mélyvénás trombózisba fordul át. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a kettő közti különbséget és kezelési módjukat ismerteti.

Nem mindegy, hogy alakulnak ki vérrögök

A trombózis röviden túlzott véralvadást jelent, amikor a keletkező vérrögök elzárják az ereket, megakadályozva ezzel a véráramlás útját. A folyamat során a véralvadási faktorok és enzimek közreműködésével oldhatatlan fibrinháló, alvadék képződik. Ezek a vérrögök a test bármely ereiben megjelenhet, így az artériákban, vénákban, felületes, illetve a mélyen fekvő erekben.  Artériás trombózis például a vérrögök okozta szívinfarktus vagy stroke, míg a vénáshoz a felületi és a mélyvénás trombózis tartozik.

Bár a mélyvénás és a felületes trombózis – tromboflebitis- igen hasonló egymáshoz, azonban fontos különbség, hogy míg az előbbi önmagában ártalmatlan jelenség, addig, ha a probléma a mélyen fekvő ereket érinti, az akár halálos is lehet. Éppen ezért kiemelt fontossággal bír a kettő elkülönítése és megkülönböztetése.

A felületes trombózist általában keringési zavar, visszeresség, gyulladások, bőrproblémák okozzák. Bár ez is érelzáródással jár, ám annyiból veszélytelenebb, mint a mélyvénás formája, hogy ekkor a környező erek gyorsan átveszik az elzáródott szerepét, így nem okoz jelentős károkat. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem szükséges orvosi segítség, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a felületi és a mélyvénák közti úgynevezett perforans ágak is elzáródnak-így tehát egy „egyszerűbb” tromboflebitis könnyen mélyvénás trombózissá fajulhat- figyelmeztet prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Ne diagnosztizálja magát

Tüneteiben a két trombózis igen hasonló – fájdalom, elszíneződés, ödéma-, éppen ezért a diagnózisa orvosi feladat. A paciens elmondása, fizikai tünetei alapján ultrahangos vizsgálat szükséges, mely során pontosabb képet lehet kapni a beteg ereinek állapotáról, így kizárható az életveszélyes mélyvénás trombózis.

A felületes trombózis kezelése annyiban tér el, hogy ebben az esetben nincs szükség teljes véralvadás gátlásra, valamint nagy szerepet kap a helyi (lokális) gyulladásgátlás, és a keringés helyreállítása (mozgással, kompressziós kezeléssel). Ennek ellenére vannak olyan esetek, amikor szükség lehet komolyabb alvadásgátlásra- például trombofília esetén-, így a felületes trombózis kezelése mindig egyéni elbírálást igényel!

Kilátások: a tromboflebitis általában 1-2 hét alatt gyógyul, ám megfelelő terápia nélkül nem ritkák az ebből adódó szövődmények (pl. nagyobb felületes vénák elzáródása, majd mélyvénák felé történő progresszió, haladás), így mindenképp orvosi segítséget igényel!

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

A vénás elégtelenség hosszútávon fekélyhez, trombózishoz is vezethet

A kezeletlen visszeres panaszok, hosszútávon ülő-vagy állómunkával és egyéni hajlammal társulva olyan szövődményekhez vezethet, mint a jellemzően a vénás fekély, vagy a felületes- illetve mélyvénás trombózis. A fentebb említett panaszok vagy olyan tünetek, mint például a belbokák körül megjelenő hajszálértágulatok, barnás bőrelszíneződések, vagy bőrbehúzódás és megkeményedés esetén, érdemes szakemberhez fordulni, mivel ezek már egy súlyosabb állapotot jelentenek. Az időben megkezdett kezeléssel a folyamat rosszabbodása és a szövődmények kialakulásának esélye minimálisra csökkenthető.

Életmódváltás, vagy műtét?

Felvetődik kérdés, hogy mi a legjobb megoldás: az életmódváltás és a kompressziós harisnya viselése, vagy a műtét?

Dr. Kósa Éva szerint a megoldást részben a beteg, részben az erek állapota határozza meg. Amíg a visszértágulat mértéke nem okoz az illető számára esztétikai problémát, illetve a visszérelégtelenségnek még nem alakultak ki súlyos jelei, addig a beteg dönthet a konzervatív vagy más néven műtét nélküli kezelés mellett. Ennek alappillére a kompressziós terápia – beleértve a rugalmas pólyát, a kompressziós térdzoknit, combharisnyát vagy harisnyát – ezek feladata, hogy külső nyomást gyakorolva összenyomják a visszereket, így segítik bennük a felfelé történő véráramlást, csökkentik a visszerekben levő megnövekedett nyomást, ezáltal mérséklik a vénás pangást és a visszérelégtelenség okozta panaszokat is. - mondja dr. Kósa Éva. A kezelés további részét alkotják a gyógyszeres-, a mozgás- és az életmód-terápiák. Amennyiben előrehaladottabb állapotról van szó és fájdalmas panaszokat okoznak a visszértágulatok, úgy célszerű műtéti megoldást (a legkorszerűbb a rádiófrekvenciás visszérműtét) igénybe venni, egyrészt a fájdalom csökkentése, másrészt a szövődmények elkerülése miatt.

Vénatágulatok, felületes visszérgyulladások, mélyvénás trombózis - esztétikailag zavaróak, fájdalmasak, leszakadó trombus esetén életveszélyesek. Hol segíthetnek ebben a gyógynövények?

A visszerek betegségében a gyógynövények szerepe többrétű - mondja dr. Babai László a Trombózisközpont életmód orvosa természetgyógyász. Egyes gyógynövények erősítik a vénákat, mások gyulladáscsökkentőek vagy éppen vérhigítók, azaz a vér alvadékonyságát csökkentik, ezzel akadályozva a vérrögök kialakulását.

Vénás keringési elégtelenség általában a lábakon alakul ki - tekintettel arra, hogy a gravitáció miatt a szívnek innen a legnehezebb "felszívni" a vért, rossz vénáknál itt gyűlik fel a folyadék leghamarabb, tágítva ki és téve kanyarulatossá a felületes vénákat, okozva ödémát, duzzanatot.

A felületes vénában a lassult véráramlás során megalvadó vér trombózist, ezáltal gyulladást okoz.

Visszeres tágulatok kezelésénél a terápiás cél többszörös: növelni kell a vénák falának rugalmasságát, könnyíteni véráramlást, mérsékelni az ödémát, megakadályozni a vérrögök képződését, csökkenteni a gyulladást.

Tágult visszerekre, visszérgyulladásra számos gyógynövény ismert és használt. Többükben gyógyszerekkel azonos hatóanyagok találhatóak, így használatuk odafigyelést igényel. A gyógynövényes kezelést az orvosi kezeléssel összhangban kell folytatni.

Vadgesztenye

Az egyik legismertebb vénás keringésre ható gyógynövény. A benne található rutin - flavonoidok egy típusa - fokozza az érfalak rugalmasságát, csökkenti folyadékáteresztő képességüket. Ezen túl gyulladásgátló anyagokat is tartalmaz. A vadgesztenye hatására javul a vénás- és nyirokkeringés, csökken az ödéma, a gyulladás. Kumarin - a leggyakrabban alkalmazott véralvadásgátló gyógyszer hatóanyagával azonos - tartalma gátolja a vérrögök képződését. Ezen utóbbi tartalom miatt szájon át fogyasztani tilos.

Szúrós csodabogyó

Magyarországon kevésbé elterjedt, de igen hatásos gyógynövény. Fokozza az érfalak rugalmasságát, ezzel segítve a vér áramlását. Alkalmazható szájon át bevéve és kenőcs formájában a felületes vénára juttatva.

Varázsmogyoró

Elsősorban Észak Amerikában elterjedt, az indiánok által előszeretettel használt gyógynövény. A visszerek kezelésében a magas tannin tartalmának köszönhető astringens, érösszehúzó hatását használják ki. A varázsmogyoró ezen kívül antioxidáns, kórokozó ellenes hatásokkal is bír. Használják kapszulában, krémben.

Körömvirág

Hazánkban is igen elterjedt, főleg kertekben termesztett növény. Hámosító, sebgyógyító, gyulladáscsökkentő hatással bír. Használata a gyulladt, trombotizált felületes visszerek esetén kerül előtérbe kenőcs formájában.

Orvosi somkóró

Kumarin és flavonoid tartalmú gyógynövény. Előbbi hatóanyag véralvadásgátló, szájon át szedve könnyen túladagoláshoz vezethet, így használata csak külsőleg javasolt. Kumarint tartalmaz a vadgesztenye is, így a két gyógynövény együttes alkalmazásának különös figyelme szükséges. Az orvosi somkóró csökkenti a vérrög-képződést, flavonoid tartalmának köszönhetően pedig gyulladáscsökkentő, ödémacsökkentő hatású.

A tavasz közeledtével erősödhet a lábakban a visszeres fájdalom – figyelmeztet a Dr. Kósa Éva a Trombózisközpont angiológus szakorvosa. A meleg hatására ugyanis az erek tágulnak, lassul a keringés és a vénabillentyűk elégtelen záródásával pangás alakul ki. A vénás elégtelenség tünete a feszítő lábfájdalom, a lábszár-és bokadagadás, az éjszakai lábikragörcs, később a boka körüli bőrelváltozások, amelyeket szakorvos enyhíteni tud.

Vénabillentyűk

A vénabillentyűk feladata annak megakadályozása, hogy álló helyzetben az alacsony nyomású vénás rendszerben a véroszlop a bokához visszazúduljon. Mozgáskor az összehúzódó izomzat pumpaként segíti e billentyűk záródását így a vér visszajut a szívbe, és működik a vénás keringés. A lábak vénáiban zsilipként működnek a billentyűk, amelyek tartós nyomásra, pl. a folyamatos állómunkát végzőknél idővel károsodhatnak, ezáltal záródásuk elégtelenné válik, és kialakulnak a visszérelégtelenség tünetei.

A visszerek vagy seprűerek megjelenése azonban nem mindig társul a vénás elégtelenséghez. tüneteivel. Félrevezető lehet, hogy vénabillentyűk mind a felületes mind a mélyvénákban megtalálhatóak, ezért ha valakinek „csak” a mélyvénás billentyűi nem zárnak jól, látható visszértágulatok nélkül is lehetnek változó súlyosságú vénás elégtelenségre jellemző tünetei, vagyis nap végére bedagadhat a bokája, elnehezülhet a lába – foglalja össze a baj okát és fő tüneteit a doktornő.

Meleg idő - fájdalom

A tél tünetmentes lehet, de a jó idő általában visszahozza a fájdalmat – magyarázza Dr. Kósa Éva. Ilyenkor az estére bedagadt láb vízszintesbe helyezése után, a gravitáció „megszűnésével” csökken a nyomás, és az egész nap pangó vér könnyebben áramlik vissza a szív felé, szállítva az egész napos állással vagy üléssel felhalmozódott salakanyagokat és fokozva a tüneteket.

Az esti-éjjeli fájdalom és görcsök után reggelre a beteg lábaiból eltűnik a duzzanat, de másnap kezdődik minden elölről. A tartósan fennálló vénás elégtelenség szövődményeként, kékes-lilás hajszálerek, barnás elszíneződések jelenhetnek meg a boka körül. Ez utóbbiak a nyomás hatására a bőrbe lerakódott festékanyagok és jelenlétük végleges.

A tünetek fokozódhatnak, és kezeletlenül a bőr a boka körül övszerűen megkeményedhet, végső esetben vénás fekély is kialakulhat. Mindez intő jel, hogy idejében tanácsos felkeresni egy érspecialistát.

Visszér kezelés módjai

A vénás elégtelenség okozta fájdalom enyhítésére a súlyosságtól függően többféle terápiát javasol a Trombózisközpont szakorvosa. Mozgásra, tornára, a lábak felpolcolására enyhülnek a fájdalmas-görcsös tünetek. Konkrétan vénás torna, úszás, biciklizés javasolható a kellemetlen tünetek enyhítésére.

Szintén csökkenti a fájdalmat a hideg-meleg vizes váltózuhany.

Alapkezelést jelent a vénákra ható ún. venotonikumok kúraszerű alkalmazása, illetve a visszérkenőcsök használata. A lábdagadás illetve a bőrjelenségek fennállásakor a visszér-zoknit vagy visszérharisnyát tanácsos viselni. Ezek egy kívülről gyakorolt nyomással az izompumpa-funkciót erősítik.

És a sebészet

Egyes esetekben, amikor a vénás elégtelenség oka egy felületes visszér nagyfokú tágulata, sebészi beavatkozás is szükséges lehet. Általánosságban elmondható, hogy a melegvizes fürdőt kerülni kell, és ellenjavalltak a hasi nyomásfokozódással járó sportok pl. a nagy súlyokkal való súlyzózás is.

A vénabillentyűk megjavítására, cseréjére nincs lehetőség, de a vénás elégtelenség súlyos szövődményeinek kialakulása sikeresen megelőzhető. Álló foglalkozásúak körében különösen, már az enyhe tünetek megjelenésekor érdemes szakembert felkeresni, hiszen a kellő időben alkalmazott kompressziós kezeléssel súlyos fájdalmat és panaszokat lehet megelőzni – összegzi a legfontosabb következtetést Dr. Kósa Éva angiológus, a Trombózisközpont szakorvosa.

Bővebb infromációért látogass el a Trombózisközpont honlapjára

A cikk szakértője: Dr. Kósa Éva