trombozis

Egy trombózis minden esetben együtt jár az azt követő életmódváltással, hiszen az újabb vérrögök elkerülése érdekében érdemes kiemelt figyelmet fordítani az egészséges életvitelre. Emellett nagy jelentőséget kapnak a különböző véralvadásgátló gyógyszeres kezelések is, ám prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája szerint  ebben az esetben nem árt a K-vitamin fogyasztásra is odafigyelni, hiszen ennek túlzott bevitele csökkentheti a tabletták hatékonyságát.

K-vitamin és a véralvadás

A véralvadás bonyolult és összetett folyamat, melynek során a prothrombinból thrombin nevű enzim keletkezik, ami az oldható fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja. A fibrin utána lerakódik az ér belsejében, majd megszilárdulva egyfajta dugót képez a sérülés helyén. Ezt nevezzük vérrögnek, ami a nagyobb vérvesztést hivatott megakadályozni. Az egész folyamathoz természetesen szükség van még véralvadási faktorokra, enzimekre, illetve K-vitaminra is- ez utóbbi a véralvadási faktorok szintézise után szükséges módosulatok létrejöttéhez kell, így ennek hiányában megnő a vérzékenység esélye.

Miért fontos ügyelni a K-vitamin bevitelre véralvadásgátló alkalmazásakor?

Ahogy említettük, a K-vitaminnak jelentős szerepe van a véralvadás folyamatában. A baj azonban az, hogy a leggyakrabban használt kumarin-típusú antikoaguláns készítmény  (Pl. Syncumar, Warfarin, Marfarin) hatását befolyásolja a K-vitamin, így célszerű odafigyelni ennek mérsékelt, de állandó  fogyasztására. Természetesen nincsenek teljes egészében megtiltva az ebben a vitaminban gazdag ételek, azonban nem árt óvatosnak lenni (ez ugyanúgy vonatkozik a vérzékeny betegekre is)!

A legfontosabb, hogy a napi K- vitamin bevitel többé-kevésbé azonos szintű legyen. Ekkor a beteget be lehet állítani cumarinra (pl. nem teheti meg. pl. hogy egyik nap 2 kg narancsot elfogyaszt, másnap egyet sem és így tovább)- mondja prof. Blaskó György.

Magas K-vitamin tartalmú ételek:  karfiol, kelbimbó, káposzta, máj, tojás, spenót, paradicsom, paprika, brokkoli

Éppen ezért, ha valaki véralvadásgátló szedésére kényszerül, érdemes kezelőorvosától tanácsot kérni az étrenddel kapcsolatban, továbbá, hogy kell-e valamiféle teendő antibiotikum szedésekor. Ez utóbbira azért van szükség, mert a bélben található baktériumok is termelnek K-vitamint, és mivel ezek a készítmények csökkentik a normál bélflórát, antikoaguláns szedése mellett növelhetik a vérzékenységet.

Fontos a megfelelő dózis beállítása

A véralvadásgátló dózisának beállítása alapos kivizsgálást igényel, melyet több tényező is befolyásol, pl. beteg életkora, neme, trombózis hajlama, valamint az is, az illető milyen mennyiségben fogyaszt K-vitamin tartalmú ételeket. A szakértő szerint a legfontosabb, hogy a beteg az életét legalább 80%-ban INR 2-3 közötti tartományban töltse! (Hogy ezt napi hány tablettával éri el, teljesen közömbös).

A magasvérnyomás betegség évről évre egyre több áldozatot követel, hiszen sok esetben megfelelő kezelés nélkül marad. Bár van, hogy az illető vitaminokkal öngyógyításba kezd, azonban ez a legtöbbször eredmény nélkül marad. Hogy mikor elég önmagában az életmódváltás és hogy segít-e a vitaminokkal való terápia, arról dr. Kapocsi Judit tanárnőt, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistáját kérdeztük.

Mikortól beszélünk magasvérnyomásról?

Először is fontos tudni, hogy vérnyomás sohasem állandó, a nap folyamán is kisebb-nagyobb eltéréseket mutat. Hiszen megemelkedik stresszhelyzetben, sportolás közben, sőt, kisebb mértékben a hideg idő hatására is. Ez egy természetes folyamat, probléma akkor van, ha nyugalmi helyzetben tartósabban 140/90 Hgmm fölé ugrik a vérnyomás.

Ilyenkor a szakember általában életmódváltást (pl. DASH diéta, sószegény étkezés, kardió mozgás) és gyógyszeres kezelést javasol, hogy elkerülhetőek legyenek az olyan szövődmények, mint a stroke vagy a szívinfarktus.

Vitaminok és ásványi anyagok a vérnyomás csökkentésére

Mint az összes betegségre magasvérnyomásra is léteznek olyan vitaminok és ásványi anyagok, melyek hozzásegíthetik az illetőt az érték csökkentéséhez. Ilyen például a C-vitamin, ami antioxidánsként védi az ereket, továbbá megnöveli a prostacycline nevű anyag termelődését, ami csökkenti az érfalban lévő nyomást. Ezen kívül a magnézium is gyakran ajánlják, mivel az izmok egészségéért is felelős magnézium tanulmányok szerint jó hatással van az erekre is, hiszen annak rugalmasságáról gondoskodik.

Bár a vitaminok szedése remek kiegészítő terápia lehet a magasvérnyomás kezelésében, azonban ezidáig még nem született olyan eredmény, mely szerint a vitaminpótlás önmagában kiválthatná a gyógyszeres kezelést az arra szükséges esetekben.

A vitaminoknak, a vitamindús táplálkozásnak óriási szerepe van, ám annak ellenére, hogy felmerültek olyan gondolatok, hogy segíthetnek a vérnyomás csökkentésében, nincs arra bizonyíték, hogy valóban használnának, így senki ne kísérletezgessen velük otthon- tanácsolja Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája.

Természetesen enyhe esetekben életmódváltással (megfelelő táplálkozással, rendszeres mozgással) jelentős pozitív eredményeket lehet elérni, és akár a gyógyszeres terápia is elhagyható. Viszont ehhez szakorvosi konzultáció szükséges, aki nyomon követheti a vérnyomás alakulását, és aki életmódtanácsokkal szolgálhat.