trombozis

Napjainkban egyre inkább nagyobb figyelmet kap a trombózis és annak megelőzése, kezelése. Ez nem is csoda, hiszen évről évre nő a halálos esetek száma, mely elsősorban a fogamzásgátló tabletták elterjedésének és a nem megfelelő életmódnak köszönhető. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája éppen ezért a trombózis rizikóbecslésére hívja fel a figyelmet.

Miért veszélyes a trombózis?

A mélyvénás trombózis egy olyan fokozott véralvadással járó állapot, amikor a keletkezett vérrög elzárja a vénában keringő vér útját.

Normál véralvadás során sérülés esetén a prothrombinból trombin nevű enzim keletkezik, ami a vérben található fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja. Ez lerakódik az érfal belsejében, ott megkeményedik, és egyfajta dugót képez, hogy elkerülhető legyen a nagyobb vérvesztés. Sajnos előfordulhat, hogy a folyamatban olyan zavar keletkezik, ami fokozza a véralvadást, és ekkor trombózis jön létre. Ez önmagában még nem egy életveszélyes állapot, ám könnyen előfordulhat, hogy a keletkezett vérrög, vagy annak egy darabja leszakad, a véráramba kerül, majd a tüdőbe jutva embóliát okoz, és ez akár halálos kimenetelű is lehet- figyelmeztet prof. Blaskó György.

Mik fokozzák a trombóziskészséget?

Genetika: a genetika jelentősen befolyásolja az illető trombózishajlamát. Amennyiben valakinek a családjában előfordult már trombózis, úgy van esély arra, hogy az illető is hordozza a betegséget. A leggyakoribb genetikai eltérés az az MTHFR mutáció, az alvadási rendszer V faktorának un. Leiden mutációja, alacsony Protein S/Protein C, illetve a kevés, vagy rosszul működő antitrombin.

Betegség: a trombózishajlam jelentősen megnő, amennyiben az illető bizonyos betegségekben szenved. Ilyen például a szívelégtelenség, hiszen ekkor a véráramlás lelassulhat, ami pangáshoz vezethet. Emellett vannak olyan daganatok, melyek vérrögösödéshez vezethetnek, mivel egyrészt véralvadást aktiváló anyagok termelődését fokozhatják, másrészt nyomást gyakorolhatnak a vénákra. Hogy van-e szükség daganat esetén megelőző, prevenciós terápiára, az egyéni elbírálást igényel!

Életmód: életmóddal nem csak csökkenthető a trombózis esélye, de fokozható is. A túlsúly, a kevés folyadékfogyasztás, a mozgáshiány, mind fokozzák a trombózishajlamot, hiszen pangáshoz, az erek állapotának romlásához és a vér „besűrűsödéséhez” vezethetnek.

Gyógyszerek: a gyógyszerek közül elsősorban a fogamzásgátló tablettákat kell megemlíteni, melyek hormontartalmuknál fogva vérrögök kialakulásához vezethetnek. Ugyanakkor a daganatos betegek által szedett gyógyszerek között is olyan, ami elősegítheti a trombózist.

Terhesség: szintén a hormonok a felelősek a terhesség során fokozott trombózishajlamnak, melyhez hozzájárul az is, hogy a növekvő magzat nyomást gyakorol a medence vénáira. A terhesség tehát már önmagában egy jelentős rizikófaktor, és ha ezen kívül még pluszban más hajlamosító tényezők is jelen vannak, a trombózis esélye megsokszorozódik.

Rizikóbecsléssel a veszély elkerülése érdekében

Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája szerint mint az összes betegségnél, a trombózisnál is lényeges szerepet tölt be a megelőzés, így nem árt ha az illető tisztában van azzal, mekkora az esélye egy esetleges trombózisra. A rizikóbecsléshez a családi anamnézis, az életmód orvosi felmérése és megítélése, valamint a korábbi/jelenlegi betegségek figyelembevétele szükséges. Ezeken túl genetikai teszt és részletes labor vizsgálatokkal ismeretében mérhető fel a trombózis esélye. Természetesen fokozott rizikó esetén a betegnek személyre szabott gyógyszeres terápia javasolt, melyet életmódorvoslás egészíthet ki, minimálisra csökkentve ezzel a vérrögök kialakulásának kockázatát.

Kiknek javasolt a trombózis rizikóbecslés?

• családban történt trombotikus esemény
• fogamzásgátló tabletta szedését megelőzően
• korábbi trombózis fiatal korban

Az utóbbi időkben egyre többet hallani a hormonális fogamzásgátlók okozta halálos kimenetelű trombózisról, ezért az Európai Gyógyszerügynökség szigorítaná a készítmények felírását. A tabletták veszélyeiről professzor Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

Egy közelmúltban történt európai áttekintés megerősítette azt az eddig is ismert tényt, hogy a hormonális fogamzásgátlók lényegesen megnövelik a vérrögképződés kialakulásának kockázatát. Bár ez a veszély mind az orvosok, mind a tablettát szedő nők többsége körében nem volt titok, azonban ezidáig kevés hangsúlyt kapott ez a rizikó. Az elmúlt években az Európa-szerte történt halálesetek miatt az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) nemrégiben közleményt adott ki, melyben felhívja a szakemberek figyelmét a fogamzásgátlók kockázataira. A jelentés szerint ezeket az orvosnak minden esetben közölni kell a pacienssel, valamint tájékoztatnia kell őket a trombózis tüneteiről.  Az viszont sokak szerint már más kérdés, hogy ezt valóban betartják-e.

Az EMA után az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) is kiadott egy tájékoztató levelet, melyben többek között az áll, hogy az idő folyamán a mélyvénás trombózis rizikófaktorai változhatnak (életkor, testsúly, egyéb betegségek, stb.), így a készítményt felíró szakembernek folyamatosan tájékoztatni kell a beteget a veszélyekről,és a szűrések lehetőségéről. Az OGYI továbbá kéri az orvosokat, hogy minden esetben jelentsék az intézetnek azokat a mellékhatásokat, melyek feltehetően a fogamzásgátlók szedésének tulajdoníthatóak be.

Kockázati tényezők

„A kombinált hormonális fogamzásgátlók alkalmazásával járó vérrögképződés kockázata a szedés első évében a legnagyobb - ez abban az esetben igaz, ha korábban még sosem szedett kombinált hormonális fogamzásgátlót, illetve ha abbahagyta egy időre a fogamzásgátló szedését (4 hétre van annál hosszabb időtartamra). A vérrögképződés kockázata akkor is nagyobb, ha Önnél eleve emelkedett a kockázat.”- olvasható az OGYI közleményében.

Eleve emelkedett a kockázat, amennyiben genetikailag hajlama van az illetőnek a trombózisra (trombofília). Ezt egy egyszerű vérvétellel meg lehet állapítani.

„Szűrővizsgálatot mindenképp kell csináltatni, ha úgy készül valaki fogamzásgátló szedésére, ha már volt trombózis a családjában. Amennyiben genetikai hajlamot igazolnak – a leggyakoribb a Faktor V Leiden mutáció és a metiltetrahidrofolsav-reduktáz enzim (MTHFR) mutáció/polimorfizmus-, akkor megfelelő életmódot kell folytatni (túlsúly leadása, dohányzás abbahagyása), valamint más védekezési módszert érdemes választani. Azonban, ha már korábban önnél is megtörtént a baj, akkor véralvadásgátló szedése indokolt.”- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

A mélyvénás trombózis tünetei

Bár a trombózis olykor semmilyen tünetet nem okoz, de általánosságban a következő jelek utalhatnak a problémára. Ha ezeket tapasztalja, mindenképp forduljon orvoshoz!

• alsó lábszár fájdalma
• az adott végtag bőrének elszíneződése
• ödéma
• a lábfej hátrahajlításakor a térdhajlatban lévő erős fájdalom (a fő törzset elzáró vérrög esetén)

Forrás: Trombózisközpont

Az utóbbi években a fogamzásgátló tabletták felírása kapcsán egyre gyakoribbá vált a Leiden mutáció vizsgálata. De mi is ez a genetikai defektus? Mire alkalmas és mire nem alkalmas az érték ismerete? A Leiden mutációról, véralvadásban betöltött szerepéről prof. Blaskó György, a Trombózisközpont szakmai vezetőjét kérdeztük.

Veszélyes örökség

A Leiden mutáció olyan örökletes véralvadási zavar, mely nagymértékben fokozza a trombózis kialakulásának kockázatát. Tudományosan szabatosan a véralvadási rendszer V faktorában bekövetkezett mutáció, ami az 506. aminosavban egy cserét jelent - mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont szakmai vezetője. A mutáció eredménye, hogy az V. faktor működése tökéletlen, és így a vér alvadékonysága fokozódik.

A mutáció jelen lehet heterozygota (csak az egyik szülőtől kapott kromoszómán van) vagy homozygota (mindkét szülőtől kapott kromoszómán van) formában. Ez utóbbi ritkább, de nagyobb trombózis kockázatot jelent.  A Factor V Leiden homozigozitás kb. 80-100-szorosra (!) fokozza a trombózis kialakulásának veszélyét, a heterozigóta forma viszont csak 4-10 %-kal.

Fogamzásgátló szedése előtt: nem ez a megfelelő vizsgálat

Noha igen elterjedt gyakorlat a fogamzásgátló szedése előtti Leiden mutáció szűrés, a Leiden mutációnak a gyakorlatban semmi köze a fogamzásgátlók általi véralvadékonyság fokozódáshoz – figyelmeztet Blaskó professzor. A fogamzásgátlók egy másik úton, az antithrombin-III nevű gátló faktoron keresztül képesek fokozni a trombóziskészséget, mert a fogamzásgátlók ennek az inhibitornak a májban történő szintézisét gátolják. Fogamzásgátló tabletták felírása kapcsán a szakember szerint a trombózis kivizsgálásának, kezelésének alapköve a tüneteknek, klinikumnak megfelelő vizsgálatok elvégzése. Ezzel kerülhetőek el a feleslegesen végzett vizsgálatok, és kaphatja meg a beteg a számára legmegfelelőbb, legkevesebb kellemetlenséggel járó kezelést.

Mikor érdemes vizsgálni a Leiden mutációt?

A legújabb irányelvek szerint csak akkor érdemes vizsgálni a Factor V Leiden mutációt, ha fiatal korban, szokatlan helyen, ismeretlen eredetű trombózis vagy tüdőembólia fordul elő. Ilyen esetekben a közvetlen hozzátartozóknál is indokolt megvizsgálni a mutációt, kiszűrni a trombózis-hajlamot, ezzel lehetővé tenni a megelőzést.

Genetikai eltérés esetén kezelendő

Mivel a Leiden mutáció homozigóta formája jelentősen növeli a trombózis, ennek következtében a legtöbbször halálos tüdőembólia, kialakulásának veszélyét, így ha valaki homozigóta, mindenképpen folyamatos és állandó profilaxisban kell részesülni. Ez praktikusan véralvadásgátló gyógyszer élethosszig tartó szedését, a trombózist megelőző életmód követését jelenti. Heterozigóta formában ilyen fokozott odafigyelés akkor indokolt, ha egyéb rizikó is jelen van - túlsúly, várandósság, daganat, colitis ulcerosa, stb.

Terhesség esetén például mindenképpen heaprin injekció profilaxist kell adni végig a terhesség alatt akár homo-, akár heterozigóta a kismama.

Nálunk gyakori, míg a baszkoknál, japánoknál elő sem fordul

A molekuláris biológusok az utóbbi években jöttek rá arra, hogy ez a mutáció az V faktorban kb. 15.000 éve keletkezett a Tigris és az Eufrátesz folyók között. Mindazon népek, akik onnan származnak - így az legtöbb európai néphez hasonlóan mi is - 10 %-ban tartalmazzák heterozigóta formában és 3 %-ban homozigóta formában ezt a genetikai rendellenességet, fokozódik ezáltal bennük a trombózishajlam. A mutáció viszont nem fordul elő az ausztrál bennszülöttekben, a japán ainukban és Európában hiányzik a baszkokban.

A külső okok vezérelte, ún. szerzett trombózis váratlanul érkezik és nem kevésbé veszélyes, mint a családi kórtörténetből kikövetkeztethető, öröklött, fokozott vérrögképződési rendellenesség. Alapvető különbség, hogy ilyen esetekben nem „üzen a múlt”, ezért a beteg gyakran nem kivizsgálásra, megelőzésre, hanem már konkrét panaszokkal vagy súlyos állapotban kerül orvoshoz.

Külső trombózist okozó tényezők

Számos külső tényező vezethet a vér rögösödéshez, különösen, ha öröklött hajlam is húzódik a háttérben.

Mozgáshiány

Aki begipszelt lábbal fekszik otthon egy síbaleset után, okkal hiheti, hogy a nehezét – az esés előidézte sokkot, a törés fájdalmát – már maga mögött hagyta, és legtöbbször nem is gondol arra, hogy a folyamatos fekvés egy sokkal veszélyesebb betegség előszobája lehet. Az átmeneti mozgáshiányra kényszerülteknél a fenyegető trombózis ma már megelőzhető a köztudatban vérhígítóként ismert gyógyszerrel

Női hormonok

A babáját önfeledten szoptató kismamának vélhetően eszébe sem jut, hogy a szülést követő gyermekágyas időszak fokozottan hajlamosít trombózisra, így gyanús tünettel, pl. lábdagadással érdemes azonnal felkeresni a szakorvost.

Változókorba lépett nőknek valóságos megváltás, ha nincsenek hőhullámaik, és kevésbé fáradékonyak. Sokan döntenek hormonpótló terápia mellett, de ilyenkor mindig számításba kell venni a beteg fogékonyságát a vérrögképződésre.

Daganatok

Kevesen tudják, hogy bizonyos daganatos betegségek is hajlamossá tesznek a fokozott véralvadásra. A daganatos betegségekhez társuló trombózis eredete nem teljesen tisztázott, részben maga a daganatos sejt, részben az általa termelt anyagok járulnak hozzá a trombózis kialakulásához. Azonban nem minden daganatos beteget kell véralvadásgátló kezelésben részesíteni. Nem minden daganat okoz egyformán trombózist, és van, ahol a véralvadásgátló kezelés indokolatlan, ezért is szükséges a trombózishoz értő szakorvos véleményét kikérni. Ám ha egy betegnek váratlanul trombózisa lett, és a kórtörténet felveti a gyanút, daganatot is kell keresni a betegben – figyelmeztet Dr. Király Viktória, a Trombózisközpont labororvosa.

Kivizsgálás

A trombózishajlamot felerősítheti, és a betegséget kiválthatja még a hormonális fogamzásgátló szedése, és egyéb külső okok is. Ezért egyoldali lábdagadással, lilás-vörösen elszíneződött, fájdalmas alsó végtaggal orvoshoz kell menni. Megkerülhetetlen a trombózishajlam kivizsgálása a többszörös vetéléseket vagy koraszülést elszenvedett nők számára, és azoknak az anyáknak, akik időre született fejlődésben visszamaradott vagy halva született magzatot hoztak világra, az egyéb okok kizárása után. Az immunrendszer rendellenes működése is okozhat trombózist, amikor antitestek jelennek meg a vérben fertőzések, gyulladások, daganatok, valamint gyógyszerek és drogok hatására.

A trombózis okának kivizsgálásához a beteg kórtörténete, fizikális vizsgálata mellett laboratóriumi és képalkotó (pl. ultrahang, CT) vizsgálatok is szükségesek lehetnek – mutat rá a népbetegség felderítésének összetettségére Dr. Király Viktória. De minden esetben lehet segíteni, még akkor is, ha a panaszok eredendő oka homályban marad. A trombofília laboratóriumi kivizsgálása a véralvadási tesztekből, immunológiai vizsgálatokból valamint genetikai vizsgálatokból áll – magyarázza a doktornő. Ez utóbbiakra azért van szükség – különösen fiataloknál –, hogy az esetleges örökletes hajlamosító tényezőkre is fény derüljön. A laboratóriumi eredmények segítik a gyógyítót a megfelelő kezelés megválasztásában. Ha lehetséges, a kiváltó okot – pl. a hormonpótlást, tablettás fogamzásgátlást - megszüntetjük. A teszteredmények ismeretében tudunk dönteni arról, hogy betegünk milyen gyógyszert kapjon, és a közvetlen veszély elmúltával meddig szedje azt. Ma már léteznek biztonságos, jól beállítható gyógyszereink, amelyek hosszú távon is jól illeszthetők a mindennapi élet körülményeihez – teszi hozzá a szakember. Hasonlóképpen fontosak az életmódtanácsok a vér besűrűsödésének kivédésére. Ez utóbbiak betartását is folyamatosan ellenőrzik és segítik a Trombózisközpont orvosai.

A teljes cikket tekintsd meg a Trombózisközpont honlapján

A cikk szakértője: Dr. Király Viktória

Átfogó tanulmány alapján jelent meg közlemény, miszerint Franciaországban az elmúlt években 4 haláleset is köthető fogamzásgátló szedés mellett jelentkező mélyvénás trombózishoz, következményes tüdőembóliához.

Ezzel egyidejűleg megűllapították, hogy a fogalmzásgátló tabletta évente 5, orvosok által jelentett és egyértelműen a fogamzásgátlóhoz köthető trombózisos szövődményt okozott.

MTI hír:

A német Bayer konszern 1987 óta forgalomban lévő, eredetileg a pattanásos bőr kezelésére szolgáló készítményét elsősorban fogamzásgátlóként használták. A gyógyszerfelügyeleti szerv bejelentette, hogy a Diane 35-öt és generikumait "különleges vizsgálatnak" vetették alá. A teljes jelentést és a gyógyszer használatával kapcsolatos intézkedéseket a jövő héten hozzák nyilvánosságra.

A bejelentés előzménye: a Le Figaro című napilap hétvégi számában azt írta, hogy a Diane 35 1987-es forgalomba kerülése óta heten haltak meg ettől a tablettától vagy generikumaitól. Ezek közül négy eset "egyértelműen" a Diane 35 fogamzásgátlóként való használatához köthető. A hatóság adatai szerint 2012-ben 315 ezer nő használta ezt a készítményt fogamzásgátlóként. A lap által említett három esetben a halál oka feltételezhetően más betegségéhez köthető, a Diane 35 szedésével nem hozható összefüggésbe - állítja a gyógyszerfelügyelet.

Valamennyi esetről az orvosok értesítették a hatóságot. Ez alapján az utóbbi 25 évben 125 olyan trombózisos esetet regisztráltak, amely a Diane 35 vagy generikumainak szedéséhez köthető.

A mélyvénás trombózis kezelésének kötelező módja az éveken keresztül szedett véralvadásgátló, mely rendszeres ellenőrzések, nehéz dózis-beállítás miatt igen sok macerát okoz éveken keresztül a betegeknek - mondja Prof. Dr. Blaskó György a Trombózisközpont vezető orvosa.

A mélyvénás trombózis megelőzésének módja a fogamzásgátló kezelés előtti kivizsgálás, genetikai elemzés, kockázatbecslés. A probléma társadalmi jellege miatt lényeges lépés a Trombózisközpont megalapítása, egy olyan intézmény indítása, ahol a trombózissal, visszérrel, érszűkülettel kapcsolatos kivizsgálások, kezelések egy helyen magas szinten elérhetőek.