trombozis

A terhesség a nők számára boldog, ám félelemmel teli időszak. Az aggodalmat tetőzi, ha az illető átesett már trombózison. Az a helyes, ha a kismama speciális terhesgondozásban részesül, hogy a későbbi komplikációk elkerülhetőek legyenek. Hogy pontosan mit jelent ez, arról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt.

A terhesség, mint rizikófaktor

A trombózisnak több rizikófaktora is van, közülük az egyik sajnos a várandóság, és a szülést követő időszak. A terhességben 4-7-szeres trombózis rizikót, a gyermekágyban 14-szereset jelent. Ennek az az oka, hogy a kismama vérében emelkedik az alvadási faktorok aktivitása, és csökken, a szervezetben a szintén természetesen jelenlévő, a véralvadást gátló fehérjék mennyisége.  Ami persze jó célt szolgál, ugyanis a természet azért alkotta meg ezt a fiziológiás változást, hogy a szüléskor ne vérezzen el az anyuka.

Trombózis után speciális terhesgondozás

Amennyiben az illető hölgynek már volt mélyvénás trombózisa vagy tüdőembóliája, és ezért véralvadást gátló gyógyszert szed. Akkor azt tudni kell, hogy amennyiben gyermeket szeretne vállalni, a gyógyszert el kell hagynia. De csakis orvosi javaslatra lehet ezt megtenni!  Amennyiben kellő idő telt el a trombózisos eseménytől és nem áll fenn súlyosabb trombózisra hajlamosító tényező az orvos engedélyezheti, az alvadás gátló tabletta elhagyását. De a terhesség felismerésétől, alvadást gátló injekciót kell, hogy adjon magának általában naponta 1 alkalommal.

„Amennyiben súlyosabbak a trombózist elősegítő faktorok (kombinált heterozigóta génmutáció, vagy homozigóta génhiba, autóimmun betegség, vagy más betegség), akkor már a gyermekvállalás elhatározásakor a tablettás kezelésről az injekciós véralvadást gátló kezelésre kell áttérnie, ugyanis, a jelenleg használt véralvadást gátló gyógyszereknek néhány tized ezrelékben, de van magzatkárosító hatásuk. (Az újabb készítményekről még nem áll rendelkezésre kellő információ a kismamákra vonatkozóan). Éppen ezért fontos a várandóság idején a folyamatos kapcsolattartás a hematológussal.”- mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.

Amennyiben súlyos a trombózishajlam, vagy többször volt a nőnek spontán vetélése, és ha csak enyhe is a trombofíliája, akkor elengedhetetlen annak a monitorozása / vérből történő laboratóriumi vizsgálattal/, hogy az alkalmazott alvadás gátló injekció dózisa megfelelő-e. A szakértő kiemeli, hogy a terhesség folyamán gyakori, hogy módosítani kell az adagon, különösen a szülés körüli időszakban. Így megelőzhetők a véralvadással kapcsolatos későbbi komplikációk.

A terhesség és a szülés utáni időszak lényegesen megnöveli a mélyvénás trombózis, a vetélés és a koraszülés esélyét, ha trombóziskockázatot okozó genetikai örökséget hordozunk. Amennyiben önnél, vagy a családjában már előfordult trombózis, többszöri vetélés, akkor érdemes célirányos genetikai vizsgálatokat elvégeztetni, hogy biztonságban tudja babája és saját maga egészségét. Hogy pontosan mely genetikai szűrések a legfontosabbak, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosnőjét kérdeztük.

Leiden mutáció

Amennyiben valaki már átesett trombózison, akkor az esetek kb. a 30 százalékában valamilyen genetikai mutációt találunk. Ezek közül a leggyakoribb a Leiden mutáció, mely a véralvadási rendszer V. alvadási faktorának hibáját jelenti. Pontosabban a gén, amely az V-ös alvadási faktor fehérje előállítását kódolja, egy aminósav csere miatt válik kevésbé hatékonnyá, hogy a véralvadást a kellő időben leállítsa. Ennek hatására pedig megnő a vérrögösödés esélye.

Megkülönböztetünk heterozigóta illetve homozigóta formáját is, attól függően, hogy csupán az egyik, vagy mindkét szülőtől öröklődött a probléma. Utóbbi esetben akár 80-szorosára is nőhet a trombózis kialakulásának kockázata, pl. terhességben, vagy fogamzásgátló szedésekor.

FII 20210 génmutáció

Ez a zavar 10-12 szeres trombózis rizikót jelent, amit fogamzásgátló szedése, illetve a terhesség még tovább növel. Ebben az estben a véralvadásban kulcsszerepet betöltő II alvadási faktor (prothrombin) megváltozott működéséről van szó, ezért fokozódik a véralvadás üteme, így nagyobb eséllyel alakulhat ki vérrögösödés.

MTHFR

Rendkívül gyakori, de a trombózis kockázatot önmagában nem növeli az MTHFR (metiléntetrahidrofolát reduktáz) mutáció, csak ha a homocisztein szint is emelkedett. (A folsav és B6, B12 vitamin kémiai szintézis zavarának, illetve hiányának következtében emelkedhet lényegesen meg a homocisztein szint. Terhességben a magzat velőcső záródási rendellenességéhez vezethet a folsavhiányos állapot, éppen ezért fontos már a terhesség előtt rendezni a folsavszintet). Az MTHFR többféle pont mutációját is ismerjük, éppen ezért szoktuk a folsav szedését javasolni– mondja dr. Szélessy Zsuzsanna főorvosnő, a Trombózisközpont hematológusa.

Protein C, S

A Protein C és a Protein S a véralvadásban részt vevő fehérjék, az aktivált az V-ös és a VIII-as faktort inaktiválják, így leállítják a véralvadást. Éppen ezért, ha kevés mennyiségben, illetve hibás szerkezetben vannak jelen, úgy lényegesen megnő a vérrögök kialakulásának esélye, ami trombózishoz vezethet.

Ezekben az esetekben érdemes a vizsgálat

A genetikai szűrést minden olyan esetben érdemes elvégeztetni, amikor a családjában, vagy önnél előfordult már trombózis, esetleg ismétlődő, vetélés, korszülés- ugyanis a véralvadási problémák trombózist okozhatnak a méhlepényben és a magzatban is.

Továbbá a hölgyeknek mind gyermekvállalás, mind fogamzásgátló tabletta szedése előtt érdemes a szűrővizsgálatra jelentkezni.

Természetesen az öröklött trombózishajlam tisztázása mindenkire érvényes, hiszen baleset, műtét, gipszrögzítés, hosszas ágyba kényszerülés és utazás esetén fontos, hogy tudjon állapotáról, hiszen ezek is megnövelik a vérrögösödés esélyét- figyelmeztet a doktornő, aki hozzátette, hogy ezekben az élethelyzetekben soha ne felejtse el elmondani az orvosnak, ha genetikai hajlama van a trombózisra, mert így biztosan megkapja majd a szükséges megelőző kezeléseket.

A mélyvénás trombózis egy életveszélyes állapot is lehet,ha a vérrög leszakad, és a tüdőbe kerül. Dr. Szélessy Zsuzsannától, a Trombózisközpont hematológus főorvosától megtudhatja, mi mindenre érdemes odafigyelnie a mindennapokban, ha már volt mélyvénás trombózisa.

Genetikai szűrés

Mélyvénás trombózist több tényező szerencsétlen egybeesése okozza – pl. hormonális fogamzásgátlók, daganatok, kevés folyadékfogyasztás, baleset, hosszú ülés, genetikailag öröklött hajlam. A trombózis után, de jobb, ha fogamzásgátló szedésének megkezdése előtt már megtörténik a genetikai szűrővizsgálat, hogy kiderüljön, van-e valamilyen öröklött hajlama a trombózisra. A leggyakoribbak az ötös alvadási faktor /a Leiden/ és a kettes alvadási faktor mutációja, melyek lényegesen megnövelhetik a trombózis kialakulásának kockázatát. A családban igazolt mutáció esetén a vérszerinti családtagok vizsgálata azért fontos, hogy tisztába legyenek a trombózis megelőzéséhez szükséges életvitellel, és hogy betegségek, terhesség, szülés esetén a megelőző kezeléseket megkaphassák.

Utazás

Sok helyről lehet hallani, miszerint a hosszabb autó-vagy repülőút megnöveli a trombózis esélyét, még azoknál is, akiknél korábban nem alakultak ki vérrögök. Ennek oka elsősorban a tartós ülés, kevés folyadékfogyasztás miatti vér besűrűsödése az alsóvégtagokban a vér pangása. Így azok, akik már átestek trombózison, prevenciós intézkedéseket szükséges tenniük. Hogy ez pontosan mi, azt szakorvossal kell megbeszélni, hiszen előfordulhat, hogy csupán kompressziós harisnya viselése indokolt, de nem ritka, amikor antikoaguláns, azaz véralvadásgátló gyógyszeres kezelésre van szükség- mondja Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.

Terhesség, gyermekágy

Az egyik legnagyobb trombózis rizikót a terhesség jelenti – akár 4-6-szerest is-, hiszen ekkor a kismama vérében automatikusan megemelkedik az alvadási faktorok aktivitásának mértéke, hogy a szüléskor ne legyen túl nagy mennyiségű vérvesztés. A gyermekágyban 12-14 szeres trombózis rizikó. Ezért ha az illetőnek korábban volt már trombózisa, akkor fontos, hogy a gyerekvállalás előtt konzultáljon orvosával, hiszen ekkor az eddig használt alvádásgátló gyógyszeres kezelés megváltoztatására lesz szükség.  Ennek oka, hogy vannak olyan készítmények – kumarin- származékok- melyek fejlődési rendellenességet okozhatnak a magzatban. Akinek volt trombózisa, de nem szed alvadásgátló gyógyszert - illetve, még nem volt vérrögösödése-, de genetikai hajlama van a trombózisra, neki is konzultálni kell orvosával, hogy a terhesség mely szakaszában kell alkalmazni a tromboprofilaxist ill. a szülést követően hány hétig.

Műtét, fogászati beavatkozás

Talán a legnagyobb odafigyelést és körültekintést trombotikus eset után az esetleges műtétek jelentik, hiszen nincs két egyforma eset, így a prevenciós kezelés is személyre szabott. A szakorvosi konzultáció elengedhetetlen, ahol a műtét fajtájától, egyéni rizikótól függően a legmegfelelőbb kezelés kiválasztására kerül majd sor. Fogászati beavatkozások előtti konzílium alkalmával arról dönt az orvos, hogy szükséges-e az alvadás gátló tabletta kihagyása, esetleg átváltása injekcióra. 

Munka

A mélyvénás trombózis természetesen nem vonja maga után a munkahelyváltást, ám arra ügyelni kell, hogy ülő munka esetében, ha teheti, óránként álljon fel és tornáztassa meg a lábait, hogy a vérkeringés felpezsdüljön, fogyasszon kellő folyadékot. Ha nem áll módjában felállni, akkor is tornáztassa lábát (feszítse meg izmait, körözzön a lábfejével). Sokat segít a kompressziós harisnya viselése is a vénás pangás elkerülésében.

Sport

A rendszeres mozgás kiemelt jelentőséggel bír a trombózis megelőzésében, de mélyvénás trombózis után csak fokozatosan szoktassa magát hozzá az edzésekhez, és sose essen túlzásokba!  Ritkán, sportágat is kell esetleg változtatni. A sport intenzitása és a sportág kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy hol volt a trombózis, mennyire volt súlyos, szövődött-e tüdőembóliával, mennyire állt helyre a vénás keringés, kell-e alvadás gátlót szednie, stb. A rövid felsorolásból is látható, hogy a szakorvos véleményét és útmutatását nem szabad mellőzne- figyelmeztet a szakember.

A helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a genetika miatt napjainkban a legtöbb ember fogyókúrázni kényszerül, hogy megszabaduljon a felesleges kilóktól. Bár a szakemberek nem győznek figyelmeztetni egyes diéták veszélyeire, ennek ellenére sokan igen drasztikus étrendet követnek. Pedig dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője szerint akár vérzékenységhez is vezethet egy-egy komolyabb fogyókúra.

Véralvadás csökkent működése

A véralvadás az a folyamat, amikor a sérülés esetén a prothrombinból thrombin nevű anyag képződik. Ennek hatására egy oldhatatlan fehérje, fibrin alakul ki, ami megállítja a vérzést. Amennyiben a folyamatban hiba keletkezik, úgy véralvadási zavarról beszélünk: túlzott alvadáskor vérrögök keletkezhetnek, míg ha alulműködik, akkor vérzékenység. 

A megfelelő véralvadáshoz alvadási faktorok, fehérjék és vérlemezkék szükségesek. Ehhez azonban megfelelő mennyiségű K-vitamin jelenléte is kell.

Ezért fontos a K-vitamin

A K-vitamin az alvadási folyamat fontos része. Ez a zsírban oldódó vitamin ugyanis elengedhetetlen a II-es, VII-es, IX-es és X-es alvadási faktorok képződéséhez.  Tehát amennyiben kevés a K-vitamin a szervezetben, úgy a véralvadási faktorok csökkent képződése miatt a véralvadás elhúzódó, így az illető vérzékeny lesz.

A nem jól megválasztott/ zsírmentes/ diéta K-vitamin hiányhoz vezethet

A K-vitamint leginkább táplálkozással lehet bejuttatni, ám nem árt tudni, hogy igen könnyen kiürül a szervezetből. Éppen ezért fontos, hogy a fogyókúrázók ügyeljenek a megfelelő étkezésre, így fogyasszanak minél több zöld növényt (pl. spenót, sóska, káposzta, brokkoli). Továbbá nem érdemes a zsiradékokat teljesen kiiktatni az életéből, hiszen –zsírban oldódó mivoltja miatt- zsír nélkül nem tud felszívódni a K-vitamin.

Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa szerint ez kiemelten fontos abban az esetben, ha az illetőnek májbetegsége van, ha antibiotikum kúrán esett át, illetve ha már ismert vérzékeny beteg.

Kérjen tanácsot orvosától

A vérzékenység kezeletlen esetben könnyen vezethet vashiányos vérszegényhez, így célszerű idejében felismerni a problémát. Amennyiben erős menstruációs vérzése van, indokolatlanul vérzik az orra, gyakran kék-zöld foltok tarkítják a bőrét, illetve ha fogmosáskor erősebb ínyvérzést tapasztal, akkor érdemes orvoshoz fordulnia, hiszen ezek mind vérzékenységre utalnak. Amennyiben beigazolódott a véralvadási zavar, úgy gyakran gyógyszeres kezelés szükséges, és ha a beteg fogyókúrázni szeretne, ajánlott megbeszélnie az étrendjét a kezelőorvosával is, kinek tanácsaival kiküszöbölheti a további problémákat.

A megfelelő véralvadás kiemelkedő jelentőséggel bír az ember életében, hiszen annak zavarai akár életveszélyes problémákat is okozhatnak. Hogy milyen fajtái vannak a véralvadási zavaroknak, és hogy milyen gondokat okozhatnak, arról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt.

Vérzékenységtől a vérrögökig

A véralvadás az a folyamat, mely során a vérlemezkék segítségével és számos alvadási faktornak nevezett fehérje közreműködésével az úgynevezett prothrombinból trombin keletkezik. Ezt egy erős oldhatatlan háló rögzíti, amit fibrinnek hívunk. Ez egyfajta tömítést képezve elzárja a sérült eret, így megszűnik a vérzés, megtörténik a gyógyulás. Később a szervezet lebontja és eltávolítja a vérrögöket. Amennyiben a folyamat bármely részében probléma áll fenn, úgy véralvadási zavarról beszélünk.

A véralvadási zavarokat két nagy csoportra lehet osztani: vannak a fokozott vérzékenységgel, valamint a fokozott alvadékonysággal járó állapotok. Bármerre is dőljön el a mérleg nyelve, minkét probléma veszélyes állapot, melyet kezelni szükséges!- figyelmeztet dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.

Vérzékenység

Vérzékenység esetén a vér alvadásához szükséges fehérjék mennyisége, illetve aktivitása csökkent, vagy egyáltalán nem is termelődik. Az örökletes vérzékenységnek több típusát lehet, ezek közül a leggyakoribb a von Willebrand szindróma, ezt követi  hemofília A és B, (VIII ill. IX  faktor hiánya), de természetesen az összes véralvadási faktor és az aktivitásukat fékező fehérjék hiánya mind előfordulhatnak.

A vérzékenység szerzett állapot is lehet, ami különböző életszakaszban bizonyos betegségekhez társulhat pl. májbetegség, K-vitamin hiány, immun- és daganatos betegségek).

Vérzékenységben a vérzés okozza a súlyos problémát a betegeknél, különösen baleset, szülés vagy műtét kapcsán, ha nem volt korábban kivizsgálva.

Fokozott véralvadékonyság, vagy trombózis készség

Ebben az esetben a véralvadás túllő a normál mértéken, aminek következtében vérrög képződik - az ér falának sérülése nélkül-, az erekben elzáródást okozva. Fokozott véralvadási hajlam kialakulhat bizonyos betegségek (pl. Antifoszfolipid szindróma), gyógyszerek, illetve genetikai mutációk (pl. Leiden mutáció) miatt.

Véralvadási problémák okozta állapotok, panaszok

Fokozott véralvadás esetén:

Mélyvénás trombózis, tüdőembólia

Fokozott véralvadás esetén a legveszélyesebb szövődmény a mélyvénás trombózis. Ilyenkor a mélyen fekvő vénákban vérrögök keletkeznek, melyek leszakadva, a véráramba kerülve tüdőembóliát okozhatnak.

Szívinfarktus, stroke

Vérrög nemcsak a vénás rendszerben, hanem az artériákban, is kialakulhat, szívinfarktust, illetve stroke-ot (agyi infarktust) okozva ezzel. Minél tovább tart az elzáródás – így az oxigénhiány-, annál súlyosabb, akár visszafordíthatatlan a szerv károsodása.

Problémák a terhesség alatt

A vérrögök a gyermeket váró nőket, kismamákat jobban veszélyeztetik, mivel vetélést, halva születést, illetve egy igen veszélyes állapotot, preeclampsiát, vagyis terhességi magas vérnyomást is okozhatnak. Ggyakoribb szövődmény a terhes nő mélyvénás trombózisa, mert terhességben a véralvadási faktorok aktivitása megnő, meg a magzat is nyomhatja a kismedencei vénákat. A veleszületett trombózis hajlam tovább növeli a mélyvénás trombózis esélyét. ( Leggyakrabban Leiden mutáció, illetve Antifoszfolipid szindróma áll a hátterében.)

Vérzékenység esetén

Nagy vérzéssel járó menstruáció

Erős, elhúzódó fájdalmas menstruáció hátterében általában hormonális okok állnak, ám nem ritka, amikor vérzékenység, azon belül is von Willebrand betegség a kellemetlen panasz okozója.

Vérszegénység

A vérzékenység okozta állapotok közül a vashiányos vérszegénység áll az első helyen. Gyakran épp a vérszegénység az, ami felhívja a figyelmet a véralvadási zavarra, ezért anémia esetén érdemes véralvadási vizsgálatokat is kérni!

Mit lehet tenni?

A diagnózis felállításához elsősorban vérvétel szükséges, mely során megállapítható, fennáll-e valamilyen véralvadási zavar, továbbá ki kell deríteni, húzódik-e egyéb betegség a probléma hátterében. Dr. Szélessy Zsuzsanna szerint véralvadási probléma esetén életmódváltás – túlsúly leadása, megfelelő étkezés, mozgás- mellett orvosi javallatra gyógyszeres kezelés lehet indokolt. Fokozott véralvadáskor ez alvadásgátló kezeléssel történik, míg vérzékenység esetén a mögöttes okok tisztázása után véralvadást segítő tabletták, orrspray-k állnak rendelkezésre. Súlyos vérzékenységben intravénásan adott véralvadási faktorra van szükség.