trombozis

A mélyvénás trombózis egy életveszélyes állapot, és ha egyszer már valakinél bekövetkezett, nagy esélye van arra, hogy megismétlődjön. Ennek megelőzése céljából a beteg véralvadásgátló terápiában részesül. Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózisközpont véralvadási specialistájától megtudhatjuk, hogy mennyi ideig ajánlott szedni a gyógyszert, és az mennyi eséllyel véd egy újabb trombózistól.

A véralvadásgátló életet menthet

A mélyvénás trombózis kezelése két részből áll: egyrészt az akut helyzet elhárításából – ez kórházi kezelést igényel-, és csak ezután következik a tartós-megelőző, profilaktikus - kezelés. Ez utóbbinál a cél az újabb vérrög kialakulásának megelőzése, ami különböző véralvadásgátlókkal érhető el. Attól függően, hogy melyik típusról van szó, hatásmechanizmusok eltérő lehet. Vannak, melyek például a véralvadási faktorok bioszintéziséhez szükséges K-vitamin hatását gátolják (kumarinszármazékok), de olyanok is, amik az aktív alvadási faktorokat közömbösítő molekulákat aktiválják, (heparin). És végül vannak a legújabb, egye aktív alvadási faktorokat közvetlenül gátló gyógyszerek (dabigatran rivaroxaban, apixaban). Az, hogy kinek melyik típust kell szedni, nagy tudományos konferenciákon alakul ki konszenzussal és ezek kerülnek be a nemzetközi útmutatókba (guideline-okba), a beteg állapotától függően. A megfelelően beállított kezelés trombózis után, illetve fokozott trombózishajlam esetén tehát elengedhetetlen a további problémák megelőzése céljából, és tanulmányok szerint az eseteknek csupán 2 százalékában következik be trombózis a véralvadásgátló terápia ellenére.

Nem mindegy, ki meddig szedi

Bár nem ritka, amikor az illető kénytelen élete végéig véralvadásgátlón élni, ám szerencsésebb esetekben viszonylag hamar le lehet állni a gyógyszerrel- természetesen orvosi javallatra.

Azt, hogy pontosan meddig kell szedni az adott készítményt, nehéz megmondani, hiszen az sok mindentől függ. Befolyásolja többek között az, hogy van-e a betegnek genetikai hajlama a trombózisra, vannak-e szövődményei, milyen életmódot folytat, vannak-e más betegségei, stb. Sajnos általánosságban elterjedt tévhit, hogy a rizikófaktorok összeadódnak, pedig az igazság, hogy felszorozzák egymást, így igen ritka, amikor csupán fél-egy évig kell a betegnek véralvadásgátlót alkalmaznia- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Vannak ugyan általános, konkrét szabályok a véralvadásgátlók szedésének időtartamára vonatkozóan, de fontos kiemelnünk, hogy minden, a kezelést módosító/felfüggesztő/abbahagyó döntés előtt a betegnél kötelező az egyéni rizikófelmérés, mert csak ennek alapján szabad ilyen döntést meghozni! Ez azért is fontos, mert egy rosszul beállított terápia többet árt, mint használ, így nagy problémákat okozhat.

 A cukorbetegség önmagában is veszélyes és kezelést igénylő betegség, mely számtalan szövődménnyel jár. Ilyen többek között az érszűkület, mely csak még inkább rontja az illető állapotát, ráadásul további veszélyeket is maga után von. Dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológus főorvosa megosztotta, miért veszélyes különösen ez az állapot a cukorbetegekre, és mit lehet tenni ellene.

Gyakori szövődmény az érszűkület

Cukorbetegség esetén a lábon jelentkező érszűkület igen gyakori szövődmény, mivel a nagy és a kis erek egyaránt károsodnak a nem megfelelő inzulin- és vércukorszint miatt. Inzulin hiányában ugyanis a sejtek nem tudják a cukrot hasznosítani, a vércukor szintje megemelkedik, az általa kifejtett oxidatív károsodás hatására sérül az érfal, tágulékonysága csökken.

A gond főleg kezeletlen vagy rosszul kezelt esetekben jelentkezik. Sajnos a diabéteszesek nagy részét veszélyeztetik az érproblémák, azonban, ha rendszeresen részt vesznek a szűrővizsgálatokon, illetve, ha már az első panaszok megjelenésekor szakemberhez fordulnak, sikeresen kezelhető lenne az érszűkület, akár műtét nélkül is.

Bár cukorbetegség esetén gyakran az alsóvégtagon alakul ki érszűkület, azonban érdemes tudni, hogy a test bármely részén felléphet a probléma. Így kezeletlen esetekben  könnyen vezethet szívinfarktushoz, illetve stroke-hoz is, sőt, kutatások szerint az ezek miatt bekövetkezett halálesetek kétharmadáért-háromnegyedéért cukorbetegség miatti érrendszeri probléma volt a felelős.

Az érszűkület tünetei

Bár az érszűkület kezdetben tünetmentes lehet, később azonban zsibbadás, fájdalom, hideg végtagok, esetleg üszkösödés hívja fel a figyelmet a problémára, így ez esetben mindenképp szakorvosi vizsgálat szükséges. A baj azonban az, hogy diabétesz esetén könnyen előfordulhat a végtagokban olyan idegkárosodás, ami szinte érzéketlenné teszi az adott testrészt, így a beteg nem biztos, hogy felfigyel ezekre a tünetekre. Ezért is fontos a rendszeres, lehetőleg félévenkénti szűrővizsgálat - tanácsolja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológus főorvosa.

További tünetek, melyek érszűkületet jelezhetnek

Attól függően, hogy a test mely részén alakult ki érszűkület, úgy a következő tünetek hívhatják fel a figyelmet a betegségre:

•          szédülés

•          szem- és fejfájás

•          látási zavarok, homályos látás

•          mellkasi fájdalom

•          szívritmuszavar

•          fülzúgás

Fontos a rendszeres szűrés és kontroll

Diabéteszeseknél az alapbetegség szakszerű kezelésén kívül nagyon fontos a rendszeres angiológiai szűrővizsgálat (arteriográfia, UH, EKG) és kontroll, mivel esetükben lényegesen gyorsabban történik az állapot romlása, ami akár végtag amputációhoz is vezethet.

Amennyiben érszűkület áll fenn, úgy az állapot pontos meghatározásával személyre szabott kezelés szükséges, mely orvosi javallatra történhet gyógyszeres, Bemer, illetve infúziós terápiával, valamint életmódorvoslással.

Az aszpirin szedése bevett kezelési forma szívinfarktus és a stroke megelőzése céljából, viszont előfordulhat, hogy egyes betegeknél hatástalannak bizonyul. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája az aszpirin rezisztencia vizsgálat fontosságára hívja fel a figyelmet.

Mire jó az aszpirin?

Az aszpirinkezelés a 20. század közepétől bevált prevenciós mód az artériás trombózisnál, így az infarktus és stroke megelőzésének kedvelt eszköze. Ennek oka, hogy a készítményben található acetilsav gátolja egy olyan enzim (COX1) működését, ami az un. arachidonsav anyagcserében a vérlemezkék összecsapódásáért un. tromboxan A2 termelésért felelős. . Mivel ennek nagy szerepe van az artériás vérrögök kialakulásában, így ha a az aszpirin gátolja a folyamatot, akkor a vérlemezke-dugó nem alakul ki. Így tehát nincs, ami elzárhatná az erekben a verőeres véráramlás útját, súlyos károkat és életveszélyes állapotot okozva ezzel.

Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája szerint fontos megemlíteni, hogy az aszpirinkezelés azonban nem mindenkinél hatásos. Ennek oka, hogy vannak esetek, amikor az aszpirin nem gátolja a vérlemezkék összecsapódását (ilyenkor az aszpirin gátló hatását ellenőrizni kell, mert fennáll az „válaszadási képtelenség” más néven non-responsio jelensége). Ekkor aszpirin rezisztenciáról beszélünk, és kutatások szerint ez esetben jelentősen megnő a súlyosabb, gyakran halálos kimenetelű stroke, szívizom infarktus kialakulásának esélye. Annak pontos oka, hogy mitől alakul ki aszpirin rezisztencia, egyelőre még kérdéses – bár feltehetően többek között a COX 1 túlműködése áll a háttérében-, de a magyarázatokra számos egyéb lehetőség is fennállhat. Egy friss vizsgálatban megállapították, miszerint gyakrabban alakul ki jelenlegi, illetve korábbi dohányosoknál, mivel a cigaretta fokozza a vérlemezkék összecsapódását!

Ellenőriztesse, hatásos-e Önnél az aszpirin-kezelés

Hogy megtudja, mennyire védi Önt az aszpirin a stroke vagy a szívinfarktus ellen, célszerű egy speciális laboratóriumi vizsgálatot elvégeztetni.- tanácsolja prof. Blaskó György. Ehhez egy egyszerű vérvétel szükséges, mely után rövid időn belül kiderül az eredmény. A vizsgálat lényege, hogy levett vért egy speciális készülékbe rakják, majd figyelik, hogy a benne lévő cső miként záródik el az áramló vértől. Amennyiben aszpirin rezisztenciát igazolnak, úgy általában nem annak adagjának emelésével, hanem egy másik, szintén vérlemezke-összecsapódást gátló készítmény, a clopidogrel-lel való helyettesítést javasolják.

 A vérlemezkék fontos szerepet töltenek be a véralvadás beindításában ,így funkciózavarai vérzékenységet okoznak, ami akár súlyos méreteket is ölthet.  Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa a vérlemezkék véralvadásban betöltött szerepéről, és működési zavarairól beszélt.

A vérlemezkék szerepe, működése

A vöröscsontvelőben keletkező vérlemezkéknek – azaz trombocitáknak- az elsődlegeses véralvadásban, vérzéscsillapításban van kiemelkedő szerepük. Sérülés esetén a nagy vérvesztés elkerülése érdekében összecsapódnak az érfalhoz kitapadnak, és alvadékot, egyfajta „dugót” képeznek a sérült éren.

Amennyiben a vérlemezkék funkciójában zavar keletkezik, úgy a véralvadás nem tud normál módon zajlani, a vérzés tovább tart, esetleg átmeneti csillapodás után újra elindul. Lehet veleszületett illetve szerzett állapot is- mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.

A vérlemezkék szerzett működészavarát leggyakrabban bizonyos gyógyszerek (pl. aszpirin, reuma gyógyszerek) okozzák, vagy rosszindulatú daganatok gyógyszerei, de autóimmun betegségek, mérgezések is állhatnak a hátterében. Veleszületett funkciózavarral jár, hogy a vérlemezkék felszínén lévő receptorok, vagy a bennük található hírvivő anyagok, enzimek kórosak,hiányoznak, ezért nem tudják a véralvadást elősegítő funkciójukat ellátni.

A vérlemezkék funkciózavarai okozta veleszületett betegségek

Von Willebrand szindróma: statisztikák szerint a vérzékenység leggyakoribb formája a von Willebrand szindróma, melyet a von Willebrand nevű alvadási faktor hiánya, illetve csökkent működése okoz. Ilyenkor az érfal sérülése esetén a vérlemezkék kitapadása és összecsapzódása nem megy végbe tökéletesen, sőt a VIII-s alvadási faktor aktivitása is lényegesen csökken, ami tovább fokozza a vérzékenységet. A betegségnek több változata ismert és 20%-a súlyos vérzékenységgel jár. Például az erős vérzéssel járó menstruációs panaszok körülbelül 10-15%-ért felelős ez a típusú vérzékenység.

Bernard-Soulier szindróma: a betegség hátterében vérlemezkén lévő bizonyos receptorok hiánya/csökkent mennyisége áll, melynek hatására nem megy végbe a teljes véralvadás.

Szürke vérlemezke szindróma: ilyenkor megnövekedett vérlemezkék szürke árnyalatot öltenek- innen kapta az elnevezését. A betegség okozója a véralvadási faktorokat tartalmazó szemcsék hiánya. Igen ritka állapot.

Mely tünetek esetén gyanakodjon?

• Erős menstruációs vérzés
• Gyakori orrvérzés
• Foghúzás után sokáig tartó vérzés
• Gyakori kék-zöld foltok a bőrön
• Pontszerű bevérzések a bőrön, nyálkahártyán

Kerülje el a szövődményeket megfelelő kezeléssel

Dr. Szélessy Zsuzsanna szerint a vérlemezkék funkciózavaraiból adódó vérzékenység leggyakoribb veszélye a vashiányos vérszegénység, ám súlyosabb esetben akár belső vérzéseket is okozhat, nem beszélve a mindennapok nehezítettségéről (kis sérülések utáni erősebb vérzés) és az erős menstruációról. A diagnózis egy speciális vizsgálattal  gyorsan megállapítható. Ehhez egy kevés vért kell venni a pácienstől, majd egy készülék azt méri, hogy egy cső mennyi idő alatt záródik el a vértől. Ezáltal kiderül, hogy a vérlemezkék normálisan működnek-e, és ha nem, akkor milyen mértékben csökkent a működésük. Amennyiben bebizonyosodik a betegség, súlyosságtól függően az illető vagy véralvadást segítő gyógyszeres kezelésben részesül, vagy intravénásan alvadási faktort kap.

Fontos: a gyógyszeres kezelés műtétek, foghúzás, szülés előtt különösen nagy jelentőséggel bír a nagyobb vérvesztés elkerülése érdekében! Fontos továbbá megjegyezni, hogy aszpirin típusú gyógyszerek és a nem szteroid gyulladáscsökkentők (reuma gyógyszerek) szedése vérzékenység esetében tilos, mivel gátolja a vérlemezkék működését

Az időjárás nagy hatással van szervezetünkre, testünk működésére, így annak változásai sok problémát okozhatnak. Hogy miként befolyásolja vérnyomásunkat az idő, és hogy mit lehet tenni az ilyenkor megváltozott értékekkel, azt dr. Kapocsi Judit

tanárnőtől, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistájától tudhattuk meg.

Az időjárás változás hatása a szervezetre

Az időjárás változásait sokan megérzik, legyen szó felmelegedésről, vagy lehűlésről. Bár főleg az idősebb korosztály tagjai viselik nehezebben a frontokat, azonban napjainkban a nagymértékű ingadozásoknak köszönhetően a fiatalok is megsínylik ezeket az időszakokat. Az érzékenyebbek legtöbbször a közérzetükön vesznek észre változást: gyengeségérzés, szédülés, fejfájás lesz úrrá rajtuk, melyet hangulatingadozások kísérhetnek. Ennek oka, hogy a test próbál alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és ehhez hangolja a hormon-és immunrendszert valamint a vérnyomást is. Vannak, akiknek ez könnyebben megy és vannak, akiknek nehezebben viselik, kutatások szerint főleg egészségi és mentális állapotuk függvényében.

Ezek az időjárási tényezők hatnak a szervezetre

• Hőmérséklet
• Páratartalom
• Légnyomás
• Szélerősség

Az időjárás hatása a vérnyomásra

Az időjárás tehát az egész szervezet működésére nagy hatással van. Változása a vérnyomás emelkedését, illetve csökkenését vonhatja maga után (bár nem minden beteg esetében van így). Hidegfront esetén a vérerek összeszűkülnek, ami vérnyomás emelkedést eredményezhet, mivel a szívnek ekkor keményebben kell dolgoznia, hogy a beszűkült ereken a vér tovajusson. Statisztikák szerint ezért hidegben akár 40 %-kal is megnőhet a szív-és érrendszeri panaszok miatti halálozások száma. Melegfrontkor ennek az ellentéte játszódik le, vagyis ekkor az erek kitágulnak, aminek hatására a vérnyomás értéke csökken.

Érdekesség, hogy melegfront esetén a tünetek a frontátvonulás előtt, míg hidegfrontkor annak távozása után jelentkeznek.

Egészséges életmóddal enyhíthetőek a tünetek

Egészséges életmóddal nem csak a vérnyomás normalizálható, de a frontok okozta tünetek is megelőzhetőek. Kutatások szerint ugyanis a stresszes, egészségtelenül táplálkozó, mozgásszegény életmódot folytató emberek gyakrabban és erősebben frontérzékenyek, így az alábbi tanácsokkal elkerülheti az időjárás okozta rosszulléteket:

-          Igyon meg napi 2-3 liter vizet

-          Mozogjon naponta legalább fél órát (lehetőleg szabad levegőn)

-          Fogyasszon minél több vitaminban és ásványi anyagban gazdag ételeket

-          Stressz ellen szánjon minden nap időt pihenésre, kikapcsolódásra (jóga, meditáció)

-          Esténként tornáztassa meg ereit váltóvizes zuhannyal

-          Aludjon minimum 7-8 órát

Gyógyszerrel az időjárás okozta vérnyomás ingadozás ellen

Bár a megfelelő életmód mind a frontérzékenység, mind a vérnyomás emelkedése ellen elengedhetetlen, ám előfordulhat, hogy az emelkedett vérnyomás miatt gyógyszeresen kezelés válik szükségessé. 24 órás vérnyomásmérővel a kellő dózis nagy biztonsággal megállapítható, mivel segítségével a vérnyomás alakulása folyamatosan nyomon követhető. Dr. Kapocsi Judit szerint amennyiben nincs diagnosztizált magasvérnyomás betegsége, ám frontátvonuláskor hosszan kiugró értéket mutat a vérnyomásmérő, akkor is érdemes szakemberhez fordulni, ugyanis kezdődő vérnyomásproblémára utalhat.

Forrás: Trombózisközpont