trombozis

A non-szteroid gyulladás-és fájdalomcsillapítók a legtöbb háztartásban megtalálhatóak, hiszen az esetek többségében gyorsan és eredményesen mulasztják el a fájdalmat. Kutatások szerint azonban rendszeres szedésük számos mellékhatást, köztük magasvérnyomást is okozhatnak. A problémáról dr. Kapocsi Judit tanárnőt, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistáját kérdeztük.

A magasvérnyomás szerte a világon népbetegségnek számít, és az ebből adódó szövődmények – mint pl. a szívinfarktus és a stroke- mindenhol vezető haláloknak számítanak. Éppen ezért a betegség rizikófaktorait folyamatosan kutatják, hogy közelebb kerüljenek kezeléséhez és megelőzéséhez. Friss tanulmányok szerint nőknél ilyen kockázati tényező a nem-szteroid gyulladáscsökkentők rendszeresen használata. Így amennyiben gyakran kell fájdalomcsillapítás gyanánt alkalmaznia őket, érdemes megmérnie a vérnyomását, ugyanis meglehet, hogy a kelleténél magasabb értékeket fog kapni.

Magasvérnyomás a fájdalomcsillapítók kapcsolata

A tanulmány vezetője szerint először is le kell szögezni, ezidáig nincs konkrét bizonyíték arra, hogy valóban megemelik a non-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) a vérnyomást, viszont a kimutatások szerint bizony gyakrabban fordul elő hipertónia azok körében, akik rendszeresen hasonló készítményeket használnak.

A kutatásban fiatalabb és idősebb nőket is vizsgáltak, majd egy kérdőív segítségével NSAID, illetve aszpirin és egyéb fájdalomcsillapító fogyasztásukra kérdeztek. Kiderült, hogy az idősebb, non-szteroid készítményeket szedőknél gyakrabban alakult hipertónia, míg– több tanulmánnyal ellentétben- az aszpirin egyáltalán nem befolyásolta a vérnyomást. Azt viszont nem árt hozzátenni, hogy az aszpirinből az esetek zömében csak 75- 100 mg-ot szednek a betegek, elsősorban vérrögök megelőzősére- így talán ez is magyarázza azt, hogy kevésbé befolyásolják a vérnyomást.

De hogy hogy pontosan miért is növelik meg ezek a szerek az értékeket? Bár nincs rá még konkrét bizonyíték, de a tudósok szerint csökkentik az erek rugalmasságát és a vérnyomás normalizásáért felelős anyagok termelődését, ráadásul a vesére is káros hatással vannak. Továbbá Dr. Kapocsi Judit szerint az ún. prosztaglandin szintézist is befolyásolják, és az ér-összehúzó prosztaglandinok felé billentik el az egyensúlyt (az ér-elernyesztőkhöz képest ezek kerülnek túlsúlyba).

Azt sajnos azonban nem tudni, hogy miért nem alakul ki magasvérnyomás minden rendszeres fájdalomcsillapító-szedőnél, de valószínű, hogy egyéb kockázati tényezők is szerepet játszanak a folyamatban, pl. genetika, mozgáshiány, túlzott sófogyasztás, stb.

Megjegyzés: érdemes megemlíteni, hogy a calcium csatorna gátló szerek vérnyomáscsökkentő hatását nem, vagy csak nagyon kevéssé befolyásolják a non-szteroidok.

Nagy segítség a 24 órás vérnyomásmérés

Amennyiben kialakult a hipertónia, akkor az szerencsére gyógyszeres kezeléssel és életmódváltással normalizálható, viszont ebben az esetben jól válassza meg, milyen fájdalomcsillapítót használ! Sajnos –mint látható- vannak olyan készítmények, melyek befolyásolhatják a vérnyomáscsökkentő hatékonyságát, így ha valamilyen okból kifolyólag kénytelen rendszeresen non-szteroid gyulladáscsökkentő/fájdalomcsillapító gyógyszereket szedni, érdemes gyakrabban ellenőriztetnie vérnyomását, akár 24 órás vérnyomásmérő segítségével, hogy még idejében közbe lehessen lépni!

A heparin széles körben elterjedt véralvadásgátló, mely a vérrögök kialakulását, és így az ebből adódó szövődményeket – pl. tüdőembólia- hivatott megelőzni. Bár igen nagy létjogosultsága van a trombózis prevencióban, ennek ellenére alkalmazásával meglepő mellékhatások is jelentkezhetnek. A problémáról és annak kiküszöböléséről prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

Mire jó a heparin

A heparin és az un. alacsony molekulatömegű heparinok (LMWH-k) széles körben alkalmazott véralvadásgátlók, melyek a szervezet természetes véralvadásgátló molekulájának (antithrombin III-nak és a véralvadásban szereplő anyagok - az X és a thrombin molekula) inaktív komplexbe kötődését gyorsítják meg.  Várandósság idején a legjobb antikoaguláns, hiszen nem jut át a méhlepényen, így nem károsítja a baba egészségét. Előszeretettel alkalmazzák továbbá thromboembóliás esetek megelőzésére, mélyvénás trombózis után, ám használatuk kellemetlen, ugyanis injekcióval bőr alá, vagy vénásan kell adni.

Mellékhatásai lehetnek:

Bár a heparin már régóta használt véralvadásgátló, ám sajnos nem mentes mellékhatásoktól. Ilyen például a heparin indukálta trombocitopénia (alacsony vérlemezkeszám) ami paradox módon trombózist is okozhat!

A heparin indukálta trombocitopéniának (HIT) különböző megjelenési formái vannak. Ez egy különleges ellenanyag által közvetített gyógyszerreakció, melyet fokozott véralvadási állapot kísér. A ma általánosan elfogadottak szerint a heparin az ún. trombocita 4-es faktorhoz kötődik. Ez valójában egy peptid, amivel a heparin egyfajta komplexet képez (PF4), melynek feladata a heparin közömbösítése. (Ez az anyag kis mennyiségben eleve szabadon is kering, de heparin hatására igen sok kerül ki belőle a véráramba). A heparin-PF4 komplex ellen egy antitest képződik és egy ún. immunkomplex alakul ki. Ez részben a vérlemezkék összetapadását okozza, részben pedig alvadást elősegítő anyagok felszabadulását okozza.

Továbbá a termelődött antitest (IgG) az ér belső részén lévő un. endotel sejtekhez is kötődik, és sérülést okozva szintén trombózishoz vezethet - magyarázza prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája, aki hozzátette, hogy a HIT-IgG nem feltétlenül okoz trombocitopeniát, és csak az érintettek pár %-ánál találkozunk átmeneti trombocitaszám csökkenéssel - már ha mérik- de a HIT-esek 30-40%-ában sajnos trombózis fordul elő. Ez mind az artériás, mind a vénás oldalon előfordulhat aszerint, hogy milyen társ-rizikók állnak fenn. Maga a vérlemezkeszám csökkenése elsősorban az ún. késői HIT-ben jelentős – főleg, ha a beteg még korábban heparint is kapott- ám ez általában 4 napon belül megszűnik. Ezért van az ajánlásokban, hogy a heparin és LMWH adás utáni héten kétszer javasolt a vérlemezkeszám ellenőrzése. Súlyosságára jellemző, hogy az esetek 10 %-ában még ma is végtagamputáció lehet szükséges! A már kialakult állapot gyógyszeres kezelése csak szakintézetben, speciális gyógyszerek alkalmazásával lehetséges.

Új típusú orális véralvadásgátlókkal a probléma részben kiküszöbölhető

Látható tehát, hogy a heparin és származékai bár nagy segítséget jelenthetnek, ám veszélyes mellékhatásokkal is járhatnak. Bizonyos hosszú kezelések esetén alternatívát nyújthatnak a 4-6 éve forgalomba került új típusú orális véralvadásgátlók, melyekkel nem csupán az öninjekciózást lehet elkerülni, de a heparin indukálta trombocitopénia-t is, ráadásul alkalmazásukhoz nincs szükség szigorú laboratóriumi kontrollra, így számos előnnyel járnak! Alkalmazásuk előtt természetesen orvosi konzultáció és részletes kivizsgálás szükséges!

Egy trombózis minden esetben együtt jár az azt követő életmódváltással, hiszen az újabb vérrögök elkerülése érdekében érdemes kiemelt figyelmet fordítani az egészséges életvitelre. Emellett nagy jelentőséget kapnak a különböző véralvadásgátló gyógyszeres kezelések is, ám prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája szerint  ebben az esetben nem árt a K-vitamin fogyasztásra is odafigyelni, hiszen ennek túlzott bevitele csökkentheti a tabletták hatékonyságát.

K-vitamin és a véralvadás

A véralvadás bonyolult és összetett folyamat, melynek során a prothrombinból thrombin nevű enzim keletkezik, ami az oldható fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja. A fibrin utána lerakódik az ér belsejében, majd megszilárdulva egyfajta dugót képez a sérülés helyén. Ezt nevezzük vérrögnek, ami a nagyobb vérvesztést hivatott megakadályozni. Az egész folyamathoz természetesen szükség van még véralvadási faktorokra, enzimekre, illetve K-vitaminra is- ez utóbbi a véralvadási faktorok szintézise után szükséges módosulatok létrejöttéhez kell, így ennek hiányában megnő a vérzékenység esélye.

Miért fontos ügyelni a K-vitamin bevitelre véralvadásgátló alkalmazásakor?

Ahogy említettük, a K-vitaminnak jelentős szerepe van a véralvadás folyamatában. A baj azonban az, hogy a leggyakrabban használt kumarin-típusú antikoaguláns készítmény  (Pl. Syncumar, Warfarin, Marfarin) hatását befolyásolja a K-vitamin, így célszerű odafigyelni ennek mérsékelt, de állandó  fogyasztására. Természetesen nincsenek teljes egészében megtiltva az ebben a vitaminban gazdag ételek, azonban nem árt óvatosnak lenni (ez ugyanúgy vonatkozik a vérzékeny betegekre is)!

A legfontosabb, hogy a napi K- vitamin bevitel többé-kevésbé azonos szintű legyen. Ekkor a beteget be lehet állítani cumarinra (pl. nem teheti meg. pl. hogy egyik nap 2 kg narancsot elfogyaszt, másnap egyet sem és így tovább)- mondja prof. Blaskó György.

Magas K-vitamin tartalmú ételek:  karfiol, kelbimbó, káposzta, máj, tojás, spenót, paradicsom, paprika, brokkoli

Éppen ezért, ha valaki véralvadásgátló szedésére kényszerül, érdemes kezelőorvosától tanácsot kérni az étrenddel kapcsolatban, továbbá, hogy kell-e valamiféle teendő antibiotikum szedésekor. Ez utóbbira azért van szükség, mert a bélben található baktériumok is termelnek K-vitamint, és mivel ezek a készítmények csökkentik a normál bélflórát, antikoaguláns szedése mellett növelhetik a vérzékenységet.

Fontos a megfelelő dózis beállítása

A véralvadásgátló dózisának beállítása alapos kivizsgálást igényel, melyet több tényező is befolyásol, pl. beteg életkora, neme, trombózis hajlama, valamint az is, az illető milyen mennyiségben fogyaszt K-vitamin tartalmú ételeket. A szakértő szerint a legfontosabb, hogy a beteg az életét legalább 80%-ban INR 2-3 közötti tartományban töltse! (Hogy ezt napi hány tablettával éri el, teljesen közömbös).

A megfelelő testsúly elérése sokak vágyálma, ám a kacsú vonalak nem csupán megnyerő külső miatt fontosak, hanem az egészség megőrzése érdekében is. Tanulmányok ugyanis kimutatták, hogy már kisebb súlyfelesleg is megnöveli a magasvérnyomás kialakulásának kockázatát. Dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája pár hasznos tanáccsal szolgált, mi mindenre érdemes ügyelni.

Amerikai tanulmányok szerint nem csak a nagyobb súlyfelesleg vezethet hipertóniához, ugyanis megállapították, hogy az is vérnyomásemelő hatással bír, ha testtömegének csupán 5 százalékát szedi fel. A vizsgálatban 16 önkéntest kértek arra, hogy napi extra 400-1000 kcal-t fogyasszanak 8 héten keresztül. Megfigyelték, hogy bár emelkedtek az értékeik, ám az egészséges tartományon belül maradtak. Azt viszont hozzátették, hogy azok, akiknél a hasuk tájékára rakódott le a zsírréteg, azoknál veszélyesebb méreteket öltött a probléma.

Bár az ebben a tanulmányban nem volt világos, miért is okoz hipertóniát a súlyfelesleg, így egy következő vizsgálatban próbáltak közelebb kerülni a válaszhoz.

Ennek érdekében a 16 résztvevőt olyan ételekkel és italokkal kínálták, melyekkel testsúlyuk 5%-át szedték magukra. (Az önkéntesek a vizsgálat elején nem voltak elhízottak). A tanulmány végén megfigyelték, hogy azoknál, akik híztak, átlagosan 4 Hgmm-rel nőtt a szisztolés értékük, továbbá nagyobb emelkedésről számoltak be azoknál, akiknél hasi zsírpárna alakult ki. Továbbá hozzátették, hogy minél több a feldolgozott élelmiszerekkel sóbevitel, annál nagyobb a vérnyomás emelkedése, illetve azt is érdemes figyelembe venni, hogy az életkor előrehaladtával a kalóriaégetés lelassul, és ezt számításba kell venni az étkezések kapcsán.

Edzéssel lényegesen csökkenthetők az értékek

A súlyfeleslegtől a megfelelő táplálkozáson kívül kardió edzéssel érdemes megszabadulni, főleg azért, mert a megfelelő mennyiségű és minőségű sport 5-10 Hgmm-rel csökkenteni tudja a vérnyomást. Arra  azonban ügyeljen, hogy tartsa be a fokozatosság elvét, ne hajtsa túl magát, illetve kerülje a súlyzós edzéseket- tanácsolja dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája. Természetesen a megfelelő életmód kialakítása nem könnyű feladat, ezért ha kell, szakember segítségét is igénybe lehet venni, aki táplálkozási és mozgásbeli tanácsokkal is szolgálhat a hipertónia kezelése céljából.

Vérnyomáscsökkentő tanácsok:

• rendszeres kardió mozgás
• sószegény táplálkozás
• DASH diéta
• stressz csökkentés (jóga, meditááció, autogén tréning)
• elegendő mennyiségű, jó minőségű alvás

Évről évre egyre több magasvérnyomásos beteget diagnosztizálnak. A közhiedelemmel ellentétben a fiatalabbakat is sújthatja a probléma, ám tanulmányok szerint a gyógyszeres kezelésre jobban reagálnak az idősebb korosztály tagjai. Hogy miért fontos mégis mielőbb mindenkinek szakemberhez fordulni, arról dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája beszélt.

Ezért vegye komolyan a magasvérnyomást

Magasvérnyomás alatt a 140/90 feletti értéket értjük. Természetesen vannak olyan szituációk – pl. stressz, sport-, amikor hirtelen megugrik az ember vérnyomása, ám normál esetben vissza is tér a megengedett értékre. Amennyiben ez nem következik be, úgy a diagnózis egyértelműen felállítható. A betegségre máig sokan csak legyintenek és az időskor velejárójának tartják, ám kezelés nélkül szív-és érrendszeri problémákhoz vezethet, ugyanis hipertónia esetén az erek fala megfeszül, így elvesztik rugalmasságukat, és belső falaikon sérülések keletkeznek. Ez apróbb vérrögök kialakulásához, illetve meszesedéshez vezethet, ami jelentősen megnöveli a szívinfarktus és a stroke kialakulásának kockázatát- figyelmeztet dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája.

Az idősebbek jobban reagálnak a gyógyszeres kezelésre

Szerencsére a magasvérnyomás megfelelő kezeléssel kordában tartható, így elkerülhetőek az esetleges szövődmények. A gyógyszeres kezelés az esetek többségében elengedhetetlen, és norvég tanulmányok szerint bár az idősebbeket gyakrabban érinti a hipertónia, ám ők ( a 65 év felettiek) jobban és gyorsabban reagálnak a terápiára, ugyanis megfigyelték, hogy náluk 1-2 Hgmm-rel jobban csökkentette a gyógyszeres kezelés a vérnyomásukat. Ráadásul náluk mellékhatások is ritkábban fordulnak elő, így fejfájásra is kevésbé panaszkodtak, mint a fiatalabbak. A vizsgálat azért is volt fontos, mivel sok orvos eddig vonakodott az idősek agresszívabb kezelésétől, viszont így bebizonyosodott, hogy esetükben is helyet kaphat a magabiztos terápia.

A fiatalok sem dőlhetnek hátra

A kutatás természetesen nem azt üzeni, hogy a fiatalok számára a gyógyszeres terápia hatástalan, ám náluk fittségükből adódóan a rendszeres mozgásra is nagy hangsúlyt kell fektetni. Tanulmányok szerint ugyanis akár 25 Hgmm-rel is csökkentheti a vérnyomást, ha a beteg egy héten 3-szor 20 percet kardio-jellegű edzést folytat. A megfelelő életmód tehát nagyban támogatja a gyógyszeres terápiát, sőt, akár ki is válthatja azt-viszont kizárólag orvosi jóváhagyással!