trombozis

Azok, akik már átestek trombózison, vagy esetleg nagyobb a trombózishajlamuk (trombofília), gyakran hosszan véralvadásgátló kezelésben részesülnek. Ennek hatására a vérrögösödés kockázata lényegesen csökken, ám felvetődhet a kérdés, mi a teendő abban az esetben, amikor a kezelés alatt álló személyre műtét vár. A kérdésre prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája ad választ.

Ezért van szükség véralvadásgátló kezelésre

A trombózis egy életveszélyes állapot, így megnövekedett rizikó esetén megelőző – profilaxis-kezelésben részesül a beteg. Ennek hatására a közhiedelemmel ellentétben nem lesz hígabb a vér, hanem annak alvadékonysága csökken, meggátolva a túlzott vérrögösödést. Ez több módon érhető el, így több fajta készítmény is van forgalomban (pl. kumarin származékok, heparin, új típusú –NOAC- véralvadásgátlók). Bármelyik kezelésben is részesül a beteg, az antikoaguláns terápia hossza az egyéni rizikó függvénye és számos tényezőtől függhet (nehezen lehetne mindent egy kaptafára húzni), ám nem ritka, amikor az illető élete végéig véralvadásgátló kezelésben kell részesüljön, hogy elkerülhető legyen egy további trombotikus esemény.

Műtét miatt megnövekedett rizikó

A trombózist több ok is kiválthatja, pl. genetikai hajlam, tartós immobilizáció (pl. gipsz), terhesség, daganatok, illetve különböző invazív eljárások, műtét. Éppen ezért a gyakorlatban bevett szokás, miszerint bizonyos műtétek után – pl. csípőprotéziskor- az illető megelőző, prevenciós kezelésben részesül. Igenám, de mi van akkor, ha a beavatkozásra váró már eleve véralvadásgátló készítményeket szed? Hiszen mivel így csökken a vér alvadékonysága, ezért nem növekszik meg a műtét alatti vérzés mértéke? A korábban szájon át szedett alvadásgátlókat a műtét előtt és után mindenképpen alacsony molekulatömegű, bőr alá adott heparinra kell lecserélni. Meghatározott időtartam után vissza lehet állni a szájon át történő kezelésre.

Mikor lehet elhagyni a véralvadásgátlót?

Sajnos nincs egységes szabály arra vonatkozóan, hogy mikor kell elhagyni az antikoaguláns terápiát –vagy egyáltalán el kell-e hagyni-, hiszen hogy mi a teendő, azt sok tényező befolyásolja. Ilyen például:

• trombózis rizikójának mértéke
• az illető életkora, INR értéke, betegségei
• utolsó trombotikus eset ideje
• műtét nagysága
• alkalmazott gyógyszeres kezelés fajtája

Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája azt tanácsolja, ilyen esetben mindenképp konzultáljon szakértő kezelőorvosával, aki meg tudja határozni, mi lenne a legmegfelelőbb az illető számára. Az egyéni rizikó felmérése után a szakember eldönti, hogy tanácsos-e a műtétet megelőző napokban elhagyni/lecserélni a véralvadásgátló gyógyszert, csökkenteni a mennyiségét, esetleg ajánlott-e más készítményre áttérni. Általában  mindenféle műtétet el lehet végezni a megelőző dózisú alacsony molekulatömegű heparinok védelmében, az egyéni különbségek csak abban vannak, hogy a műtét előtt mit kapott a beteg (eszerint kell a lecserélés időpontján változtatni) és milyen a műtét utáni rizikóállapota (ez határozza meg az LMWH kezelés időtartamát és a visszatérés időpontját a korábbi kezelésre). Ez mind az alvadásgátlók, mind a vérlemezke aggregáció gátlók szedésére egyformán vonatkozik!

Főleg hideg időben a fázó, fájó, elfehéredő, elliluló, majd bepirosodó kézujjak a kiserek kóros összehúzódására, az úgynevezett Raynaud betegségre utalhatnak. Dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa erre a kórra hívja fel a figyelmet, aki szerint a tünetek életmódváltással és gyógyszeres kezeléssel enyhíthetőek.

Nem egyszerűen hidegek végtagok

Hideg végtagokra sokan panaszkodnak. Ennek hatására ugyanis ez a szervezet normál válasza a hőháztartás egyensúlyának biztosítására, de szerencsére az esetek többségében múló problémáról van szó. Előfordulhat azonban, hogy fájdalom, égő, bizsergető érzés mellett az ujjak elfehéredése, ellilulása, majd bepirosodása lép fel, valamint a kéz ügyetlenné válhat. Ilyen esetekben felmerül a Raynaud betegség lehetősége, ami az érrendszer eltúlzott válasza főleg hideg, vagy érzelmi stressz hatására. Ennek következtében az ujjak és a bőr kis artériái túlzottan összehúzódnak és vérellátási zavar alakul ki. Először egy, majd több ujj elfehéredik főleg a kézen - ritkábban a lábon-, majd azok ellilulnak, és amikor a roham megszűnik, az erek reflexszerűen kitágulnak, melytől az érintett terület vöröses árnyalatúvá válik. Dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa szerint az is előfordulhat, hogy a három fázisból csak kettő követi egymást. A probléma pár perctől akár 15-20 percen át is fennállhat- ilyenkor már függetlenül attól, hogy a beteg hidegben, vagy melegben tartózkodik, viszont az elmondható, hogy a rohamokat leggyakrabban melegből hideg környezetre való váltás provokálja (pl. a légkondicionáló, vagy az élelmiszerüzletekben a hűtött, fagyasztott termékek részlege). Általában a mutató, a középső és a gyűrűs ujjak érintettek.

Statisztikai adatok szerint a betegség előfordulási gyakorisága Magyarországon 6% körüli, és főleg a 40 éves kor alatti nőket érinti.

Tünetek

• kézujjak/lábujjak hideg hatására hirtelen többnyire háromfázisú elszíneződése (fehér, lilás, majd vöröses)
• fázás, fájdalom, égő, bizsergő érzés jelenléte
• a tünetek ismétlődve rohamokban jelentkeznek

Raynaud szindróma vagy Raynaud kór

Raynaud szindróma (szekunder forma) esetén a tünetek általában egyoldaliak és a hátterében egyéb alapbetegség igazolható (autoimmun megbetegedések - pl. szkleroderma, szisztémás lupusz eritematózusz, reumatoid artritisz-, vibrációs ártalmak, artériás érbetegségek, alagút-szindróma, nyaki borda, mellkaskimeneti szindróma, gerincsérv, tumoros betegségek, gyógyszerek stb.).

Raynaud kór (primer forma) esetén a jelenség hátterében egyéb betegség nem mutatható ki, és a tünetek mindkét végtagot érintik - magyarázza Dr. Kósa Éva. Érdekesség, hogy friss kutatási vizsgálat szerint a primer Raynaud betegségben szenvedőkben gyakoribb volt a migrén előfordulása, és az eredmények alapján felvetődött, hogy mindkét betegség genetikai alapon is meghatározott lehet.

A végtagok melegen tartása mellett fontos a gyógyszeres kezelés

Ha a Raynaud jelenség tüneteit észleljük, úgy érdemes szakemberhez fordulni. A primer és a szekunder formák a beteg panaszai, fizikális vizsgálat, laborvizsgálat és a körömágy úgynevezett kapillármikroszkópos vizsgálata alapján legtöbbször jól elkülöníthetőek. A mögöttes ok tisztázása céljából azonban sor kerülhet speciális labor- és műszeres- vagy röntgen vizsgálatokra is.

Mögöttes ok esetén a feladat az alapprobléma kezelése. Viszont tudni kell, hogy a betegség bármely formája áll is fenn, a tünetek enyhítéséhez elengedhetetlen az életmódbeli változás pl. hideg elleni védekezés, a dohányzás abbahagyása, amit szükség esetén gyógyszeres kezelés egészíthet ki.

A magasvérnyomás bár olyan súlyos szövődményekkel is járhat, mint a stroke vagy a szívinfarktus, ennek ellenére sokan csak legyintenek rá, így előfordulhat, hogy kezelés nélkül marad az illető. A terhesség során mért magas értékeket azonban feltétlenül komolyan kell venni, hiszen a terhességi magas vérnyomás következményei a kismama és a baba életét is veszélyeztethetik. Dr. Kapocsi Judit tanárnőtől, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistájától megtudhatjuk, miért is veszélyes annyira ez a betegség, illetve hogy milyen tünetek esetén gyanakodjon rá.

Terhességi magasvérnyomás fajtái

Hipertónia a terhességek 5-7 %-ában fordul elő. A terhességi vérnyomásnak két formáját különíthetjük el: ha kismama ismerten magas vérnyomástól szenved, és így esik teherbe (idült terhességi hipertónia 1-3%), illetve a másik eset, amikor korábban nem hipertóniás nőben  maga a terhesség váltja ki a hipertóniát.

A terhesség során folyamatosan szükséges kismama vérnyomásának ellenőrzése, mivel a 140/90 vagy e feletti értékekkel járó magasvérnyomás értékek mind a baba, mind az anyuka egészségét veszélyeztetik. Különös figyelmet  kívánnak azok az esetek, amikor a vizeletben növekvő mennyiségben található fehérje (több mint 300mg/nap a fehérjevesztés) . Ebben az esetben felmerül a  terhességi toxaemia, preeclampsia-eclampsia gyanúja.  Ez az összes szülések 3-6 %-ában fordul elő. Jellemzően a 20. terhességi hét után jelentkezik a magas vérnyomás, amelyet egyéb eltérések is kísérhetnek (pl. vesefunkció romlása, lábdagadás, vizelet fehérje növekedés, májfunkció romlás, vérlemezke szám csökkenése). A legsúlyosabb megjelenési forma a görcsroham, kóma, amely halállal végződhet.  A WHO közleménye szerint az anyai halálozások 18 százalékáért a terhességi toxaemia a felelős, Magyarországon az anyai halálozás 1/3 ennek a következménye.

Éppen ezért különösen fontos a szoros kontroll, mivel nem jósolható meg előre a tünetek súlyosbodásának üteme. - mondja Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája.

Tünetek:

• vérnyomás emelkedése
• ödéma
• fejfájás
• szédülés
• látászavar

Legfontosabb a megelőzés

Hogy pontosan mi is okozza a preeclampsiát, egyelőre nem ismert, ám a szakemberek egyetértenek abban, hogy a késői terhesség, a krónikus magas vérnyomás, az elhízás, a cigaretta, az ikerterhesség és a cukorbetegség mind hozzájárul a probléma kialakulásához. 
Fontos a megelőzés, a helyes életmód, táplálkozás kialakítása és a megfelelő kezelés.
Mivel a preeclampsia nagyobb eséllyel alakul ki azoknál, akik már a terhesség előtt magas vérnyomásban szenvedtek, fontos a rendszeres vérnyomásmérés és kontroll, valamint a gyógyszeres kezelés átállítása  már a babaproject előtt. Fontos azonban tudni, hogy nem minden vérnyomáscsökkentő adható terhes nőnek.  

Amennyiben a várandósság alatt lép fel a magasvérnyomás orvosi kontroll mellett gyógyszeres kezelés beállítása javasolt!
Dr. Kapocsi Judit szerint a preeclampsia diagnózisa esetén a kezelés egyéni elbírálást igényel, általában attól függően, hogy milyen eltérések jelentkeznek, milyen gyorsan súlyosbodnak az eltérések, a terhesség hányadik hetében van a beteg. Sajnos eclampsia, görcsroham kialakulása esetén a megoldás a szülés megindítása lehet, így érthető, hogy a hangsúly főleg a megelőzésen van.

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

A vénás elégtelenség hosszútávon fekélyhez, trombózishoz is vezethet

A kezeletlen visszeres panaszok, hosszútávon ülő-vagy állómunkával és egyéni hajlammal társulva olyan szövődményekhez vezethet, mint a jellemzően a vénás fekély, vagy a felületes- illetve mélyvénás trombózis. A fentebb említett panaszok vagy olyan tünetek, mint például a belbokák körül megjelenő hajszálértágulatok, barnás bőrelszíneződések, vagy bőrbehúzódás és megkeményedés esetén, érdemes szakemberhez fordulni, mivel ezek már egy súlyosabb állapotot jelentenek. Az időben megkezdett kezeléssel a folyamat rosszabbodása és a szövődmények kialakulásának esélye minimálisra csökkenthető.

Életmódváltás, vagy műtét?

Felvetődik kérdés, hogy mi a legjobb megoldás: az életmódváltás és a kompressziós harisnya viselése, vagy a műtét?

Dr. Kósa Éva szerint a megoldást részben a beteg, részben az erek állapota határozza meg. Amíg a visszértágulat mértéke nem okoz az illető számára esztétikai problémát, illetve a visszérelégtelenségnek még nem alakultak ki súlyos jelei, addig a beteg dönthet a konzervatív vagy más néven műtét nélküli kezelés mellett. Ennek alappillére a kompressziós terápia – beleértve a rugalmas pólyát, a kompressziós térdzoknit, combharisnyát vagy harisnyát – ezek feladata, hogy külső nyomást gyakorolva összenyomják a visszereket, így segítik bennük a felfelé történő véráramlást, csökkentik a visszerekben levő megnövekedett nyomást, ezáltal mérséklik a vénás pangást és a visszérelégtelenség okozta panaszokat is. - mondja dr. Kósa Éva. A kezelés további részét alkotják a gyógyszeres-, a mozgás- és az életmód-terápiák. Amennyiben előrehaladottabb állapotról van szó és fájdalmas panaszokat okoznak a visszértágulatok, úgy célszerű műtéti megoldást (a legkorszerűbb a rádiófrekvenciás visszérműtét) igénybe venni, egyrészt a fájdalom csökkentése, másrészt a szövődmények elkerülése miatt.

Olykor mindenkivel megesik, hogy nem jut eszébe egy név, egy telefonszám, illetve az, hogy hová is tette a kocsi kulcsot. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája szerint, ha ez túl gyakran megismétlődik, akkor könnyen lehet, hogy memóriagondjai hátterében magasvérnyomás áll.

Demenciához is vezethet a magasvérnyomás

45 év felett a kezeletlen magasvérnyomás memóriaproblémákhoz vezethet-állítja egy friss tanulmány. A kutatás szerint ez leginkább a diasztolés érték kiugrásának tudható be, hiszen ennek minden 10 pontos növekedése 7 százalékkal megnöveli a kognitív problémák kialakulását.  Természetesen az eredményeket több tényező is befolyásolja, mint például az illető életkora, iskolázottsága, koleszterinszintje, dohányzik-e, illetve egyéb betegségei (pl. cukorbetegség).

Dr. Kapocsi Judit azonban hozzáteszi, nem csak a diasztolés, hanem az agyi kiserek károsítása révén a szisztolés vérnyomás emelkedés is memóriazavarokhoz vezethet. Így tehát, hogy elkerülhető legyen később a demencia – melynek a memóriazavarok az előfutára lehet- elengedhetetlen a vérnyomás normalizálása.

Így teszi tönkre az ereit a magasvérnyomás

„A tartós vérnyomás emelkedés az ér belső felszínén első lépésben egészen apró sérüléseket eredményez. Ez egy idő után oda vezet, hogy fokozódik az ér-összehúzódást eredményező anyagok termelődése, melynek hatására az ér belső felszínén egyenetlenség jön létre, ami kis vérrögök képződéséhez, illetve az érfal meszesedéséhez vezethet.”- magyarázza dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája.

Természetesen ez a test bármely részén bekövetkezhet, viszont amennyiben az agy erei sérülnek, úgy az nem jut elegendő energiához és oxigénhez. Ennek hatására az ott lévő sejtek károsodnak, rosszabb esetben elhalnak, és ez úgynevezett vaszkulásris demenciához vezethet, mely megmutatkozhat memóriazavarban, koncentrációs-koordinációs- illetve kommunikációs nehézségekben.

Előzze meg állapota gyors romlását

Dr. Kapocsi Judit szerint előfordulhat, hogy az agyban  visszavonhatatlan nyomokat hagyó sérülés következik be, de az esetek egy részében a kitartó gyógytorna, beszéd-gyakorlás  stb. jelentős javuláshoz vezethet, mint ahogy a vérnyomás, vérzsírok, vércukor hatékony kontrollja a rosszabbodást megállítja, gátolja.

Éppen ezért, ha el szeretné kerülni a nagyobb fokú szellemi leépülést, úgy a megfelelő életmód mellett gyógyszeres kezelés is szükséges, melynek adagolásáról a kezelőorvos dönt. Fontos megemlíteni, hogy a vérnyomáscsökkentő gyógyszer szükséges dózisa időről időre változhat, így a rendszeres kontroll az alul-és a túlkezelés elkerülése érdekében elengedhetetlen!