trombozis

A mélyvénás trombózis egy életveszélyes állapot, és ha egyszer már valakinél bekövetkezett, nagy esélye van arra, hogy megismétlődjön. Ennek megelőzése céljából a beteg véralvadásgátló terápiában részesül. Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózisközpont véralvadási specialistájától megtudhatjuk, hogy mennyi ideig ajánlott szedni a gyógyszert, és az mennyi eséllyel véd egy újabb trombózistól.

A véralvadásgátló életet menthet

A mélyvénás trombózis kezelése két részből áll: egyrészt az akut helyzet elhárításából – ez kórházi kezelést igényel-, és csak ezután következik a tartós-megelőző, profilaktikus - kezelés. Ez utóbbinál a cél az újabb vérrög kialakulásának megelőzése, ami különböző véralvadásgátlókkal érhető el. Attól függően, hogy melyik típusról van szó, hatásmechanizmusok eltérő lehet. Vannak, melyek például a véralvadási faktorok bioszintéziséhez szükséges K-vitamin hatását gátolják (kumarinszármazékok), de olyanok is, amik az aktív alvadási faktorokat közömbösítő molekulákat aktiválják, (heparin). És végül vannak a legújabb, egye aktív alvadási faktorokat közvetlenül gátló gyógyszerek (dabigatran rivaroxaban, apixaban). Az, hogy kinek melyik típust kell szedni, nagy tudományos konferenciákon alakul ki konszenzussal és ezek kerülnek be a nemzetközi útmutatókba (guideline-okba), a beteg állapotától függően. A megfelelően beállított kezelés trombózis után, illetve fokozott trombózishajlam esetén tehát elengedhetetlen a további problémák megelőzése céljából, és tanulmányok szerint az eseteknek csupán 2 százalékában következik be trombózis a véralvadásgátló terápia ellenére.

Nem mindegy, ki meddig szedi

Bár nem ritka, amikor az illető kénytelen élete végéig véralvadásgátlón élni, ám szerencsésebb esetekben viszonylag hamar le lehet állni a gyógyszerrel- természetesen orvosi javallatra.

Azt, hogy pontosan meddig kell szedni az adott készítményt, nehéz megmondani, hiszen az sok mindentől függ. Befolyásolja többek között az, hogy van-e a betegnek genetikai hajlama a trombózisra, vannak-e szövődményei, milyen életmódot folytat, vannak-e más betegségei, stb. Sajnos általánosságban elterjedt tévhit, hogy a rizikófaktorok összeadódnak, pedig az igazság, hogy felszorozzák egymást, így igen ritka, amikor csupán fél-egy évig kell a betegnek véralvadásgátlót alkalmaznia- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Vannak ugyan általános, konkrét szabályok a véralvadásgátlók szedésének időtartamára vonatkozóan, de fontos kiemelnünk, hogy minden, a kezelést módosító/felfüggesztő/abbahagyó döntés előtt a betegnél kötelező az egyéni rizikófelmérés, mert csak ennek alapján szabad ilyen döntést meghozni! Ez azért is fontos, mert egy rosszul beállított terápia többet árt, mint használ, így nagy problémákat okozhat.

A tavasz közeledtével erősödhet a lábakban a visszeres fájdalom – figyelmeztet a Dr. Kósa Éva a Trombózisközpont angiológus szakorvosa. A meleg hatására ugyanis az erek tágulnak, lassul a keringés és a vénabillentyűk elégtelen záródásával pangás alakul ki. A vénás elégtelenség tünete a feszítő lábfájdalom, a lábszár-és bokadagadás, az éjszakai lábikragörcs, később a boka körüli bőrelváltozások, amelyeket szakorvos enyhíteni tud.

Vénabillentyűk

A vénabillentyűk feladata annak megakadályozása, hogy álló helyzetben az alacsony nyomású vénás rendszerben a véroszlop a bokához visszazúduljon. Mozgáskor az összehúzódó izomzat pumpaként segíti e billentyűk záródását így a vér visszajut a szívbe, és működik a vénás keringés. A lábak vénáiban zsilipként működnek a billentyűk, amelyek tartós nyomásra, pl. a folyamatos állómunkát végzőknél idővel károsodhatnak, ezáltal záródásuk elégtelenné válik, és kialakulnak a visszérelégtelenség tünetei.

A visszerek vagy seprűerek megjelenése azonban nem mindig társul a vénás elégtelenséghez. tüneteivel. Félrevezető lehet, hogy vénabillentyűk mind a felületes mind a mélyvénákban megtalálhatóak, ezért ha valakinek „csak” a mélyvénás billentyűi nem zárnak jól, látható visszértágulatok nélkül is lehetnek változó súlyosságú vénás elégtelenségre jellemző tünetei, vagyis nap végére bedagadhat a bokája, elnehezülhet a lába – foglalja össze a baj okát és fő tüneteit a doktornő.

Meleg idő - fájdalom

A tél tünetmentes lehet, de a jó idő általában visszahozza a fájdalmat – magyarázza Dr. Kósa Éva. Ilyenkor az estére bedagadt láb vízszintesbe helyezése után, a gravitáció „megszűnésével” csökken a nyomás, és az egész nap pangó vér könnyebben áramlik vissza a szív felé, szállítva az egész napos állással vagy üléssel felhalmozódott salakanyagokat és fokozva a tüneteket.

Az esti-éjjeli fájdalom és görcsök után reggelre a beteg lábaiból eltűnik a duzzanat, de másnap kezdődik minden elölről. A tartósan fennálló vénás elégtelenség szövődményeként, kékes-lilás hajszálerek, barnás elszíneződések jelenhetnek meg a boka körül. Ez utóbbiak a nyomás hatására a bőrbe lerakódott festékanyagok és jelenlétük végleges.

A tünetek fokozódhatnak, és kezeletlenül a bőr a boka körül övszerűen megkeményedhet, végső esetben vénás fekély is kialakulhat. Mindez intő jel, hogy idejében tanácsos felkeresni egy érspecialistát.

Visszér kezelés módjai

A vénás elégtelenség okozta fájdalom enyhítésére a súlyosságtól függően többféle terápiát javasol a Trombózisközpont szakorvosa. Mozgásra, tornára, a lábak felpolcolására enyhülnek a fájdalmas-görcsös tünetek. Konkrétan vénás torna, úszás, biciklizés javasolható a kellemetlen tünetek enyhítésére.

Szintén csökkenti a fájdalmat a hideg-meleg vizes váltózuhany.

Alapkezelést jelent a vénákra ható ún. venotonikumok kúraszerű alkalmazása, illetve a visszérkenőcsök használata. A lábdagadás illetve a bőrjelenségek fennállásakor a visszér-zoknit vagy visszérharisnyát tanácsos viselni. Ezek egy kívülről gyakorolt nyomással az izompumpa-funkciót erősítik.

És a sebészet

Egyes esetekben, amikor a vénás elégtelenség oka egy felületes visszér nagyfokú tágulata, sebészi beavatkozás is szükséges lehet. Általánosságban elmondható, hogy a melegvizes fürdőt kerülni kell, és ellenjavalltak a hasi nyomásfokozódással járó sportok pl. a nagy súlyokkal való súlyzózás is.

A vénabillentyűk megjavítására, cseréjére nincs lehetőség, de a vénás elégtelenség súlyos szövődményeinek kialakulása sikeresen megelőzhető. Álló foglalkozásúak körében különösen, már az enyhe tünetek megjelenésekor érdemes szakembert felkeresni, hiszen a kellő időben alkalmazott kompressziós kezeléssel súlyos fájdalmat és panaszokat lehet megelőzni – összegzi a legfontosabb következtetést Dr. Kósa Éva angiológus, a Trombózisközpont szakorvosa.

Bővebb infromációért látogass el a Trombózisközpont honlapjára

A cikk szakértője: Dr. Kósa Éva