trombozis

 A világon, így Magyarországon is a szívinfarktus és a stroke vezető haláloknak számítanak. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a korai segítségkérés fontosságára hívja fel a figyelmet.

Így keletkeznek a vénákban vérrögök

Egy egészséges embernél a véralvadás-és gátlás egyensúlyban van, így megakadályozható mind az elvérzés, mind pedig a vérrögösödés. Maga a véralvadás igen fontos szerepet tölt be, hiszen sérülés esetén ezáltal elkerülhető a nagyobb vérvesztés.

A véralvadás célja tulajdonképpen egy oldhatatlan fibrinháló képzése, melyhez különböző véralvadási faktorok is szükségesek. Ezek egyfajta véralvadási kaszkádon mennek keresztül, melynek során a folyamatban részt vevő anyagok vízesésszerűen aktiválják az utánuk következőket. Ennek végén a protrombinból trombin nevű enzim képződik, ami az oldható fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja. A fibrin utána lerakódik az ér belsejében, majd megszilárdulva egyfajta dugót képez a sérülés helyén. Ezt nevezzük vérrögnek. A természetes gyógyulás során ez bontható (részben), ami a plazminogénből keletkező plazmin fehérje végez.

Amennyiben a folyamat zavar szenved a benne részt vevő anyagok hibás/túlzott működése miatt, úgy a vérrögképződés fokozottá válik. Ennek hatására könnyen felléphet mélyvénás trombózis, és ha a keletkezett vérrög leszakad, úgy akár életveszélyes tüdőembólia is kialakulhat.

Ebben különbözik az artériás trombózis

Fontos tudni, hogy vérrögök mind a vénás, mind az artériás oldalon keletkezhetnek.  Az előbbi esetben a keringés lelassulása és a vénafal sérülése mellett az alvadási folyamatban résztvevő anyagok hibás/túlzott működése a felelős, míg az artériákban keletkezett vérrögöket elsősorban a vérlemezkék összecsapódása váltja ki. Ezt leggyakrabban érelmeszesedéses, kemény plakk okozza, és ez szűkíti az ér keresztmetszetét. Ezáltal megnő a vér keringésének sebessége, apróbb sérülések keletkezhetnek az ér belső falán, ami előidézheti az összecsapzódást. Érdekesség, hogy a rögök 10 másodperc alatt kialakulnak, és a nem megfelelő véráramlás miatt rossz esetben halálos kimenetelű szívinfarktust, illetve stroke-ot okozhatnak.

A mihamarabbi segítség életet menthet

Bár az emberek többsége tisztában van a szívinfarktus és a stroke tüneteivel, ennek ellenére megesik, hogy sok idő telik el a segítségkérésig.

Nincs olyan, hogy” majd elmúlik” - hangsúlyozza prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája. Amennyiben valaki tapasztalja magán a tüneteket, fontos, hogy azonnal hívjon segítséget, hiszen szívinfarktuskor 6, míg stroke esetén csupán 2 óra áll rendelkezésre ahhoz, hogy ne legyenek súlyos, akár végzetes következmények. Ezeket az időhatárokat hívják „terápiás ablak”-nak. Ez azt jelenti, hogy a tünetek jelentkezésétől kezdve ennyi idő áll jelenleg rendelkezésére az orvostudománynak arra, hogy –sikeres kezelés esetén – mintegy „visszaállítsa az órát” a panaszok előtti időpontra és hogy ne következzenek be visszafordíthatatlan károk a szívben, illetve az agyban. Itt kell felhívnunk nyomatékosan a betegek figyelmét saját felelősségükre, mert ebben a 2-, illetve 6 órában benne van a mentő kiérkezése, a szállítás, a Duna-hidak, a lámpák, a dugók, elkerülő útvonalak, valamint a kórház sürgősségi osztályán a felvétel, a CT, az EKG, vérvétel stb. időtartama is összesítve! Ha a beteg „kiesik” az időablakon, akkor már csak konzervatív kezelésre van lehetőség, ami „nem csinálja vissza” a szöveti károsodásokat- figyelmeztet a professzor.

Fontos a megelőzés

Akár vénás, akár artériás trombózisról van szó, a megelőzés kiemelt jelentőséggel bír. Ehhez személyre szabott állapotfelmérés, szűrés, illetve rizikóbecslés szükséges. Fontos azonban tudni, hogy a közhiedelemmel ellentétben az aspirin csupán az artériás oldalt védi a vérrögképződés ellen – bár sokan rezisztensek rá. Viszont jó hír, hogy ma már több olyan hatékony készítmény is van forgalomban, melyek a mélyvénás trombózist, illetve a szívinfarktust és a stroke-ot hivatottak megelőzni.

Nemrégiben egy meccs után elhunyt a 38 éves Rajz Attila, válogatott hokis. A sportoló halálát egy mélyvénás trombózis során leszakadt vérrög okozta. Hogy milyen tünetekre figyeljen és hogy miként lehet elkerülni a bajt, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

Rajz Attila válogatott hokis egy meccs után kezdte el fájlalni a lábát, majd nem sokkal utána elhunyt. Az orvosok szerint a végtagjában kialakult vérrög szakadt le, majd a véráramba kerülve a tüdőbe jutott, ahol embóliát okozott.

Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája elmondta, a mélyvénás trombózis gyakori és életet veszélyeztető szövődménye a tüdőembólia. A tünetek megléte, illetve erőssége változatos képet mutat, attól függően, hogy hol zárta el a vér útját a vérrög, azaz a thrombus. A legrosszabb eset, ha mindkét főtörzs artériáiban áll meg, ugyanis ekkor az esetek többségében az állapot hirtelen halállal jár. Mivel trombózis után minden perc számít, ajánlott mihamarabb orvoshoz fordulni, aki vérrög oldására alkalmas gyógyszerrel illetve véralvadásgátló kezeléssel segíti a vérrög feloldását. Fontos, hogy mélyvénás trombózis során ne mozogjon, máskülönben a kialakult vérrög könnyen leszakadhat!

Éppen ezért amennyiben lábfájdalmat, ödémát, livid elszíneződést tapasztal, mindenképp forduljon a lehető leghamarabb orvoshoz. Sajnos azonban előfordulhat, hogy már csak a tüdőembólia hívja fel a figyelmet egy korábbi trombózisra. Az utóbbi években gyakran előforduló hirtelen halálesetek az élsportolók között arra hívja fel a figyelmet, hogy ezeket az embereket még az élsport elkezdése előtt szűrővizsgálatoknak kellene alávetni, hogy nem örököltek-e valamilyen trombózis hajlamot. Mindenképpen ki kell kérdezni őket a felmenőikre vonatkozólag, és ha a családban fiatal korban már előfordult tromboembóliás megbetegedés, a szűrés még a túlhajtott igénybevétel elkezdése előtt ajánlott- figyelmeztet prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Tüdőembólia tünetei

• fulladás
• nehézlégzés
• véres köpet
• mellkasi fájdalom
• fájdalmas köhögés

A probléma sok esetben megelőzhető

Amennyiben valakinél egyszer már kialakult trombózis, illetve ha diagnosztizált trombofíliája, genetikai hajlama van, úgy gondosodni kell a megelőzésről is, hiszen akinél egyszer már kialakult trombózis, annál nagy az esély arra, hogy az eset megismétlődik. Éppen ezért nem ritka, amikor a betegnek élete végéig alvadás gátló terápián kell élnie. Hogy pontosan meddig, az egyéni elbírálást igényel, hiszen a megelőző kezeléshez figyelembe kell venni többek között az illető életkorát, genetikai hajlamát és egyéb betegségeit, trombózisra hajlamosító rizikó faktorait (pl. gipszrögzítés, terhesség, hossza fekvés, gyógyszeres kezelések). Természetesen az alvadásgátlót huzamosabb ideig szedők alkalmatlanok a sérülésveszélyes sportok űzésére!

Fájdalom, bőrpír, a bőr meleg tapintása- mindhárom tünet trombózis jelezhet, ám nem mindegy, hogy felületes, vagy mélyvénás fajtájával van dolgunk. Bár az előbbi önmagában veszélytelen állapot, ám kutatások szerint nem ritka, amikor mélyvénás trombózisba fordul át. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a kettő közti különbséget és kezelési módjukat ismerteti.

Nem mindegy, hogy alakulnak ki vérrögök

A trombózis röviden túlzott véralvadást jelent, amikor a keletkező vérrögök elzárják az ereket, megakadályozva ezzel a véráramlás útját. A folyamat során a véralvadási faktorok és enzimek közreműködésével oldhatatlan fibrinháló, alvadék képződik. Ezek a vérrögök a test bármely ereiben megjelenhet, így az artériákban, vénákban, felületes, illetve a mélyen fekvő erekben.  Artériás trombózis például a vérrögök okozta szívinfarktus vagy stroke, míg a vénáshoz a felületi és a mélyvénás trombózis tartozik.

Bár a mélyvénás és a felületes trombózis – tromboflebitis- igen hasonló egymáshoz, azonban fontos különbség, hogy míg az előbbi önmagában ártalmatlan jelenség, addig, ha a probléma a mélyen fekvő ereket érinti, az akár halálos is lehet. Éppen ezért kiemelt fontossággal bír a kettő elkülönítése és megkülönböztetése.

A felületes trombózist általában keringési zavar, visszeresség, gyulladások, bőrproblémák okozzák. Bár ez is érelzáródással jár, ám annyiból veszélytelenebb, mint a mélyvénás formája, hogy ekkor a környező erek gyorsan átveszik az elzáródott szerepét, így nem okoz jelentős károkat. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem szükséges orvosi segítség, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a felületi és a mélyvénák közti úgynevezett perforans ágak is elzáródnak-így tehát egy „egyszerűbb” tromboflebitis könnyen mélyvénás trombózissá fajulhat- figyelmeztet prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Ne diagnosztizálja magát

Tüneteiben a két trombózis igen hasonló – fájdalom, elszíneződés, ödéma-, éppen ezért a diagnózisa orvosi feladat. A paciens elmondása, fizikai tünetei alapján ultrahangos vizsgálat szükséges, mely során pontosabb képet lehet kapni a beteg ereinek állapotáról, így kizárható az életveszélyes mélyvénás trombózis.

A felületes trombózis kezelése annyiban tér el, hogy ebben az esetben nincs szükség teljes véralvadás gátlásra, valamint nagy szerepet kap a helyi (lokális) gyulladásgátlás, és a keringés helyreállítása (mozgással, kompressziós kezeléssel). Ennek ellenére vannak olyan esetek, amikor szükség lehet komolyabb alvadásgátlásra- például trombofília esetén-, így a felületes trombózis kezelése mindig egyéni elbírálást igényel!

Kilátások: a tromboflebitis általában 1-2 hét alatt gyógyul, ám megfelelő terápia nélkül nem ritkák az ebből adódó szövődmények (pl. nagyobb felületes vénák elzáródása, majd mélyvénák felé történő progresszió, haladás), így mindenképp orvosi segítséget igényel!

Bizonyára tisztában van azzal, hogy a hormonális fogamzásgátlók jelentősen megnövelik a trombózis kialakulásának kockázatát az arra hajlamos egyéneknél. De vajon azt is tudta, hogy nem csak a fogamzásgátlók, de a tesztoszteron-tartalmú készítmények is vérrögökhöz vezethetnek? Hogy miért, és hogy mit lehet tenni megelőzése érdekében, azt Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózisközpont véralvadási specialistájától tudhatja meg.

Egy hormonpótlás sem rizikómentes

Már egy jó ideje bevált kezelési mód a hormonpótlás az arra szükséges esetekben. Ez lehet többek között fogamzásgátlás, menopauza tünetinek enyhítése céljából, illetve lehet női/férfi meddőségi kezelés része is. Ez természetesen sok esetben indokolt, ám nem árt hozzátenni, hogy a plusz hormon bevitele nem rizikómentes, hiszen jelentősen megnöveli a vérrögök kialakulásának kockázatát. Bár eddig a legtöbben a női hormonpótlást hozták összefüggésbe a trombózissal, ám az FDA (Food and Drug Administration ) legújabb közleményében arra figyelmeztetnek, hogy bizony a tesztoszteron alkalmazása sem veszélytelen ebből a szempontból.

Már korábban is találtak összefüggést a tesztoszteron és a trombózis között, ám ezidáig úgy vélték, egyedül az ún. policitémiás beteg esetében jelent nagyobb rizikót, mivel a betegség során jelentősen megnő a vörösvértestek mennyisége, ami elősegíti a véralvadást. A legújabb tanulmányok szerint azonban nem csak a policitémiában szenvedőket érinti a probléma, hanem ennél jóval tágabb csoportot. Éppen ezért kötelezővé tették, hogy szerepeljen a figyelmeztetés a tesztoszteron készítmények tájékoztatóján, miszerint trombózist okozhatnak.

A szakemberek így nem is ajánlják azoknak a hormonpótlást, akik egészségügyileg nem szorulnak rá – pl. férfiasabb, izmosabb megjelenés miatt szedik-, mivel a mélyvénás trombózison kívül megnöveli a stroke és a szívinfarktus kockázatát is.

Bizonyos genetikai eltérések növelik a hajlamot

Mivel a mélyvénás trombózis során keletkezett vérrög könnyen leszakadhat és a vérpályába kerülve életfontosságú szervek felé haladhat, így nem ritka, amikor szövődményként tüdőembólia lép fel, ami akár halálos kimenetelű is lehet. Hogy ennek esélyét a minimálisra csökkentse, érdemes genetikai vizsgálatot elvégeztetni, aminek segítségével megtudhatja, van-e örökletes hajlama a vérrögösödésre. A szűrés kiemelten fontos lenne abban az esetben, ha az illető valamilyen hormontartalmú készítmény szedésére készül, főleg akkor, ha a családjában előfordult már trombózis. Amennyiben valamilyen bizonyított genetikai háttérrel is rendelkezik a beteg, fontos tudnia, hogy kombinált rizikók esetén az egyes rizikók szorzata az összrizikó!  Amennyiben genetikai hajlamot igazolnak, úgy érdemes szakemberhez fordulni, aki tanácsokkal, kezelési módszerekkel szolgálhat a trombózis prevenciója céljából.

A hosszabb repülőút és a trombózis kapcsolatára már többször is felhívták a szakemberek a figyelmet, ám vajon azt is tudta, hogy az állapot kialakulásának szempontjából az sem mindegy, hogy hová ül a gépen? Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózisközpont véralvadási specialistájától megtudhatja, pontosan miért is veszélyes a hosszú utazás trombózis szempontjából, illetve hogy miért nem érdemes az ablak mellé ülni a repülőn.

Utazás és trombózis

Többször lehet hallani olyan tragikus esetekről, amikor hosszabb utazás után az illető összeesik és meghal. Ennek hátterében leggyakrabban tüdőembólia áll, mely a mélyvénás trombózis gyakori szövődménye. Ekkor a keletkezett vérrög, vagy annak egy része a véráramba kerül, majd a tüdő artériájába jutva elzárja azokat.

Hogy a hosszabb utazás miért is nagy rizikófaktora a mélyvénás trombózisnak? Az ok elsősorban az immobilitás, a tartós mozdulatlanság, valamint a lábak lógatása, mely a lábszár vénáiban a véráramlás lassulását, pangását eredményezi- ez pedig elősegíti a vérrögök kialakulását.  Mindehhez pluszban még hozzájárul az is, hogy utazás alatt az emberek többsége kevesebb folyadékot fogyaszt, ami szintén segíti a vérrögök keletkezését.

Érdemes tudni, hogy nem csak a repülőút hordozza a veszélyt, ugyanúgy kialakulhat mélyvénás trombózis autóban, vagy buszon ülve is. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája szerint a repülőgép abból a szempontból veszélyesebb, hogy az utastérben szárazabb a levegő, amit a test fokozottabb párologtatással kompenzál, és ez szintén dehidratáltsághoz, a vér „sűrűsödéséhez” vezet. Emellett a gép fedélzetén a légnyomás is alacsonyabb, aminek hatására fokozódik a vénás pangás és a véralvadás.

A fentiek azonban csak azoknak az embereknek okoznak jelentősebb trombózis rizikófokozódást, akik - talán nem is tudják - de genetikai okokból, továbbá társbetegségeik miatt „megadják az alapot” a trombózis kifejlődéséhez, amihez társítva a repülés (utazás) kényelmetlenségeit, kialakul a trombózis. Alapvető hajlam nélkül ez igen ritka- teszi hozzá prof. Blaskó György.

Nagyobb rizikót jelent a hosszú út és az ablak melletti ülés

Természetesen 1-2 órás útnál nincs ok nagy aggodalomra, hiszen leginkább a 4 óránál tovább tartó utazás során nő meg jelentősen a trombózis esélye (utána kétóránként több mint 20%-kal)! Ráadásul tanulmányok szerint az sem mindegy, ki hol ül. Repülőgépen például arra figyelmeztetnek a kutatók, hogy akiknek nagyobb hajlamuk van a trombózisra, ne üljenek az ablak mellé! Ennek oka az, hogy ők kevesebbszer állnak fel, mivel nem szeretnék ezzel megzavarni a beljebb ülőket. Pedig a láb mozgatásának a vérkeringés fokozása érdekében óriási szerepe lenne, így célszerű kb. kétóránként felállni pár percre és kicsit kinyújtóztatni, tornáztatni a lábakat!

Kik a veszélyeztetettek?

Bár a hosszú utak az egészségeseknél is megnövelik a trombózis kialakulásának kockázatát, viszont azoknak, akiknek nagyobb hajlamuk van a trombózisra, utazás előtt óvintézkedéseket érdemes tenniük. Genetikai hajlam esetén utazás előtt heparin injekció szükséges, mely véralvadásgátló hatása miatt a minimálisra csökkenti a vérrögösödés esélyét (fontos, mélyvénás trombózis megelőzésére a közhiedelemmel ellentétben az aspirin nem hatásos!). Prof. Blaskó György hozzátette, ha azonban az utazó ismerten trombotikus beteg és rendszeres alvadásgátló kezelésben részesül, akkor ilyen gyógyszeres „előkezelésre” nincs szüksége, csak tornáztassa a lábait és igyon sokat.

Jó tanács: a nagyobb biztonság érdekében kompresszió harisnya viselése is javasolt, mivel különleges szövésének köszönhetően a felszíni vénákból a mélyebbek felé tereli a vénás visszaáramlást, és fokozza a keringést, így megszűnteti a pangást az erekben. Ennek hatására mérséklődik a lábfájdalom, annak ödémásodása, ráadásul a trombózis esélyét is lényegesen csökkenti.