A VESEBETEGEK NAGY RÉSZE MAGASVÉRNYOMÁSBAN SZENVED

Az idősebbek körében igen gyakori probléma a magasvérnyomás, ám vesebetegség fennállása esetén ez az arány még magasabb. Éppen ezért a gyógyszeres kezelésnek a vérnyomás normalizálásán túl a vesék védelmében is nagy szerepe van. Hogy mégis hogy lehet kezelni a vesebetegség okozta hipertóniát, arról dr. Kapocsi Judit tanárnő, aTrombózisközpont magasvérnyomás specialistája beszélt.

Renovaszkuláris magasvérnyomás

A magasvérnyomás és a vesebetegség általában együtt jár, hiszen a hipertónia lehet a szerv károsodásának oka és eredménye is. Amennyiben a vérnyomás emelkedését a veseartéria szűkülete okozza, azt renovaszkuláris hipertóniának nevezzük. Ekkor az artéria szűkülete vérellátási hiányt teremt, és mivel emiatt kevesebb vér áramlik, így a szervezet úgy érzékeli, hogy alacsony vérnyomás áll fenn, ezért olyan folyamatok indulnak be, melyek növeli a vér áramlását. Ehhez renin nevű anyag szabadul fel, ami fokozza az érösszehúzó anyagok mennyiségét, illetve egyre több vizet és sót visszatartó angiotenzin I, II és aldoszteron aktivizálódását is elősegíti.

„A tartós magasabb vérnyomás a kisebb veseerek károsításával (szklerotikus elváltozások) hasonló mechanizmussal vezet magasvérnyomás kialakulásához. Illetve a vese elsődleges megbetegedései, pl. heveny vagy idült glomerulonefritis, idült pielonefritis, cukorbetegség okozta vesekárosodás stb. is okozhat hipertóniát”- teszi hozzá Dr. Kapocsi Judit.

A renovaszkuláris hipertónia hátterében leggyakrabban atherosclerosis, azaz érelmeszesedés, illetve a vesékben futó artériák rugalmasságának elvesztése áll. Ritkán ugyan, de a szűkület oka úgynevezett fibromuszkuláris diszplázia is lehet, mely a veseartériák rendellenes szerkezetével jár.

Nehéz diagnosztizálni

Sajnos a veseartériák szűkületéből adódó magasvérnyomást – csakúgy, mint az elsődleges hipertóniát- nehéz észrevenni, hiszen az esetek többségében semmilyen tünet nem produkál a beteg- mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpontmagasvérnyomás specialistája. Éppen ezért általában otthon, vagy a háziorvosnál történő rutin vérnyomásmérés során derül fény a 140/90 Hgmm feletti vérnyomásra. Amikor 3 különböző hatású vérnyomáscsökkentő ellenére sem normalizálódnak az értékek, gondolni kell mögöttes betegségre, így ekkor a vesék és azok funkciójának vizsgálata –is- szükséges (vérvétellel, vizeletvizsgálattal, képalkotó vizsgálatokkal).  Amennyiben bebizonyosodik a renovaszkuláris hipertónia, úgy a vérnyomáscsökkentő terápián kívül az alapbetegség kezelése is nagy szereppel bír.

Életmódbeli változtatások

• só-és koleszterinszegény étrend
• rendszeres, laza testmozgás
• stressz csökkentése
• dohányzásról való leszokás

Magyarországon a halálozások nagy része szív-és érrendszeri betegségekre vezethetőek vissza, így érdemes szívbarát táplálkozást folytatni, főleg akkor, ha már panaszokkal küzd. Varga Dóra, a Trombózisközpont dietetikusa a következőket javasolja.

Csak óvatosan az adagokkal

Az, hogy mennyit eszik, az csaknem ugyanolyan fontos, mint az, hogy mit. Sokan ugyanis erős késztetést éreznek arra, hogy telepakolják hatalmas tányérjukat, így alapból többet fogyasztanak, mint kellene. Jó taktika, ha kisebb tányérokat használ, ez segít kordában tartani az adagokat. Ha még így sem biztos a dolgában, illetve ha szigorúbb diétát követ, úgy érdemes lemérnie a mennyiséget. Amennyiben odafigyel arra, hogy az étkezések alkalmával több alacsony kalória, ám magas rosttartalmú ételeket egyen, úgy nem csupán a centikből veszít, hanem a szíve egészségét is védi. 

Egyen több zöldséget és gyümölcsöt

Talán mondani sem kell, a zöldségek és a gyümölcsök remek vitaminforrásnak számítanak, ráadásul alacsony –többnyire- a kalóriatartalmuk, míg rostban bővelkednek. A nassolnivalókat jól helyettesítik, ám nem mindegy, hogy mit és hogyan fogyaszt, hiszen egy majonézes saláta nem biztos, hogy a legjobb választás.

Ezeket válassza: friss vagy fagyasztott gyümölcs/zöldség, olajos magvak, párolt zöldségek, néha cukormentes kompót, konzerv

Ezeket mértékkel fogyassza: banán, aszalt gyümölcsök, cukrozott konzerv, lekvár, szörp, konzerv és rántott zöldségek

Teljes kiőrlésű szénhidrátokat keressen

A szív egészsége és a vérnyomáscsökkentés érdemében teljes kiőrlésű gabonákat válasszon, melyek tele vannak értékes tápanyagokkal és rostokkal. Éppen ezért célszerű teljes kiőrlésű liszteket választani, valamint fehér rizs helyett köretnek válasszon barna rizst, kölest, bulgurt, vagy quiona-t!

Ezeket válassza: teljes kiőrlésű liszt és belőlük készült kenyerek, tészták, köretek, magas rosttartalmú (>5g) gabonák, zabpehely

Ezeket mértékkel fogyassza: fehér liszt és az abból készült ételek, fehér rizs, burgonya

Vigyázzon a telített zsírokkal

  A zsíroknak léteznek egészséges és egészségtelen fajtái, így jól válassza meg, mennyi telített és telítetlen zsírokat fogyaszt! Míg a többszörösen telítetlen zsírsavak csökkentik a koleszterinszintet és védik a szívet, addig a telítettek növelik az LDL (rossz koleszterin) mennyiségét, ami fokozza a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Az American Heart Association a következőket ajánlja:

Telített zsírokból: a napi kalóriamennyiség kevesebb, mint 7%-át tegye ki, vagy ha napi 2000 kalóriás diétát tart, akkor 14g-nál kevesebbet fogyasszon belőlük.

Transzzsírokból: a napi kalóriamennyiség kevesebb, mint 1%-át tegye ki, vagy ha napi 2000 kalóriás diétát tart, akkor 2g-nál kevesebbet fogyasszon belőlük.

Telített zsírok elsőssorban az állati eredetű zsiradékokban találhatóak meg, így a sertészsír, baromfizsír, vaj, tejföl, tejszín gazdag bennük, de a kókuszsír is főként telített zsírokból áll. Általános tévhit, hogy a margarinoknak magas a transzzsírsav tartalmuk, pedig a jó minőségű margarinok ma már nem tartalmaznak részlegesen hidrogénezett növényi olajokat. Így a transzzsírsav-tartalmuk alatta van a 71/2013 (XI.20.) EMMI rendeletben szereplő 2g transzzsírsav 100 grammonkénti zsírtartalom határértéknek. Ám arra figyeljen, hogy a gyenge minőségű csoki bevonóknál, nugátoknál, kekszeknél, cukrászsüteményeknél érdemes ellenőrizni a transzzsírsav mennyiséget- javasolja Varga Dóra, a Trombózisközpont dietetikusa.

Ezeket válassza: olívaolaj, repceolaj, hidegen sajtolt növényi olajok, olajos magvak (egy tenyérnyivel), avokádó, tengeri halak

Ezeket mértékkel fogyassza: vaj, disznózsír, szalonna, gyenge minőségű kakaó bevonó

Keressen zsírszegény fehérjeforrásokat

  Ideális fehérjeforrások a zsírszegény állati eredetű élelmiszerek, így legyenek részei a táplálkozásunknak a baromfi húsok, akár a karaj, kevés tojás, joghurt, kefir, sovány túró. Ezen kívül a tengeri halak igen gazdagok omega-3 zsírsavakban, amelyek védenek a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben, ráadásul gyulladáscsökkentő hatásuk is van. Amennyiben valaki vegetáriánus étrendet követ, fogyasszon magas fehérje tartalmú növényi élelmiszereket, mint a hüvelyesek, olajos magvak, gabonafélék.

Ezeket válassza: alacsony zsírtartalmú tejtermékek, tojás, halak, hüvelyesek, szója, bőr nélküli baromfi, sovány darált húsok

Ezeket mértékkel fogyassza: magas zsírtartalmú tejtermékek, zsírosabb húsrészek, kolbász, szalonna, rántott ételek

Csökkentse a só bevitelét

A magasvérnyomás a szív-és érrendszeri megbetegedések egyik fő rizikó tényezője, így fontos a napi sóbevitel csökkentése!

• az ajánlások standard formája napi 2,300 mg nátriumot engedélyez egy nap, ami kb. 5 gramm, vagyis 1 teáskanálnyi konyhasónak felel meg,
• míg az annál szigorúbb változat 1,500 mg-ban maximalizálja a napi nátrium bevitelt, ami alig 4 gramm konyhasót jelent.

Ez utóbbit leginkább az 50 év felettieknek, súlyosabb hipertóniával rendelkezőknek, illetve vesebetegséggel küzdőknek javasolt. A sóbevitelt úgy tudja leredukálni, hogy ritkán választ készételeket (ezek általában magas sótartalommal bírnak), nem sóz kóstolás nélkül, vagy, hogy zöldfűszerekkel helyettesíti.

Ezeket válassza: gyógynövények, zöldfűszerek, csökkentett sótartalmú szószok

Ezeket mértékkel fogyassza: konzerv, kenyér, sajtok, felvágottak, szalámik, kolbász, kész levesporok, leveskockák, sózott fűszerkeverékek

A magasvérnyomás szövődményei kapcsán leginkább a szívinfarktus és a stroke jut az emberek eszébe, ám tanulmányok szerint a hipertónia és a glaukóma - azaz a zöldhályog- közt is van összefüggés.  A problémáról dr. Kapocsi Judit tanárnőt, aTrombózisközpont magasvérnyomás specialistáját kérdeztük.

Mi az a glaukóma?

A glaukóma a köztudatban zöldhályogként él, ám ez az elnevezés igencsak megtévesztő, hiszen ekkor semmilyen hályog nem keletkezik a szemen (ellentétben a szürkehályoggal). A betegség tulajdonképp a szemben lévő nyomás emelkedését jelenti.  Ez akkor alakul ki, amikor a szemben termelődő folyadék –csarnokvíz- nem tud megfelelően elvezetődni, így a termelődés-elfolyás közti egyensúly felbomlik. Nagy veszélye, hogy a nagy nyomás miatt károsodhat az idegeket tápláló erekben a vér keringése, és ez akár teljes vakságot is okozhat! A glaukómának több formája ismert, ezek közül is létezik veleszületett, illetve szerzett formája is- ez utóbbi kockázatát különböző betegségek is megnövelik, úgy, mint a cukorbetegség, szemsérülések és a magasvérnyomás.

Magasvérnyomás és a glaukóma kapcsolata

A magasvérnyomás és a glaukóma közti kapcsolatról a közelmúltban több tanulmány is napvilágot látott. A Birminghami Egyetem kutatása szerint mivel a hipertónia fokozott nátrium-visszatartással jár, az fokozhatja a szemnyomást. Hogy megbizonyosodjanak arról, valóban van-e összefüggés a két betegség között, glaukómás és nem glaukómás betegeket vizsgáltak, majd megfigyelték, hogy az előbbi csoportnál 30%-kal nagyobb eséllyel fordult elő vérnyomás probléma, mint azoknál, akiknek nem volt zöldhályoguk. A kutatók ezen kívül azt is megfigyelték, hogy azoknál, akik béta-blokklót szedtek a hipertóniájukra, kevésbé fordult elő a szembetegség.

„Az igaz, hogy a glaukóma többször van jelen ahipertóniás betegeknél, mint az egészséges emberek körében, azonban ennek az együttes előfordulásnak a pontos háttere nem tisztázott. A vizsgálatokból ráadásul nem derül ki, vajon a primer (elsődleges)  valamint a szekunder (másodlagos) hipertóniában szenvedő  betegek adatait szétválasztották-e? Valószínűleg nem. (Ugyanez érvényes a cukorbeteg hipertóniások adatainak külön vizsgálatára is). Az viszont tény, hogy a másodlagos, főleg endokrin magasvérnyomásban szenvedő betegeknél, valamint a cukorbeteg  és egyben hipertóniás pacienseknél a glaukóma előfordulás gyakoribb, mint akiknél ezek a betegségek nem állnak fenn. Éppen ezért azt szoktuk javasolni, hogy akiknél glaukómát állapítottak meg, ellenőriztessék a vérnyomásukat - és a vércukor szintjüket-, illetve a hipertóniás és/vagy cukorbetegek  ellenőriztessék a szemnyomásukat a glaukóma kizárása végett”- tanácsolja Dr. Kapocsi Judit tanárnő, aTrombózisközpont magasvérnyomás specialistája.

Előzze meg a bajt és kezeltesse vérnyomását

Látható tehát, hogy a magasvérnyomás a glaukóma sok esetben összefügg, így ha el akarja kerülni a komolyabb problémákat, érdemes kezeltetnie vérnyomását, amennyiben az tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm-t. Erre ma már számtalan készítmény áll rendelkezésre, ám hogy kinek melyik vezet eredményre, arról a szakorvos dönt alapos állapotfelmérés után. A gyógyszeres kezelés mellett életmódváltással (rendszeres testmozgás, só-és koleszterinszegény táplálkozás) is sokat lehet tenni a vérnyomás csökkentése érdekében, melynek hatására akár alacsonyabb dózisú gyógyszerezés is indokolt lehet- természetesen orvosi javallatra!