trombozis

A magasvérnyomás az egész világon népbetegségnek számít, ami kezeletlen esetben különböző szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhat. Éppen ezért a rendszeres, könnyed testmozgás mellett érdemes a tudatos táplálkozásra is figyelmet fordítani, ha valakinek a kelleténél magasabbak az értékei. A vérnyomáscsökkentő DASH diétáról Varga Dórát, a Trombózisközpont dietetikusát kérdeztük.

Miből áll a DASH diéta?

A DASH (Dietary Approaches to Stop Hypertension) diéta nem egy fogyókúrás étrend, hanem elsősorban a magasvérnyomással küzdők számára kidolgozott táplálkozási irányelveket foglal magába. Szerencsére itt nem egy szélsőséges, sok megszorítást tartalmazó diétáról van szó, hanem sokkal inkább egy változatos, kiegyensúlyozott, egész életen át tartható étrendről. Külön pozitívum, hogy amellett, hogy alkalmazásával csökkenthetjük a vérnyomásunkat, segít a csontritkulás, a szív-és érrendszeri problémák, valamint a cukorbetegség megelőzésében is.

Az étrend fő irányvonala a só fogyasztás csökkentése, illetve a kálium, kalcium, magnézium bevitel fokozása.  Ennek megvalósítása érdekében az étrend gerincét a sok zöldség, gyümölcs, alacsony zsírtartalmú tejtermékek, zsírszegény húsok, teljes kiőrlésű gabonák alkotják. Így az étrend rostban gazdag, telített zsírokban szegény, így minden egészséges ember számára is ajánlható táplálkozási tanácsokat tartalmaz.

Só bevitel csökkentése

Mivel a hipertónia egyik legfontosabb rizikó tényezője a magas sóbevitel, így a diéta során kiemelt figyelmet kap az elfogyasztott ételek sótartalma, illetve a kézi sózás használata. 2 féle só beviteli ajánlást is megfogalmaztak a szakemberek:

• a standard formája napi 2,300 mg nátriumot engedélyez egy nap, ami kb. 5 gramm, vagyis 1 teáskanálnyi konyhasónak felel meg,
• míg az annál szigorúbb változat 1,500 mg-ban maximalizálja a napi nátrium bevitelt, ami alig 4 gramm konyhasót jelent.

Ez utóbbit leginkább az 50 év felettieknek, súlyosabb hipertóniával rendelkezőknek, illetve vesebetegséggel küzdőknek javasolt. Bár a hazai sófogyasztás többszöröse a megengedettnek, így a napi 2300 mg nátrium bevitel is komoly kihívást jelent- mondjaVarga Dóra, a Trombózisközpont dietetikusa.

Ezeket egye a DASH diéta keretein belül

Könnyen értelmezhető diéta, hiszen nem kalóriákat és grammokat kell számolgatni, hanem tápanyag csoportonként tesz javaslatokat a napi bevitelre.

Teljes kiőrlésű gabonák: Érdemes rostban gazdagabb kenyeret, zabpelyhet, barna rizst fogyasztani, hiszen rendszeressé teszik az emésztést, teltségérzetet okoznak, lassítják a szénhidrátok felszívódását, ráadásul még a koleszterincsökkentéshez is hozzá járulnak. A pékáruk fogyasztását magas só tartalmuk miatt érdemes korlátozni!

Zöldségek, gyümölcsök: Kiemelt figyelmet érdemel a napi többszöri zöldség-és gyümölcsfogyasztás. Rostban gazdagok, alacsony nátriumtartalmúak, miközben értékes kálium-és magnéziumforrásnak minősülnek. Friss és fagyasztott formában is bátran fogyaszthatóak, ideális kisétkezésre vagy akár köretként is. Konzerveknél érdemes figyelni, hogy hozzáadott sót vagy cukrot ne tartalmazzanak!

Tejtermékek: A tej, a joghurt, a sajtok, mind-mind remek fehérjeforrások, ráadásul jól hasznosuló kalciumban is bővelkednek. Azonban figyeljen arra, hogy alacsony zsírtartalmút válasszon!

Sovány húsok, halak: Állati eredetű fehérjékre, köztük húsokra, halakra is szüksége van a szervezetünknek, hiszen teljes értékű fehérjeforrások és magas B-vitamin és cink tartalommal rendelkeznek. Lényeges, hogy zsírszegény húsrészeket válasszunk, és kevés olaj vagy zsír hozzáadásával készítsük el őket!

Olajos magvak, hüvelyesek: Egy kis maréknyi olajos mag naponta és heti rendszerességgel fogyasztott hüvelyes szintén szerves része a DASH diétának. Az olajos magok értékes telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, melyek védő hatásúak a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben, ráadásul ásványi anyagokban is bővelkednek. A hüvelyesek magas fehérje tartalmuk miatt jelentősek elsősorban.

Zsírok, olajok: A szervezetnek zsírokra, olajokra is szüksége van (pl. vitaminok felszívódásához) ám nem mindegy, hogy milyen formában visszük be őket. A DASH diéta alapján a napi kalóriának max. 27% -a legyen zsír, azon belül is főleg növényi olajok legyenek, továbbá az állati eredetű zsiradékokat és transzzsírokat kerüljük!

A hipertónia, azaz a magasvérnyomás gyakran nem önálló kórkép, hanem más betegségek mellett alakul ki.  Ilyen többek között a cukorbetegség mellett fellépő hipertónia, mely pluszban megnehezíti az ember életét. Hogy miként kerülhetjük el a velük járó súlyos szövődményeket, azt dr. Kapocsi Judit tanárnőtől, a Trombózisközpontmagasvérnyomás specialistájától tudtuk meg.

Hipertónia és a cukorbetegség kapcsolata

A diabétesz egyik gyakori szövődménye a vesekárosodás, ami elősegítheti, provokálhatja a hipertónia kialakulását.  A cukorbetegség már önmagában is súlyos problémákat okozó állapot, ám amerikai kutatások szerint ha magasvérnyomással is jár, úgy még nagyobb a kockázat a szív-és érrendszeri betegségek és a veseproblémák kialakulására.

Sajnos a két probléma igen gyakran fordul elő együttesen,  ezért akinekcukorbetegsége van, annak különösen fontos, hogy figyeljen a vérnyomás alakulására, hogy időben kiderüljön, ha emelkedettek az értékei. A diabétesz ugyanis fokozza az arterioszklerózis kialakulásának kockázatát, ami a hipertónia kialakulásának egyik fő rizikó tényezője- mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája

Ráadásul a 2-es típusú cukorbetegség gyakran jár együtt túlsúllyal, ami szintén fokozza a hipertónia kialakulásának kockázatát-így nem csoda, hogy a súlyfelesleggel küzdő diabéteszes betegek csaknem háromnegyede vérnyomás problémákkal is küzd.

Fontos a szigorúbb kontroll

Mivel a két betegség hatványozza a szívinfarktus és a stroke kockázatát, így nagyon fontos a két állapot gyógyszeres karbantartása. Ráadásul több ajánlás szerint a cél a 140/90 Hgmm helyett a 130/80 alatti érték, így fokozottabb kontroll szükséges! Az esetek többségében mindkét betegséget gyógyszeresen kezelni szükséges, akár több fajta készítménnyel. Az alkalmazott készítmények nem befolyásolják egymás hatását, így egyidejű alkalmazásukra is lehetőség van.

Fontos továbbá az életmód változtatás is, hiszen amennyiben az alábbiakat betartja, úgy mindkét betegségnél jelentős javulás következhet be:

• az előírt diéta alkalmazása
• sófogyasztás csökkentése
• rendszeres, laza testmozgás
• alkohol/cigaretta kerülés
• stressz csökkentése

A só szervezetünk számára elengedhetetlen anyag, ám túl nagy mennyiségű bevitele súlyos problémákat okozhat, hiszen általa megnő a magasvérnyomás, így a szív-és érrendszeri betegségek kockázata. Dr. Kapocsi Judit tanárnőtől, a Trombózisközpontmagasvérnyomás specialistájától megtudhatjuk, hogyan is hat a só a szervezetünk működésére, és mit lehet tenni, ha már gondokat okozott.

A túl sok só rombol

A só – vagyis a natrium-klorid- az emberi szervezet számára létfontosságú tápanyag, hiszen nagy szerepe van a szervezet folyadék háztartásának szabályozásában, valamint az ideg és izomműködésben is. Látható tehát, hogy igen fontos szerepe van a szervezet megfelelő működésében, ám túl nagy mennyiségű bevitele komoly problémákat okozhat!

Ajánlások szerint napi 3-5 g sót célszerű fogyasztanunk, máskülönben komoly pusztításokat végez.  A sóban lévő nátrium ugyanis megköti a vizet, így ödémát okoz szerte a testben, valamint az erekben lévő vér térfogata is megnő, ami vérnyomás emelkedéshez vezet. Ez pedig extra megterhelést jelent az artériákra, és hogy megbirkózzanak ezzel, a faluk erősebbé válik, megvastagszik, és belső felszínükön sérülések és vérrögök keletkeznek. Ez sajnos a test bármely pontján bekövetkezhet, így ugyanúgy kialakulhat stroke, mint szívinfarktus.

Ráadásul a sok só fogyasztása a vesék működését is károsítja, hiszen ott ugyanúgy érszűkületet okoz, a vizelet kiválasztás zavart szenved, ez pedig egy ördögi kört indít be a hipertónia és a vesebetegség között.

Így csökkenthető a sófogyasztás

A sófogyasztás csökkentésének legegyszerűbb módja, hogy ne sózzuk kóstolás nélkül az ételt, valamint próbáljuk kiváltani zöld fűszerekkel (petrezselyem, lestyán, zeller, hagymák, oregánó, stb.) Továbbá mivel az ételízesítők sósak, nem szükséges pluszban sózni! Ezáltal fokozatosan leszoktathatjuk magunkat a túl sok só fogyasztásáról, ráadásul közben egyre inkább előtérbe tudnak kerülni az ételek valódi ízei- mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája.

Fontos továbbá, hogy a rejtett sótartalomra is érdemes ügyelni, hiszen a kész ételek, a pékáruk többsége, a különböző szószok, mikrózható popcornok, mártások és zacskós ételek mind-mind rengeteg hozzáadott sót tartalmaznak, lényegesen többet, mint a napi szükséglet. Éppen ezért egyáltalán nem nehéz túllépni a megengedett mennyiséget, így lehetőleg a vásárlások alkalmával ezeket is vegye figyelembe!

Ha már magas a vérnyomás

Amennyiben a vérnyomás tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm-t, úgy magasvérnyomás betegségről beszélünk, amit kezelni szükséget a szövődmények elkerülése céljából. Ekkor fontos az életmódváltás, azon belül is a sóbevitel csökkentése és a rendszeres testmozgás. Enyhébb esetben akár ez önmagában is eredményre vezethet, ám előfordulhat, hogy mindezt gyógyszeres terápiával szükséges kiegészíteni. Ennek eldöntése azonban természetesen orvosi feladat, figyelembe véve a beteg életkorát, nemét, súlyát, valamint egyéb betegségeit.

140/90- ezt a számot bizonyára mindeni jól ismeri, hiszen ezen felül magasvérnyomás betegségről beszélünk, amit kezelni szükséges. Igenám, de mi a helyzet akkor, amikor csupán az egyik érték magasabb a kelleténél, a másik viszont a normál tartományon belül mozog? A kérdést dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája válaszolta meg.

A népbetegségnek számító magasvérnyomás évről évre egyre több áldozatot szed, hiszen érrendszer-romboló hatása miatt olyan súlyos szövődményeket okozhat, mint a szívinfarktus, vagy a stroke. Éppen ezért érdemes otthon vérnyomásmérő készüléket tartani, mellyel viszonylag pontos képet kaphat az aktuális állapotáról. Az ajánlások szerint 140/90 Hgmm felett beszélünk magasvérnyomás betegségről, melynél rendszeres orvosi kezelés és ellenőrzés szükséges. Azonban létezik olyan – már akár a fiatalabb korosztály tagjainál is-, amikor csupán az egyik érték haladja meg a normál értéket. Ekkor sokan megnyugodva hátradőlnek, ám fontos tudni, hogy bizony az úgynevezett izolált hipertónia is nagy veszélyeket rejt.

Szisztolés érték: a szisztolés érték a kapott érték első száma (tehát ami jó esetben <140).  A szív összehúzódásakor lévő nyomást mutatja.

Diasztolés érték: a diasztolés érték a második szám (<90), és azt mutatja meg, hogy milyen a nyomás a szív elernyedése alatt, vagyis két szívverés között.

Van, hogy csak az egyik érték magasabb

Nem ritkán előfordulhat, hogy csupán a szisztolés, vagy a diasztolés érték magasabb. Ekkor izolált hipertóniáról beszélünk, és attól függően, melyik érték esik a normál tartomány fölé, úgy izolált szisztolés, illetve izolált diasztolés értékről beszélünk- dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája. Ez előbbi leggyakrabban az idősebbeknél fordul elő – de természetesen a fiatalabbak esetében sem kizárt. Oka legtöbbször a fokozott szimpatikus idegi aktivitás (fiatalabbaknál), míg idősebb korban, amikor egyébként gyakoribb is ez a fajta, ott az érfal merevség, az előrehaladott arterioszklerózis áll a háttérben.

A másik variáció, amikor csak a diasztolés, azaz a második érték emelkedik meg. A háttér ennél kevésbé azonosítható, mint az izolált szisztolésnál. Sokáig azt hitték, hogy a diasztolés hipertónia veszélyesebb (ami azt jelenti, hogy a szövődmények, stroke, szívelégtelenség, szívinfarktus, koronária szűkület gyakoribb), de a későbbi vizsgálatok egyértelműen azt igazolták, hogy a szisztolés hipertónia ugyanolyan veszélyes, mint a diasztolés, sőt stroke szempontjából még veszélyesebb is. 

Éppen ezért amennyiben izolált hipertóniát mér, érdemes mielőbb szakemberhez fordulnia, hiszen meglehet, enyhébb esetben csupán életmódváltásra lesz szüksége. Ez magában foglalja többek között a sószegény étrendet, a rendszeres kardió testmozgást, valamint a dohányzásról való leszokást. Súlyosabb esetben természetesen gyógyszeres kezelésre lehet szükség a hipertónia romlása és a szövődmények elkerülése céljából. Tehát bármelyik forma áll fenn, azt ugyanúgy kezelendő hipertóniaként kell tekinteni, és a cél optimális esetben a 140/90 Hgmm alatti érték.

Az arcon szimmetrikusan megjelenő hajszálértágulatok, a rozácea a legtöbb ember számára csupán esztétikai problémát jelentenek, ám a legújabb kutatások szerint akár a magasvérnyomással is összefügghet. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája megválaszolta, vajon mi lehet ennek hátterében.

Mi az a rozácea?

A rozácea lényegében az arc ereinek egyfajta betegsége, így nem összetévesztendő az egészséges bőrpírrel. Ekkor a hajszálerek az orron, az orcákon, a homlok középső részén kitágulnak, és akár gyulladásos állapotba is kerülhetnek. Súlyos esetekben gennyes csomók is megjelenhetnek, valamint az arcbőr megvastagodik, és az orr karfiolszerű állapotba kerül a kötőszövet túlburjánzása miatt.

A drogériák és szépségszalonok számtalan terméket és kezelési lehetőségek kínálnak a betegség csökkentésére, illetve megszűntetésére, ám ezek gyakran nem vezetnek tartós eredményre. Ilyenkor nem árt magasvérnyomásra gyanakodni, hiszen a tartósan magas értékek könnyen okozhatják az arcon lévő erek állapotának romlását.

Hipertóniával is összefügghet

Az American Academy of Dermatology éves ülésén felhívták a figyelmet, miszerint szoros összefüggés van a magasvérnyomás betegség és a rozácea között. Statisztikák szerint a bőrgyógyászati rendelőket egyre többen keresik fel hasonló panaszokkal, így egy nagyszabású felmérést végeztek, mely során megfigyelték, hogy a hajszálér-tágulatos betegek 21 százalékánál diagnosztizáltak 140/90 Hgmm feletti értékeket, míg a rozácea nélkülieknél ez csupán 12 százalék volt.

A tanulmányban arra is kitértek, miszerint a betegek 74 százalékánál a rozáceás tünetek igazán enyhék voltak, így sokan nem is voltak tisztában az állapotukkal, és csak 29 százalékuk ismert rá a bőrbetegségre.

„Bár valóban előfordulhat a két állapot egyszerre, ám valószínűleg direkt kapcsolat nincs a két probléma között. Ráadásul a stressz, a szorongás, az alkohol fogyasztás nagyobb mértéke mindkét esetben provokatív tényező lehet. Ok-okozati összefüggés a kettő közt inkább úgy lehet, hogy a bőrbetegség zavarja, stresszeli a beteget, és az arra érzékenyeknél ez akár tenzió emelkedést is eredményezhet. Így tehát ha van egy beteg, akinek bőrtünetei vannak, és mellette vérnyomásprobléma is megjelenik, akkor a rozácea okozta szorongás lehet az újonnan jelentkező hipertónia provokáló tényezője”- mondja dr. Kapocsi Judit.

Rozácea tünetei:

• az arc T-vonalában fellépő bőrvörösség, értágulatok
• egyenetlen bőrfelszín, göbök, gennyes csomók
• gyulladás
• bőrérzékenység, égő érzés
• arc ödémája

Ne hagyja, hogy nagyobb problémákat okozzon a hipertónia

Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája szerint akinek a hipertóniája valószínűleg a bőrbetegség következtében alakult ki, akkor a gyógyszeres kezelés helyett elsősorban a rozácea csökkentésére, valamint életmódváltásra (dohányzás abbahagyása, kevesebb só fogyasztása, rendszeres mozgás) van szüksége. Ám, ha ez sem segít, akkor bizony szükség van gyógyszeres terápiára is, hogy elkerülhetőek legyenek a magasvérnyomás okozta szövődmények.