A VESEBETEGEK NAGY RÉSZE MAGASVÉRNYOMÁSBAN SZENVED

Az idősebbek körében igen gyakori probléma a magasvérnyomás, ám vesebetegség fennállása esetén ez az arány még magasabb. Éppen ezért a gyógyszeres kezelésnek a vérnyomás normalizálásán túl a vesék védelmében is nagy szerepe van. Hogy mégis hogy lehet kezelni a vesebetegség okozta hipertóniát, arról dr. Kapocsi Judit tanárnő, aTrombózisközpont magasvérnyomás specialistája beszélt.

Renovaszkuláris magasvérnyomás

A magasvérnyomás és a vesebetegség általában együtt jár, hiszen a hipertónia lehet a szerv károsodásának oka és eredménye is. Amennyiben a vérnyomás emelkedését a veseartéria szűkülete okozza, azt renovaszkuláris hipertóniának nevezzük. Ekkor az artéria szűkülete vérellátási hiányt teremt, és mivel emiatt kevesebb vér áramlik, így a szervezet úgy érzékeli, hogy alacsony vérnyomás áll fenn, ezért olyan folyamatok indulnak be, melyek növeli a vér áramlását. Ehhez renin nevű anyag szabadul fel, ami fokozza az érösszehúzó anyagok mennyiségét, illetve egyre több vizet és sót visszatartó angiotenzin I, II és aldoszteron aktivizálódását is elősegíti.

„A tartós magasabb vérnyomás a kisebb veseerek károsításával (szklerotikus elváltozások) hasonló mechanizmussal vezet magasvérnyomás kialakulásához. Illetve a vese elsődleges megbetegedései, pl. heveny vagy idült glomerulonefritis, idült pielonefritis, cukorbetegség okozta vesekárosodás stb. is okozhat hipertóniát”- teszi hozzá Dr. Kapocsi Judit.

A renovaszkuláris hipertónia hátterében leggyakrabban atherosclerosis, azaz érelmeszesedés, illetve a vesékben futó artériák rugalmasságának elvesztése áll. Ritkán ugyan, de a szűkület oka úgynevezett fibromuszkuláris diszplázia is lehet, mely a veseartériák rendellenes szerkezetével jár.

Nehéz diagnosztizálni

Sajnos a veseartériák szűkületéből adódó magasvérnyomást – csakúgy, mint az elsődleges hipertóniát- nehéz észrevenni, hiszen az esetek többségében semmilyen tünet nem produkál a beteg- mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpontmagasvérnyomás specialistája. Éppen ezért általában otthon, vagy a háziorvosnál történő rutin vérnyomásmérés során derül fény a 140/90 Hgmm feletti vérnyomásra. Amikor 3 különböző hatású vérnyomáscsökkentő ellenére sem normalizálódnak az értékek, gondolni kell mögöttes betegségre, így ekkor a vesék és azok funkciójának vizsgálata –is- szükséges (vérvétellel, vizeletvizsgálattal, képalkotó vizsgálatokkal).  Amennyiben bebizonyosodik a renovaszkuláris hipertónia, úgy a vérnyomáscsökkentő terápián kívül az alapbetegség kezelése is nagy szereppel bír.

Életmódbeli változtatások

• só-és koleszterinszegény étrend
• rendszeres, laza testmozgás
• stressz csökkentése
• dohányzásról való leszokás

MÉG A TERHESSÉG ELŐTT KEZELTESSE A VISSZEREIT

Várandósság során gyakran alakulnak ki a bőrből kiemelkedő, kanyargós visszértágulatok, melyek nem csak esztétikailag zavaróak, de igen fájdalmasak is lehetnek. Bár sok esetben csupán a terhesség alatt keletkeznek, ám nem ritka, amikor még az előtt megjelennek. Dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa azt tanácsolja a leendő kismamáknak, hogy még a gyermekáldás előtt kezeltesse a problémát az állapot súlyosbodásának és az esetleges szövődmények kialakulásának megelőzése érdekében!

Ezért alakulnak ki visszértágulatok a kismamáknál

Várandósság során számtalan változás megy végbe a nők szervezetében, melyek elősegítik a visszértágulatok kialakulását. Ilyen például a megnövekedett progeszteronszint, ami bár a terhesség megtartásához elengedhetetlen, a kötőszövetek lazábbá válnak, így a vénák falai meggyengülnek. Ráadásul az egész hormonrendszer olyan változásokon megy keresztül, melyek tágítják a méh ereit, ami sajnos a láb vénáira is vonatkozik. Emellett a magzat táplálása miatt jelentősen megnő az anya testében a véráramlás, és ez extra terhet ró az alsó végtagokra, melyeknek a szív felé kell pumpálnia a megnövekedett vérmennyiséget. Ezt az állapotot pedig csak fokozza a magzat folyamatos növekedése, mely egy idő után nyomhatja a medence vénáit, megnehezítve ezzel a  vér visszaáramlását.

A meglévő visszértágulatok súlyosbodhatnak

Természetesen előfordulhat, hogy valakinél még a terhesség előtt megjelennek a visszértágulatok- ekkor érdemes szakorvost felkeresni éskezeltetni, hiszen nem csupán újabbak alakulhatnak ki, hanem a meglévők is romolhatnak. Ennek nagy veszélye nem csupán az, hogy a kismama gyakori lábfájára fog panaszkodni, hanem az, hogy a vénás pangás következtében nagyobb eséllyel lép fel visszérgyulladás, de a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata is jelentősen megnő - mondja dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.

Éppen ezért még a családalapítás előtt szükséges kezeltetni a problémát: ez lehet kompressziós terápia (melynek az egész várandósság során nagy szerepe van), injekciós kezelés, szükség esetén  rádiófrekvenciás visszérműtét. Az eljárás - ellentétben a hagyományos visszérműtétekkel- szinte fájdalommentes, altatás, illetve gerincérzéstelenítés nélkül történik, ráadásul a páciens a harmadik napon már munkába is állhat, így nincs utána hosszabb lábadozás.

Hogy a páciensnek pontosan , milyen kezelésre  van szüksége, arról a szakorvos dönt előzetes állapotfelmérés után. Enyhébb esetekben nincs szükség beavatkozásra, csak ha kozmetikai problémát okoz. Ilyenkor elegendő lehet a szkleroterápia, mely során egy speciális oldatot kell fecskendezni az adott érbe, aminek hatására a benne lévő vér megalvad, majd kompressziós kezelés hatására az ér összetapad és felszívódik. Apróbb hajszálerek esetén szóba jön a termokoaguláció elvén működő rádiófrekvenciás kezelés, mely során az igen vékony, speciálisan szigetelt tű 4 MHz frekvenciájú rezgése által kiváltott hőhatás elpusztítja a kapilláris erek falát és azok tartalmát is.

Fontos: ha bármilyen lábduzzanatot, nehéz-láb érzést, esetleg más visszérre utaló tünetet tapasztalunk, a kompressziós kezelés elengedhetetlen.

Az aszpirin régóta kedvelt terápia az artériás trombózis megelőzése céljából. Bár sok esetben valóban hatásosnak bizonyul, ám nem ritka, amikor az illető nem reagál a kezelésre. Az aszpirin rezisztenciáról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

Így hat az aszpirin

Bár az aszpirint szélesebb körben elsősorban láz-és fájdalomcsillapítóként ismerik, ám kutatások szerint sokaknál hatékony megelőzést nyújt a vérrögök okozta szívinfarktus és stroke ellen is. Az artériás trombózis hátterében a legfontosabb tényezők egyike a vérlemezkék összecsapódása, melyért az erekben lévő plakk felhasadása (un. ruptúrája) a felelős. A plakk miatt az ér keresztmetszete szűkül, melynek eredményeként megnő benne a vér keringési sebessége, tehát megnő a vérnyomás. Ennek hatására az érbelső, endothel részén sérülések keletkeznek, mely a vérlemezkék összecsapódását váltja ki.

Az aszpirin (acetilszalicilsav) ezt az összecsapódást hivatott megakadályozni, ez ugyanis meggátolja egy fontos enzim, a COX1 működését. A COX1 enzim a vérlemezkéken és az endothel sejteken belül az arachidonsav anyagcsere egyik fontos enzimje, tevékenysége következtében az arachidonsavból olyan un. prosztaglandinok keletkeznek, amik összecsapják a vérlemezkéket. (de az érfalban képződik belőle az összecsapzódást gátló prosztaciklin nevű anyag, így biztosítva az aggregáció/aggregációgátlás egyensúlyát.

Van, amikor nem véd

Sajnos hiába létezik az aszpirinnek több pozitív tulajdonsága is, van, hogy szedése ellenére is kialakulnak vérrögök. Ennek hátterében legtöbbször aszpirin rezisztencia, vagy un. non-responsio áll, mely során nagy valószínűséggel a COX1 enzim szerkezete változik olyanná (bár ezen a téren még további vizsgálatok folynak), hogy a vérlemezkék összecsapódását nem akadályozza meg a terápia. A hatástalanságot természetesen fokozza például a kevés folyadékfogyasztás, dohányzás, helytelen táplálkozás, illetve a kezeletlen magasvérnyomás - mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Vizsgálattal kideríthető

Hogy kideríthető legyen, vajon kinél áll fenn aszpirin rezisztencia, érdemes egy speciális laborvizsgálaton részt venni. Ehhez egy egyszerű vérvétel szükséges, majd a vért egy speciális készülékbe rakják, és figyelik, hogy a benne lévő speciális anyagokkal átitatott membrán miként záródik el a kicsapódó vérlemezkéktől. Amennyiben aszpirin rezisztenciát igazolnak, úgy sokszor az adag emelésével el lehet érni jobb hatást, ám eredményesebb, ha az aszpirint egy másik vérlemeze-összecsapódást gátló készítménnyel helyettesítik ( pl. clopidogrel).