trombozis

Főleg hideg időben a fázó, fájó, elfehéredő, elliluló, majd bepirosodó kézujjak a kiserek kóros összehúzódására, az úgynevezett Raynaud betegségre utalhatnak. Dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa erre a kórra hívja fel a figyelmet, aki szerint a tünetek életmódváltással és gyógyszeres kezeléssel enyhíthetőek.

Nem egyszerűen hidegek végtagok

Hideg végtagokra sokan panaszkodnak. Ennek hatására ugyanis ez a szervezet normál válasza a hőháztartás egyensúlyának biztosítására, de szerencsére az esetek többségében múló problémáról van szó. Előfordulhat azonban, hogy fájdalom, égő, bizsergető érzés mellett az ujjak elfehéredése, ellilulása, majd bepirosodása lép fel, valamint a kéz ügyetlenné válhat. Ilyen esetekben felmerül a Raynaud betegség lehetősége, ami az érrendszer eltúlzott válasza főleg hideg, vagy érzelmi stressz hatására. Ennek következtében az ujjak és a bőr kis artériái túlzottan összehúzódnak és vérellátási zavar alakul ki. Először egy, majd több ujj elfehéredik főleg a kézen - ritkábban a lábon-, majd azok ellilulnak, és amikor a roham megszűnik, az erek reflexszerűen kitágulnak, melytől az érintett terület vöröses árnyalatúvá válik. Dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa szerint az is előfordulhat, hogy a három fázisból csak kettő követi egymást. A probléma pár perctől akár 15-20 percen át is fennállhat- ilyenkor már függetlenül attól, hogy a beteg hidegben, vagy melegben tartózkodik, viszont az elmondható, hogy a rohamokat leggyakrabban melegből hideg környezetre való váltás provokálja (pl. a légkondicionáló, vagy az élelmiszerüzletekben a hűtött, fagyasztott termékek részlege). Általában a mutató, a középső és a gyűrűs ujjak érintettek.

Statisztikai adatok szerint a betegség előfordulási gyakorisága Magyarországon 6% körüli, és főleg a 40 éves kor alatti nőket érinti.

Tünetek

• kézujjak/lábujjak hideg hatására hirtelen többnyire háromfázisú elszíneződése (fehér, lilás, majd vöröses)
• fázás, fájdalom, égő, bizsergő érzés jelenléte
• a tünetek ismétlődve rohamokban jelentkeznek

Raynaud szindróma vagy Raynaud kór

Raynaud szindróma (szekunder forma) esetén a tünetek általában egyoldaliak és a hátterében egyéb alapbetegség igazolható (autoimmun megbetegedések - pl. szkleroderma, szisztémás lupusz eritematózusz, reumatoid artritisz-, vibrációs ártalmak, artériás érbetegségek, alagút-szindróma, nyaki borda, mellkaskimeneti szindróma, gerincsérv, tumoros betegségek, gyógyszerek stb.).

Raynaud kór (primer forma) esetén a jelenség hátterében egyéb betegség nem mutatható ki, és a tünetek mindkét végtagot érintik - magyarázza Dr. Kósa Éva. Érdekesség, hogy friss kutatási vizsgálat szerint a primer Raynaud betegségben szenvedőkben gyakoribb volt a migrén előfordulása, és az eredmények alapján felvetődött, hogy mindkét betegség genetikai alapon is meghatározott lehet.

A végtagok melegen tartása mellett fontos a gyógyszeres kezelés

Ha a Raynaud jelenség tüneteit észleljük, úgy érdemes szakemberhez fordulni. A primer és a szekunder formák a beteg panaszai, fizikális vizsgálat, laborvizsgálat és a körömágy úgynevezett kapillármikroszkópos vizsgálata alapján legtöbbször jól elkülöníthetőek. A mögöttes ok tisztázása céljából azonban sor kerülhet speciális labor- és műszeres- vagy röntgen vizsgálatokra is.

Mögöttes ok esetén a feladat az alapprobléma kezelése. Viszont tudni kell, hogy a betegség bármely formája áll is fenn, a tünetek enyhítéséhez elengedhetetlen az életmódbeli változás pl. hideg elleni védekezés, a dohányzás abbahagyása, amit szükség esetén gyógyszeres kezelés egészíthet ki.

A magasvérnyomás bár olyan súlyos szövődményekkel is járhat, mint a stroke vagy a szívinfarktus, ennek ellenére sokan csak legyintenek rá, így előfordulhat, hogy kezelés nélkül marad az illető. A terhesség során mért magas értékeket azonban feltétlenül komolyan kell venni, hiszen a terhességi magas vérnyomás következményei a kismama és a baba életét is veszélyeztethetik. Dr. Kapocsi Judit tanárnőtől, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistájától megtudhatjuk, miért is veszélyes annyira ez a betegség, illetve hogy milyen tünetek esetén gyanakodjon rá.

Terhességi magasvérnyomás fajtái

Hipertónia a terhességek 5-7 %-ában fordul elő. A terhességi vérnyomásnak két formáját különíthetjük el: ha kismama ismerten magas vérnyomástól szenved, és így esik teherbe (idült terhességi hipertónia 1-3%), illetve a másik eset, amikor korábban nem hipertóniás nőben  maga a terhesség váltja ki a hipertóniát.

A terhesség során folyamatosan szükséges kismama vérnyomásának ellenőrzése, mivel a 140/90 vagy e feletti értékekkel járó magasvérnyomás értékek mind a baba, mind az anyuka egészségét veszélyeztetik. Különös figyelmet  kívánnak azok az esetek, amikor a vizeletben növekvő mennyiségben található fehérje (több mint 300mg/nap a fehérjevesztés) . Ebben az esetben felmerül a  terhességi toxaemia, preeclampsia-eclampsia gyanúja.  Ez az összes szülések 3-6 %-ában fordul elő. Jellemzően a 20. terhességi hét után jelentkezik a magas vérnyomás, amelyet egyéb eltérések is kísérhetnek (pl. vesefunkció romlása, lábdagadás, vizelet fehérje növekedés, májfunkció romlás, vérlemezke szám csökkenése). A legsúlyosabb megjelenési forma a görcsroham, kóma, amely halállal végződhet.  A WHO közleménye szerint az anyai halálozások 18 százalékáért a terhességi toxaemia a felelős, Magyarországon az anyai halálozás 1/3 ennek a következménye.

Éppen ezért különösen fontos a szoros kontroll, mivel nem jósolható meg előre a tünetek súlyosbodásának üteme. - mondja Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája.

Tünetek:

• vérnyomás emelkedése
• ödéma
• fejfájás
• szédülés
• látászavar

Legfontosabb a megelőzés

Hogy pontosan mi is okozza a preeclampsiát, egyelőre nem ismert, ám a szakemberek egyetértenek abban, hogy a késői terhesség, a krónikus magas vérnyomás, az elhízás, a cigaretta, az ikerterhesség és a cukorbetegség mind hozzájárul a probléma kialakulásához. 
Fontos a megelőzés, a helyes életmód, táplálkozás kialakítása és a megfelelő kezelés.
Mivel a preeclampsia nagyobb eséllyel alakul ki azoknál, akik már a terhesség előtt magas vérnyomásban szenvedtek, fontos a rendszeres vérnyomásmérés és kontroll, valamint a gyógyszeres kezelés átállítása  már a babaproject előtt. Fontos azonban tudni, hogy nem minden vérnyomáscsökkentő adható terhes nőnek.  

Amennyiben a várandósság alatt lép fel a magasvérnyomás orvosi kontroll mellett gyógyszeres kezelés beállítása javasolt!
Dr. Kapocsi Judit szerint a preeclampsia diagnózisa esetén a kezelés egyéni elbírálást igényel, általában attól függően, hogy milyen eltérések jelentkeznek, milyen gyorsan súlyosbodnak az eltérések, a terhesség hányadik hetében van a beteg. Sajnos eclampsia, görcsroham kialakulása esetén a megoldás a szülés megindítása lehet, így érthető, hogy a hangsúly főleg a megelőzésen van.

Bizonyára tisztában van azzal, hogy a hormonális fogamzásgátlók jelentősen megnövelik a trombózis kialakulásának kockázatát az arra hajlamos egyéneknél. De vajon azt is tudta, hogy nem csak a fogamzásgátlók, de a tesztoszteron-tartalmú készítmények is vérrögökhöz vezethetnek? Hogy miért, és hogy mit lehet tenni megelőzése érdekében, azt Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózisközpont véralvadási specialistájától tudhatja meg.

Egy hormonpótlás sem rizikómentes

Már egy jó ideje bevált kezelési mód a hormonpótlás az arra szükséges esetekben. Ez lehet többek között fogamzásgátlás, menopauza tünetinek enyhítése céljából, illetve lehet női/férfi meddőségi kezelés része is. Ez természetesen sok esetben indokolt, ám nem árt hozzátenni, hogy a plusz hormon bevitele nem rizikómentes, hiszen jelentősen megnöveli a vérrögök kialakulásának kockázatát. Bár eddig a legtöbben a női hormonpótlást hozták összefüggésbe a trombózissal, ám az FDA (Food and Drug Administration ) legújabb közleményében arra figyelmeztetnek, hogy bizony a tesztoszteron alkalmazása sem veszélytelen ebből a szempontból.

Már korábban is találtak összefüggést a tesztoszteron és a trombózis között, ám ezidáig úgy vélték, egyedül az ún. policitémiás beteg esetében jelent nagyobb rizikót, mivel a betegség során jelentősen megnő a vörösvértestek mennyisége, ami elősegíti a véralvadást. A legújabb tanulmányok szerint azonban nem csak a policitémiában szenvedőket érinti a probléma, hanem ennél jóval tágabb csoportot. Éppen ezért kötelezővé tették, hogy szerepeljen a figyelmeztetés a tesztoszteron készítmények tájékoztatóján, miszerint trombózist okozhatnak.

A szakemberek így nem is ajánlják azoknak a hormonpótlást, akik egészségügyileg nem szorulnak rá – pl. férfiasabb, izmosabb megjelenés miatt szedik-, mivel a mélyvénás trombózison kívül megnöveli a stroke és a szívinfarktus kockázatát is.

Bizonyos genetikai eltérések növelik a hajlamot

Mivel a mélyvénás trombózis során keletkezett vérrög könnyen leszakadhat és a vérpályába kerülve életfontosságú szervek felé haladhat, így nem ritka, amikor szövődményként tüdőembólia lép fel, ami akár halálos kimenetelű is lehet. Hogy ennek esélyét a minimálisra csökkentse, érdemes genetikai vizsgálatot elvégeztetni, aminek segítségével megtudhatja, van-e örökletes hajlama a vérrögösödésre. A szűrés kiemelten fontos lenne abban az esetben, ha az illető valamilyen hormontartalmú készítmény szedésére készül, főleg akkor, ha a családjában előfordult már trombózis. Amennyiben valamilyen bizonyított genetikai háttérrel is rendelkezik a beteg, fontos tudnia, hogy kombinált rizikók esetén az egyes rizikók szorzata az összrizikó!  Amennyiben genetikai hajlamot igazolnak, úgy érdemes szakemberhez fordulni, aki tanácsokkal, kezelési módszerekkel szolgálhat a trombózis prevenciója céljából.

A hosszabb repülőút és a trombózis kapcsolatára már többször is felhívták a szakemberek a figyelmet, ám vajon azt is tudta, hogy az állapot kialakulásának szempontjából az sem mindegy, hogy hová ül a gépen? Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózisközpont véralvadási specialistájától megtudhatja, pontosan miért is veszélyes a hosszú utazás trombózis szempontjából, illetve hogy miért nem érdemes az ablak mellé ülni a repülőn.

Utazás és trombózis

Többször lehet hallani olyan tragikus esetekről, amikor hosszabb utazás után az illető összeesik és meghal. Ennek hátterében leggyakrabban tüdőembólia áll, mely a mélyvénás trombózis gyakori szövődménye. Ekkor a keletkezett vérrög, vagy annak egy része a véráramba kerül, majd a tüdő artériájába jutva elzárja azokat.

Hogy a hosszabb utazás miért is nagy rizikófaktora a mélyvénás trombózisnak? Az ok elsősorban az immobilitás, a tartós mozdulatlanság, valamint a lábak lógatása, mely a lábszár vénáiban a véráramlás lassulását, pangását eredményezi- ez pedig elősegíti a vérrögök kialakulását.  Mindehhez pluszban még hozzájárul az is, hogy utazás alatt az emberek többsége kevesebb folyadékot fogyaszt, ami szintén segíti a vérrögök keletkezését.

Érdemes tudni, hogy nem csak a repülőút hordozza a veszélyt, ugyanúgy kialakulhat mélyvénás trombózis autóban, vagy buszon ülve is. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája szerint a repülőgép abból a szempontból veszélyesebb, hogy az utastérben szárazabb a levegő, amit a test fokozottabb párologtatással kompenzál, és ez szintén dehidratáltsághoz, a vér „sűrűsödéséhez” vezet. Emellett a gép fedélzetén a légnyomás is alacsonyabb, aminek hatására fokozódik a vénás pangás és a véralvadás.

A fentiek azonban csak azoknak az embereknek okoznak jelentősebb trombózis rizikófokozódást, akik - talán nem is tudják - de genetikai okokból, továbbá társbetegségeik miatt „megadják az alapot” a trombózis kifejlődéséhez, amihez társítva a repülés (utazás) kényelmetlenségeit, kialakul a trombózis. Alapvető hajlam nélkül ez igen ritka- teszi hozzá prof. Blaskó György.

Nagyobb rizikót jelent a hosszú út és az ablak melletti ülés

Természetesen 1-2 órás útnál nincs ok nagy aggodalomra, hiszen leginkább a 4 óránál tovább tartó utazás során nő meg jelentősen a trombózis esélye (utána kétóránként több mint 20%-kal)! Ráadásul tanulmányok szerint az sem mindegy, ki hol ül. Repülőgépen például arra figyelmeztetnek a kutatók, hogy akiknek nagyobb hajlamuk van a trombózisra, ne üljenek az ablak mellé! Ennek oka az, hogy ők kevesebbszer állnak fel, mivel nem szeretnék ezzel megzavarni a beljebb ülőket. Pedig a láb mozgatásának a vérkeringés fokozása érdekében óriási szerepe lenne, így célszerű kb. kétóránként felállni pár percre és kicsit kinyújtóztatni, tornáztatni a lábakat!

Kik a veszélyeztetettek?

Bár a hosszú utak az egészségeseknél is megnövelik a trombózis kialakulásának kockázatát, viszont azoknak, akiknek nagyobb hajlamuk van a trombózisra, utazás előtt óvintézkedéseket érdemes tenniük. Genetikai hajlam esetén utazás előtt heparin injekció szükséges, mely véralvadásgátló hatása miatt a minimálisra csökkenti a vérrögösödés esélyét (fontos, mélyvénás trombózis megelőzésére a közhiedelemmel ellentétben az aspirin nem hatásos!). Prof. Blaskó György hozzátette, ha azonban az utazó ismerten trombotikus beteg és rendszeres alvadásgátló kezelésben részesül, akkor ilyen gyógyszeres „előkezelésre” nincs szüksége, csak tornáztassa a lábait és igyon sokat.

Jó tanács: a nagyobb biztonság érdekében kompresszió harisnya viselése is javasolt, mivel különleges szövésének köszönhetően a felszíni vénákból a mélyebbek felé tereli a vénás visszaáramlást, és fokozza a keringést, így megszűnteti a pangást az erekben. Ennek hatására mérséklődik a lábfájdalom, annak ödémásodása, ráadásul a trombózis esélyét is lényegesen csökkenti.

Napjainkban egyre inkább nagyobb figyelmet kap a trombózis és annak megelőzése, kezelése. Ez nem is csoda, hiszen évről évre nő a halálos esetek száma, mely elsősorban a fogamzásgátló tabletták elterjedésének és a nem megfelelő életmódnak köszönhető. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája éppen ezért a trombózis rizikóbecslésére hívja fel a figyelmet.

Miért veszélyes a trombózis?

A mélyvénás trombózis egy olyan fokozott véralvadással járó állapot, amikor a keletkezett vérrög elzárja a vénában keringő vér útját.

Normál véralvadás során sérülés esetén a prothrombinból trombin nevű enzim keletkezik, ami a vérben található fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja. Ez lerakódik az érfal belsejében, ott megkeményedik, és egyfajta dugót képez, hogy elkerülhető legyen a nagyobb vérvesztés. Sajnos előfordulhat, hogy a folyamatban olyan zavar keletkezik, ami fokozza a véralvadást, és ekkor trombózis jön létre. Ez önmagában még nem egy életveszélyes állapot, ám könnyen előfordulhat, hogy a keletkezett vérrög, vagy annak egy darabja leszakad, a véráramba kerül, majd a tüdőbe jutva embóliát okoz, és ez akár halálos kimenetelű is lehet- figyelmeztet prof. Blaskó György.

Mik fokozzák a trombóziskészséget?

Genetika: a genetika jelentősen befolyásolja az illető trombózishajlamát. Amennyiben valakinek a családjában előfordult már trombózis, úgy van esély arra, hogy az illető is hordozza a betegséget. A leggyakoribb genetikai eltérés az az MTHFR mutáció, az alvadási rendszer V faktorának un. Leiden mutációja, alacsony Protein S/Protein C, illetve a kevés, vagy rosszul működő antitrombin.

Betegség: a trombózishajlam jelentősen megnő, amennyiben az illető bizonyos betegségekben szenved. Ilyen például a szívelégtelenség, hiszen ekkor a véráramlás lelassulhat, ami pangáshoz vezethet. Emellett vannak olyan daganatok, melyek vérrögösödéshez vezethetnek, mivel egyrészt véralvadást aktiváló anyagok termelődését fokozhatják, másrészt nyomást gyakorolhatnak a vénákra. Hogy van-e szükség daganat esetén megelőző, prevenciós terápiára, az egyéni elbírálást igényel!

Életmód: életmóddal nem csak csökkenthető a trombózis esélye, de fokozható is. A túlsúly, a kevés folyadékfogyasztás, a mozgáshiány, mind fokozzák a trombózishajlamot, hiszen pangáshoz, az erek állapotának romlásához és a vér „besűrűsödéséhez” vezethetnek.

Gyógyszerek: a gyógyszerek közül elsősorban a fogamzásgátló tablettákat kell megemlíteni, melyek hormontartalmuknál fogva vérrögök kialakulásához vezethetnek. Ugyanakkor a daganatos betegek által szedett gyógyszerek között is olyan, ami elősegítheti a trombózist.

Terhesség: szintén a hormonok a felelősek a terhesség során fokozott trombózishajlamnak, melyhez hozzájárul az is, hogy a növekvő magzat nyomást gyakorol a medence vénáira. A terhesség tehát már önmagában egy jelentős rizikófaktor, és ha ezen kívül még pluszban más hajlamosító tényezők is jelen vannak, a trombózis esélye megsokszorozódik.

Rizikóbecsléssel a veszély elkerülése érdekében

Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája szerint mint az összes betegségnél, a trombózisnál is lényeges szerepet tölt be a megelőzés, így nem árt ha az illető tisztában van azzal, mekkora az esélye egy esetleges trombózisra. A rizikóbecsléshez a családi anamnézis, az életmód orvosi felmérése és megítélése, valamint a korábbi/jelenlegi betegségek figyelembevétele szükséges. Ezeken túl genetikai teszt és részletes labor vizsgálatokkal ismeretében mérhető fel a trombózis esélye. Természetesen fokozott rizikó esetén a betegnek személyre szabott gyógyszeres terápia javasolt, melyet életmódorvoslás egészíthet ki, minimálisra csökkentve ezzel a vérrögök kialakulásának kockázatát.

Kiknek javasolt a trombózis rizikóbecslés?

• családban történt trombotikus esemény
• fogamzásgátló tabletta szedését megelőzően
• korábbi trombózis fiatal korban