trombozis

A külső okok vezérelte, ún. szerzett trombózis váratlanul érkezik és nem kevésbé veszélyes, mint a családi kórtörténetből kikövetkeztethető, öröklött, fokozott vérrögképződési rendellenesség. Alapvető különbség, hogy ilyen esetekben nem „üzen a múlt”, ezért a beteg gyakran nem kivizsgálásra, megelőzésre, hanem már konkrét panaszokkal vagy súlyos állapotban kerül orvoshoz.

Külső trombózist okozó tényezők

Számos külső tényező vezethet a vér rögösödéshez, különösen, ha öröklött hajlam is húzódik a háttérben.

Mozgáshiány

Aki begipszelt lábbal fekszik otthon egy síbaleset után, okkal hiheti, hogy a nehezét – az esés előidézte sokkot, a törés fájdalmát – már maga mögött hagyta, és legtöbbször nem is gondol arra, hogy a folyamatos fekvés egy sokkal veszélyesebb betegség előszobája lehet. Az átmeneti mozgáshiányra kényszerülteknél a fenyegető trombózis ma már megelőzhető a köztudatban vérhígítóként ismert gyógyszerrel

Női hormonok

A babáját önfeledten szoptató kismamának vélhetően eszébe sem jut, hogy a szülést követő gyermekágyas időszak fokozottan hajlamosít trombózisra, így gyanús tünettel, pl. lábdagadással érdemes azonnal felkeresni a szakorvost.

Változókorba lépett nőknek valóságos megváltás, ha nincsenek hőhullámaik, és kevésbé fáradékonyak. Sokan döntenek hormonpótló terápia mellett, de ilyenkor mindig számításba kell venni a beteg fogékonyságát a vérrögképződésre.

Daganatok

Kevesen tudják, hogy bizonyos daganatos betegségek is hajlamossá tesznek a fokozott véralvadásra. A daganatos betegségekhez társuló trombózis eredete nem teljesen tisztázott, részben maga a daganatos sejt, részben az általa termelt anyagok járulnak hozzá a trombózis kialakulásához. Azonban nem minden daganatos beteget kell véralvadásgátló kezelésben részesíteni. Nem minden daganat okoz egyformán trombózist, és van, ahol a véralvadásgátló kezelés indokolatlan, ezért is szükséges a trombózishoz értő szakorvos véleményét kikérni. Ám ha egy betegnek váratlanul trombózisa lett, és a kórtörténet felveti a gyanút, daganatot is kell keresni a betegben – figyelmeztet Dr. Király Viktória, a Trombózisközpont labororvosa.

Kivizsgálás

A trombózishajlamot felerősítheti, és a betegséget kiválthatja még a hormonális fogamzásgátló szedése, és egyéb külső okok is. Ezért egyoldali lábdagadással, lilás-vörösen elszíneződött, fájdalmas alsó végtaggal orvoshoz kell menni. Megkerülhetetlen a trombózishajlam kivizsgálása a többszörös vetéléseket vagy koraszülést elszenvedett nők számára, és azoknak az anyáknak, akik időre született fejlődésben visszamaradott vagy halva született magzatot hoztak világra, az egyéb okok kizárása után. Az immunrendszer rendellenes működése is okozhat trombózist, amikor antitestek jelennek meg a vérben fertőzések, gyulladások, daganatok, valamint gyógyszerek és drogok hatására.

A trombózis okának kivizsgálásához a beteg kórtörténete, fizikális vizsgálata mellett laboratóriumi és képalkotó (pl. ultrahang, CT) vizsgálatok is szükségesek lehetnek – mutat rá a népbetegség felderítésének összetettségére Dr. Király Viktória. De minden esetben lehet segíteni, még akkor is, ha a panaszok eredendő oka homályban marad. A trombofília laboratóriumi kivizsgálása a véralvadási tesztekből, immunológiai vizsgálatokból valamint genetikai vizsgálatokból áll – magyarázza a doktornő. Ez utóbbiakra azért van szükség – különösen fiataloknál –, hogy az esetleges örökletes hajlamosító tényezőkre is fény derüljön. A laboratóriumi eredmények segítik a gyógyítót a megfelelő kezelés megválasztásában. Ha lehetséges, a kiváltó okot – pl. a hormonpótlást, tablettás fogamzásgátlást - megszüntetjük. A teszteredmények ismeretében tudunk dönteni arról, hogy betegünk milyen gyógyszert kapjon, és a közvetlen veszély elmúltával meddig szedje azt. Ma már léteznek biztonságos, jól beállítható gyógyszereink, amelyek hosszú távon is jól illeszthetők a mindennapi élet körülményeihez – teszi hozzá a szakember. Hasonlóképpen fontosak az életmódtanácsok a vér besűrűsödésének kivédésére. Ez utóbbiak betartását is folyamatosan ellenőrzik és segítik a Trombózisközpont orvosai.

A teljes cikket tekintsd meg a Trombózisközpont honlapján

A cikk szakértője: Dr. Király Viktória

Átfogó tanulmány alapján jelent meg közlemény, miszerint Franciaországban az elmúlt években 4 haláleset is köthető fogamzásgátló szedés mellett jelentkező mélyvénás trombózishoz, következményes tüdőembóliához.

Ezzel egyidejűleg megűllapították, hogy a fogalmzásgátló tabletta évente 5, orvosok által jelentett és egyértelműen a fogamzásgátlóhoz köthető trombózisos szövődményt okozott.

MTI hír:

A német Bayer konszern 1987 óta forgalomban lévő, eredetileg a pattanásos bőr kezelésére szolgáló készítményét elsősorban fogamzásgátlóként használták. A gyógyszerfelügyeleti szerv bejelentette, hogy a Diane 35-öt és generikumait "különleges vizsgálatnak" vetették alá. A teljes jelentést és a gyógyszer használatával kapcsolatos intézkedéseket a jövő héten hozzák nyilvánosságra.

A bejelentés előzménye: a Le Figaro című napilap hétvégi számában azt írta, hogy a Diane 35 1987-es forgalomba kerülése óta heten haltak meg ettől a tablettától vagy generikumaitól. Ezek közül négy eset "egyértelműen" a Diane 35 fogamzásgátlóként való használatához köthető. A hatóság adatai szerint 2012-ben 315 ezer nő használta ezt a készítményt fogamzásgátlóként. A lap által említett három esetben a halál oka feltételezhetően más betegségéhez köthető, a Diane 35 szedésével nem hozható összefüggésbe - állítja a gyógyszerfelügyelet.

Valamennyi esetről az orvosok értesítették a hatóságot. Ez alapján az utóbbi 25 évben 125 olyan trombózisos esetet regisztráltak, amely a Diane 35 vagy generikumainak szedéséhez köthető.

A mélyvénás trombózis kezelésének kötelező módja az éveken keresztül szedett véralvadásgátló, mely rendszeres ellenőrzések, nehéz dózis-beállítás miatt igen sok macerát okoz éveken keresztül a betegeknek - mondja Prof. Dr. Blaskó György a Trombózisközpont vezető orvosa.

A mélyvénás trombózis megelőzésének módja a fogamzásgátló kezelés előtti kivizsgálás, genetikai elemzés, kockázatbecslés. A probléma társadalmi jellege miatt lényeges lépés a Trombózisközpont megalapítása, egy olyan intézmény indítása, ahol a trombózissal, visszérrel, érszűkülettel kapcsolatos kivizsgálások, kezelések egy helyen magas szinten elérhetőek.

dr. Király Viktória Anna

A vénás trombózis rendkívül veszélyes betegség, és halálos szövődményekkel járhat. A veleszületett trombóziskészség azt jelenti, hogy a vér könnyen vagy fokozott mértékben alvad meg. A kockázat lehet öröklött, amikor a véralvadás szabályozásában szerepet játszó fehérjék mennyisége vagy működése rendellenes. Ez a veleszületett hajlam meglehetősen gyakran fordul elő a magyar népességben, ám a végzetes kór kivizsgálással és figyelemmel elkerülhető.

Minden tízedik magyar tünetmentesen is fokozott örökletes kockázatot hordoz vérrögök rendellenes képződésére, azaz trombózisra. A vér örökletes alvadékonyságának felismerése és kezelése létfontosságú, hogy a genetikai hajlam ne okozzon végül trombózist – figyelmeztet dr. Király Viktória Anna, a Trombózisközpont labororvosa. Dr. Király Viktória emlékeztet a Magyar Trombózis és Haemosztázis Társaság állásfoglalására, miszerint a nem kezelt és megelőzésben sem részesített trombózisos betegek túlélésénél az ún. 1/3-os szabály érvényesül: minden harmadik közülük meghal, egyharmaduknál a trombózis 10 éven belül megismétlődik, a többieknél pedig a késői szövődmények okoznak súlyos betegséget, pl. krónikus vénás keringési elégtelenséget. Aki azonban rögtön a tüdőembóliával találkozik, sajnos rosszabbak az esélyei: fő eret érintő embóliában a halálozás 41%-os, nagy eret érintő esetekben 20%-os, de kisebb ágak elzáródása is halálhoz vezet minden tízedik esetben.

Mit lehet tenni a tragikus végkifejlet elkerülésére?

A teljes cikket tekintsd meg a Trombózisközpont honlapján

A cikk szakértője: dr. Király Viktória Anna

... a trombózisos betegségek megelőzésében és korai felismerésében

Magyarországon évente még mindig legalább 2000 ember halálát okozza az érrendszerben elakadt vérrög, amely igen gyakran a tüdőben torlaszolja el a vér útját, végzetes tüdőembóliát okozva. Az áldozatok legtöbbször munkaképes korú, magukat egészségesnek tekintő férfiak és nők. Milliárdokat költ az OEP trombózisos betegek táppénzére, miközben a kevés hazai szakember évek óta emberfeletti küzdelmet vív a vérrögképződés, azaz a trombózis megelőzéséért, valamint a tüdő- és tromboembóliás betegek túléléséért. A megoldáshoz vezető út lehet az európai országokban bevált Trombózisközpontok számának növelése.

Magyarországon mindössze 4-5 Trombózisközpont működik, pedig 10-szer ennyi se lenne túl sok, hogy a trombózistól szenvedők életminőségén és életesélyein javítsunk- hangsúlyozta Prof. Dr. Blaskó György, a II. kerületben most nyílt  Trombózisközpontot vezető professzor.

A főorvos úgy véli, hogy Magyarország mintegy két évtizedes lemaradásban van trombózisos betegségek megelőzésében és korai felismerésében. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a trombózis annyi ember halálát okozza ma nálunk, mint 1990-ben Ausztriában. A helyzetet nagymértékben rontja, hogy kevés a trombózisos kórképekhez, és a megelőző életmód-tanácsadáshoz értő szakorvos, aki tisztában van a véralvadás folyamatával, valamint gátlásának gyógyszertani lényegével- magyarázta Blaskó professzor, a Magyar Trombózis és Haemosztázis Társaság volt elnöke, aki 40 éve gondoz trombózison átesett vagy arra családilag hajlamos betegeket. Tapasztalatai alapján a magyarországi betegek sokkal többen vannak, mint ahányat a magyar egészségügyben jelenleg el tudnak látni: ezért az a gyakorlat, hogy a népbetegségnek számító trombózissal küszködőket nem specializált centrumok, hanem más szakirányok orvosai látják el, pl. angiológusok (végtagi érspecialisták) vagy flebológusok (visszérsebészek). A tüdő- és tromboembóliások túlélési esélyeinek növelésére azonban speciális tudásra van szükség, hasonlóan a diabetológiához (cukorbetegek kezeléséhez), a nefrológiához(vesebetegek kezeléséhez) vagy az immunológiához (a betegségek elleni védekezőképesség zavarainak kezeléséhez).

Az áldatlan helyzet javításához járulhat hozzá a Mammutban nyílt Trombózisközpont Blaskó György haematológusprofesszor vezetésével. A központ specialistái kiemelt figyelmet fordítanak a trombózisos betegségek diagnosztikájára azoknál a fiatal betegeknél, akik vagy már átestek a betegségen, vagy örökletes hajlamuk lehet rá. Az első rendelési nap tapasztalata, hogy segíteni tudnak daganatos betegeken, akiknek kísérőbetegségük lehet a trombózis. Blaskó professzor felhívta a figyelmet a sportbalesetek utáni trombózisveszélyre, valamint bizonyos gyulladásos bélbetegségek, és immunológiai kórképek előfordulásakor gyakoribb trombózisra. A kezelésre szorulók más részénél ún. ismeretlen eredetű trombózis zajlott le, náluk a vérrög újraképződését kell megakadályozni.

A véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus meggyőződése, hogy a trombózisok okozta halálesetek gyakorisága Magyarországon ugyanúgy visszaszorítható lehetne, mint más Európai Uniós országokban. Hollandiában például 58 trombózisközpontban küzdenek a végzetes vérrögök ellen. A magas színvonalú diagnosztikai és terápiás szakértelemmel működő új szakcentrumok sokat tehetnek a trombózisos betegek túléléséért Magyarországon.

A teljes cikket tekintsd meg a Trombózisközpont honlapján

A cikk szakértője: Prof. Dr. Blaskó György

Újabb cikk jelent meg Prof. Blaskó György szakértésével:

Új kutatások szerint összefüggés lehet a növekvő légszennyezettség és a mélyvénás trombózis kialakulása közt.

Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus megerősítette a korábbi tanulmányok eredményét, miszerint kifejezetten szennyezett levegő növelheti a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás rizikóját.

Az apró részecskék veszélyesek

A lényszennyezettség fő forrásai a fosszilis tüzelőanyagokból és más forrásokból származó vegyi anyagok, amelyek kis részecskék, finom cseppek formájában kerülnek a levegőbe.

Már korábbi kutatások is igazolták, hogy ezek a részecskék növelik a szívbetegségek és a stroke kockázatát, mivel a szervezetbe jutva fokozzák a véralvadás és az artériás trombózis rizikóját.

Az Archives of Internal Medicine című szakmai folyóiratban megjelent cikk szerint bostoni és olasz kutatók tovább keresték az összefüggéseket. Összegyűjtötték 870 mélyvénás trombózissal diagnosztizált, Lombardiából származó beteg adatait (1995 és 2005 közt ismerték fel náluk a betegséget) és összevették ezeket 1.210 egészséges személyével. Felbecsülték, hogy a betegek milyen légszennyezettségnek voltak kitéve a diagnózisuk előtti évben, illetve a kontrollszemélyek a kivizsgálásuk előtt. A 10 mikrométernél kisebb átmérőjű szennyező részecskék (PM10) jelenlétét mérték azon az 53 különböző helyszínen, ahol a betegek és a kontrollszemélyek éltek.

Az eredmények a következők voltak:

• A mélyvénás trombózissal diagnosztizált betegek magasabb PM10-es szintű légszennyezettségnek voltak kitéve, mint a kontrollszemélyek.
• Határozott összefüggés mutatkozott a magasabb PM10 szint és a megrövidült véralvadási idő közt.
• Kiderült, hogy ha diagnózis előtti évben a PM10 koncentrációja 10 mikrogramm/ köbméterrel növekedett, a mélyvénás trombózis kockázata 70 százalékkal nőtt.
• Az összefüggés erősebbnek mutatkozott a férfiaknál, és az hormonális fogamzásgátlót vagy más hormonterápiát alkalmazó nőknél.

Hosszútávon veszélyesebb a légszennyezettség

-Mindazoknál, akik hosszútávon vannak kitéve viszonylag magas légszennyezettségnek, valóban nőhet a mélyvénás trombózis kockázata, különösen, ha más rizikófaktorok is jelen vannak az életükben – hangsúlyozta Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus. -

A jelenség magyarázata több rétegű: egyfelől a mikro-részecskék felületükön aktiválhatják az alvadási rendszert (ha különböző sejtek közvetítésével, de bejutnak a keringésbe), másrészt a szennyezett levegő elektromos töltésének mértéke minősége, stb. révén is gyakoribb lehet a trombózis. Sajnos, ma már szinte természetesnek tekintjük a szennyezett levegőt, holott korántsem az. Az egyéneknek érdemes legalább a közlekedésük módját átgondolni, hiszen ezzel maguk is hozzájárulnak a levegő állapotához. Mindazonáltal – ha a légszennyezettséget nem is – a trombózis más rizikófaktorait befolyásolhatjuk.

Hogyan csökkenthetjük a rizikót?

• Fogyasszunk legalább napi 2 liter folyadékot! 
• Különösen poros területeken szűrőbetétes álarc is szükséges lehet!
• Ülő vagy álló munka, huzamosabb ágynyugalom idején végezzünk lábtornát, időnként sétáljunk, tornázzunk, ha lehetséges.
• Tegyük le a cigarettát! A dohányzás miatt az érfalon meszes felrakódás keletkezik, az ér keresztmetszete szűkül, a vörösvértestek száma pedig a relatív oxigénhiány miatt nagyobb lesz, a szűk erecskékben könnyen összetapadnak, így a vér folyékonysága csökken, alvadékonysága viszont fokozódik.
• Adjuk le a túlsúlyt! Az elhízás fokozza a kismedence és a lábak vénáira nehezedő nyomást.
• Bármely kockázati tényező (esetleg több tényező) megléte esetén feltétlenül vegyünk részt szűrésen!

A teljes cikket tekintsd meg a Trombózisközpont honlapján

A cikk szakértője: Prof. Blaskó György