trombozis

Azoknak, akik véralvadásgátló kezelésre szorulnak, egy olyan általános beavatkozás, mint egy fogorvosi kezelés is nagy körültekintést igényel. Ez az új típusú véralvadásgátlókkal sincs másképp, hiszen előfordulhat, hogy a beavatkozás előtt a gyógyszer felfüggesztése javasolt. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a fogászati kezelés előtti tennivalókra hívja fel figyelmet.

Forgalomban az új típusú véralvadásgátlók

A mélyvénás trombózis utáni bevált kezelési forma a véralvadásgátló, azaz antikoaguláns kezelés, amivel gátoljuk az alvadási folyamatokat. Az elmúlt 4-6 évben új típusú gyógyszerek  (NOAC) kerültek forgalomba, melyek használata egyszerűbb, és bizonyos szempontokból biztonságosabb, így további segítséget nyújtanak a pitvarfibrilláció, trombózis, stroke és tüdőembólia megelőzése céljából. Fontos tudni, hogy –akárcsak a régebbi készítményeknél- a több-kevesebb vérzéssel járó beavatkozások előtt alkalmazásuk nagy körültekintést igényel a nagyobb vérvesztés elkerülése céljából.- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Maradjon, vagy hagyjuk el?

Mielőtt bármiféle beavatkozásra sor kerülne, fontos, hogy a véralvadásgátlót szedő beteg mindenképp konzultáljon kezelőorvosával, mivel más-más a teendő különböző véralvadásgátló szerek esetén. Továbbá az sem mindegy, hogy milyen fogászati/szájsebészeti terápia előtt áll is illető.

Nem feltétlen indokolt a véralvadásgátló kezelés felfüggesztése az egy-gyökerű (esetleg már laza) fog kihúzása, fog körüli kisebb műtét, fogkő eltávolítás esetén.

A véralvadásgátló kezelés felfüggesztése indokolt viszont általánosságban a vágással járó, testbe hatoló eljárásoknál, azaz gyökérkezelés, biopszia, kisebb sebészeti műtétek, nagyőrlő húzása, íny alatti fogkőeltávolítás, illetve az injekcióadás esetében, mint helyi érzéstelenítés, alsó fogmedri blokád, állkapcsi blokád esetében.

Intézeti ellátást igényelhetnek azok a páciensek, akik tartósan véralvadásgátló kezelés alatt állnak, más, súlyos betegségük (pl. vesebetegség) van, illetve vérlemezke-összecsapódást gátló készítményt is szednek.

Ezekre figyeljen, ha új típusú véralvadásgátlót szed

Az új típusú véralvadásgátlóknak még nincs forgalomban ellenanyaga, mely semlegesíthetné őket. Általánosságban elmondható, hogy fogászati/szájsebészeti beavatkozás előtt 2-3 nappal érdemes felfüggeszteni szedésüket - ám ez csakis előzetes, minden gyógyszerre egyenként vonatkozó tájékozódás után valósítható meg- hívja fel a figyelmet prof. Blaskó György.

Forrás: Trombózisközpont

Azoknak, akik már átestek életükben trombózison, fontos tudniuk, hogy ha hosszabb ágynyugalomra kényszerülnek, akkor nem hanyagolható a megelőző kezelés, ugyanis annak hiányában sokkal nagyobb eséllyel alakulhatnak ki vérrögök. Hogy pontosan milyen terápia szükséges fekvőgipsz esetén, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

Azok, akik már átestek trombózison, esetleg trombofíliásak, jól tudják, hogy vannak olyan állapotok – pl. a terhesség-, amikor fokozottá válik a vérrögösödés kockázata. A baj azonban az, hogy sokan mégsem gondolnak arra, hogy a fekvőgipsz ugyanilyen hajlamosító tényező lehet, pedig végtag tartós mozdulatlansága szintén trombózishoz vezet, azáltal, hogy az „izompumpa” nem működik, lelassul vér áramlása és egyéb trombogén tényezők kerülnek előtérbe.

Mikor forduljon orvoshoz?

„Bár teljesen természetes, hogy a gipsz felhelyezése után a sérülés miatt átmenetileg még fáj és dagad a lába – akárcsak a trombózisnál-, azonban ha ez nem csillapodik, akkor érdemes orvoshoz fordulnia! Egyrészt azért, mert lehet, hogy a gipsz túl szoros (ebben az esetben a lábujjak dagadása jelzi és azonnal gipszcsere szükséges!), másrészt pedig a mélyvénás trombózis kizárása céljából. Ez persze a levétel után is érvényes, így amennyiben lábdagadást, elszíneződést és fájdalmat tapasztal, mihamarabb keressen fel szakembert, aki ultrahang segítségével pontosabb képet kaphat az állapotáról!”- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Fontos a megelőző kezelés

Természetesen önmagában kicsi az esély arra, hogy egy egészséges embernél mélyvénás trombózis alakuljon ki gipszelés következtében, azonban aki genetikailag hajlamos rá, illetve már korábban átesett rajta, akkor annál bizony minden esetben megelőző kezelés szükséges. Erre a célra legtöbbször vérhígító gyógyszereket, illetve heparin injekciót adnak az orvosok. Prof. Blaskó György elárulta, a gipszlevétel utáni mobilizáció befejezéséig kell alkalmazni a napi 1 injekcióból álló megelőző kezelést.

Forrás: Trombózisközpont

Nem csak a terhesség, de a szülés utáni időszak is veszélyes a kismamákra trombózis szempontjából, ugyanis ekkor jelentősen megnő a vérrögök kialakulásának kockázata. Bár eddig azt hitték, hogy a szülést követő 6 hétben a legnagyobb a veszély, azonban a legfrissebb kutatások szerint ennél kétszer annyi ideig áll fenn a rizikó. A trombózis és a gyermekágyi hetek kapcsolatáról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

Az idei Nemzetközi Stroke Konferencián bejelentették, miszerint téves az a feltételezés, hogy szülés után „csupán” 6 hétig áll fenn trombózisveszély, ugyanis egy 1,6 millió nő bevonásával készült tanulmányból kiderült, hogy bizony ennél kétszer több idő kell ahhoz, hogy a kismamák teljesen megnyugodhassanak. A résztevők közül 1000-nél alakultak ki vérrögök, mélyvénás trombózist, szívrohamot, illetve stroke-ot okozva ezzel náluk.

Dr. Hooman, a tanulmány vezetője elárulta, hogy az eredmények azt mutatták, hogy az első hat hétben a trombózis kockázata a normálisnak 10-szeresére nőtt, és bár utána csökkent, de a 7-12. hétig még így is kétszeres volt a rizikó, és csak a 13-18. hétre állt vissza a normális szintre.

Terhesség és megnövekedett trombózis veszély

„A terhesség minden esetben megnöveli a trombózis kialakulásának esélyét, főleg abban az esetben, ha a kismamánál eleve megvan a hajlam (trombofília). Ennek többek között oka a magzat nyomja a medence vénáit, illetve lelassul keringés is. Továbbá ebben az időszakban megemelkedik egy anyag, az úgynevezett fibrinogén szintje is, mely az alvadék, vagyis a vérrögök egyik alapanyaga.”- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája. Ennek fehérjének a koncentrációja csak hetek alatt csökken le az egészséges határok alá. Ugyanakkor a szülés végén a lepény leválása nagy „seb”-et jelent a méh falán, ahonnan a szöveti alvadási tényezők még egy ideig nagyobb mennyiségben kerülhetnek a keringésbe.

A megfelelő kezelés elengedhetetlen

Ha a kismama terhessége alatt heparin (LMWH) kezelés alatt állt, úgy a szülést követően azt még hónapokig kapnia kell. „A szülés után még legalább két hónapig javasolt LMWH adása. Ha tartósabban szedni kell vérhígítót, úgy szájon át szedhető gyógyszerre csak szoptatás után lehet váltani, mivel annak kb. 2-3 %-a bejut a tejbe és lassíthatja a csontfejlődést. A kezelésnél egyszerre kell szem előtt tartani a trombózis megelőzését, a baba egészségét. Azt, hogy kinek mennyi ideig milyen kezelésben kell részesülnie, és az esetleges átállás hogyan történjen, véralvadásban jártas szakorvosnak kell meghatároznia.”- osztotta meg prof. Blaskó György.

Forrás: Trombózisközpont

A trombózis egyre több embert érint manapság, ennek ellenére számtalan tévhit kering vele kapcsolatban a köztudatban. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadás specialistája eloszlatja a leggyakoribb félreértéseket.

Csak az időseket érinti

Az emberek többsége úgy gondolja, a trombózis az kizárólag az időseket érinti, és őket is csak akkor, ha kórházba kerülnek és hosszas ágynyugalomra vannak ítélve. Természetesen ez mind igaz, azonban tévedés azt hinni, hogy a fiatalokat ne fenyegetné a veszély. Sajnos számos olyan eset van, amikor a fogamzásgátlót szedő, vagy épp a repülőn utazó tinédzser kerül emiatt kórházba- tehát a trombózis őket is fenyegeti, korban, nemben nem válogat. Ezek a fel-nem derített öröklött defektusokban szenvedők, akiket nem szűrtek ki. Amit még kevesebben tudnak az. hogy trombózis csecsemőkorban is kialakulhat, pl. a Protein C nagyfokú hiánya miatt (purpura fulminans)

Mindig vannak egyértelmű tünetei

Sajnos a helyzet nem mindig ilyen egyszerű. Bár a trombózis tüneteit úgy szokás leírni, hogy lábdagadás, elszíneződés, fájdalom, a bőr melegsége, viszont vannak néma esetek is, amikor már csak a tüdőembólia árulkodik a vérrög képződéséről. Ráadásul könnyű is összekeverni más fájdalommal, így a legcélszerűbb az, hogy orvoshoz fordul, ha a normálistól eltérőt tapasztal a lábával kapcsolatban.

A trombofília egyenlő azzal, hogy az illetőnek lesz trombózisa

Amikor valaki meghallja, hogy trombofíliás, akkor egyből arra gondol, hogy biztosan át fog esni az életében legalább egyszer trombózison. Pedig a diagnózis csupán arra mutat rá, hogy az illetőnek fokozott hajlama van a vérrögképződésre, így érdemes óvatosnak lenni pl. terhességnél, vagy a védekezési módszer kiválasztásánál és –természetesen – nála fokozottabban érvényes a megfelelő életmód és fizikai aktivitás!

Minden trombózis tüdőembóliával jár

„Vannak esetek, amikor a trombózist tüdőembólia követ, viszont ez egyáltalán nem törvényszerű. Ez akkor fordulhat elő, ha a beteg nem kap idejében megfelelő kezelést, mert ilyenkor a vérrög nem szervül elég gyorsan, így leszakadhat, és a véráramon keresztül a tüdőbe kerülhet. Éppen ezért fontos az, hogy mihamarabb szakemberhez forduljunk, ha a tüneteket észleljük.”- figyelmeztet prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadás specialistája.

A mai fogamzásgátlók nem növelik a trombózis esélyét

Sajnos ez egy széles körben elterjedt tévhit, bár az igaz, hogy a legújabb, III.-, IV.-ik generációs fogamzásgátlóknál e veszély nagymértékben csökkent (de nem nulla!), ezért nagyon fontos lenne, hogy mindenki tisztában legyen fogamzásgátlók veszélyeivel. Az elmúlt időszakban ugyanis egymást érik az olyan esetek, amikor trombózis miatt végzetes tüdőembólia alakult ki a fiatal lányoknál. Hogy minimálisra csökkentse a kockázatot, érdemes még a tabletta megkezdése előtt genetikai vizsgálaton részt venni, mert ha az trombofíliát –vagyis fokozott hajlamot- mutat, akkor célszerű nem hormonális fogamzásgátlót választani.

Forrás: Trombózisközpont

Az utóbbi időkben egyre többet hallani a hormonális fogamzásgátlók okozta halálos kimenetelű trombózisról, ezért az Európai Gyógyszerügynökség szigorítaná a készítmények felírását. A tabletták veszélyeiről professzor Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

Egy közelmúltban történt európai áttekintés megerősítette azt az eddig is ismert tényt, hogy a hormonális fogamzásgátlók lényegesen megnövelik a vérrögképződés kialakulásának kockázatát. Bár ez a veszély mind az orvosok, mind a tablettát szedő nők többsége körében nem volt titok, azonban ezidáig kevés hangsúlyt kapott ez a rizikó. Az elmúlt években az Európa-szerte történt halálesetek miatt az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) nemrégiben közleményt adott ki, melyben felhívja a szakemberek figyelmét a fogamzásgátlók kockázataira. A jelentés szerint ezeket az orvosnak minden esetben közölni kell a pacienssel, valamint tájékoztatnia kell őket a trombózis tüneteiről.  Az viszont sokak szerint már más kérdés, hogy ezt valóban betartják-e.

Az EMA után az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) is kiadott egy tájékoztató levelet, melyben többek között az áll, hogy az idő folyamán a mélyvénás trombózis rizikófaktorai változhatnak (életkor, testsúly, egyéb betegségek, stb.), így a készítményt felíró szakembernek folyamatosan tájékoztatni kell a beteget a veszélyekről,és a szűrések lehetőségéről. Az OGYI továbbá kéri az orvosokat, hogy minden esetben jelentsék az intézetnek azokat a mellékhatásokat, melyek feltehetően a fogamzásgátlók szedésének tulajdoníthatóak be.

Kockázati tényezők

„A kombinált hormonális fogamzásgátlók alkalmazásával járó vérrögképződés kockázata a szedés első évében a legnagyobb - ez abban az esetben igaz, ha korábban még sosem szedett kombinált hormonális fogamzásgátlót, illetve ha abbahagyta egy időre a fogamzásgátló szedését (4 hétre van annál hosszabb időtartamra). A vérrögképződés kockázata akkor is nagyobb, ha Önnél eleve emelkedett a kockázat.”- olvasható az OGYI közleményében.

Eleve emelkedett a kockázat, amennyiben genetikailag hajlama van az illetőnek a trombózisra (trombofília). Ezt egy egyszerű vérvétellel meg lehet állapítani.

„Szűrővizsgálatot mindenképp kell csináltatni, ha úgy készül valaki fogamzásgátló szedésére, ha már volt trombózis a családjában. Amennyiben genetikai hajlamot igazolnak – a leggyakoribb a Faktor V Leiden mutáció és a metiltetrahidrofolsav-reduktáz enzim (MTHFR) mutáció/polimorfizmus-, akkor megfelelő életmódot kell folytatni (túlsúly leadása, dohányzás abbahagyása), valamint más védekezési módszert érdemes választani. Azonban, ha már korábban önnél is megtörtént a baj, akkor véralvadásgátló szedése indokolt.”- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

A mélyvénás trombózis tünetei

Bár a trombózis olykor semmilyen tünetet nem okoz, de általánosságban a következő jelek utalhatnak a problémára. Ha ezeket tapasztalja, mindenképp forduljon orvoshoz!

• alsó lábszár fájdalma
• az adott végtag bőrének elszíneződése
• ödéma
• a lábfej hátrahajlításakor a térdhajlatban lévő erős fájdalom (a fő törzset elzáró vérrög esetén)

Forrás: Trombózisközpont