A visszérgyulladás nagyon gyakori probléma, elsősorban azoknak a körében, akik kitüremkedő, kanyargós visszértágulatokkal küzdenek. Maga a varikozitás már eleve megnöveli a mélyvénás trombózis kialakulásának esélyét, ám ha az illetőnél visszérgyulladás jött létre, úgy a veszély megsokszorozódik. Hogy miként lehet elkerülni az állapotból fakadó komolyabb problémákat, arról Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

A vénák szerepe, fontossága

A visszerek –azaz a vénák- az oxigénben szegény és széndioxidban gazdag vér szállítására szolgálnak. Felépítésük igen hasonló az artériákhoz, ám lényeges különbség, hogy a vénák fala vékonyabb, sokkal kevesebb simaizmot tartalmaz, így tágulásra képesek. A vér áramlása lényegesen lassúbb bennük, mint az artériákban, így könnyen pangás alakulhat ki, annak ellenére, hogy bizonyos vénákban - például a végtagokban lévőkben- billentyűk találhatóak, melyek a vér visszaáramlását hivatottak megakadályozni. Sajnos a lakosság nagy része vénás keringési elégtelenségben szenved, mely során a vénás nyomás megnő. Ennek persze különböző fokozatai vannak. Ez számtalan problémát okoz, hiszen nem csak komoly fájdalmakkal járhat, hanem veszélyes szövődményeket is eredményezhet- pl. visszérgyulladást, mélyvénás trombózist.

Röviden a visszérgyulladásról

Amennyiben a vénabillentyűk meghibásodnak, úgy a vénafal károsodik, kitágul és pangás alakul ki, továbbá gyulladás lép fel. Az állapot során a gyulladt érszakaszban trombózis jöhet létre (fontos megjegyezni, hogy a felszíni vénák trombózisa nem egyenlő mélyvénás trombózissal). A tünetek jellegzetesek: a visszértágulatok kemény, fájdalmas csomókká, vagy kötegekké válnak, amik a leggyengébb érintésre is fájdalmasak. Felettük a bőr meleg, forró és piros. Ehhez olykor láz, levertség, hidegrázás is társulhat.

Mélyvénás trombózishoz is vezethet

A visszérgyulladás bár önmagában ártalmatlan probléma –eltekintve a fájdalomtól-, ám nagy gondot okozhat, ha átterjed a mélyebb vénákra is. A gyulladás csökkentése un. nem-szteroid gyulladásgátlókkal könnyen megoldható, az esetek többségében alvadásgátló kezelés nem szükséges. Az itt kialakult vérrögök vagy azok egy része rossz esetben leszakadhat, és a véráramba kerülve életveszélyes tüdőembóliát is okozhat, éppen ezért a visszérgyulladást érdemes komolyan venni. Sok folyadék fogyasztásával, főleg mozgással (séta úszás, kirándulás stb.) és kompressziós harisnyával kialakulásának esélye lényegesen csökkenthető. Fontos azonban tudni, ha az illetőnek bizonyított trombofíliája (fokozott trombózishajlam) van, úgy szükség lehet véralvadásgátló terápiára is, ám ennek eldöntése szakorvosi feladat.

Az emberek többsége a lábszárfekélyt leggyakrabban a diabétesszel hozza összefüggésbe. A cukorbetegség ugyan fontos kockázati tényezője az állapotnak, ám a lábszáron kitüremkedő kacskaringós visszerek is okozhatják a problémát. Hogy pontosan mik a lábszárfekély veszélyei, és hogy milyen módszerekkel lehet megelőzni, azt dr. Sepa Györgytől, a Trombózisközpont érsebész főorvosától tudtuk meg.

Mi az a lábszárfekély?

A vénás lábszárfekély az alsó végtag elégtelen vénás keringésének következményeként alakulhat ki - vannak ugyanis artériás, vagy keverten artériás és vénás eredetű fekélyek is. Ez általában a belbokánál kialakuló, nehezen, vagy egyáltalán nem gyógyuló seb. Méretüket tekintve igen változatos képet mutatnak, és a fokozatos szövethiány miatt nem ritka, amikor növekedésnek indulnak.

Általában kis sérülést követően keletkezik, és a vénás keringés károsodása miatt nem mutat megfelelő gyógyhajlamot. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy ilyen vénás fekély a  mélyvénás trombózis késői szövődményeként is kialakulhat (poszttrombotikus szindróma).

Mik a veszélyei?

A lábszárfekély nem csupán a bőrbetegség, hiszen amellett, hogy nem nyújt esztétikus látványt, komoly veszélyei vannak, hiszen ez lényegében egy nyílt seb, amin keresztül zöld utat kapnak különböző kórokozók. Éppen ezért ekkor jelentősen megnő a gyulladások (pl. nyirokér gyulladás), az orbánc kialakulásának veszélye, sőt, még trombózist is okozhat, valamint kezeletlen esetben akár amputációra is sor kerülhet miatta- mondja dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.

Elhanyagolt visszerek növelik a kockázatot

Mivel a lábszárfekély elsősorban vénás keringési rendellenességből fakad, így a visszerek nagy kockázatot jelentenek kialakulására nézve, hiszen ekkor a kitágult erekben vénás pangás keletkezik. És amennyiben a vénás keringés meghibásodik, a salakanyagok nehezebben tudnak elszállítódni, ráadásul a pangás miatt a sejtek, szövetek oxigénellátása is csökken, ami gyulladásokhoz, később pedig fekély kialakulásához vezethet.

Éppen ezért visszeres problémák esetén érdemes még idejében szakemberhez fordulni, aki a probléma súlyosságától függően kompressziós terápiát (II-es típusú kompressziós harisnyával), illetve radiófrekvenciás kezelést/műtétet javasolhat- ez utóbbival akár a meghibásodott fő vénatörzsek is kíméletesen eltüntethetők.

„A termokoaguláció elvén alapuló terápia során egy vékony tűn keresztül alkalmazott nagyfrekvenciájú rezgés (4 MHz) által kiváltott hőhatás roncsolja az erek falát, így azok összezáródnak, majd a bennük lévő vér hirtelen megalvad, sejtjei szétesnek.”- magyarázza a módszer lényegét dr. Sepa György.

 Amennyiben már kialakult a lábszárfekély, úgy nagyon fontos a seb tisztán tartása és a helyi kezelés, ám ebben az esetben is kiemelt jelentőséggel bír a vénás elégtelenség megszüntetése, amit kizárólag kompressziós harisnya viselésével érhetünk el, az állapotromlás megakadályozása céljából.

A rosszindulatú daganatok már önmagukban nagy veszélyeket hordoznak, ám bizonyos fajtái a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázatát is lényegesen megnövelik. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a vérrögösödés megelőzésére hívja fel a figyelmet.

Ezért nő meg a trombózisrizikó daganat esetén

A daganatos betegségek során sok esetben jelentősen megnövekszik a szöveti faktor mennyisége, ami az úgynevezett véralvadási kaszkádot fokozott aktiválódásra készteti. Ráadásul több tanulmány szerint a tumorsejtek közvetlenül is aktiválhatják a thrombint és a X faktort, ami a véralvadási folyamat kulcsszereplője, hiszen az oldható fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja, ami megszilárdulva vérrögöt képez.

Viszont ez csupán az egyik része annak, hogy a rákos paciensek 10-30 százalékánál diagnosztizálnakmélyvénás trombózist, ami rossz esetben halálos tüdőembóliát is okozhat. Számos esetben ugyanis a trombózis jelentkezése az első jel, tehát azoknál a betegeknél, akiknél koruk, rizikójuk stb. miatt a daganatos betegség valószínűsége fennállhat, érdemes részletes kivizsgálásnak alávetni magukat (UH, CT, MRI, markerek, stb), hogy e módszerekkel már a legkisebb daganatra is fény derüljön. Ezek idejekorán operálva és kezelve akár teljes gyógyulást is eredményezhetnek.

Ugyanakkor a daganat elpusztítására szolgáló kezelés, a kemoterápiás gyógyszerek közül számosak trombogének, azaz megnövelik a vérrögösödés esélyét, hiszen jelentősen károsítják az erek belső, endothel falát. Ráadásul a tartós fekvés és a vénákra nehezedő esetleges nyomás is előidézheti a mélyvénás trombózist- mondja Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Rizikófelmérés a biztonságért

Az sajnos egyelőre nem kivitelezhető, hogy az összes daganatos megbetegedés esetén megelőző kezelésben vegyen részt a beteg, csak akkor, ha megnövekedett rizikóval kell számolni. Ide tartozik többek között a paciens életkora, laboreredményei, veleszületett/szerzett trombofíliája, testtömegindexe, a daganat típusa/stádiuma, egyéb betegségek, stb. Amennyiben a szakorvos úgy gondolja, célszerű profilaxis – megelőző- kezelésben részesíteni a beteget, úgy általában alacsony molekulatömegű heparint (LMWH) javasol. Arra a kérdésre, hogy ezt meddig érdemes alkalmaznia a betegnek, előre nincs egyértelmű válasz, hiszen ez attól függ, meddig áll fenn fokozott kockázat-és ez alapján akár élethosszig tartó megelőző terápia is szükséges lehet, természetesen folyamatos orvosi kontroll mellett.

Nagy kockázatú daganatok VTE szempontjából

• agydaganat
• hasnyálmirigy daganat
• petefészek daganat
• leukémia
• limfóma
• gyomor/vastagbél/végbél daganat

Nemrégiben egy meccs után elhunyt a 38 éves Rajz Attila, válogatott hokis. A sportoló halálát egy mélyvénás trombózis során leszakadt vérrög okozta. Hogy milyen tünetekre figyeljen és hogy miként lehet elkerülni a bajt, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

Rajz Attila válogatott hokis egy meccs után kezdte el fájlalni a lábát, majd nem sokkal utána elhunyt. Az orvosok szerint a végtagjában kialakult vérrög szakadt le, majd a véráramba kerülve a tüdőbe jutott, ahol embóliát okozott.

Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája elmondta, a mélyvénás trombózis gyakori és életet veszélyeztető szövődménye a tüdőembólia. A tünetek megléte, illetve erőssége változatos képet mutat, attól függően, hogy hol zárta el a vér útját a vérrög, azaz a thrombus. A legrosszabb eset, ha mindkét főtörzs artériáiban áll meg, ugyanis ekkor az esetek többségében az állapot hirtelen halállal jár. Mivel trombózis után minden perc számít, ajánlott mihamarabb orvoshoz fordulni, aki vérrög oldására alkalmas gyógyszerrel illetve véralvadásgátló kezeléssel segíti a vérrög feloldását. Fontos, hogy mélyvénás trombózis során ne mozogjon, máskülönben a kialakult vérrög könnyen leszakadhat!

Éppen ezért amennyiben lábfájdalmat, ödémát, livid elszíneződést tapasztal, mindenképp forduljon a lehető leghamarabb orvoshoz. Sajnos azonban előfordulhat, hogy már csak a tüdőembólia hívja fel a figyelmet egy korábbi trombózisra. Az utóbbi években gyakran előforduló hirtelen halálesetek az élsportolók között arra hívja fel a figyelmet, hogy ezeket az embereket még az élsport elkezdése előtt szűrővizsgálatoknak kellene alávetni, hogy nem örököltek-e valamilyen trombózis hajlamot. Mindenképpen ki kell kérdezni őket a felmenőikre vonatkozólag, és ha a családban fiatal korban már előfordult tromboembóliás megbetegedés, a szűrés még a túlhajtott igénybevétel elkezdése előtt ajánlott- figyelmeztet prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Tüdőembólia tünetei

• fulladás
• nehézlégzés
• véres köpet
• mellkasi fájdalom
• fájdalmas köhögés

A probléma sok esetben megelőzhető

Amennyiben valakinél egyszer már kialakult trombózis, illetve ha diagnosztizált trombofíliája, genetikai hajlama van, úgy gondosodni kell a megelőzésről is, hiszen akinél egyszer már kialakult trombózis, annál nagy az esély arra, hogy az eset megismétlődik. Éppen ezért nem ritka, amikor a betegnek élete végéig alvadás gátló terápián kell élnie. Hogy pontosan meddig, az egyéni elbírálást igényel, hiszen a megelőző kezeléshez figyelembe kell venni többek között az illető életkorát, genetikai hajlamát és egyéb betegségeit, trombózisra hajlamosító rizikó faktorait (pl. gipszrögzítés, terhesség, hossza fekvés, gyógyszeres kezelések). Természetesen az alvadásgátlót huzamosabb ideig szedők alkalmatlanok a sérülésveszélyes sportok űzésére!