Az artériás érbetegségeket - köztük az érszűkületet- sokan az idősek betegségének gondolják, pedig a probléma korai stádiumait egyre gyakrabban diagnosztizálják a fiatalabbaknál is. Jó hír azonban, hogy időben történő életmódváltással, megfelelő kezeléssel sokat lehet tenni az állapot rosszabbodásának elkerülése, illetve a javulás érdekében. Ezekről a lehetőségekről dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa beszélt.

Súlyos szövődményekkel járhat

Az érszűkület esetén leggyakrabban az alsó végtagok szöveteit tápanyaggal és oxigénnel ellátó ereinek fokozatos beszűkülése majd elzáródása alakul ki. A hosszútávon kezeletlen érszűkület nem csupán lábfájdalomhoz, a járás, a mozgás és az életminőség romlásához, hanem később fekélyek kialakulásához és akár a végtag elvesztéséhez is vezethet. Sokszor a betegek már előrehaladott stádiumban keresik fel a szakorvosokat, amikor járástávolságuk már nagymértékben lecsökkent, vagy amikor nyugalmi helyzetben lévő fájdalom, illetve fekély is kialakult. Ezért fontos a betegség mihamarabbi felismerése és megfelelő kezelése, illetve fontos felhívni a figyelmet a korai szűrés jelentőségére!

Fiatalabb korban is elkezdődhet

A 40-50 éves korúak esetében gyakran mozgásszervi, izom-ízületi panaszokat sejtenek a lábfájdalom hátterében, pedig erős dohányzás, cukorbetegség, hipertónia vagy a magas vérzsír szintje megléte esetén - különösen, ha ezek közül egyszerre több kockázati tényező is jelen van-, az érbetegség már ebben a korcsoportban is kialakulhat. Fontos, hogy az érrendszer egyik területén felismert szűkület idején gyakran az érrendszer egy másik részén is már jelen lehet a probléma, vagyis alsóvégtagi érszűkületben gyakran fordul elő például szívkoszorúér vagy az agyi érbetegség együtt (és fordítva). Az egyes területek szűkületének összefüggése az ismert kockázati tényezője viszonylag hasonló, az azonban tény, hogy az alsóvégtagi érszűkület egyik legfontosabb rizikófaktora a dohányzás- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Érszűkület a lábfájdalom hátterében

Ritkán előfordul, hogy az érszűkület nem okoz különösebb tüneteket, de típusos formában, lábfájdalomként jelentkezik, ami kezdetben terhelésre lép fel, és nyugalomban megszűnik (súlyos állapotban azonban állandósulhat). Emiatt az érszűkületet „kirakatnéző-betegségnek” is szokták nevezni. Ekkor járáskor, rövidebb táv megtételét követően a lábikra begörcsöl, az illető megáll, majd a panasz rövid időn belül a fájdalom megszűnik. Újrainduláskor a tünetek azonban ismétlődnek. Érszűkület esetén azonban a járás erőltetetése nagyon fontos feladat, mert a napi szinten végzett rendszeres séta javítja a tüneteket. Viszont, amikor a fájdalom már nyugalomban is fennáll, a végtagok elkékültek, hideggé váltak vagy fekélyek is megjelentek, akkor ez súlyos állapotra utal- ilyenkor érműtétre, az oxigén-ellátottság javítására van szükség - mondja dr. Kósa Éva.

Az érszűkület kezelésének az elsődleges célja a beteg tüneteinek javítása. Ehhez és a rosszabbodás elkerüléséhez elengedhetetlen a megfelelő életmód, a dohányzás nagyfokú csökkentése, a rendszeres testmozgás, a koleszterin- és a vércukorszint beállítása, valamint gyógyszeres kezelésként az értágító és a véralvadásgátló tabletták rendszeres szedése.

  A babavárás sokak számára életük legörömtelibb időszaka, így mindenki célja, hogy komplikációmentesen történjen. Sajnos azonban előfordulhatnak olyan problémák, melyek a magzatot és az anyukát is veszélyeztetik. Ilyen többek között a gyakorinak számító MTHFR gén mutációja. Az állapotról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

Az MTHFR gén szerepe

Az MTHFR enzim a folsav anyagcsere egyik mozgatóeleme, továbbá nagy befolyást gyakorol a vér homocisztein szintjére is. Szervezetünkben a homocisztein egy igen fontos anyag: ha az elfogadott „fiziológiás” koncentrációban kering, nincs semmi baj, azonban magas koncentrációban károsítja az erek falát és plakk-képződést indukál. A homocisztein lebontásához a B6 és B12 vitaminok mellett folsavra is szükség van, így amennyiben az MTHFR gén meghibásodik és ezáltal a folsavhasznosulás is zavart szenved, a megemelkedett homocisztein szint miatt lényegesen megnő a mélyvénás trombózis, a szívinfarktus vagy a stroke kialakulásának esélye. Azt azonban még nem tudjuk, hogy hogy az adott esetben miért vénás, másik esetben miért artériás trombózist okoz e gén polimorfizmusa.

Gyakori probléma az MTHFR mutációja

Bár keveset lehet róla hallani, az MTHFR C677T és A1298T pontmutációja igen gyakori probléma, ami legfőképp a gyermekvárás időszakában bír nagy jelentőséggel, hiszen a zavarból eredendő folsavhiány idegcső záródási rendellenességhez vezethet a magzatnál, így számukra a megfelelő mennyiségű folsavpótlás mondhatni még nagyobb fontosságú (kutatások szerint az idegcső záródási rendellenességek negyedének hátterében az MTHFR mutációja áll). Emellett a gén bizonyos típusú zavarai esetén a mélyvénás trombózis kialakulásának esélye is lényegesen megnő, melynek veszélye várandósság során eleve emelkedett, így a probléma az anyára nézve is nagy veszélyeket rejt. A mutációnak létezik heterozigóta (csak az egyik szülőtől kapott kromoszómán van hiba: ez gyakorlatilag a népesség 40 %-ánál megtalálható és igen kis trombózis rizikófokozódást jelent).) és homozigóta (a hiba mindkét szülőtől kapott kromoszómán van) formája is, és míg az előbbi csak kissé emelkedett homocisztein szintet eredményez, úgy az utóbbinál már jóval jelentősebbet, így ez lényegesen veszélyesebb is.

Vérvizsgálattal szűrhető a probléma

Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája szerint mivel az egész világon, így Magyarországon is igen gyakori a probléma, így érdemes még a gyermekvállalás előtt ellenőriztetnie homocisztein szintjét (ez szűrővizsgálatnak is megteszi és csak magas homocisztein szint esetén érdemes a genetikai vizsgálatot elvégeztetni), valamint azt, hogy önt is érinti-e az MTHFR mutációja. Fontos megjegyezni, hogy a homozigóták veszélyeztetettebbek trombózis szempontjából, és ha az illető terhes, akkor magasabb dózisú folsav/folát bevitel mellett megfelelő trombózis prevenció is szükséges (főleg akkor, ha Leiden mutációval és emelkedett homocisztein szinttel társul).

Magasvérnyomás is állhat a férfi meddőség hátterében

Napjainkban egyre több gyermekre vágyó párral vannak tele a meddőségi intézetek. Sokan úgy gondolják, általában a nők felelősek a problémáért, ám több statisztika szerint is az utóbbi pár évtizedben rohamosan romlott a férfiak spermaképe, így gyakori, amikor a pár férfi tagja miatt késik a gyermekáldás. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája szerint nem ritka, amikor ennek hátterében hipertónia áll.

Mikor beszélünk meddőségről?

Meddőségről akkor beszélünk, amikor egy év után, védekezés nélkül, rendszeres házasélet mellett sem következik be terhesség. Ilyenkor érdemes utánajárni, mi is okozza, hogy várat magára a pozitív terhességi teszt. Először általában a nők hormonális paramétereit vizsgálják, ám ha nincs ott eltérés, akkor még mielőtt a megterhelőbb vizsgálatoknak kéne alávetniük magukat, a férfi spermaképét ellenőrzik. Sajnos kutatások is alátámasztják, hogy évről évre romlik a férfiak eredménye, melynek hátterében számtalan dolog állhat, így gyakran nem is derül fény a probléma gyökerére.

Magasvérnyomás is állhat a férfimeddőség hátterében

A magasvérnyomás szinte az egész testre kifejti negatív hatását, hiszen kezeletlen esetben bárhol károsíthatja az ereket, így az ivarszerveknél is. A tartósan magas értékek hatására ugyanis erek belső endothel része megsérül, melynek hatására a helyileg termelődő értágító és érösszehúzó anyagok egyensúlya megbomlik, méghozzá az érösszehúzódás irányába mozdul el. Mindemellett a tartósan megemelkedett értékek rugalmatlanná, merevvé teszik az ér falát, így annak szerkezete átépül, és kialakul az érszűkület, ami akár merevedési zavarokat is okozhat, ami a rossz spermakép mellett a másik gyakori ok a férfi meddőségnél. „Érdemes azzal is tisztába lenni, hogy az egészségtelen életmód és a káros szenvedélyek, mint pl. a dohányzás, a stressz, a túl sok kávé fogyasztása, valamint a testmozgás hiánya mind hozzájárul a vérnyomás emelkedéséhez, valamint a csökkent nemzőképességhez is, így nem ritka, amikor a kettő együtt fordul elő. Továbbá gyakran az a betegség okoz erekciós zavart, amelyik a hipertóniának is kockázati tényezője, vagyis nem konkrétan a magas vérnyomás váltja ki a problémát. - mondja Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája.

Kezeltesse vérnyomását a sikeres gyermekáldásért

Látható tehát, hogy a hipertónia a szívinfarktus, a stroke és a vesekárosodás mellett akár meddőséget is okozhat, így 140/90 Hgmm feletti értékek esetén érdemes szakemberhez fordulni, aki gyógyszeres kelezéssel és/vagy életmódorvoslással normalizálhatja a vérnyomást (fontos tudni, hogy bizonyos gyógyszerek is okozhatnak mellékhatásként erekciós problémákat, ekkor célszerű szólni a kezelőorvosnak, aki gyógyszerváltást rendelhet el).