trombozis

dr. Király Viktória Anna

A vénás trombózis rendkívül veszélyes betegség, és halálos szövődményekkel járhat. A veleszületett trombóziskészség azt jelenti, hogy a vér könnyen vagy fokozott mértékben alvad meg. A kockázat lehet öröklött, amikor a véralvadás szabályozásában szerepet játszó fehérjék mennyisége vagy működése rendellenes. Ez a veleszületett hajlam meglehetősen gyakran fordul elő a magyar népességben, ám a végzetes kór kivizsgálással és figyelemmel elkerülhető.

Minden tízedik magyar tünetmentesen is fokozott örökletes kockázatot hordoz vérrögök rendellenes képződésére, azaz trombózisra. A vér örökletes alvadékonyságának felismerése és kezelése létfontosságú, hogy a genetikai hajlam ne okozzon végül trombózist – figyelmeztet dr. Király Viktória Anna, a Trombózisközpont labororvosa. Dr. Király Viktória emlékeztet a Magyar Trombózis és Haemosztázis Társaság állásfoglalására, miszerint a nem kezelt és megelőzésben sem részesített trombózisos betegek túlélésénél az ún. 1/3-os szabály érvényesül: minden harmadik közülük meghal, egyharmaduknál a trombózis 10 éven belül megismétlődik, a többieknél pedig a késői szövődmények okoznak súlyos betegséget, pl. krónikus vénás keringési elégtelenséget. Aki azonban rögtön a tüdőembóliával találkozik, sajnos rosszabbak az esélyei: fő eret érintő embóliában a halálozás 41%-os, nagy eret érintő esetekben 20%-os, de kisebb ágak elzáródása is halálhoz vezet minden tízedik esetben.

Mit lehet tenni a tragikus végkifejlet elkerülésére?

A teljes cikket tekintsd meg a Trombózisközpont honlapján

A cikk szakértője: dr. Király Viktória Anna

... a trombózisos betegségek megelőzésében és korai felismerésében

Magyarországon évente még mindig legalább 2000 ember halálát okozza az érrendszerben elakadt vérrög, amely igen gyakran a tüdőben torlaszolja el a vér útját, végzetes tüdőembóliát okozva. Az áldozatok legtöbbször munkaképes korú, magukat egészségesnek tekintő férfiak és nők. Milliárdokat költ az OEP trombózisos betegek táppénzére, miközben a kevés hazai szakember évek óta emberfeletti küzdelmet vív a vérrögképződés, azaz a trombózis megelőzéséért, valamint a tüdő- és tromboembóliás betegek túléléséért. A megoldáshoz vezető út lehet az európai országokban bevált Trombózisközpontok számának növelése.

Magyarországon mindössze 4-5 Trombózisközpont működik, pedig 10-szer ennyi se lenne túl sok, hogy a trombózistól szenvedők életminőségén és életesélyein javítsunk- hangsúlyozta Prof. Dr. Blaskó György, a II. kerületben most nyílt  Trombózisközpontot vezető professzor.

A főorvos úgy véli, hogy Magyarország mintegy két évtizedes lemaradásban van trombózisos betegségek megelőzésében és korai felismerésében. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a trombózis annyi ember halálát okozza ma nálunk, mint 1990-ben Ausztriában. A helyzetet nagymértékben rontja, hogy kevés a trombózisos kórképekhez, és a megelőző életmód-tanácsadáshoz értő szakorvos, aki tisztában van a véralvadás folyamatával, valamint gátlásának gyógyszertani lényegével- magyarázta Blaskó professzor, a Magyar Trombózis és Haemosztázis Társaság volt elnöke, aki 40 éve gondoz trombózison átesett vagy arra családilag hajlamos betegeket. Tapasztalatai alapján a magyarországi betegek sokkal többen vannak, mint ahányat a magyar egészségügyben jelenleg el tudnak látni: ezért az a gyakorlat, hogy a népbetegségnek számító trombózissal küszködőket nem specializált centrumok, hanem más szakirányok orvosai látják el, pl. angiológusok (végtagi érspecialisták) vagy flebológusok (visszérsebészek). A tüdő- és tromboembóliások túlélési esélyeinek növelésére azonban speciális tudásra van szükség, hasonlóan a diabetológiához (cukorbetegek kezeléséhez), a nefrológiához(vesebetegek kezeléséhez) vagy az immunológiához (a betegségek elleni védekezőképesség zavarainak kezeléséhez).

Az áldatlan helyzet javításához járulhat hozzá a Mammutban nyílt Trombózisközpont Blaskó György haematológusprofesszor vezetésével. A központ specialistái kiemelt figyelmet fordítanak a trombózisos betegségek diagnosztikájára azoknál a fiatal betegeknél, akik vagy már átestek a betegségen, vagy örökletes hajlamuk lehet rá. Az első rendelési nap tapasztalata, hogy segíteni tudnak daganatos betegeken, akiknek kísérőbetegségük lehet a trombózis. Blaskó professzor felhívta a figyelmet a sportbalesetek utáni trombózisveszélyre, valamint bizonyos gyulladásos bélbetegségek, és immunológiai kórképek előfordulásakor gyakoribb trombózisra. A kezelésre szorulók más részénél ún. ismeretlen eredetű trombózis zajlott le, náluk a vérrög újraképződését kell megakadályozni.

A véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus meggyőződése, hogy a trombózisok okozta halálesetek gyakorisága Magyarországon ugyanúgy visszaszorítható lehetne, mint más Európai Uniós országokban. Hollandiában például 58 trombózisközpontban küzdenek a végzetes vérrögök ellen. A magas színvonalú diagnosztikai és terápiás szakértelemmel működő új szakcentrumok sokat tehetnek a trombózisos betegek túléléséért Magyarországon.

A teljes cikket tekintsd meg a Trombózisközpont honlapján

A cikk szakértője: Prof. Dr. Blaskó György

Téged is zavarnak a lábadon kanyargó kanyargó nagy vénatörzsek? ondák, fájnak, gyulladtak?

Ezen vénáknál már érdemes fontolóra venned a visszérműtét elvégzését...

Ehhez javaslunk most egy kíméletes módszert: Dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebésze főorvosa a kíméletes rádiófrekvenciás műtétről beszélt.

Az új módszerek gyorsabb gyógyulást eredményeznek

Az utóbbi évtizedben elterjedt endoluminalis - éren belüli - műtéti módszerek (lézeres műtét, rádiófrekvenciás abláció, forró gőz alkalmazása, ragasztó anyag érbejuttatása) sok szempontból előnyösebbek a paciensek számára.

E módszerek előnyei a hagyományos nyitott műtéttel szemben:

• Az esetek egy részében nincs metszés a lágyékhajlatban.
• Minimális a műtét utáni bevérzés kialakulása, ezért minimális a sebfájdalom.
• Néhány óra múlva már felkelhet, lábra állhat a beteg, nincs szükség hosszabb kórházi megfigyelésre.
• A műtét egy része helyi érzéstelenítésben végezhető, gyógyszeres rásegítéssel, nem szükséges gerinc közeli érzéstelenítés vagy altatás.
• A nagyobb szúrások, metszések hiánya miatt jobbak az esztétikai eredmények.
• A műtét után pár nappal a páciens ismét munkába állhat, nincs szükség hosszú táppénzes időszakra.

Mindehhez hozzátartozik, hogy a hosszú távú eredmények azonosak a hagyományos műtét eredményeivel.

Pókhálóvénáktól a nagy visszértörzsekig

A legmodernebb EVRF rádiófrekvenciás eszköz segítségével az alsó végtagi visszértágulatok lágyéki metszés nélkül, a bőrön ejtett apró szúrások segítségével távolíthatók el. A készülék hatalmas előnye, hogy alkalmas a nagy visszértörzsek műtéti kezelésére és a kis oldalágak, illetve felületes pókhálóvénák eltüntetésére is.

A műtét előtt a páciensek részletes érsebészeti vizsgálatban (fizikális vizsgálat, Doppler vizsgálat, vénás ultrahang, szükség esetén artériás ultrahang, 50 év felett nyaki ultrahang), majd általános belgyógyászati vizsgálatban részesülnek, vérvétel, EKG, mellkas röntgen-vizsgálat történik.

Maga a műtét helyi érzéstelenítésben történik, vénás gyógyszeres rásegítéssel, a műtéti stressz oldása és a teljes fájdalommentesség elérése érdekében. A beavatkozás után a végtagra combtőig rugalmas pólya kerül, majd néhány órás ágynyugalom után a páciens felkelhet, panaszmentesség esetén otthonába távozhat.

A műtét másnapján és egy hét elteltével is ultrahangos kontrollvizsgálat történik, a beteg pedig 1-2 nap múlva rugalmas pólya vagy kompressziós harisnya viselése mellett teljesen munkaképes, bár nehéz fizikai munka végzése, sportolás csak néhány hét elteltével javasolt. Szükség esetén az ellenoldali rádiófrekvenciás visszérműtét 2-3 hét múlva szintén elvégezhető.

A teljes cikket tekintsd meg a Trombózisközpont honlapján

A cikk szakértője: Dr. Sepa György

Újabb cikk jelent meg Prof. Blaskó György szakértésével:

Új kutatások szerint összefüggés lehet a növekvő légszennyezettség és a mélyvénás trombózis kialakulása közt.

Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus megerősítette a korábbi tanulmányok eredményét, miszerint kifejezetten szennyezett levegő növelheti a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás rizikóját.

Az apró részecskék veszélyesek

A lényszennyezettség fő forrásai a fosszilis tüzelőanyagokból és más forrásokból származó vegyi anyagok, amelyek kis részecskék, finom cseppek formájában kerülnek a levegőbe.

Már korábbi kutatások is igazolták, hogy ezek a részecskék növelik a szívbetegségek és a stroke kockázatát, mivel a szervezetbe jutva fokozzák a véralvadás és az artériás trombózis rizikóját.

Az Archives of Internal Medicine című szakmai folyóiratban megjelent cikk szerint bostoni és olasz kutatók tovább keresték az összefüggéseket. Összegyűjtötték 870 mélyvénás trombózissal diagnosztizált, Lombardiából származó beteg adatait (1995 és 2005 közt ismerték fel náluk a betegséget) és összevették ezeket 1.210 egészséges személyével. Felbecsülték, hogy a betegek milyen légszennyezettségnek voltak kitéve a diagnózisuk előtti évben, illetve a kontrollszemélyek a kivizsgálásuk előtt. A 10 mikrométernél kisebb átmérőjű szennyező részecskék (PM10) jelenlétét mérték azon az 53 különböző helyszínen, ahol a betegek és a kontrollszemélyek éltek.

Az eredmények a következők voltak:

• A mélyvénás trombózissal diagnosztizált betegek magasabb PM10-es szintű légszennyezettségnek voltak kitéve, mint a kontrollszemélyek.
• Határozott összefüggés mutatkozott a magasabb PM10 szint és a megrövidült véralvadási idő közt.
• Kiderült, hogy ha diagnózis előtti évben a PM10 koncentrációja 10 mikrogramm/ köbméterrel növekedett, a mélyvénás trombózis kockázata 70 százalékkal nőtt.
• Az összefüggés erősebbnek mutatkozott a férfiaknál, és az hormonális fogamzásgátlót vagy más hormonterápiát alkalmazó nőknél.

Hosszútávon veszélyesebb a légszennyezettség

-Mindazoknál, akik hosszútávon vannak kitéve viszonylag magas légszennyezettségnek, valóban nőhet a mélyvénás trombózis kockázata, különösen, ha más rizikófaktorok is jelen vannak az életükben – hangsúlyozta Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus. -

A jelenség magyarázata több rétegű: egyfelől a mikro-részecskék felületükön aktiválhatják az alvadási rendszert (ha különböző sejtek közvetítésével, de bejutnak a keringésbe), másrészt a szennyezett levegő elektromos töltésének mértéke minősége, stb. révén is gyakoribb lehet a trombózis. Sajnos, ma már szinte természetesnek tekintjük a szennyezett levegőt, holott korántsem az. Az egyéneknek érdemes legalább a közlekedésük módját átgondolni, hiszen ezzel maguk is hozzájárulnak a levegő állapotához. Mindazonáltal – ha a légszennyezettséget nem is – a trombózis más rizikófaktorait befolyásolhatjuk.

Hogyan csökkenthetjük a rizikót?

• Fogyasszunk legalább napi 2 liter folyadékot! 
• Különösen poros területeken szűrőbetétes álarc is szükséges lehet!
• Ülő vagy álló munka, huzamosabb ágynyugalom idején végezzünk lábtornát, időnként sétáljunk, tornázzunk, ha lehetséges.
• Tegyük le a cigarettát! A dohányzás miatt az érfalon meszes felrakódás keletkezik, az ér keresztmetszete szűkül, a vörösvértestek száma pedig a relatív oxigénhiány miatt nagyobb lesz, a szűk erecskékben könnyen összetapadnak, így a vér folyékonysága csökken, alvadékonysága viszont fokozódik.
• Adjuk le a túlsúlyt! Az elhízás fokozza a kismedence és a lábak vénáira nehezedő nyomást.
• Bármely kockázati tényező (esetleg több tényező) megléte esetén feltétlenül vegyünk részt szűrésen!

A teljes cikket tekintsd meg a Trombózisközpont honlapján

A cikk szakértője: Prof. Blaskó György