trombozis

Azoknak, akik véralvadásgátló kezelésre szorulnak, egy olyan általános beavatkozás, mint egy fogorvosi kezelés is nagy körültekintést igényel. Ez az új típusú véralvadásgátlókkal sincs másképp, hiszen előfordulhat, hogy a beavatkozás előtt a gyógyszer felfüggesztése javasolt. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a fogászati kezelés előtti tennivalókra hívja fel figyelmet.

Forgalomban az új típusú véralvadásgátlók

A mélyvénás trombózis utáni bevált kezelési forma a véralvadásgátló, azaz antikoaguláns kezelés, amivel gátoljuk az alvadási folyamatokat. Az elmúlt 4-6 évben új típusú gyógyszerek  (NOAC) kerültek forgalomba, melyek használata egyszerűbb, és bizonyos szempontokból biztonságosabb, így további segítséget nyújtanak a pitvarfibrilláció, trombózis, stroke és tüdőembólia megelőzése céljából. Fontos tudni, hogy –akárcsak a régebbi készítményeknél- a több-kevesebb vérzéssel járó beavatkozások előtt alkalmazásuk nagy körültekintést igényel a nagyobb vérvesztés elkerülése céljából.- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Maradjon, vagy hagyjuk el?

Mielőtt bármiféle beavatkozásra sor kerülne, fontos, hogy a véralvadásgátlót szedő beteg mindenképp konzultáljon kezelőorvosával, mivel más-más a teendő különböző véralvadásgátló szerek esetén. Továbbá az sem mindegy, hogy milyen fogászati/szájsebészeti terápia előtt áll is illető.

Nem feltétlen indokolt a véralvadásgátló kezelés felfüggesztése az egy-gyökerű (esetleg már laza) fog kihúzása, fog körüli kisebb műtét, fogkő eltávolítás esetén.

A véralvadásgátló kezelés felfüggesztése indokolt viszont általánosságban a vágással járó, testbe hatoló eljárásoknál, azaz gyökérkezelés, biopszia, kisebb sebészeti műtétek, nagyőrlő húzása, íny alatti fogkőeltávolítás, illetve az injekcióadás esetében, mint helyi érzéstelenítés, alsó fogmedri blokád, állkapcsi blokád esetében.

Intézeti ellátást igényelhetnek azok a páciensek, akik tartósan véralvadásgátló kezelés alatt állnak, más, súlyos betegségük (pl. vesebetegség) van, illetve vérlemezke-összecsapódást gátló készítményt is szednek.

Ezekre figyeljen, ha új típusú véralvadásgátlót szed

Az új típusú véralvadásgátlóknak még nincs forgalomban ellenanyaga, mely semlegesíthetné őket. Általánosságban elmondható, hogy fogászati/szájsebészeti beavatkozás előtt 2-3 nappal érdemes felfüggeszteni szedésüket - ám ez csakis előzetes, minden gyógyszerre egyenként vonatkozó tájékozódás után valósítható meg- hívja fel a figyelmet prof. Blaskó György.

Forrás: Trombózisközpont

Egy nemrégiben készült tanulmányban bebizonyították, hogy a stressz lényegesen megnöveli a vérnyomás értékét. Hogy pontosan milyen folyamatok mennek végbe ekkor a szervezetben, arról dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt, aki néhány életmódbeli tanáccsal is szolgált.

A stressz hatása az erekre

A stressz az élet természetes velejárója, ám nagy mennyiségben, ha nem is közvetlenül, de közvetetten könnyen egészségügyi problémákhoz vezethet. Felléphet hatására többek között szívritmuszavar, mellkasi fájdalom, illetve magas vérnyomás. Ennek oka, hogy stresszhelyzetben a szervezet stressz hormonokat – kortizol, adrenalin- szabadít fel, melynek hatására a szív gyorsabban ver, az erek pedig összehúzódnak, hogy a test centrumába minél több vér jusson minél gyorsabban. Ez átmenetileg vérnyomás-emelkedést okoz, ám jó esetben a stresszhelyzet elmúltával az érték normalizálódik.

A probléma azonban az, hogy a mai rohanó világban, a munkahelyen lévő egyre nagyobb teljesítménykényszer miatt a stressz szinte folyamatosan jelen van az ember életében, és sokaknál krónikus stressz lép fel. Ebben az esetben a szervezet fokozott üzemmódra kapcsol, így nagyobb eséllyel alakul ki magasvérnyomás betegség, mivel nincs lehetősége a vérnyomásnak hosszabb távra normalizálódni. Ennek hatására az erek fala tartósan megfeszül, így az egy idő után veszít rugalmasságából.

A tartós vérnyomás emelkedés az ér belső felszínén mikroszkóppal látható sérüléseket eredményez. Ez egy idő után oda vezet, hogy fokozódik az ér-összehúzódást eredményező anyagok termelődése, aminek hatására az ér belső felszínén egyenetlenség jön létre. Emiatt kis vérrögök képződhetnek, illetve az érfalban meszesedés következik be. Így tehát a magasvérnyomás kezeletlen vagy rosszul kezelt esetben akár trombózishoz, illetve érelmeszesedéshez vezethet- mondja dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája.

A leggyakoribb vérnyomást emelő stresszhelyzetek:

•          érzelmi stressz: válás, haláleset

•          munkahelyi stressz: magas elvárások, szoros határidők, munkahelyi mobbing

•          társadalmi környezet: mélyszegénység

A stressznövelő faktorok már önmagukban is jelentősen megnövelhetik az vérnyomás értékét, ám ha több is jelen van az ember életében, akkor a vérnyomásra gyakorolt hatás megsokszorozódik. Tanulmányok szerint éppen ezért a megfelelő életmódnak és a helyes stressz-kezelésnek kiemelkedő jelentősége van a magas vérnyomás orvoslásában.

Fontos az életmódorvoslás

Fontos tudni, hogy a stressz miatt ingadozóvá vált vérnyomás is veszélyes és tartós magasvérnyomás betegséghez vezethet. Éppen ezért, aki különböző okok miatt stresszes életet él, érdemes időről időre 24 órás vérnyomásmérőt kérnie kezelőorvosától, aki ezáltal pontosabb képet kaphat az érték ingadozásáról.

A stressz mellett kialakult magasvérnyomás kezelésének fontos alappillére a megfelelő életmód, mely magában foglalja a helyes táplálkozást és a rendszeres testmozgást. A megfelelően összeállított mozgásprogram éppen ott javít, ahol a stressz elront: egyensúlyba hozza a felborult vegetatív idegrendszeri egyensúlyt. Erősíti a paraszimpatikus idegrendszert, visszafogja a szimpatikusat.

A személyre szabott életmódorvoslás első lépése az egészségi állapot és életvitel felmérése, mely eredmények alapján második lépésben összeállíthat leghatékonyabb és legbiztonságosabb mozgás-, étkezés- és stressz csökkentő terápia. A megfelelően kialakított életmódorvosi kezeléssel nem csak a közérzetén vehet észre jelentős javulást, de ha pontosan betartja, akár még a gyógyszeradagját is csökkentheti, vagy el is hagyhatja.

Forrás: Trombózisközpont

Azoknak, akik már átestek életükben trombózison, fontos tudniuk, hogy ha hosszabb ágynyugalomra kényszerülnek, akkor nem hanyagolható a megelőző kezelés, ugyanis annak hiányában sokkal nagyobb eséllyel alakulhatnak ki vérrögök. Hogy pontosan milyen terápia szükséges fekvőgipsz esetén, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

Azok, akik már átestek trombózison, esetleg trombofíliásak, jól tudják, hogy vannak olyan állapotok – pl. a terhesség-, amikor fokozottá válik a vérrögösödés kockázata. A baj azonban az, hogy sokan mégsem gondolnak arra, hogy a fekvőgipsz ugyanilyen hajlamosító tényező lehet, pedig végtag tartós mozdulatlansága szintén trombózishoz vezet, azáltal, hogy az „izompumpa” nem működik, lelassul vér áramlása és egyéb trombogén tényezők kerülnek előtérbe.

Mikor forduljon orvoshoz?

„Bár teljesen természetes, hogy a gipsz felhelyezése után a sérülés miatt átmenetileg még fáj és dagad a lába – akárcsak a trombózisnál-, azonban ha ez nem csillapodik, akkor érdemes orvoshoz fordulnia! Egyrészt azért, mert lehet, hogy a gipsz túl szoros (ebben az esetben a lábujjak dagadása jelzi és azonnal gipszcsere szükséges!), másrészt pedig a mélyvénás trombózis kizárása céljából. Ez persze a levétel után is érvényes, így amennyiben lábdagadást, elszíneződést és fájdalmat tapasztal, mihamarabb keressen fel szakembert, aki ultrahang segítségével pontosabb képet kaphat az állapotáról!”- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Fontos a megelőző kezelés

Természetesen önmagában kicsi az esély arra, hogy egy egészséges embernél mélyvénás trombózis alakuljon ki gipszelés következtében, azonban aki genetikailag hajlamos rá, illetve már korábban átesett rajta, akkor annál bizony minden esetben megelőző kezelés szükséges. Erre a célra legtöbbször vérhígító gyógyszereket, illetve heparin injekciót adnak az orvosok. Prof. Blaskó György elárulta, a gipszlevétel utáni mobilizáció befejezéséig kell alkalmazni a napi 1 injekcióból álló megelőző kezelést.

Forrás: Trombózisközpont

Nem csak a terhesség, de a szülés utáni időszak is veszélyes a kismamákra trombózis szempontjából, ugyanis ekkor jelentősen megnő a vérrögök kialakulásának kockázata. Bár eddig azt hitték, hogy a szülést követő 6 hétben a legnagyobb a veszély, azonban a legfrissebb kutatások szerint ennél kétszer annyi ideig áll fenn a rizikó. A trombózis és a gyermekágyi hetek kapcsolatáról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

Az idei Nemzetközi Stroke Konferencián bejelentették, miszerint téves az a feltételezés, hogy szülés után „csupán” 6 hétig áll fenn trombózisveszély, ugyanis egy 1,6 millió nő bevonásával készült tanulmányból kiderült, hogy bizony ennél kétszer több idő kell ahhoz, hogy a kismamák teljesen megnyugodhassanak. A résztevők közül 1000-nél alakultak ki vérrögök, mélyvénás trombózist, szívrohamot, illetve stroke-ot okozva ezzel náluk.

Dr. Hooman, a tanulmány vezetője elárulta, hogy az eredmények azt mutatták, hogy az első hat hétben a trombózis kockázata a normálisnak 10-szeresére nőtt, és bár utána csökkent, de a 7-12. hétig még így is kétszeres volt a rizikó, és csak a 13-18. hétre állt vissza a normális szintre.

Terhesség és megnövekedett trombózis veszély

„A terhesség minden esetben megnöveli a trombózis kialakulásának esélyét, főleg abban az esetben, ha a kismamánál eleve megvan a hajlam (trombofília). Ennek többek között oka a magzat nyomja a medence vénáit, illetve lelassul keringés is. Továbbá ebben az időszakban megemelkedik egy anyag, az úgynevezett fibrinogén szintje is, mely az alvadék, vagyis a vérrögök egyik alapanyaga.”- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája. Ennek fehérjének a koncentrációja csak hetek alatt csökken le az egészséges határok alá. Ugyanakkor a szülés végén a lepény leválása nagy „seb”-et jelent a méh falán, ahonnan a szöveti alvadási tényezők még egy ideig nagyobb mennyiségben kerülhetnek a keringésbe.

A megfelelő kezelés elengedhetetlen

Ha a kismama terhessége alatt heparin (LMWH) kezelés alatt állt, úgy a szülést követően azt még hónapokig kapnia kell. „A szülés után még legalább két hónapig javasolt LMWH adása. Ha tartósabban szedni kell vérhígítót, úgy szájon át szedhető gyógyszerre csak szoptatás után lehet váltani, mivel annak kb. 2-3 %-a bejut a tejbe és lassíthatja a csontfejlődést. A kezelésnél egyszerre kell szem előtt tartani a trombózis megelőzését, a baba egészségét. Azt, hogy kinek mennyi ideig milyen kezelésben kell részesülnie, és az esetleges átállás hogyan történjen, véralvadásban jártas szakorvosnak kell meghatároznia.”- osztotta meg prof. Blaskó György.

Forrás: Trombózisközpont

Szinte nincs is olyan ember, akinek hébe-hóba ne verne kissé szabálytalanul a szíve. Ezt kiválthatja stressz, megerőltető edzés, endokrin betegségek, azonban nagyon gyakran hipertóniát jelez. A problémáról dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Röviden a szívritmuszavarról

Szívritmuszavarról – vagy más néven arrhytmia-ról- akkor beszélünk, amikor a szív dobogásának üteme megváltozik, mivel az ezt irányító elektromos tevékenységek nem működnek megfelelően. Legjellemzőbb tünetei a túl gyorsan, vagy lassan verő szív, nehézlégzés, légszomj, szédülés, mellkasi fájdalom. Bár sokan úgy gondolják, a ritmuszavar ijesztő és könnyen felismerhető, azonban nem ritka, amikor semmilyen panaszt nem okoz, és csak kivizsgálás alkalmával lehet megtudni.

A mögöttes okokra mindenképp érdemes fényt deríteni, hiszen sokszor egy alap betegséghez társul, amit ha megfelelően kezelnek, a szívritmuszavar is normalizálódik.

Kezeletlen magas vérnyomás is okozhatja

Mivel a magas vérnyomás jellemzően nem jár tünetekkel, sokszor csak a szövődmények okozta panaszok miatt derül ki a probléma, mivel a kezeletlen hipertónia fokozza a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

„A ritmuszavar sajnos gyakran lehet a hipertónia velejárója, szövődménye, ugyanis előfordulhat, hogy a tartós magas vérnyomás hatására a bal kamra izomzata megvastagszik. Egy idő után az izomtömeg növekedése oda vezet, hogy elégtelen lesz a terület vérellátása, ami ritmuszavart okoz. A másik lehetséges szövődmény hipertónia esetén a szív ereinek érelmeszesedése, melynek következménye érszűkület, vérellátási zavar, illetve arrhytmia lehet. A ritmuszavarok hátterében talán ez a leggyakoribb ok.

Fontos továbbá tudni, hogy a szívelégtelenség, a magas vérnyomás kezelésében alkalmazott egyes gyógyszerek ismert mellékhatása, de okozhatja még a pajzsmirigy túlzott működése is, ami egyben hipertóniához is vezet.”. mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája.

 Összességében tehát fontos, hogy szabálytalan szívműködés, szívdobogás, kihagyás esetén mindenképpen forduljon orvoshoz! Az idejében felfedezett és kezelt magas vérnyomás meg tudja előzni a súlyosabb ritmusproblémák kialakulását. Továbbá akinek hipertóniája van, az évente legalább egyszer, panaszmentes esetben is menjen el kontrollra! Ez tartalmazza az orvosi vizsgálatot, szemfenéki kontrollt, EKG-t és alapvető laboratóriumi vizsgálatokat.

 Az átmeneti ritmuszavarok és vérnyomáskiugrások felismerésében mindezeken túl segít a 24 órás, otthon hordható EKG és vérnyomásmérő, melyek felhelyezését és kiértékelését szakorvosi központok végzik.

Forrás: Trombózisközpont