trombozis

A trombózis egyre több embert érint manapság, ennek ellenére számtalan tévhit kering vele kapcsolatban a köztudatban. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadás specialistája eloszlatja a leggyakoribb félreértéseket.

Csak az időseket érinti

Az emberek többsége úgy gondolja, a trombózis az kizárólag az időseket érinti, és őket is csak akkor, ha kórházba kerülnek és hosszas ágynyugalomra vannak ítélve. Természetesen ez mind igaz, azonban tévedés azt hinni, hogy a fiatalokat ne fenyegetné a veszély. Sajnos számos olyan eset van, amikor a fogamzásgátlót szedő, vagy épp a repülőn utazó tinédzser kerül emiatt kórházba- tehát a trombózis őket is fenyegeti, korban, nemben nem válogat. Ezek a fel-nem derített öröklött defektusokban szenvedők, akiket nem szűrtek ki. Amit még kevesebben tudnak az. hogy trombózis csecsemőkorban is kialakulhat, pl. a Protein C nagyfokú hiánya miatt (purpura fulminans)

Mindig vannak egyértelmű tünetei

Sajnos a helyzet nem mindig ilyen egyszerű. Bár a trombózis tüneteit úgy szokás leírni, hogy lábdagadás, elszíneződés, fájdalom, a bőr melegsége, viszont vannak néma esetek is, amikor már csak a tüdőembólia árulkodik a vérrög képződéséről. Ráadásul könnyű is összekeverni más fájdalommal, így a legcélszerűbb az, hogy orvoshoz fordul, ha a normálistól eltérőt tapasztal a lábával kapcsolatban.

A trombofília egyenlő azzal, hogy az illetőnek lesz trombózisa

Amikor valaki meghallja, hogy trombofíliás, akkor egyből arra gondol, hogy biztosan át fog esni az életében legalább egyszer trombózison. Pedig a diagnózis csupán arra mutat rá, hogy az illetőnek fokozott hajlama van a vérrögképződésre, így érdemes óvatosnak lenni pl. terhességnél, vagy a védekezési módszer kiválasztásánál és –természetesen – nála fokozottabban érvényes a megfelelő életmód és fizikai aktivitás!

Minden trombózis tüdőembóliával jár

„Vannak esetek, amikor a trombózist tüdőembólia követ, viszont ez egyáltalán nem törvényszerű. Ez akkor fordulhat elő, ha a beteg nem kap idejében megfelelő kezelést, mert ilyenkor a vérrög nem szervül elég gyorsan, így leszakadhat, és a véráramon keresztül a tüdőbe kerülhet. Éppen ezért fontos az, hogy mihamarabb szakemberhez forduljunk, ha a tüneteket észleljük.”- figyelmeztet prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadás specialistája.

A mai fogamzásgátlók nem növelik a trombózis esélyét

Sajnos ez egy széles körben elterjedt tévhit, bár az igaz, hogy a legújabb, III.-, IV.-ik generációs fogamzásgátlóknál e veszély nagymértékben csökkent (de nem nulla!), ezért nagyon fontos lenne, hogy mindenki tisztában legyen fogamzásgátlók veszélyeivel. Az elmúlt időszakban ugyanis egymást érik az olyan esetek, amikor trombózis miatt végzetes tüdőembólia alakult ki a fiatal lányoknál. Hogy minimálisra csökkentse a kockázatot, érdemes még a tabletta megkezdése előtt genetikai vizsgálaton részt venni, mert ha az trombofíliát –vagyis fokozott hajlamot- mutat, akkor célszerű nem hormonális fogamzásgátlót választani.

Forrás: Trombózisközpont

Az utóbbi időkben egyre többet hallani a hormonális fogamzásgátlók okozta halálos kimenetelű trombózisról, ezért az Európai Gyógyszerügynökség szigorítaná a készítmények felírását. A tabletták veszélyeiről professzor Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

Egy közelmúltban történt európai áttekintés megerősítette azt az eddig is ismert tényt, hogy a hormonális fogamzásgátlók lényegesen megnövelik a vérrögképződés kialakulásának kockázatát. Bár ez a veszély mind az orvosok, mind a tablettát szedő nők többsége körében nem volt titok, azonban ezidáig kevés hangsúlyt kapott ez a rizikó. Az elmúlt években az Európa-szerte történt halálesetek miatt az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) nemrégiben közleményt adott ki, melyben felhívja a szakemberek figyelmét a fogamzásgátlók kockázataira. A jelentés szerint ezeket az orvosnak minden esetben közölni kell a pacienssel, valamint tájékoztatnia kell őket a trombózis tüneteiről.  Az viszont sokak szerint már más kérdés, hogy ezt valóban betartják-e.

Az EMA után az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) is kiadott egy tájékoztató levelet, melyben többek között az áll, hogy az idő folyamán a mélyvénás trombózis rizikófaktorai változhatnak (életkor, testsúly, egyéb betegségek, stb.), így a készítményt felíró szakembernek folyamatosan tájékoztatni kell a beteget a veszélyekről,és a szűrések lehetőségéről. Az OGYI továbbá kéri az orvosokat, hogy minden esetben jelentsék az intézetnek azokat a mellékhatásokat, melyek feltehetően a fogamzásgátlók szedésének tulajdoníthatóak be.

Kockázati tényezők

„A kombinált hormonális fogamzásgátlók alkalmazásával járó vérrögképződés kockázata a szedés első évében a legnagyobb - ez abban az esetben igaz, ha korábban még sosem szedett kombinált hormonális fogamzásgátlót, illetve ha abbahagyta egy időre a fogamzásgátló szedését (4 hétre van annál hosszabb időtartamra). A vérrögképződés kockázata akkor is nagyobb, ha Önnél eleve emelkedett a kockázat.”- olvasható az OGYI közleményében.

Eleve emelkedett a kockázat, amennyiben genetikailag hajlama van az illetőnek a trombózisra (trombofília). Ezt egy egyszerű vérvétellel meg lehet állapítani.

„Szűrővizsgálatot mindenképp kell csináltatni, ha úgy készül valaki fogamzásgátló szedésére, ha már volt trombózis a családjában. Amennyiben genetikai hajlamot igazolnak – a leggyakoribb a Faktor V Leiden mutáció és a metiltetrahidrofolsav-reduktáz enzim (MTHFR) mutáció/polimorfizmus-, akkor megfelelő életmódot kell folytatni (túlsúly leadása, dohányzás abbahagyása), valamint más védekezési módszert érdemes választani. Azonban, ha már korábban önnél is megtörtént a baj, akkor véralvadásgátló szedése indokolt.”- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

A mélyvénás trombózis tünetei

Bár a trombózis olykor semmilyen tünetet nem okoz, de általánosságban a következő jelek utalhatnak a problémára. Ha ezeket tapasztalja, mindenképp forduljon orvoshoz!

• alsó lábszár fájdalma
• az adott végtag bőrének elszíneződése
• ödéma
• a lábfej hátrahajlításakor a térdhajlatban lévő erős fájdalom (a fő törzset elzáró vérrög esetén)

Forrás: Trombózisközpont

Bizonyára nem kell sokat magyarázni azt, hogy miért is érdemes időközönként véradásra járni. Azonban egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint azon túl, hogy ezzel akár életeket is menthetünk, még az egészségünket is óvjuk. Hogy pontosan miért, arról Professzor Dr. Blaskó György főorvos, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

A véradás amellett, hogy másokon segíthet, csökkenti a szívinfarktus és a rák kialakulásának kockázatát. A szakemberek úgy gondolják, hogy ez a leredukálódott vas szintnek tudható be, mivel minél magasabb koncentrációban található meg, a vér textúrája annál „masszívabb”. Emellett a magas vas szint felgyorsítja a koleszterin oxidációs folyamatait, ami hatással lehet a vér sűrűségére, tömörségére, így ezáltal nagyobbá válik a súrlódás, ahogy az az ereken áthalad, emiatt pedig azok nagy mértékben roncsolódnak. A Journal of the American Medical Association megjelent tanulmányban be is bizonyították a véradás pozitív hatását, ugyanis azoknál a 43-61 éveseknél, akik félévente „megcsapoltatják” magukat, jelentősen – 88 százalékkal- csökken a szívinfarktus és a stroke kockázata.

„Sokan azt hiszik, hogy a vasat nem lehet túl adagolni, pedig ez egyáltalán nincs így. A vasionok ugyanis elég toxikusak, és ha felhalmozódnak a májban, létrejön a hemosiderosis jelensége, ami erősen májkárosító. Bár a véradás valóban jó hatású lehet, de nem azért, mert kis vasat vesztünk, hanem azért, mert a vérlebocsátás egy jó inger a csontvelőnek, hogy dolgozzon, és képezzen új vörösvértesteket. Viszont azt nem árt hozzátenni, hogy a vas szint csökkentése és az infarktus közötti kapcsolat nem teljesen megalapozott, mivel ezek a tanulmányok nagy betegpopulációkon alapszanak, így érdemes ezeket fenntartásokkal kezelni.”- mondja a szakember.

A Journal of the National Cancer Institute-ban megjelent tanulmány szerint a véradásnak ezen kívül van még egy jó hatása, mégpedig az, hogy csökkenti a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Ugyanis a magas vas szintet a rákkal is összefüggésbe hozták, mégpedig azért, mert a túl sok vas megnöveli a szabadgyökök mennyiségét a szervezetben, ami pedig különböző daganatok megjelenéséhez vezethet.

„A vas valóban hozzájárul a szabadgyökök képződéséhez, de ezt a szervezetünkben számos rendszer gátolja meg. A rákot nem feltétlenül, - sőt, biztosan nem- csak a szabadgyökök okozzák.”- teszi hozzá Professzor Dr. Blaskó György főorvos, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Immunrendszerünk szerepe megvédeni bennünket a veszélyes kórokozóktól. Egyes esetekben azonban az immunrendszer saját szervezetünk ellen támad. Trombózist, sorozatos vetélést, agyi érelzáródást eredményezve. Ilyen esetben fontos a folyamatos véralvadásgátló terápia, mely mellett egészséges gyermek is szülhető - mondja prof. Blaskó György a Trombózisközpont szakmai vezetője.

Az immunrendszer hibás működésének egyik formája, amikor az alvadási rendszer ellen támad olyan módon, hogy több ponton is aktiválja a véralvadást. Ez történik például, ha az antitest a foszfolipidek ellen képződik.

Trombózisok - vérrögök - alakulnak ki a kisebb és a nagyobb vénákban, ezek okozzák az autimmun betegség ezen különleges formájának tüneteit: alsó végtagi mélyvénás trombózist, tüdőembóliát, agyi trombózist. A fokozott trombóziskészség miatti megnövekedett vérlemezke felhasználás trombocitopéniához, csökkent vérlemezke számhoz - ezzel fokozott vérzékenységhez - vezethet. Ilyen vegyes képe van az un. HELLP szindrómának. A legkülönbözőbb okokból - de leggyakrabban szülészeti okokból bekövetkező - un. diffúz intravaszkuláris alvadásban (DIC) így előfordulhat, hogy egyszerre van jelen fokozott vérzés és trombózis miatti érelzáródás.

Antifoszfolipid szindróma

Az egyik autoimmun véralvadási zavar - az antifoszfolipid szindróma –, amikor a szervezet az alvadáshoz szükséges foszfolipidek ellen termel antitesteket, igen gyakran vezet sorozatos spontán vetélésekhez. Gyakran előfordul, hogy ez az egyetlen tünete a betegségnek. Éppen ezért fontos, hogy vetélés esetén mindig merüljön fel az antifoszfolipid szindróma gyanúja, mint háttérben meghúzódó ok, és történjen meg a részletes kivizsgálás.

A kivizsgálás elsősorban laboratóriumi, véralvadási és immunológiai vizsgálatokból áll. Fontos azonban az időzítés - mondja Blaskó György professzor. Az egyes vizsgálatokat befolyásolják a gyógyszerek is, ezért időszakos terápiamódosítás is szükségessé válhat. A kivizsgálást mindenképpen az immunológiában és a véralvadásban is jártas specialistának kell irányítania.

Kivizsgálást követően az antifoszfolipid szindróma kezelése a tartós gyógyszeres véralvadásgátló terápia. Leggyakrabban előforduló enyhe formáit (főleg férfiakban) nem kezeljük, de súlyosabb eseteit alvadásgátló kezelésben kell részesíteni. Terhesség alatt pedig a kezelés mindig alacsony molekulatömegű heparinnal és aszpirinnel történik. A pontosan beállított kezelés mellett teljes élet élhető, a megfogant magzat kihordható és egészséges újszülött örvendeztetheti meg a családot.

A stroke a harmadik leggyakoribb halálozási ok Magyarországon. Évente 42 ezer ember kap strokeot, 18 ezren belehalnak. A magas halálozás mellett a stroke az első számú betegség, mely tartós rokkantsághoz vezet. Kezelésénél a legfontosabb a minél gyorsabb kezdés - mondja Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont vezető szakorvosa.

A köztudatban a stroke mint az idősek betegsége él. Tény azonban, hogy a stroke esetek 20%-a 55 évesnél fiatalabbakat érint.

Jó hír azonban - említi Blaskó György professzor -, hogy a stroke időben való felismerése és kezelése jelentősen csökkenteni tudja a betegség súlyosságát, következményeit, valamint életet menthet. A tünetek ismerete mellett ugyanilyen fontos tudni, hogy az érintett beteg korától függetlenül a stroke kezelését mihamarabb meg kell kezdeni.

Ismerd fel időben a jeleket!

A stroke felismerésében segít az alábbi 5 tünet ismerete, mely bármelyikének észlelése esetén azonnal mentőt kell hívni:

• hirtelen fellépő egyoldali zsibbadás, gyengeség az arcon vagy végtagokon
• hirtelen fellépő zavartság, beszédhiba, beszédértés
• hirtelen fellépő egyoldali látási zavar
• hirtelen fellépő járási nehezítettség, szédülés, egyensúly- vagy koordinációs zavar
• hirtelen fellépő, ismeretlen eredetű súlyos fejfájás

A tüneteknél fontos a "hirtelen", a "súlyos", az "egyoldali". A tünetek szinte mindegyike jelentkezhet enyhe formában is, ami önmagában aggodalomra nem ad okot. Azonban ha hirtelen és erősen jelentkezik, agyi történés jele lehet, mely hasonlóan a szívinfarktushoz, azonnali beavatkozást tesz szükségessé. Ilyen téren a stroke és a szívinfarktus kezelési szükséglete megegyezik: minél hamarabb indul az orvosi ellátás, annál több életet lehet megmenteni, annál kevesebb maradandó károsodás, rokkantság jelentkezik.

Streke esetén a három órán belüli terápiakezdés 30%kal növeli a gyógyszerek hatékonyságát, a kezelés eredményességét.

Előzd meg!

Az akut ellátás mellett a sroke kezelésének leghatékonyabb módja a megelőzés. A megfelelő vérnyomás kontroll, a szívritmuszavarok kezelése, az érszűkület kezelése-megelőzése. Ne feledjük, mások tüneteinek a felismerése mellett magunkért a megelőzéssel tehetünk a legtöbbet.