trombozis

Vénatágulatok, felületes visszérgyulladások, mélyvénás trombózis - esztétikailag zavaróak, fájdalmasak, leszakadó trombus esetén életveszélyesek. Hol segíthetnek ebben a gyógynövények?

A visszerek betegségében a gyógynövények szerepe többrétű - mondja dr. Babai László a Trombózisközpont életmód orvosa természetgyógyász. Egyes gyógynövények erősítik a vénákat, mások gyulladáscsökkentőek vagy éppen vérhigítók, azaz a vér alvadékonyságát csökkentik, ezzel akadályozva a vérrögök kialakulását.

Vénás keringési elégtelenség általában a lábakon alakul ki - tekintettel arra, hogy a gravitáció miatt a szívnek innen a legnehezebb "felszívni" a vért, rossz vénáknál itt gyűlik fel a folyadék leghamarabb, tágítva ki és téve kanyarulatossá a felületes vénákat, okozva ödémát, duzzanatot.

A felületes vénában a lassult véráramlás során megalvadó vér trombózist, ezáltal gyulladást okoz.

Visszeres tágulatok kezelésénél a terápiás cél többszörös: növelni kell a vénák falának rugalmasságát, könnyíteni véráramlást, mérsékelni az ödémát, megakadályozni a vérrögök képződését, csökkenteni a gyulladást.

Tágult visszerekre, visszérgyulladásra számos gyógynövény ismert és használt. Többükben gyógyszerekkel azonos hatóanyagok találhatóak, így használatuk odafigyelést igényel. A gyógynövényes kezelést az orvosi kezeléssel összhangban kell folytatni.

Vadgesztenye

Az egyik legismertebb vénás keringésre ható gyógynövény. A benne található rutin - flavonoidok egy típusa - fokozza az érfalak rugalmasságát, csökkenti folyadékáteresztő képességüket. Ezen túl gyulladásgátló anyagokat is tartalmaz. A vadgesztenye hatására javul a vénás- és nyirokkeringés, csökken az ödéma, a gyulladás. Kumarin - a leggyakrabban alkalmazott véralvadásgátló gyógyszer hatóanyagával azonos - tartalma gátolja a vérrögök képződését. Ezen utóbbi tartalom miatt szájon át fogyasztani tilos.

Szúrós csodabogyó

Magyarországon kevésbé elterjedt, de igen hatásos gyógynövény. Fokozza az érfalak rugalmasságát, ezzel segítve a vér áramlását. Alkalmazható szájon át bevéve és kenőcs formájában a felületes vénára juttatva.

Varázsmogyoró

Elsősorban Észak Amerikában elterjedt, az indiánok által előszeretettel használt gyógynövény. A visszerek kezelésében a magas tannin tartalmának köszönhető astringens, érösszehúzó hatását használják ki. A varázsmogyoró ezen kívül antioxidáns, kórokozó ellenes hatásokkal is bír. Használják kapszulában, krémben.

Körömvirág

Hazánkban is igen elterjedt, főleg kertekben termesztett növény. Hámosító, sebgyógyító, gyulladáscsökkentő hatással bír. Használata a gyulladt, trombotizált felületes visszerek esetén kerül előtérbe kenőcs formájában.

Orvosi somkóró

Kumarin és flavonoid tartalmú gyógynövény. Előbbi hatóanyag véralvadásgátló, szájon át szedve könnyen túladagoláshoz vezethet, így használata csak külsőleg javasolt. Kumarint tartalmaz a vadgesztenye is, így a két gyógynövény együttes alkalmazásának különös figyelme szükséges. Az orvosi somkóró csökkenti a vérrög-képződést, flavonoid tartalmának köszönhetően pedig gyulladáscsökkentő, ödémacsökkentő hatású.

Vérszegénység a nők 8,5 - 13,4 %-át, terhesség végén lévő nők 13 - 22 %-át, míg a férfiak 1-2 %-át érinti. Ezzel az anémia a leggyakoribb kórtünetek, betegségek egyike. De mit tehetünk ellene, és kinek érdemes ellenőriztetnie, nem vérszegény-e? A válaszokban dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus-belgyógyász főorvosa segít.

Mi áll leggyakrabban a vérszegénység mögött?

A vérszegénység két úton alakulhat ki: vagy elégtelen a vörösvértestek termelődése, vagy fokozott a pusztulásuk. Első módra példa a csökkent vas-, folsav, B12 vitamin bevitele, felszívódása, felhasználása, valamint a vörösvértesteket termelő csontvelő károsodása, pl leukémia által. Utóbbira - azaz a vörösvértestek fokozott pusztulásra - példa a menstruációs vérzés, a gyomor-bélrendszeri vérzés, egyes genetikai betegségek.

Leggyakoribb ok: kevés vas és folsav

Csökkent vas és folsav bevitelt eredményez a modern élet rohanó táplálkozása, a rosszul összeállított vegetariánus étrend, drasztikus fogyókúrák. De sajnos azok sem lehetnek biztonságban, akik változatos étrenden élnek. Ugyanis a zöld növények folsav szintje töredéke az évtizedekkel ezelőttinek.

Fokozott vas- és folsav igény tapasztalható terhességben, így, ha a bevitelt nem növeljük, relatív hiány alakulhat ki. De, hogy a férfiak se dőljenek hátra: Szélessy főorvosnő elmondása alapján egyre gyakrabban találkozik praxisában fitness-termekbe járó férfiakkal, akik az izomzat növelése érdekében a fokozott fehérje bevitelre gondolnak, de a fokozott folsavszükségletről megfeledkeznek.

Mit tehetünk a vérszegénység ellen?

Legfontosabb a vérszegénység okának pontos tisztázása, és az annak megfelelő oki kezelés.

Leggyakoribb tanács: együnk vasat, folsavat. És teljesen igaz, a csökkent vas- és folsav bevitel áll okként is igen gyakran - elsősorban fiatal korban - a vérszegénység hátterében.

Jól felszívódó vasat találhatunk a húsokban, májban. Folsavban pedig a zöld növények, salátafélék gazdagok. Ez egészséges táplálkozás mellett, megfelelő kivizsgálás alapján orvosi tanácsra érdemes folsavat és vasat gyógyszer formájában is bevinnünk.

Vérszegénység vizsgálata, szűrése

A vérszegénység vizsgálata az egyik legegyszerűbb laboratóriumi eljárás. Pár milliliter vérből az automata teljes vérképet tud meghatározni. Benne a vörösvértestek számával, méretével, hemoglobin szinttel. A vas- és folsav hiány szűrése a vérkép alapján pedig már meg is van. Mindössze egyetlen paramétert elég néznie a szakembernek: az MCV értéket, azaz a vörösvértestek átlagos térfogatát. Egy két milliliter vérből ez egyszerű laboratóriumi vérkép-automatával meghatározható. Ha az érték kicsi, vashiányra utal, ha nagy, folsav vagy B12 vitaminhiányra. Amennyiben a vérképben eltárás tapasztalható, a szakember további vizsgálatok - pl. vaskötő kapacitás, B12 felszívódási vizsgálat, folsavszint - elvégzésével pontosíthatja a háttérben meghúzódó okot.

Kiknek érdemes vérszegénység szűrésre mennie?

Vérszegénység szűrés javasolt azoknál, akik fáradékonyak, szédülnek, gyengék, idegesek, száraz-töredezett a bőrük, hullik a hajuk, sápadtak, terhesek, fogyókúráznak, vegetariánus életmódot folytatnak.

Az utóbbi években a fogamzásgátló tabletták felírása kapcsán egyre gyakoribbá vált a Leiden mutáció vizsgálata. De mi is ez a genetikai defektus? Mire alkalmas és mire nem alkalmas az érték ismerete? A Leiden mutációról, véralvadásban betöltött szerepéről prof. Blaskó György, a Trombózisközpont szakmai vezetőjét kérdeztük.

Veszélyes örökség

A Leiden mutáció olyan örökletes véralvadási zavar, mely nagymértékben fokozza a trombózis kialakulásának kockázatát. Tudományosan szabatosan a véralvadási rendszer V faktorában bekövetkezett mutáció, ami az 506. aminosavban egy cserét jelent - mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont szakmai vezetője. A mutáció eredménye, hogy az V. faktor működése tökéletlen, és így a vér alvadékonysága fokozódik.

A mutáció jelen lehet heterozygota (csak az egyik szülőtől kapott kromoszómán van) vagy homozygota (mindkét szülőtől kapott kromoszómán van) formában. Ez utóbbi ritkább, de nagyobb trombózis kockázatot jelent.  A Factor V Leiden homozigozitás kb. 80-100-szorosra (!) fokozza a trombózis kialakulásának veszélyét, a heterozigóta forma viszont csak 4-10 %-kal.

Fogamzásgátló szedése előtt: nem ez a megfelelő vizsgálat

Noha igen elterjedt gyakorlat a fogamzásgátló szedése előtti Leiden mutáció szűrés, a Leiden mutációnak a gyakorlatban semmi köze a fogamzásgátlók általi véralvadékonyság fokozódáshoz – figyelmeztet Blaskó professzor. A fogamzásgátlók egy másik úton, az antithrombin-III nevű gátló faktoron keresztül képesek fokozni a trombóziskészséget, mert a fogamzásgátlók ennek az inhibitornak a májban történő szintézisét gátolják. Fogamzásgátló tabletták felírása kapcsán a szakember szerint a trombózis kivizsgálásának, kezelésének alapköve a tüneteknek, klinikumnak megfelelő vizsgálatok elvégzése. Ezzel kerülhetőek el a feleslegesen végzett vizsgálatok, és kaphatja meg a beteg a számára legmegfelelőbb, legkevesebb kellemetlenséggel járó kezelést.

Mikor érdemes vizsgálni a Leiden mutációt?

A legújabb irányelvek szerint csak akkor érdemes vizsgálni a Factor V Leiden mutációt, ha fiatal korban, szokatlan helyen, ismeretlen eredetű trombózis vagy tüdőembólia fordul elő. Ilyen esetekben a közvetlen hozzátartozóknál is indokolt megvizsgálni a mutációt, kiszűrni a trombózis-hajlamot, ezzel lehetővé tenni a megelőzést.

Genetikai eltérés esetén kezelendő

Mivel a Leiden mutáció homozigóta formája jelentősen növeli a trombózis, ennek következtében a legtöbbször halálos tüdőembólia, kialakulásának veszélyét, így ha valaki homozigóta, mindenképpen folyamatos és állandó profilaxisban kell részesülni. Ez praktikusan véralvadásgátló gyógyszer élethosszig tartó szedését, a trombózist megelőző életmód követését jelenti. Heterozigóta formában ilyen fokozott odafigyelés akkor indokolt, ha egyéb rizikó is jelen van - túlsúly, várandósság, daganat, colitis ulcerosa, stb.

Terhesség esetén például mindenképpen heaprin injekció profilaxist kell adni végig a terhesség alatt akár homo-, akár heterozigóta a kismama.

Nálunk gyakori, míg a baszkoknál, japánoknál elő sem fordul

A molekuláris biológusok az utóbbi években jöttek rá arra, hogy ez a mutáció az V faktorban kb. 15.000 éve keletkezett a Tigris és az Eufrátesz folyók között. Mindazon népek, akik onnan származnak - így az legtöbb európai néphez hasonlóan mi is - 10 %-ban tartalmazzák heterozigóta formában és 3 %-ban homozigóta formában ezt a genetikai rendellenességet, fokozódik ezáltal bennük a trombózishajlam. A mutáció viszont nem fordul elő az ausztrál bennszülöttekben, a japán ainukban és Európában hiányzik a baszkokban.

Erős menstruációs vérzésnek tekintjük, ha egy ciklus alatt 12 tamponnál, – napi 4 tamponnál többet használsz,  a vérzés időtartama több mint 7 nap és véralvadékot is tartalmaz.

Az erős menstruációs vérzés hátterében nagyon sok esetben vérzékenység lapul. A valódi ok kiderítését nem szabad halogatni, mielőbb szakemberhez kell fordulni!

Az olykor - olykor fellépő, kicsit erősebb havi vérzés még nem kell, hogy aggodalommal töltsön el. Ám ha havi rendszerességgel észleled, hogy menstruációd ijesztően bőséges vérzéssel jár, ha havi vérzésed idején napi teendőid ellátása is akadályokba ütközik, szinte kimozdulni sem tudsz otthonról, akkor ne habozz, vizsgáltasd ki magad, mert lehet, hogy egy olyan betegség áll a háttérben, amelyre még csak nem is gyanakodnál - hívja fel a figyelmet szakértőnk, Dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus, belgyógyász, a Trombózisközpont munkatársa.

Mi az a vérzékenyég?

A vérzékenység az az állapot, amikor a véralvadás elhúzódik, a vér lassabban alvad meg, a vérzés tovább tart. Például sérülésnél, foghúzásnál, menstruációs vérzésnél, súlyosabb esetben sérülés, beavatkozás nélkül, spontán bevérzések is keletkezhetnek.

A véralvadásban több résztvevő is szerepet játszik: ezek a vérlemezkék /trombociták/, alvadási faktorok /vérplazmában lévő fehérjék/, de az eret bélelő sejtek is.

A vérzékenységben szenvedő betegek egy része örökölte a betegséget, ekkor egy hibás genetikai kódról van szó, aminek következtében nem jól működő fehérje /véralvadási faktor/ keletkezik a szervezetben.

Ritkán szerzett is lehet a vérzékenység, ilyenkor más betegségek kísérőjeként lép fel.

Willebrand- szindróma

Sokféle vérzékenység létezik, és az egyik leggyakoribb, amely a nőket is érint, a Willebrand betegség. Itt egy véralvadásban szereplő fehérjének a csökkent működéséről van szó, ami miatt a véralvadás elhúzódik. Felfedezőjéről nevezték el a betegséget és az alvadási faktort is.

A Willebrand betegség a leggyakrabban előforduló „vérzékenység”, amely mindkét nemet egyaránt érinti. A hazai lakosság körülbelül 0,5-1%-át érinti, vagyis ötvenezer- százezer ember érintett a problémában, ám ennek csak 20%-a kerül az egészségügy látóterébe, mert a többi esetben az enyhe tünetek miatt a betegség felderítetlenül, titokban marad.

Szakértőnk, Dr Szélessy Zsuzsanna tapasztalatai alapján állítja, hogy a nők menstruációs panaszai esetén, ha annak háttere „titokzatos”, mert se hormonális, se méhen belüli ok nem indokolja a tüneteket, fennáll a gyanú, hogy az erős, hosszan elhúzódó, netán „csillapíthatatlannak tűnő” menstruáció mögött a Willebrand- szindróma áll. Különösen erős a gyanú, ha a túl erős ciklus mellett más területeken is vérzéssel kapcsolatos problémákat észlelsz, visszatérő orrvérzésed van, esetleg foghúzás után is elhúzódó vérzéssel küzdesz. Az erős vérzéssel járó menstruációs panaszok körülbelül 10-15%-ért felelős ez a típusú vérzékenység.

Komolyan kell venni!

Fontos tudni, hogy az erős vérzésen kívül nincs más, kézzel fogható tünete a betegségnek, vagyis gyanú esetén nem szabad habozni, mielőbb szakemberhez kell fordulni, aki laboratóriumi vizsgálatokkal, vérmintából fel tudja állítani a diagnózist.

A panaszokat-enyhe esetben- véralvadást segítő tablettával, orr- sprayvel orvosolni lehet.

Súlyosabb esetben, intravénásan adott alvadási faktor készítményt kap a beteg. Súlyosabb esetnek tekintjük, amikor a nő mindennapi feladatainak ellátására képtelen, mozgásában, „működésében” akadályozza a szélsőségesen erős vérzés, így óriási segítséget jelent a diagnózis felállítása után a gyógyszeres (intravénás) terápia. Fontos tudni, hogy e kezelés nélkül „önmagától” a tünetek nem szűnnek meg, sőt a rendszeres, nagymennyiségű vérzés tartós vérszegénységet is okoz. A vashiányos vérszegénység fáradékonyságot, idegességet, gyakoribb meghűléses betegséget, a szellemi és fizikai teljesítőképesség csökkenését, hajhullást, emésztőrendszeri és bőrgyógyászati tüneteket idézhet elő. Célszerű hát orvoshoz fordulni, ha a havi vérzés rendszeresen erős. Nem szabad legyinteni, belenyugodni abba, hogy édesanyámnak is így volt.

Artériás trombózis, azaz a verőerek elzáródása áll a népbetegségként számon tartott végzetes kórok: a szívinfarktus, az agyi érkatasztrófák és a perifériás érelzáródás mögött. A dugó kialakulásához mindössze néhány másodperc elegendő. A váratlanul összecsapzódott vérlemezkék megakadályozzák az oxigéndús vér átfolyását és eljutását a létfontosságú szervekhez.

Két oldalon jelentkezhetnek az érrendszerben trombózisok, a verőerekben, más néven artériákban, vagy a visszerekben, azaz a vénákban. A vénás trombózisok, köztük a gyakran halálos tüdőembólia megelőzése alvadásgátló kezeléssel történik. Az artériás trombózisokért más tényezők felelősek – magyarázza a szívinfarktushoz is vezető betegség alapjait Blaskó György professzor, a Trombózisközpont rendelésvezető főorvosa.

Vénás oldalon a trombózisért a keringés lelassulása, valamint a vérben található alvadási összetevők aktiválódása felelős. A bonyolult folyamat végén egy fibrin elnevezésű fehérje keletkezik, és képezi azt a hálót, ami a sebeinken is megakadályozza a további vérvesztést. Az ereken belül azonban halálos veszélyt jelent, ha ilyen, nagyrészt fehérjéket tartalmazó háló képződik.

Az artériás trombózisokért azonban a vérlemezkék, e sejtmag nélküli apró testecskék összecsapzódása a fő felelős. A trombociták – ahogyan a vérlemezkéket az orvosok nevezik – összecsapzódással válaszolnak bármilyen külső (fizikai) behatásra.

A vénás oldalon a vérrög összetétele is más – teszi hozzá a véralvadás-specialista főorvos –, az alvadékban főként a már említett fibrinháló található, az artériás elzáródást okozó dugót egymáshoz tapadt vérlemezkék alkotják.

Egy köbmilliméternyi vér nem kevesebb, mint négyszázezer trombocitát rejt, ezért fontos megérteni, hogy bármi, ami e testecskéket összecsapzódásra ingerli, infarktust, stroke-ot idézhet elő – figyelmeztet Blaskó professzor. A legfontosabb kiváltó tényező az érelmeszesedéses plakk kialakulása, ami egy zsírokat, koleszterint és fehérvérsejteket tartalmazó, betonkeménységűre meszesedett csomó. A legbelső sejtréteg alá gyűlve betüremkedik az ér belseje felé, és szűkíti a keresztmetszetet. A szűkebb érfolyosón elkerülhetetlenül növekszik az áramlási sebesség, ami önmagában előidézheti az összecsapzódást.

A vérlemezkéket számos külső tényező is tapadásra késztetheti. Ilyenek bizonyos gyógyszerek vagy pl. a kígyómérgek, illetve a vérben stressz hatására megemelkedő adrenalin. A trombocitákat ért behatást követően a dugó belőlük villámgyorsan, 10 másodpercen belül alakul ki. E rövid idő alatt számos kártékony biokémiai kísérőváltozás is lezajlik. Míg az érelmeszesedés fokozatos folyamat, addig maga az artériás trombózis hirtelen alakul ki.

Figyelemre méltó, hogy fokozott fizikai behatás éri az elmeszesedett plakkokat a véráramlás felőli oldalon. Szomorú és gyors következménye van annak, hogy a plakkok áramlás felőli széle fokozatosan gyengül, és idő kérdése csupán, hogy a plakk „válla” beszakad: ilyenkor a plakk anyaga eltorlaszolja az eret, és ha ez a tragikus fejlemény önmagában nem volna elég, a beszakadás hatására azonnal odagyűlnek és összecsapzódnak a trombociták. A keringés leáll, veszélybe sodorva a beteg életét.

Mit lehet tenni? A trombociták összecsapzódását kell meggátolni a betegeknél az infarktus és a stroke megelőzésére – tanácsolja Blaskó professzor. A trombocita-dugó hiányában a beteg túlélési esélye a plakk-torlasz ellenére jelentősen nő. Az egyik legolcsóbb és legelterjedtebb megelőző hatóanyag az aszpirin, annak ellenére, hogy a betegek egynegyedénél nem akadályozza meg az összecsapzódást. Más hatóanyagoknak (klopidogrélnek, egyes gyulladáscsökkentőknek stb.) is van összecsapzódás-gátló, tehát infarktus és stroke-megelőző hatásuk.

Kezelésre van szükségük többek között a cukorbetegeknek, az elhízottaknak, idős embereknek, magas vérnyomásúaknak, anyagcsere-betegséggel küszködőknek. Teljes védettség ugyan nem biztosítható, de az infarktus kockázata 25-35%-kal is csökken, ha szakorvos gondoz egy fokozott kockázattal élő beteget. Egyéni rizikófelmérést követően megalapozottan eldönthető, hogy milyen gyógyszeres megelőzés alkalmazható.