trombozis

A só szervezetünk számára elengedhetetlen anyag, ám túl nagy mennyiségű bevitele súlyos problémákat okozhat, hiszen általa megnő a magasvérnyomás, így a szív-és érrendszeri betegségek kockázata. Dr. Kapocsi Judit tanárnőtől, a Trombózisközpontmagasvérnyomás specialistájától megtudhatjuk, hogyan is hat a só a szervezetünk működésére, és mit lehet tenni, ha már gondokat okozott.

A túl sok só rombol

A só – vagyis a natrium-klorid- az emberi szervezet számára létfontosságú tápanyag, hiszen nagy szerepe van a szervezet folyadék háztartásának szabályozásában, valamint az ideg és izomműködésben is. Látható tehát, hogy igen fontos szerepe van a szervezet megfelelő működésében, ám túl nagy mennyiségű bevitele komoly problémákat okozhat!

Ajánlások szerint napi 3-5 g sót célszerű fogyasztanunk, máskülönben komoly pusztításokat végez.  A sóban lévő nátrium ugyanis megköti a vizet, így ödémát okoz szerte a testben, valamint az erekben lévő vér térfogata is megnő, ami vérnyomás emelkedéshez vezet. Ez pedig extra megterhelést jelent az artériákra, és hogy megbirkózzanak ezzel, a faluk erősebbé válik, megvastagszik, és belső felszínükön sérülések és vérrögök keletkeznek. Ez sajnos a test bármely pontján bekövetkezhet, így ugyanúgy kialakulhat stroke, mint szívinfarktus.

Ráadásul a sok só fogyasztása a vesék működését is károsítja, hiszen ott ugyanúgy érszűkületet okoz, a vizelet kiválasztás zavart szenved, ez pedig egy ördögi kört indít be a hipertónia és a vesebetegség között.

Így csökkenthető a sófogyasztás

A sófogyasztás csökkentésének legegyszerűbb módja, hogy ne sózzuk kóstolás nélkül az ételt, valamint próbáljuk kiváltani zöld fűszerekkel (petrezselyem, lestyán, zeller, hagymák, oregánó, stb.) Továbbá mivel az ételízesítők sósak, nem szükséges pluszban sózni! Ezáltal fokozatosan leszoktathatjuk magunkat a túl sok só fogyasztásáról, ráadásul közben egyre inkább előtérbe tudnak kerülni az ételek valódi ízei- mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája.

Fontos továbbá, hogy a rejtett sótartalomra is érdemes ügyelni, hiszen a kész ételek, a pékáruk többsége, a különböző szószok, mikrózható popcornok, mártások és zacskós ételek mind-mind rengeteg hozzáadott sót tartalmaznak, lényegesen többet, mint a napi szükséglet. Éppen ezért egyáltalán nem nehéz túllépni a megengedett mennyiséget, így lehetőleg a vásárlások alkalmával ezeket is vegye figyelembe!

Ha már magas a vérnyomás

Amennyiben a vérnyomás tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm-t, úgy magasvérnyomás betegségről beszélünk, amit kezelni szükséget a szövődmények elkerülése céljából. Ekkor fontos az életmódváltás, azon belül is a sóbevitel csökkentése és a rendszeres testmozgás. Enyhébb esetben akár ez önmagában is eredményre vezethet, ám előfordulhat, hogy mindezt gyógyszeres terápiával szükséges kiegészíteni. Ennek eldöntése azonban természetesen orvosi feladat, figyelembe véve a beteg életkorát, nemét, súlyát, valamint egyéb betegségeit.

140/90- ezt a számot bizonyára mindeni jól ismeri, hiszen ezen felül magasvérnyomás betegségről beszélünk, amit kezelni szükséges. Igenám, de mi a helyzet akkor, amikor csupán az egyik érték magasabb a kelleténél, a másik viszont a normál tartományon belül mozog? A kérdést dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája válaszolta meg.

A népbetegségnek számító magasvérnyomás évről évre egyre több áldozatot szed, hiszen érrendszer-romboló hatása miatt olyan súlyos szövődményeket okozhat, mint a szívinfarktus, vagy a stroke. Éppen ezért érdemes otthon vérnyomásmérő készüléket tartani, mellyel viszonylag pontos képet kaphat az aktuális állapotáról. Az ajánlások szerint 140/90 Hgmm felett beszélünk magasvérnyomás betegségről, melynél rendszeres orvosi kezelés és ellenőrzés szükséges. Azonban létezik olyan – már akár a fiatalabb korosztály tagjainál is-, amikor csupán az egyik érték haladja meg a normál értéket. Ekkor sokan megnyugodva hátradőlnek, ám fontos tudni, hogy bizony az úgynevezett izolált hipertónia is nagy veszélyeket rejt.

Szisztolés érték: a szisztolés érték a kapott érték első száma (tehát ami jó esetben <140).  A szív összehúzódásakor lévő nyomást mutatja.

Diasztolés érték: a diasztolés érték a második szám (<90), és azt mutatja meg, hogy milyen a nyomás a szív elernyedése alatt, vagyis két szívverés között.

Van, hogy csak az egyik érték magasabb

Nem ritkán előfordulhat, hogy csupán a szisztolés, vagy a diasztolés érték magasabb. Ekkor izolált hipertóniáról beszélünk, és attól függően, melyik érték esik a normál tartomány fölé, úgy izolált szisztolés, illetve izolált diasztolés értékről beszélünk- dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája. Ez előbbi leggyakrabban az idősebbeknél fordul elő – de természetesen a fiatalabbak esetében sem kizárt. Oka legtöbbször a fokozott szimpatikus idegi aktivitás (fiatalabbaknál), míg idősebb korban, amikor egyébként gyakoribb is ez a fajta, ott az érfal merevség, az előrehaladott arterioszklerózis áll a háttérben.

A másik variáció, amikor csak a diasztolés, azaz a második érték emelkedik meg. A háttér ennél kevésbé azonosítható, mint az izolált szisztolésnál. Sokáig azt hitték, hogy a diasztolés hipertónia veszélyesebb (ami azt jelenti, hogy a szövődmények, stroke, szívelégtelenség, szívinfarktus, koronária szűkület gyakoribb), de a későbbi vizsgálatok egyértelműen azt igazolták, hogy a szisztolés hipertónia ugyanolyan veszélyes, mint a diasztolés, sőt stroke szempontjából még veszélyesebb is. 

Éppen ezért amennyiben izolált hipertóniát mér, érdemes mielőbb szakemberhez fordulnia, hiszen meglehet, enyhébb esetben csupán életmódváltásra lesz szüksége. Ez magában foglalja többek között a sószegény étrendet, a rendszeres kardió testmozgást, valamint a dohányzásról való leszokást. Súlyosabb esetben természetesen gyógyszeres kezelésre lehet szükség a hipertónia romlása és a szövődmények elkerülése céljából. Tehát bármelyik forma áll fenn, azt ugyanúgy kezelendő hipertóniaként kell tekinteni, és a cél optimális esetben a 140/90 Hgmm alatti érték.

A gyógyszertárakban többféle visszérkrém is kapható, ám azzal csak kevesek vannak tisztában, hogy ezek csupán a kellemetlen tüneteket enyhítik, a már kialakult, súlyosabb visszértágulatokat már nem tüntetik el.  Hogy pontosan mikre szolgálnak ezek a készítmények, és hogy miként lehet tartósabban megszabadulni a kacskaringós, kitüremkedő erektől, azt dr. Sepa Györgytől, a Trombózisközpont érsebész főorvosától tudhatja meg.

Csökkentik a fájdalmat és a gyulladást

Bár a visszeres fájdalmak rendszerint a nyári kánikulában jelentkeznek, ám nem ritka, amikor évszaktól függetlenül kellemetlen panaszokat okoznak- különösen akkor, ha az illető ülő-vagy állómunkát végez. Ennek oka, hogy a kitágult erekben a keringés lelassul, vénás pangás alakul ki, majd ödéma lép fel, aminek következtében károsodhat az erek belső fala, gyulladásos állapotot generálva. A visszérkrémek ezeket a gyulladásokat mérsékelhetik, illetve szüntethetik meg. Ezen kívül pedig csillapítják a tágulatokkal együtt járó, un. nehézláb érzést és hűsítik a végtagokat. Ráadásul ma már kaphatóak érerősítő hatóanyagokkal dúsított készítmények is, valamint olyanok, melyek a pangás miatt létrejövő vérrögök kialakulását hivatottak megakadályozni (ezek a heparin tartalmúak).

Csupán tüneti a kezelés

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a visszérkrémek csupán a fájdalmas tüneteket csillapítják, ám a mélyebb rétegekben kialakult visszértágulatokat nem fogják eltűntetni, ráadásul az olyan életveszélyes szövődmények ellen sem fognak nagyfokú védelmet nyújtani, mint a mélyvénás trombózis.

Éppen ezért érdemes a visszeres panaszokkal szakemberhez fordulni, aki hasznos tanácsokkal szolgálhat a probléma kezelését illetően. Ez lehet kompressziós terápia, mely során a felületes vénákat összenyomjuk, ezzel megszüntetjük bennük a keringést. Ennek hatására a mélyvénákban felgyorsul a vénás áramlás, ami csökkenti a súlyos vénás pangást a végtagban és javítja a bőr vérellátását- mondja dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.

Azonban vannak olyan esetek, amikor egyedül a kompressziós kezelés nem elég: ilyenkor szkleroterápia, illetve radiófrekvenciás műtét/kezelés nyújt hatékony megoldást, attól függően, milyen mértékű és súlyosságú a visszértágulat. 1-2 mm átmérőjű seprűvénák és a legfeljebb 2-4 mm-es kidagadó erek esetén a szkleroterápia, a kisebb visszértágulatokra a radiófrekvenciás kezelés, míg előrehaladottabb esetekben a radiófrekvenciás műtét vezet eredményre.

A termokoaguláció elvén alapuló terápia során egy vékony tűn keresztül alkalmazott nagyfrekvenciájú rezgés (4 MHz) által kiváltott hőhatás roncsolja az erek falát, így azok összezáródnak, majd a bennük lévő vér hirtelen megalvad, sejtjei szétesnek. A kezelés csupán minimális fájdalommal jár. Műtétre súlyosabb esetekben van szükség, viszont a hagyományos visszérműtétekkel ellentétben ezt altatás és vágás nélkül végezzük, helyi érzéstelenítésben. Ez sokkal kíméletesebb, mint a hagyományos visszérműtét és a beteg már a műtétet követő 3. napon munkába állhat.

Az arcon szimmetrikusan megjelenő hajszálértágulatok, a rozácea a legtöbb ember számára csupán esztétikai problémát jelentenek, ám a legújabb kutatások szerint akár a magasvérnyomással is összefügghet. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája megválaszolta, vajon mi lehet ennek hátterében.

Mi az a rozácea?

A rozácea lényegében az arc ereinek egyfajta betegsége, így nem összetévesztendő az egészséges bőrpírrel. Ekkor a hajszálerek az orron, az orcákon, a homlok középső részén kitágulnak, és akár gyulladásos állapotba is kerülhetnek. Súlyos esetekben gennyes csomók is megjelenhetnek, valamint az arcbőr megvastagodik, és az orr karfiolszerű állapotba kerül a kötőszövet túlburjánzása miatt.

A drogériák és szépségszalonok számtalan terméket és kezelési lehetőségek kínálnak a betegség csökkentésére, illetve megszűntetésére, ám ezek gyakran nem vezetnek tartós eredményre. Ilyenkor nem árt magasvérnyomásra gyanakodni, hiszen a tartósan magas értékek könnyen okozhatják az arcon lévő erek állapotának romlását.

Hipertóniával is összefügghet

Az American Academy of Dermatology éves ülésén felhívták a figyelmet, miszerint szoros összefüggés van a magasvérnyomás betegség és a rozácea között. Statisztikák szerint a bőrgyógyászati rendelőket egyre többen keresik fel hasonló panaszokkal, így egy nagyszabású felmérést végeztek, mely során megfigyelték, hogy a hajszálér-tágulatos betegek 21 százalékánál diagnosztizáltak 140/90 Hgmm feletti értékeket, míg a rozácea nélkülieknél ez csupán 12 százalék volt.

A tanulmányban arra is kitértek, miszerint a betegek 74 százalékánál a rozáceás tünetek igazán enyhék voltak, így sokan nem is voltak tisztában az állapotukkal, és csak 29 százalékuk ismert rá a bőrbetegségre.

„Bár valóban előfordulhat a két állapot egyszerre, ám valószínűleg direkt kapcsolat nincs a két probléma között. Ráadásul a stressz, a szorongás, az alkohol fogyasztás nagyobb mértéke mindkét esetben provokatív tényező lehet. Ok-okozati összefüggés a kettő közt inkább úgy lehet, hogy a bőrbetegség zavarja, stresszeli a beteget, és az arra érzékenyeknél ez akár tenzió emelkedést is eredményezhet. Így tehát ha van egy beteg, akinek bőrtünetei vannak, és mellette vérnyomásprobléma is megjelenik, akkor a rozácea okozta szorongás lehet az újonnan jelentkező hipertónia provokáló tényezője”- mondja dr. Kapocsi Judit.

Rozácea tünetei:

• az arc T-vonalában fellépő bőrvörösség, értágulatok
• egyenetlen bőrfelszín, göbök, gennyes csomók
• gyulladás
• bőrérzékenység, égő érzés
• arc ödémája

Ne hagyja, hogy nagyobb problémákat okozzon a hipertónia

Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája szerint akinek a hipertóniája valószínűleg a bőrbetegség következtében alakult ki, akkor a gyógyszeres kezelés helyett elsősorban a rozácea csökkentésére, valamint életmódváltásra (dohányzás abbahagyása, kevesebb só fogyasztása, rendszeres mozgás) van szüksége. Ám, ha ez sem segít, akkor bizony szükség van gyógyszeres terápiára is, hogy elkerülhetőek legyenek a magasvérnyomás okozta szövődmények.

 A világon, így Magyarországon is a szívinfarktus és a stroke vezető haláloknak számítanak. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a korai segítségkérés fontosságára hívja fel a figyelmet.

Így keletkeznek a vénákban vérrögök

Egy egészséges embernél a véralvadás-és gátlás egyensúlyban van, így megakadályozható mind az elvérzés, mind pedig a vérrögösödés. Maga a véralvadás igen fontos szerepet tölt be, hiszen sérülés esetén ezáltal elkerülhető a nagyobb vérvesztés.

A véralvadás célja tulajdonképpen egy oldhatatlan fibrinháló képzése, melyhez különböző véralvadási faktorok is szükségesek. Ezek egyfajta véralvadási kaszkádon mennek keresztül, melynek során a folyamatban részt vevő anyagok vízesésszerűen aktiválják az utánuk következőket. Ennek végén a protrombinból trombin nevű enzim képződik, ami az oldható fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja. A fibrin utána lerakódik az ér belsejében, majd megszilárdulva egyfajta dugót képez a sérülés helyén. Ezt nevezzük vérrögnek. A természetes gyógyulás során ez bontható (részben), ami a plazminogénből keletkező plazmin fehérje végez.

Amennyiben a folyamat zavar szenved a benne részt vevő anyagok hibás/túlzott működése miatt, úgy a vérrögképződés fokozottá válik. Ennek hatására könnyen felléphet mélyvénás trombózis, és ha a keletkezett vérrög leszakad, úgy akár életveszélyes tüdőembólia is kialakulhat.

Ebben különbözik az artériás trombózis

Fontos tudni, hogy vérrögök mind a vénás, mind az artériás oldalon keletkezhetnek.  Az előbbi esetben a keringés lelassulása és a vénafal sérülése mellett az alvadási folyamatban résztvevő anyagok hibás/túlzott működése a felelős, míg az artériákban keletkezett vérrögöket elsősorban a vérlemezkék összecsapódása váltja ki. Ezt leggyakrabban érelmeszesedéses, kemény plakk okozza, és ez szűkíti az ér keresztmetszetét. Ezáltal megnő a vér keringésének sebessége, apróbb sérülések keletkezhetnek az ér belső falán, ami előidézheti az összecsapzódást. Érdekesség, hogy a rögök 10 másodperc alatt kialakulnak, és a nem megfelelő véráramlás miatt rossz esetben halálos kimenetelű szívinfarktust, illetve stroke-ot okozhatnak.

A mihamarabbi segítség életet menthet

Bár az emberek többsége tisztában van a szívinfarktus és a stroke tüneteivel, ennek ellenére megesik, hogy sok idő telik el a segítségkérésig.

Nincs olyan, hogy” majd elmúlik” - hangsúlyozza prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája. Amennyiben valaki tapasztalja magán a tüneteket, fontos, hogy azonnal hívjon segítséget, hiszen szívinfarktuskor 6, míg stroke esetén csupán 2 óra áll rendelkezésre ahhoz, hogy ne legyenek súlyos, akár végzetes következmények. Ezeket az időhatárokat hívják „terápiás ablak”-nak. Ez azt jelenti, hogy a tünetek jelentkezésétől kezdve ennyi idő áll jelenleg rendelkezésére az orvostudománynak arra, hogy –sikeres kezelés esetén – mintegy „visszaállítsa az órát” a panaszok előtti időpontra és hogy ne következzenek be visszafordíthatatlan károk a szívben, illetve az agyban. Itt kell felhívnunk nyomatékosan a betegek figyelmét saját felelősségükre, mert ebben a 2-, illetve 6 órában benne van a mentő kiérkezése, a szállítás, a Duna-hidak, a lámpák, a dugók, elkerülő útvonalak, valamint a kórház sürgősségi osztályán a felvétel, a CT, az EKG, vérvétel stb. időtartama is összesítve! Ha a beteg „kiesik” az időablakon, akkor már csak konzervatív kezelésre van lehetőség, ami „nem csinálja vissza” a szöveti károsodásokat- figyelmeztet a professzor.

Fontos a megelőzés

Akár vénás, akár artériás trombózisról van szó, a megelőzés kiemelt jelentőséggel bír. Ehhez személyre szabott állapotfelmérés, szűrés, illetve rizikóbecslés szükséges. Fontos azonban tudni, hogy a közhiedelemmel ellentétben az aspirin csupán az artériás oldalt védi a vérrögképződés ellen – bár sokan rezisztensek rá. Viszont jó hír, hogy ma már több olyan hatékony készítmény is van forgalomban, melyek a mélyvénás trombózist, illetve a szívinfarktust és a stroke-ot hivatottak megelőzni.