trombozis

A magasvérnyomás betegség évről évre egyre több áldozatot követel, hiszen sok esetben megfelelő kezelés nélkül marad. Bár van, hogy az illető vitaminokkal öngyógyításba kezd, azonban ez a legtöbbször eredmény nélkül marad. Hogy mikor elég önmagában az életmódváltás és hogy segít-e a vitaminokkal való terápia, arról dr. Kapocsi Judit tanárnőt, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistáját kérdeztük.

Mikortól beszélünk magasvérnyomásról?

Először is fontos tudni, hogy vérnyomás sohasem állandó, a nap folyamán is kisebb-nagyobb eltéréseket mutat. Hiszen megemelkedik stresszhelyzetben, sportolás közben, sőt, kisebb mértékben a hideg idő hatására is. Ez egy természetes folyamat, probléma akkor van, ha nyugalmi helyzetben tartósabban 140/90 Hgmm fölé ugrik a vérnyomás.

Ilyenkor a szakember általában életmódváltást (pl. DASH diéta, sószegény étkezés, kardió mozgás) és gyógyszeres kezelést javasol, hogy elkerülhetőek legyenek az olyan szövődmények, mint a stroke vagy a szívinfarktus.

Vitaminok és ásványi anyagok a vérnyomás csökkentésére

Mint az összes betegségre magasvérnyomásra is léteznek olyan vitaminok és ásványi anyagok, melyek hozzásegíthetik az illetőt az érték csökkentéséhez. Ilyen például a C-vitamin, ami antioxidánsként védi az ereket, továbbá megnöveli a prostacycline nevű anyag termelődését, ami csökkenti az érfalban lévő nyomást. Ezen kívül a magnézium is gyakran ajánlják, mivel az izmok egészségéért is felelős magnézium tanulmányok szerint jó hatással van az erekre is, hiszen annak rugalmasságáról gondoskodik.

Bár a vitaminok szedése remek kiegészítő terápia lehet a magasvérnyomás kezelésében, azonban ezidáig még nem született olyan eredmény, mely szerint a vitaminpótlás önmagában kiválthatná a gyógyszeres kezelést az arra szükséges esetekben.

A vitaminoknak, a vitamindús táplálkozásnak óriási szerepe van, ám annak ellenére, hogy felmerültek olyan gondolatok, hogy segíthetnek a vérnyomás csökkentésében, nincs arra bizonyíték, hogy valóban használnának, így senki ne kísérletezgessen velük otthon- tanácsolja Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája.

Természetesen enyhe esetekben életmódváltással (megfelelő táplálkozással, rendszeres mozgással) jelentős pozitív eredményeket lehet elérni, és akár a gyógyszeres terápia is elhagyható. Viszont ehhez szakorvosi konzultáció szükséges, aki nyomon követheti a vérnyomás alakulását, és aki életmódtanácsokkal szolgálhat.

Azok, akik már átestek trombózison, vagy esetleg nagyobb a trombózishajlamuk (trombofília), gyakran hosszan véralvadásgátló kezelésben részesülnek. Ennek hatására a vérrögösödés kockázata lényegesen csökken, ám felvetődhet a kérdés, mi a teendő abban az esetben, amikor a kezelés alatt álló személyre műtét vár. A kérdésre prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája ad választ.

Ezért van szükség véralvadásgátló kezelésre

A trombózis egy életveszélyes állapot, így megnövekedett rizikó esetén megelőző – profilaxis-kezelésben részesül a beteg. Ennek hatására a közhiedelemmel ellentétben nem lesz hígabb a vér, hanem annak alvadékonysága csökken, meggátolva a túlzott vérrögösödést. Ez több módon érhető el, így több fajta készítmény is van forgalomban (pl. kumarin származékok, heparin, új típusú –NOAC- véralvadásgátlók). Bármelyik kezelésben is részesül a beteg, az antikoaguláns terápia hossza az egyéni rizikó függvénye és számos tényezőtől függhet (nehezen lehetne mindent egy kaptafára húzni), ám nem ritka, amikor az illető élete végéig véralvadásgátló kezelésben kell részesüljön, hogy elkerülhető legyen egy további trombotikus esemény.

Műtét miatt megnövekedett rizikó

A trombózist több ok is kiválthatja, pl. genetikai hajlam, tartós immobilizáció (pl. gipsz), terhesség, daganatok, illetve különböző invazív eljárások, műtét. Éppen ezért a gyakorlatban bevett szokás, miszerint bizonyos műtétek után – pl. csípőprotéziskor- az illető megelőző, prevenciós kezelésben részesül. Igenám, de mi van akkor, ha a beavatkozásra váró már eleve véralvadásgátló készítményeket szed? Hiszen mivel így csökken a vér alvadékonysága, ezért nem növekszik meg a műtét alatti vérzés mértéke? A korábban szájon át szedett alvadásgátlókat a műtét előtt és után mindenképpen alacsony molekulatömegű, bőr alá adott heparinra kell lecserélni. Meghatározott időtartam után vissza lehet állni a szájon át történő kezelésre.

Mikor lehet elhagyni a véralvadásgátlót?

Sajnos nincs egységes szabály arra vonatkozóan, hogy mikor kell elhagyni az antikoaguláns terápiát –vagy egyáltalán el kell-e hagyni-, hiszen hogy mi a teendő, azt sok tényező befolyásolja. Ilyen például:

• trombózis rizikójának mértéke
• az illető életkora, INR értéke, betegségei
• utolsó trombotikus eset ideje
• műtét nagysága
• alkalmazott gyógyszeres kezelés fajtája

Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája azt tanácsolja, ilyen esetben mindenképp konzultáljon szakértő kezelőorvosával, aki meg tudja határozni, mi lenne a legmegfelelőbb az illető számára. Az egyéni rizikó felmérése után a szakember eldönti, hogy tanácsos-e a műtétet megelőző napokban elhagyni/lecserélni a véralvadásgátló gyógyszert, csökkenteni a mennyiségét, esetleg ajánlott-e más készítményre áttérni. Általában  mindenféle műtétet el lehet végezni a megelőző dózisú alacsony molekulatömegű heparinok védelmében, az egyéni különbségek csak abban vannak, hogy a műtét előtt mit kapott a beteg (eszerint kell a lecserélés időpontján változtatni) és milyen a műtét utáni rizikóállapota (ez határozza meg az LMWH kezelés időtartamát és a visszatérés időpontját a korábbi kezelésre). Ez mind az alvadásgátlók, mind a vérlemezke aggregáció gátlók szedésére egyformán vonatkozik!

Főleg hideg időben a fázó, fájó, elfehéredő, elliluló, majd bepirosodó kézujjak a kiserek kóros összehúzódására, az úgynevezett Raynaud betegségre utalhatnak. Dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa erre a kórra hívja fel a figyelmet, aki szerint a tünetek életmódváltással és gyógyszeres kezeléssel enyhíthetőek.

Nem egyszerűen hidegek végtagok

Hideg végtagokra sokan panaszkodnak. Ennek hatására ugyanis ez a szervezet normál válasza a hőháztartás egyensúlyának biztosítására, de szerencsére az esetek többségében múló problémáról van szó. Előfordulhat azonban, hogy fájdalom, égő, bizsergető érzés mellett az ujjak elfehéredése, ellilulása, majd bepirosodása lép fel, valamint a kéz ügyetlenné válhat. Ilyen esetekben felmerül a Raynaud betegség lehetősége, ami az érrendszer eltúlzott válasza főleg hideg, vagy érzelmi stressz hatására. Ennek következtében az ujjak és a bőr kis artériái túlzottan összehúzódnak és vérellátási zavar alakul ki. Először egy, majd több ujj elfehéredik főleg a kézen - ritkábban a lábon-, majd azok ellilulnak, és amikor a roham megszűnik, az erek reflexszerűen kitágulnak, melytől az érintett terület vöröses árnyalatúvá válik. Dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa szerint az is előfordulhat, hogy a három fázisból csak kettő követi egymást. A probléma pár perctől akár 15-20 percen át is fennállhat- ilyenkor már függetlenül attól, hogy a beteg hidegben, vagy melegben tartózkodik, viszont az elmondható, hogy a rohamokat leggyakrabban melegből hideg környezetre való váltás provokálja (pl. a légkondicionáló, vagy az élelmiszerüzletekben a hűtött, fagyasztott termékek részlege). Általában a mutató, a középső és a gyűrűs ujjak érintettek.

Statisztikai adatok szerint a betegség előfordulási gyakorisága Magyarországon 6% körüli, és főleg a 40 éves kor alatti nőket érinti.

Tünetek

• kézujjak/lábujjak hideg hatására hirtelen többnyire háromfázisú elszíneződése (fehér, lilás, majd vöröses)
• fázás, fájdalom, égő, bizsergő érzés jelenléte
• a tünetek ismétlődve rohamokban jelentkeznek

Raynaud szindróma vagy Raynaud kór

Raynaud szindróma (szekunder forma) esetén a tünetek általában egyoldaliak és a hátterében egyéb alapbetegség igazolható (autoimmun megbetegedések - pl. szkleroderma, szisztémás lupusz eritematózusz, reumatoid artritisz-, vibrációs ártalmak, artériás érbetegségek, alagút-szindróma, nyaki borda, mellkaskimeneti szindróma, gerincsérv, tumoros betegségek, gyógyszerek stb.).

Raynaud kór (primer forma) esetén a jelenség hátterében egyéb betegség nem mutatható ki, és a tünetek mindkét végtagot érintik - magyarázza Dr. Kósa Éva. Érdekesség, hogy friss kutatási vizsgálat szerint a primer Raynaud betegségben szenvedőkben gyakoribb volt a migrén előfordulása, és az eredmények alapján felvetődött, hogy mindkét betegség genetikai alapon is meghatározott lehet.

A végtagok melegen tartása mellett fontos a gyógyszeres kezelés

Ha a Raynaud jelenség tüneteit észleljük, úgy érdemes szakemberhez fordulni. A primer és a szekunder formák a beteg panaszai, fizikális vizsgálat, laborvizsgálat és a körömágy úgynevezett kapillármikroszkópos vizsgálata alapján legtöbbször jól elkülöníthetőek. A mögöttes ok tisztázása céljából azonban sor kerülhet speciális labor- és műszeres- vagy röntgen vizsgálatokra is.

Mögöttes ok esetén a feladat az alapprobléma kezelése. Viszont tudni kell, hogy a betegség bármely formája áll is fenn, a tünetek enyhítéséhez elengedhetetlen az életmódbeli változás pl. hideg elleni védekezés, a dohányzás abbahagyása, amit szükség esetén gyógyszeres kezelés egészíthet ki.

A helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a genetika miatt napjainkban a legtöbb ember fogyókúrázni kényszerül, hogy megszabaduljon a felesleges kilóktól. Bár a szakemberek nem győznek figyelmeztetni egyes diéták veszélyeire, ennek ellenére sokan igen drasztikus étrendet követnek. Pedig dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője szerint akár vérzékenységhez is vezethet egy-egy komolyabb fogyókúra.

Véralvadás csökkent működése

A véralvadás az a folyamat, amikor a sérülés esetén a prothrombinból thrombin nevű anyag képződik. Ennek hatására egy oldhatatlan fehérje, fibrin alakul ki, ami megállítja a vérzést. Amennyiben a folyamatban hiba keletkezik, úgy véralvadási zavarról beszélünk: túlzott alvadáskor vérrögök keletkezhetnek, míg ha alulműködik, akkor vérzékenység. 

A megfelelő véralvadáshoz alvadási faktorok, fehérjék és vérlemezkék szükségesek. Ehhez azonban megfelelő mennyiségű K-vitamin jelenléte is kell.

Ezért fontos a K-vitamin

A K-vitamin az alvadási folyamat fontos része. Ez a zsírban oldódó vitamin ugyanis elengedhetetlen a II-es, VII-es, IX-es és X-es alvadási faktorok képződéséhez.  Tehát amennyiben kevés a K-vitamin a szervezetben, úgy a véralvadási faktorok csökkent képződése miatt a véralvadás elhúzódó, így az illető vérzékeny lesz.

A nem jól megválasztott/ zsírmentes/ diéta K-vitamin hiányhoz vezethet

A K-vitamint leginkább táplálkozással lehet bejuttatni, ám nem árt tudni, hogy igen könnyen kiürül a szervezetből. Éppen ezért fontos, hogy a fogyókúrázók ügyeljenek a megfelelő étkezésre, így fogyasszanak minél több zöld növényt (pl. spenót, sóska, káposzta, brokkoli). Továbbá nem érdemes a zsiradékokat teljesen kiiktatni az életéből, hiszen –zsírban oldódó mivoltja miatt- zsír nélkül nem tud felszívódni a K-vitamin.

Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa szerint ez kiemelten fontos abban az esetben, ha az illetőnek májbetegsége van, ha antibiotikum kúrán esett át, illetve ha már ismert vérzékeny beteg.

Kérjen tanácsot orvosától

A vérzékenység kezeletlen esetben könnyen vezethet vashiányos vérszegényhez, így célszerű idejében felismerni a problémát. Amennyiben erős menstruációs vérzése van, indokolatlanul vérzik az orra, gyakran kék-zöld foltok tarkítják a bőrét, illetve ha fogmosáskor erősebb ínyvérzést tapasztal, akkor érdemes orvoshoz fordulnia, hiszen ezek mind vérzékenységre utalnak. Amennyiben beigazolódott a véralvadási zavar, úgy gyakran gyógyszeres kezelés szükséges, és ha a beteg fogyókúrázni szeretne, ajánlott megbeszélnie az étrendjét a kezelőorvosával is, kinek tanácsaival kiküszöbölheti a további problémákat.

A magasvérnyomás bár olyan súlyos szövődményekkel is járhat, mint a stroke vagy a szívinfarktus, ennek ellenére sokan csak legyintenek rá, így előfordulhat, hogy kezelés nélkül marad az illető. A terhesség során mért magas értékeket azonban feltétlenül komolyan kell venni, hiszen a terhességi magas vérnyomás következményei a kismama és a baba életét is veszélyeztethetik. Dr. Kapocsi Judit tanárnőtől, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistájától megtudhatjuk, miért is veszélyes annyira ez a betegség, illetve hogy milyen tünetek esetén gyanakodjon rá.

Terhességi magasvérnyomás fajtái

Hipertónia a terhességek 5-7 %-ában fordul elő. A terhességi vérnyomásnak két formáját különíthetjük el: ha kismama ismerten magas vérnyomástól szenved, és így esik teherbe (idült terhességi hipertónia 1-3%), illetve a másik eset, amikor korábban nem hipertóniás nőben  maga a terhesség váltja ki a hipertóniát.

A terhesség során folyamatosan szükséges kismama vérnyomásának ellenőrzése, mivel a 140/90 vagy e feletti értékekkel járó magasvérnyomás értékek mind a baba, mind az anyuka egészségét veszélyeztetik. Különös figyelmet  kívánnak azok az esetek, amikor a vizeletben növekvő mennyiségben található fehérje (több mint 300mg/nap a fehérjevesztés) . Ebben az esetben felmerül a  terhességi toxaemia, preeclampsia-eclampsia gyanúja.  Ez az összes szülések 3-6 %-ában fordul elő. Jellemzően a 20. terhességi hét után jelentkezik a magas vérnyomás, amelyet egyéb eltérések is kísérhetnek (pl. vesefunkció romlása, lábdagadás, vizelet fehérje növekedés, májfunkció romlás, vérlemezke szám csökkenése). A legsúlyosabb megjelenési forma a görcsroham, kóma, amely halállal végződhet.  A WHO közleménye szerint az anyai halálozások 18 százalékáért a terhességi toxaemia a felelős, Magyarországon az anyai halálozás 1/3 ennek a következménye.

Éppen ezért különösen fontos a szoros kontroll, mivel nem jósolható meg előre a tünetek súlyosbodásának üteme. - mondja Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája.

Tünetek:

• vérnyomás emelkedése
• ödéma
• fejfájás
• szédülés
• látászavar

Legfontosabb a megelőzés

Hogy pontosan mi is okozza a preeclampsiát, egyelőre nem ismert, ám a szakemberek egyetértenek abban, hogy a késői terhesség, a krónikus magas vérnyomás, az elhízás, a cigaretta, az ikerterhesség és a cukorbetegség mind hozzájárul a probléma kialakulásához. 
Fontos a megelőzés, a helyes életmód, táplálkozás kialakítása és a megfelelő kezelés.
Mivel a preeclampsia nagyobb eséllyel alakul ki azoknál, akik már a terhesség előtt magas vérnyomásban szenvedtek, fontos a rendszeres vérnyomásmérés és kontroll, valamint a gyógyszeres kezelés átállítása  már a babaproject előtt. Fontos azonban tudni, hogy nem minden vérnyomáscsökkentő adható terhes nőnek.  

Amennyiben a várandósság alatt lép fel a magasvérnyomás orvosi kontroll mellett gyógyszeres kezelés beállítása javasolt!
Dr. Kapocsi Judit szerint a preeclampsia diagnózisa esetén a kezelés egyéni elbírálást igényel, általában attól függően, hogy milyen eltérések jelentkeznek, milyen gyorsan súlyosbodnak az eltérések, a terhesség hányadik hetében van a beteg. Sajnos eclampsia, görcsroham kialakulása esetén a megoldás a szülés megindítása lehet, így érthető, hogy a hangsúly főleg a megelőzésen van.