trombozis

Bár az álmosság és a fáradtság nem a magasvérnyomás betegség tipikus tünete, ám a háttérben megbújó alvási apnoe-nak már annál inkább. Dr. Kapocsi Judit tanárnőtől, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistájától megtudhatja, hogy miként függ össze az alvás közbeni légzéskimaradás a hipertóniával, és hogy miként lehet segíteni a problémán.

Alvási apnoe az állandó fáradtság hátterében

Mindenkivel megesik olykor, hogy 7-8 óra alvás után is fáradtan ébred, és ez az egész napját végigkíséri. Ennek hátterében legtöbbször pszichés okok állnak, ám ha tartósan fennmarad ez az állapot, akkor könnyen lehet, hogy problémát az úgynevezett alvási apnoe okozza. Ez egyfajta alvászavar, mely során a betegnél légzéskimaradások lépnek fel, mivel a garatizmok ellazulnak, valamint a nyelv hátracsúszik. Maga az illető sokszor nem is riad fel légzésének akadozottságára, hanem a mellette fekvő lesz figyelmes a probléma következtében fellépő horkolásra, hirtelen horkantásra. Ez az éjszaka folyamán többször is megismétlődhet, így a beteg alvása nem lesz kielégítő, ami nappal jelentkező erős fáradtságot eredményez. - magyarázza dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája.

Az alvási apnoe jellemző tünetei

• horkolás
• reggeli száraz száj
• éjszaka jelentkező légszomj
• nappali fáradtság
• koncentrációzavar

Magas vérnyomáshoz is vezethet

A nem kielégítő alvás az egész szervezet működésére hatással van, így számtalan problémához vezethet az alvási apnoe. Ezek közül az egyik leggyakoribb a magasvérnyomás, mivel normál esetben alvás közben a vérnyomás 10-20 százalékot is csökkenthet, viszont ha légzéskimaradás lép fel, akkor a szimpatikus rendszer aktivitása fokozódik, és nagyobb mennyiségű adrenalin kerül a véráramba, ami megemeli a vérnyomást. Sőt, tanulmányok szerint ez a „túlfeszültség” az ébrenléti állapotban is megmarad, így a vérnyomás nem képes normalizálódni.

A tartós fáradtág figyelmeztető jel lehet

Bár a fáradtságot sokan nem kapcsolják össze betegséggel, ám ha tartósan megkeseríti a napokat, akkor érdemes utánajárni a probléma gyökerének! Amit leghamarabb megtehet az az, hogy megméri otthon a vérnyomását, és amennyiben az magas értéket mutat, akkor meglehet, hogy alvási apnoe játszik szerepet abban, hogy képtelen magát kipihenni. A diagnózis ma már jól felszerelt alvás-laborokban könnyen felállítható. Amennyiben beigazolódik a betegség, úgy mind az alvászavart, mind a hipertóniát kezelni szükséges (gyógyszerrel és életmódváltással), hiszen megfelelő terápia nélkül lényegesen megnő a szívinfarktus, illetve a stroke kockázata.

Bizonyára tisztában van azzal, hogy a hormonális fogamzásgátlók jelentősen megnövelik a trombózis kialakulásának kockázatát az arra hajlamos egyéneknél. De vajon azt is tudta, hogy nem csak a fogamzásgátlók, de a tesztoszteron-tartalmú készítmények is vérrögökhöz vezethetnek? Hogy miért, és hogy mit lehet tenni megelőzése érdekében, azt Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózisközpont véralvadási specialistájától tudhatja meg.

Egy hormonpótlás sem rizikómentes

Már egy jó ideje bevált kezelési mód a hormonpótlás az arra szükséges esetekben. Ez lehet többek között fogamzásgátlás, menopauza tünetinek enyhítése céljából, illetve lehet női/férfi meddőségi kezelés része is. Ez természetesen sok esetben indokolt, ám nem árt hozzátenni, hogy a plusz hormon bevitele nem rizikómentes, hiszen jelentősen megnöveli a vérrögök kialakulásának kockázatát. Bár eddig a legtöbben a női hormonpótlást hozták összefüggésbe a trombózissal, ám az FDA (Food and Drug Administration ) legújabb közleményében arra figyelmeztetnek, hogy bizony a tesztoszteron alkalmazása sem veszélytelen ebből a szempontból.

Már korábban is találtak összefüggést a tesztoszteron és a trombózis között, ám ezidáig úgy vélték, egyedül az ún. policitémiás beteg esetében jelent nagyobb rizikót, mivel a betegség során jelentősen megnő a vörösvértestek mennyisége, ami elősegíti a véralvadást. A legújabb tanulmányok szerint azonban nem csak a policitémiában szenvedőket érinti a probléma, hanem ennél jóval tágabb csoportot. Éppen ezért kötelezővé tették, hogy szerepeljen a figyelmeztetés a tesztoszteron készítmények tájékoztatóján, miszerint trombózist okozhatnak.

A szakemberek így nem is ajánlják azoknak a hormonpótlást, akik egészségügyileg nem szorulnak rá – pl. férfiasabb, izmosabb megjelenés miatt szedik-, mivel a mélyvénás trombózison kívül megnöveli a stroke és a szívinfarktus kockázatát is.

Bizonyos genetikai eltérések növelik a hajlamot

Mivel a mélyvénás trombózis során keletkezett vérrög könnyen leszakadhat és a vérpályába kerülve életfontosságú szervek felé haladhat, így nem ritka, amikor szövődményként tüdőembólia lép fel, ami akár halálos kimenetelű is lehet. Hogy ennek esélyét a minimálisra csökkentse, érdemes genetikai vizsgálatot elvégeztetni, aminek segítségével megtudhatja, van-e örökletes hajlama a vérrögösödésre. A szűrés kiemelten fontos lenne abban az esetben, ha az illető valamilyen hormontartalmú készítmény szedésére készül, főleg akkor, ha a családjában előfordult már trombózis. Amennyiben valamilyen bizonyított genetikai háttérrel is rendelkezik a beteg, fontos tudnia, hogy kombinált rizikók esetén az egyes rizikók szorzata az összrizikó!  Amennyiben genetikai hajlamot igazolnak, úgy érdemes szakemberhez fordulni, aki tanácsokkal, kezelési módszerekkel szolgálhat a trombózis prevenciója céljából.

A megfelelő véralvadás kiemelkedő jelentőséggel bír az ember életében, hiszen annak zavarai akár életveszélyes problémákat is okozhatnak. Hogy milyen fajtái vannak a véralvadási zavaroknak, és hogy milyen gondokat okozhatnak, arról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt.

Vérzékenységtől a vérrögökig

A véralvadás az a folyamat, mely során a vérlemezkék segítségével és számos alvadási faktornak nevezett fehérje közreműködésével az úgynevezett prothrombinból trombin keletkezik. Ezt egy erős oldhatatlan háló rögzíti, amit fibrinnek hívunk. Ez egyfajta tömítést képezve elzárja a sérült eret, így megszűnik a vérzés, megtörténik a gyógyulás. Később a szervezet lebontja és eltávolítja a vérrögöket. Amennyiben a folyamat bármely részében probléma áll fenn, úgy véralvadási zavarról beszélünk.

A véralvadási zavarokat két nagy csoportra lehet osztani: vannak a fokozott vérzékenységgel, valamint a fokozott alvadékonysággal járó állapotok. Bármerre is dőljön el a mérleg nyelve, minkét probléma veszélyes állapot, melyet kezelni szükséges!- figyelmeztet dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.

Vérzékenység

Vérzékenység esetén a vér alvadásához szükséges fehérjék mennyisége, illetve aktivitása csökkent, vagy egyáltalán nem is termelődik. Az örökletes vérzékenységnek több típusát lehet, ezek közül a leggyakoribb a von Willebrand szindróma, ezt követi  hemofília A és B, (VIII ill. IX  faktor hiánya), de természetesen az összes véralvadási faktor és az aktivitásukat fékező fehérjék hiánya mind előfordulhatnak.

A vérzékenység szerzett állapot is lehet, ami különböző életszakaszban bizonyos betegségekhez társulhat pl. májbetegség, K-vitamin hiány, immun- és daganatos betegségek).

Vérzékenységben a vérzés okozza a súlyos problémát a betegeknél, különösen baleset, szülés vagy műtét kapcsán, ha nem volt korábban kivizsgálva.

Fokozott véralvadékonyság, vagy trombózis készség

Ebben az esetben a véralvadás túllő a normál mértéken, aminek következtében vérrög képződik - az ér falának sérülése nélkül-, az erekben elzáródást okozva. Fokozott véralvadási hajlam kialakulhat bizonyos betegségek (pl. Antifoszfolipid szindróma), gyógyszerek, illetve genetikai mutációk (pl. Leiden mutáció) miatt.

Véralvadási problémák okozta állapotok, panaszok

Fokozott véralvadás esetén:

Mélyvénás trombózis, tüdőembólia

Fokozott véralvadás esetén a legveszélyesebb szövődmény a mélyvénás trombózis. Ilyenkor a mélyen fekvő vénákban vérrögök keletkeznek, melyek leszakadva, a véráramba kerülve tüdőembóliát okozhatnak.

Szívinfarktus, stroke

Vérrög nemcsak a vénás rendszerben, hanem az artériákban, is kialakulhat, szívinfarktust, illetve stroke-ot (agyi infarktust) okozva ezzel. Minél tovább tart az elzáródás – így az oxigénhiány-, annál súlyosabb, akár visszafordíthatatlan a szerv károsodása.

Problémák a terhesség alatt

A vérrögök a gyermeket váró nőket, kismamákat jobban veszélyeztetik, mivel vetélést, halva születést, illetve egy igen veszélyes állapotot, preeclampsiát, vagyis terhességi magas vérnyomást is okozhatnak. Ggyakoribb szövődmény a terhes nő mélyvénás trombózisa, mert terhességben a véralvadási faktorok aktivitása megnő, meg a magzat is nyomhatja a kismedencei vénákat. A veleszületett trombózis hajlam tovább növeli a mélyvénás trombózis esélyét. ( Leggyakrabban Leiden mutáció, illetve Antifoszfolipid szindróma áll a hátterében.)

Vérzékenység esetén

Nagy vérzéssel járó menstruáció

Erős, elhúzódó fájdalmas menstruáció hátterében általában hormonális okok állnak, ám nem ritka, amikor vérzékenység, azon belül is von Willebrand betegség a kellemetlen panasz okozója.

Vérszegénység

A vérzékenység okozta állapotok közül a vashiányos vérszegénység áll az első helyen. Gyakran épp a vérszegénység az, ami felhívja a figyelmet a véralvadási zavarra, ezért anémia esetén érdemes véralvadási vizsgálatokat is kérni!

Mit lehet tenni?

A diagnózis felállításához elsősorban vérvétel szükséges, mely során megállapítható, fennáll-e valamilyen véralvadási zavar, továbbá ki kell deríteni, húzódik-e egyéb betegség a probléma hátterében. Dr. Szélessy Zsuzsanna szerint véralvadási probléma esetén életmódváltás – túlsúly leadása, megfelelő étkezés, mozgás- mellett orvosi javallatra gyógyszeres kezelés lehet indokolt. Fokozott véralvadáskor ez alvadásgátló kezeléssel történik, míg vérzékenység esetén a mögöttes okok tisztázása után véralvadást segítő tabletták, orrspray-k állnak rendelkezésre. Súlyos vérzékenységben intravénásan adott véralvadási faktorra van szükség.

A hosszabb repülőút és a trombózis kapcsolatára már többször is felhívták a szakemberek a figyelmet, ám vajon azt is tudta, hogy az állapot kialakulásának szempontjából az sem mindegy, hogy hová ül a gépen? Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózisközpont véralvadási specialistájától megtudhatja, pontosan miért is veszélyes a hosszú utazás trombózis szempontjából, illetve hogy miért nem érdemes az ablak mellé ülni a repülőn.

Utazás és trombózis

Többször lehet hallani olyan tragikus esetekről, amikor hosszabb utazás után az illető összeesik és meghal. Ennek hátterében leggyakrabban tüdőembólia áll, mely a mélyvénás trombózis gyakori szövődménye. Ekkor a keletkezett vérrög, vagy annak egy része a véráramba kerül, majd a tüdő artériájába jutva elzárja azokat.

Hogy a hosszabb utazás miért is nagy rizikófaktora a mélyvénás trombózisnak? Az ok elsősorban az immobilitás, a tartós mozdulatlanság, valamint a lábak lógatása, mely a lábszár vénáiban a véráramlás lassulását, pangását eredményezi- ez pedig elősegíti a vérrögök kialakulását.  Mindehhez pluszban még hozzájárul az is, hogy utazás alatt az emberek többsége kevesebb folyadékot fogyaszt, ami szintén segíti a vérrögök keletkezését.

Érdemes tudni, hogy nem csak a repülőút hordozza a veszélyt, ugyanúgy kialakulhat mélyvénás trombózis autóban, vagy buszon ülve is. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája szerint a repülőgép abból a szempontból veszélyesebb, hogy az utastérben szárazabb a levegő, amit a test fokozottabb párologtatással kompenzál, és ez szintén dehidratáltsághoz, a vér „sűrűsödéséhez” vezet. Emellett a gép fedélzetén a légnyomás is alacsonyabb, aminek hatására fokozódik a vénás pangás és a véralvadás.

A fentiek azonban csak azoknak az embereknek okoznak jelentősebb trombózis rizikófokozódást, akik - talán nem is tudják - de genetikai okokból, továbbá társbetegségeik miatt „megadják az alapot” a trombózis kifejlődéséhez, amihez társítva a repülés (utazás) kényelmetlenségeit, kialakul a trombózis. Alapvető hajlam nélkül ez igen ritka- teszi hozzá prof. Blaskó György.

Nagyobb rizikót jelent a hosszú út és az ablak melletti ülés

Természetesen 1-2 órás útnál nincs ok nagy aggodalomra, hiszen leginkább a 4 óránál tovább tartó utazás során nő meg jelentősen a trombózis esélye (utána kétóránként több mint 20%-kal)! Ráadásul tanulmányok szerint az sem mindegy, ki hol ül. Repülőgépen például arra figyelmeztetnek a kutatók, hogy akiknek nagyobb hajlamuk van a trombózisra, ne üljenek az ablak mellé! Ennek oka az, hogy ők kevesebbszer állnak fel, mivel nem szeretnék ezzel megzavarni a beljebb ülőket. Pedig a láb mozgatásának a vérkeringés fokozása érdekében óriási szerepe lenne, így célszerű kb. kétóránként felállni pár percre és kicsit kinyújtóztatni, tornáztatni a lábakat!

Kik a veszélyeztetettek?

Bár a hosszú utak az egészségeseknél is megnövelik a trombózis kialakulásának kockázatát, viszont azoknak, akiknek nagyobb hajlamuk van a trombózisra, utazás előtt óvintézkedéseket érdemes tenniük. Genetikai hajlam esetén utazás előtt heparin injekció szükséges, mely véralvadásgátló hatása miatt a minimálisra csökkenti a vérrögösödés esélyét (fontos, mélyvénás trombózis megelőzésére a közhiedelemmel ellentétben az aspirin nem hatásos!). Prof. Blaskó György hozzátette, ha azonban az utazó ismerten trombotikus beteg és rendszeres alvadásgátló kezelésben részesül, akkor ilyen gyógyszeres „előkezelésre” nincs szüksége, csak tornáztassa a lábait és igyon sokat.

Jó tanács: a nagyobb biztonság érdekében kompresszió harisnya viselése is javasolt, mivel különleges szövésének köszönhetően a felszíni vénákból a mélyebbek felé tereli a vénás visszaáramlást, és fokozza a keringést, így megszűnteti a pangást az erekben. Ennek hatására mérséklődik a lábfájdalom, annak ödémásodása, ráadásul a trombózis esélyét is lényegesen csökkenti.

Napjainkban egyre inkább nagyobb figyelmet kap a trombózis és annak megelőzése, kezelése. Ez nem is csoda, hiszen évről évre nő a halálos esetek száma, mely elsősorban a fogamzásgátló tabletták elterjedésének és a nem megfelelő életmódnak köszönhető. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája éppen ezért a trombózis rizikóbecslésére hívja fel a figyelmet.

Miért veszélyes a trombózis?

A mélyvénás trombózis egy olyan fokozott véralvadással járó állapot, amikor a keletkezett vérrög elzárja a vénában keringő vér útját.

Normál véralvadás során sérülés esetén a prothrombinból trombin nevű enzim keletkezik, ami a vérben található fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja. Ez lerakódik az érfal belsejében, ott megkeményedik, és egyfajta dugót képez, hogy elkerülhető legyen a nagyobb vérvesztés. Sajnos előfordulhat, hogy a folyamatban olyan zavar keletkezik, ami fokozza a véralvadást, és ekkor trombózis jön létre. Ez önmagában még nem egy életveszélyes állapot, ám könnyen előfordulhat, hogy a keletkezett vérrög, vagy annak egy darabja leszakad, a véráramba kerül, majd a tüdőbe jutva embóliát okoz, és ez akár halálos kimenetelű is lehet- figyelmeztet prof. Blaskó György.

Mik fokozzák a trombóziskészséget?

Genetika: a genetika jelentősen befolyásolja az illető trombózishajlamát. Amennyiben valakinek a családjában előfordult már trombózis, úgy van esély arra, hogy az illető is hordozza a betegséget. A leggyakoribb genetikai eltérés az az MTHFR mutáció, az alvadási rendszer V faktorának un. Leiden mutációja, alacsony Protein S/Protein C, illetve a kevés, vagy rosszul működő antitrombin.

Betegség: a trombózishajlam jelentősen megnő, amennyiben az illető bizonyos betegségekben szenved. Ilyen például a szívelégtelenség, hiszen ekkor a véráramlás lelassulhat, ami pangáshoz vezethet. Emellett vannak olyan daganatok, melyek vérrögösödéshez vezethetnek, mivel egyrészt véralvadást aktiváló anyagok termelődését fokozhatják, másrészt nyomást gyakorolhatnak a vénákra. Hogy van-e szükség daganat esetén megelőző, prevenciós terápiára, az egyéni elbírálást igényel!

Életmód: életmóddal nem csak csökkenthető a trombózis esélye, de fokozható is. A túlsúly, a kevés folyadékfogyasztás, a mozgáshiány, mind fokozzák a trombózishajlamot, hiszen pangáshoz, az erek állapotának romlásához és a vér „besűrűsödéséhez” vezethetnek.

Gyógyszerek: a gyógyszerek közül elsősorban a fogamzásgátló tablettákat kell megemlíteni, melyek hormontartalmuknál fogva vérrögök kialakulásához vezethetnek. Ugyanakkor a daganatos betegek által szedett gyógyszerek között is olyan, ami elősegítheti a trombózist.

Terhesség: szintén a hormonok a felelősek a terhesség során fokozott trombózishajlamnak, melyhez hozzájárul az is, hogy a növekvő magzat nyomást gyakorol a medence vénáira. A terhesség tehát már önmagában egy jelentős rizikófaktor, és ha ezen kívül még pluszban más hajlamosító tényezők is jelen vannak, a trombózis esélye megsokszorozódik.

Rizikóbecsléssel a veszély elkerülése érdekében

Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája szerint mint az összes betegségnél, a trombózisnál is lényeges szerepet tölt be a megelőzés, így nem árt ha az illető tisztában van azzal, mekkora az esélye egy esetleges trombózisra. A rizikóbecsléshez a családi anamnézis, az életmód orvosi felmérése és megítélése, valamint a korábbi/jelenlegi betegségek figyelembevétele szükséges. Ezeken túl genetikai teszt és részletes labor vizsgálatokkal ismeretében mérhető fel a trombózis esélye. Természetesen fokozott rizikó esetén a betegnek személyre szabott gyógyszeres terápia javasolt, melyet életmódorvoslás egészíthet ki, minimálisra csökkentve ezzel a vérrögök kialakulásának kockázatát.

Kiknek javasolt a trombózis rizikóbecslés?

• családban történt trombotikus esemény
• fogamzásgátló tabletta szedését megelőzően
• korábbi trombózis fiatal korban